Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-10 / 35. szám
10 SZIESZTA - HÉTVÉGE 2007. február 10., szombat KÉT HÉT MÚLVA AZ OSCAR-GÁLÁRA FIGYELNEK A SZTÁROK ÉS A FILMRAJONGÓK Az álmok gyára Hollywoodban A szép női hátsó szobrot érdemel - Hollywoodban Európaiságára büszke emberként attól tartottam, viszolygok majd Hollywoodban. Tévedtem. A Beverly Hills-i zsaru című filmeken szocializálódva egy pillanat alatt otthon éreztem magam Los Angelesben és környékén. Vártam, melyik sarkon tűnik fel Axel Foley nyomozó, ő azonban nem jött. Láttam a Foleyt alakító Eddie Murphy házát. Meg Sharon Stone-ét is és Brad Pittét, továbbá Tom Hanksét, Jackie Chanét és még két tucat hírességéét. Nem kunszt persze hírességek házait nézegetni Los Angeles városrészében, Hollywoodban, illetve a közvetlenül Los Angeles mellett elterülő kisvárosban, Beverly Hillsben. Kunszt inkább az, hogy az ember valahogy elvergődjön húszórás repülés után az USA nyugati partjára. Ha már itt van, úgyis lát sok mindent. Sztárról sztárra, házról házra Nemcsak a sztárok luxusnegyede szokatlan, hanem a vendéglátónk által biztosított kísérőnk is. Martina az NDK-ban született, túlélte a Honecker-érát, ahogy mi a Kádárt, s most egy térképpel a kezében magyarázza, ki merre lakik. Két sztár háza között arról beszélünk, hogy öt évet vártunk annak idején egy Trabantra, ami ad némi pikantériát a Beverly Hills-i sétának. Nem mi vagyunk az egyedüliek, akik itt kavarognak. Aki Beverly Hillst felkeresi, általában azért jön, hogy lássa, hol vannak és hol laknak a sztárok. Ha az ember utcányi hosszú limuzinnal érkezik, átláthatatlanul sötét ablakok mögött ülve, akkor nem turista, hanem maga a sztár. Testőrökkel, mert a sztároknak testőreik vannak, a házuk meg erődítmény, kívülről csak annyit lát az ember, hogy lerí a drágaság, kamera pásztáz mindent, tán még lőnének is ránk, ha becsengetnénk. A Beverly Hills-i utcák patyolattiszták. Nincs a világnak még egy ilyen pontja, ahol enni lehetne az utca kövéről. S nincs olyan hely sem, ahol az egy főre jutó jövedelem magasabb lenne, mint itt. Sztárok laknak itt, sztárgázsikkal, magyar pénzben szinte kifejezhetetlen és felfoghatatlan összegekkel. Szomszédságban Keanu Reeves-szel Figyelmes meghívónk jóvoltából persze sztárokat is láthatott az a néhány magyar újságíró, akit jó sorsa Kaliforniába sodort. Beverly Hillsben található egy étterem, a neve Spago, az itteni sztárvilág kedvenc étkezőhelye. Onnan lehet felismerni, hogy a bejárat előtt sokan várakoznak. Ők az autogramgyűjtők. Ülnek, várnak, hátha szerencséjük lesz. Hogy éppen ki jön, mikor, az előre megjósolhatatlan. Jó előre bejelentették érkezésünket, a bejutásra azonban így is várni kell. Érezze az ember, hogy nem akárhol van. A hely lenyűgözően elegáns. Az árak harmonikusan illeszkednek a hely szelleméhez. A szomszéd asztalnál a Mátrix főszereplője, Keanu Reeves foglal helyet. Kísérőnk udvariasan jelzi, a vendégnek itt nemcsak jogai, kötelességei is vannak. Nem illik például autogramot kérni, fényképezkedni. Pedig már-már állnék fel, Martina azonban először a szemével, később pedig a kezével is visszafog. Ha egy német Beverly Hillsben azt mondja egy magyarnak, hogy nem illik, akkor az magyarra lefordítva azt jelenti, bunkóság. Úgyhogy nincs fotó, nincs autogram. Reevesen kívül a Spago további meglepetéseket is tartogatott. Az étlapon láttunk bécsi szeletet igazi borjúból, továbbá gulyáslevest, és a legdrágább bor a borlapon ötezer dollár volt. Forintban kicsivel több mint egymillió. Reeves sem azt itta. Az étteremtől pár perc Beverly Hills híres bevásárlóutcája, a Rodeo Drive. Egyik-másik boltban gyémántoktató-tanfolyamot lehetne indítani, annyi itt a drágakő. Feltéve persze, ha beengedik az embert. Az itt elhelyezkedő üzletekbe ugyanis Oscar: február 25. Az amerikai filmakadémia dijait, a híres Oscar-szobrocskákat idén február 25-én adják át. A jelöltek között ezúttal egy magyar alkotásért is izgulhatunk: a Maestro című magyar animációs filmet, M. Tóth Géza művét is felterjesztették az öt legjobb közé. Eddig 40 különböző fesztiváldíjjal tüntették ki az elmúlt évek legsikeresebb magyar animációs filmjét, amely egy nagy művész előadás előtt, a színfalak mögött töltött utolsó öt percét dolgozza fel. nem szokás csak úgy az utcáról besétálni. Előre be kell jelentkezni. Errefelé a szobrok is mások. Itt nem költők, írók és történelmi figurák öntettek fémbe. Az egyik szobron egy szép női feneket formáztak meg. A szép női fenék megérdemli, hogy szobra legyen, Beverly Hillsben biztosan - ezzel a sommás magyar megállapítással búcsúzunk a Rodeo Drive-tól, és elindulunk a Universal filmstúdióba. Földrengésbe csöppenünk A köznyelv a világban ezt nevezi álomgyárnak. Itt minden a mega jelzővel kezdődik. Megafilmek, megasztárok, megaköltségvetések és persze meganyereség. Az élmények is megában fejezhetők ki, amelyek az emberre várnak. Egy pillanatra sem marad nyugton a tekintet. Előbb cápatámadás részesei lehetünk a Cápa című filmből. Aztán a Jurassic Park dinói köpdösnek felénk, majd egy Los Angeles-i földrengésbe csöppenünk. Ötszáz méterrel odább egy lezuhant repülőgép roncsainál állunk meg. Próbálom megőrizni higgadtságomat, de a legkisebb túlzás nélkül is nyugodtan nevezhetjük álomgyárnak a Universal stúdiót. Óriási terület hegyekkel, tavakkal, kórházakkal, rendőrséggel, mindennel, ami valaha filmhez kellett vagy egyáltalán kellhet, azt itt felépítették. Csak A helyszínelők című sorozat kedvéért felhúztak öt bonctermet műhalottakkal. A rendező olyan hullát választ, amilyet csak akar. Az egyik teremben a Terminátor jön velünk szembe. Speciális szemüvegben nézzük a háromdimenziós show-t. Lőnek felénk. Az ember ösztönösen menekül a lövedék elől. Egymáson nevetünk, mert harmincadik alkalommal is behúzzuk a nyakunkat, pedig tudjuk, csak technika az egész, becsap bennünket a három dimenzió, Schwarzenegger sincs itt, s lövedékek sincsenek. Aki Hollywoodban jár, biztosan nem hagyja ki a Kodak Theatre megtekintését. Ebben a színházban adják át minden évben az Oscar-díjakat. Átellenben veie Hollywood összes giccsét árusító bolt van. Kapható Oscar-díj tizenöt dollárért, I love California feliratú póló tíz dollárért és Los Angeles Lakers feliratú baseballsapka húsz dollárért. A felsorolt termékek kivétel nélkül Ázsia legnagyobb országából, Kínából kerültek az USA-ba. Ázsiai kinézetű, húszéves körüli fiatal lány az elárusító. Eláruljuk neki, Magyarországról jöttünk, mert kíváncsiak vagyunk, vajon tud-e rólunk valamit. Már a földrész azonosításánál elakad, ezért nem forszírozzuk tovább a dolgot. Amúgy is azt kaptuk, amire számítottunk. Áz elárusítótól is, Hollywoodtól is. KOLOSZÁRTAMÁS Zsiráfnyak és evolúció Magyarországon is több jelentős tudományos központ bekapcsolódik Charles Darwin, az evolúcióelmélet kidolgozójának születésnapján, február 12-én világszerte tartott rendezvénysorozatba és ebből Szeged sem marad ki. Kétszeresen is különleges évforduló lesz 2009. február 12.: akkor írják Charles Darwin, a nagy angol természettudós születésének 200. évfordulóját, s ugyanabban az esztendőben lesz 150. éve, hogy műve, A fajok eredete, megjelent. A világon nagyon sok helyi megemlékezés zajlik február 12-e alkalmából, évről évre. Ezek közös fóruma az amerikai Darwin Day Celebration szervezet, melynek célja: a Darwin-nap 2009-re valódi nemzetközi ünneppé váljék. A kezdeményezések száma évről évre növekszik - idén már Magyarország is bekapcsolódott a Darwin-ünnepbe, a Szkeptikus Társaság révén. - A darwinizmust rengetegen keverik egy másik evolúciós elmélettel, a lamarckizmussal - mondja Maróti Imre egyetemi docens, aki Greguss Pál professzortól sajátította el az evolúcióval kapcsolatos ismereteit. Lamarck, Darwin elődje még úgy gondolta: a környezeti tényezők közvetlenül hatnak az élővilágra, annak változására. Sokan meg vannak győződve arról, hogy például - a zsiráf nyaka úgy alakult ki: az állat őse, igyekezve elérni a fák ágait, gyakran nyújtogatta a nyakát, a nyak alkalmazkodott, és nemzedékről nemzedékre kicsit hosszabb lett. "Holott a változás nem így történt, hiszen ha nem belülről, a gének szintjén indul ki, nem öröklődik, tehát nem is alakíthatja át a fajt. Akkor hogyan történik a környezethez való alkalmazkodás, hogyan érvényesül a létért való küzdelem? Mindig vannak olyan egyedek, amelyek különböző mutációk - a gének hirtelen, ugrásszerű megváltozása - következtében valamiben eltérnek a szokványostól. Például, maradva az őszsiráf-példánál, egyesek bizonyos mértékben hosszabb nyakkal jöttek világra, mint a többi. így gyorsabbanjobban fejlődtek, utódai pedighiszen a változás „belülről", génmutáció következtében jött létre - örökölték is a hosszabb nyakat, így a jobb táplálkozási lehetőségeket, következésképpen jobb szaporodási lehetőségeket. Lehetővé vált, hogy szinte „robbanásszerűen" elszaporodjanak, kiszorítva a normál nyakú egyedeket. De ennek semmi köze a „nyaknyújtogatáshoz". Á másik veszélyt, ami a darwinizmust fenyegeti, az újabban - szintén Amerikából - ideszármazott, az elüzletiesedett kisegyházak képviselte nézetek jelentik, melyek szerint az élőlényeket Isten teremtette. Ez tudománytalan nézet, ám nem szabad keverni a hit kérdéseivel, az már - ahogyan mondani szokás - más történet. F.CS. Tudjuk, de mégsem „Darwintól származunk?" - kérdezett vissza bizonytalanul egy általános iskolás diák, mikor megkérdeztük tőle, szerinte mit jelent az evolúció. De a felnőttek körében sem sokkal jobb a helyzet. Maróti Imre mondja: a reál terület művelői még csak-csak tájékozottak a humán műveltség iránt, sokan járnak közülük színházba, olvasnak irodalmi műveket, hallgatnak zenét - fordítva azonban sokkal roszszabb a helyzet. így állhat elő, hogy bölcsész végzettségű emberek alapvetően tájékozatlanok a biológiában, és nyitottak az áltudományokra. Az évforduló kapcsán Biológiai evolúció és Darwin tanai címmel Maróti Imre biológus, nyugalmazott egyetemi docens tart előadást az érdeklődőknek hétfőn az SZTE tanárképző főiskolai kara Szilién sugárúti épületében. A Kodak Theatre-ben adják át az Oscar-díjakat FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI