Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-10 / 35. szám

10 SZIESZTA - HÉTVÉGE 2007. február 10., szombat KÉT HÉT MÚLVA AZ OSCAR-GÁLÁRA FIGYELNEK A SZTÁROK ÉS A FILMRAJONGÓK Az álmok gyára Hollywoodban A szép női hátsó szobrot érdemel - Hollywoodban Európaiságára büszke ember­ként attól tartottam, viszolygok majd Hollywoodban. Tévedtem. A Beverly Hills-i zsaru című filme­ken szocializálódva egy pillanat alatt otthon éreztem magam Los Angelesben és környékén. Vártam, melyik sarkon tűnik fel Axel Foley nyomozó, ő azonban nem jött. Láttam a Foleyt alakító Eddie Murphy házát. Meg Sharon Stone-ét is és Brad Pittét, továbbá Tom Hanksét, Jackie Chanét és még két tucat hírességéét. Nem kunszt persze hírességek házait nézegetni Los Angeles városré­szében, Hollywoodban, illetve a közvetlenül Los Angeles mellett elterülő kisvárosban, Beverly Hillsben. Kunszt inkább az, hogy az ember valahogy elvergődjön húszórás repülés után az USA nyugati partjára. Ha már itt van, úgyis lát sok mindent. Sztárról sztárra, házról házra Nemcsak a sztárok luxusnegye­de szokatlan, hanem a vendéglá­tónk által biztosított kísérőnk is. Martina az NDK-ban született, túlélte a Honecker-érát, ahogy mi a Kádárt, s most egy térképpel a kezében magyarázza, ki merre la­kik. Két sztár háza között arról be­szélünk, hogy öt évet vártunk an­nak idején egy Trabantra, ami ad némi pikantériát a Beverly Hills-i sétának. Nem mi vagyunk az egyedüliek, akik itt kavarognak. Aki Beverly Hillst felkeresi, általá­ban azért jön, hogy lássa, hol van­nak és hol laknak a sztárok. Ha az ember utcányi hosszú limuzinnal érkezik, átláthatatlanul sötét ab­lakok mögött ülve, akkor nem tu­rista, hanem maga a sztár. Test­őrökkel, mert a sztároknak test­őreik vannak, a házuk meg erődít­mény, kívülről csak annyit lát az ember, hogy lerí a drágaság, ka­mera pásztáz mindent, tán még lőnének is ránk, ha becsenget­nénk. A Beverly Hills-i utcák pa­tyolattiszták. Nincs a világnak még egy ilyen pontja, ahol enni lehetne az utca kövéről. S nincs olyan hely sem, ahol az egy főre jutó jövedelem magasabb lenne, mint itt. Sztárok laknak itt, sztár­gázsikkal, magyar pénzben szinte kifejezhetetlen és felfoghatatlan összegekkel. Szomszédságban Keanu Reeves-szel Figyelmes meghívónk jóvoltából persze sztárokat is láthatott az a néhány magyar újságíró, akit jó sor­sa Kaliforniába sodort. Beverly Hillsben található egy étterem, a neve Spago, az itteni sztárvilág ked­venc étkezőhelye. Onnan lehet fel­ismerni, hogy a bejárat előtt sokan várakoznak. Ők az autogramgyűj­tők. Ülnek, várnak, hátha szeren­cséjük lesz. Hogy éppen ki jön, mi­kor, az előre megjósolhatatlan. Jó előre bejelentették érkezésünket, a bejutásra azonban így is várni kell. Érezze az ember, hogy nem akárhol van. A hely lenyűgözően elegáns. Az árak harmonikusan illeszkednek a hely szelleméhez. A szomszéd asz­talnál a Mátrix főszereplője, Keanu Reeves foglal helyet. Kísérőnk ud­variasan jelzi, a vendégnek itt nem­csak jogai, kötelességei is vannak. Nem illik például autogramot kérni, fényképezkedni. Pedig már-már áll­nék fel, Martina azonban először a szemével, később pedig a kezével is visszafog. Ha egy német Beverly Hillsben azt mondja egy magyar­nak, hogy nem illik, akkor az ma­gyarra lefordítva azt jelenti, bun­kóság. Úgyhogy nincs fotó, nincs autogram. Reevesen kívül a Spago további meglepetéseket is tartoga­tott. Az étlapon láttunk bécsi sze­letet igazi borjúból, továbbá gulyás­levest, és a legdrágább bor a bor­lapon ötezer dollár volt. Forintban kicsivel több mint egymillió. Reeves sem azt itta. Az étteremtől pár perc Beverly Hills híres bevásárlóutcája, a Rodeo Drive. Egyik-másik boltban gyé­mántoktató-tanfolyamot lehetne indítani, annyi itt a drágakő. Feltéve persze, ha beengedik az embert. Az itt elhelyezkedő üzletekbe ugyanis Oscar: február 25. Az amerikai filmakadémia dijait, a híres Oscar-szobrocskákat idén feb­ruár 25-én adják át. A jelöltek kö­zött ezúttal egy magyar alkotásért is izgulhatunk: a Maestro című ma­gyar animációs filmet, M. Tóth Géza művét is felterjesztették az öt leg­jobb közé. Eddig 40 különböző fesztiváldíjjal tüntették ki az elmúlt évek legsikeresebb magyar animá­ciós filmjét, amely egy nagy művész előadás előtt, a színfalak mögött töltött utolsó öt percét dolgozza fel. nem szokás csak úgy az utcáról besétálni. Előre be kell jelentkezni. Errefelé a szobrok is mások. Itt nem költők, írók és történelmi figurák öntettek fémbe. Az egyik szobron egy szép női feneket formáztak meg. A szép női fenék megérdemli, hogy szobra legyen, Beverly Hillsben biz­tosan - ezzel a sommás magyar megállapítással búcsúzunk a Rodeo Drive-tól, és elindulunk a Universal filmstúdióba. Földrengésbe csöppenünk A köznyelv a világban ezt nevezi álomgyárnak. Itt minden a mega jelzővel kezdődik. Megafilmek, megasztárok, megaköltségvetések és persze meganyereség. Az élmé­nyek is megában fejezhetők ki, amelyek az emberre várnak. Egy pillanatra sem marad nyugton a tekintet. Előbb cápatámadás ré­szesei lehetünk a Cápa című film­ből. Aztán a Jurassic Park dinói köpdösnek felénk, majd egy Los Angeles-i földrengésbe csöppe­nünk. Ötszáz méterrel odább egy lezuhant repülőgép roncsainál ál­lunk meg. Próbálom megőrizni higgadtságomat, de a legkisebb túlzás nélkül is nyugodtan nevez­hetjük álomgyárnak a Universal stúdiót. Óriási terület hegyekkel, tavakkal, kórházakkal, rendőrség­gel, mindennel, ami valaha film­hez kellett vagy egyáltalán kellhet, azt itt felépítették. Csak A helyszí­nelők című sorozat kedvéért fel­húztak öt bonctermet műhalot­takkal. A rendező olyan hullát vá­laszt, amilyet csak akar. Az egyik teremben a Terminátor jön velünk szembe. Speciális szemüvegben nézzük a háromdi­menziós show-t. Lőnek felénk. Az ember ösztönösen menekül a lö­vedék elől. Egymáson nevetünk, mert harmincadik alkalommal is behúzzuk a nyakunkat, pedig tud­juk, csak technika az egész, be­csap bennünket a három dimen­zió, Schwarzenegger sincs itt, s lö­vedékek sincsenek. Aki Hollywoodban jár, biztosan nem hagyja ki a Kodak Theatre meg­tekintését. Ebben a színházban ad­ják át minden évben az Oscar-dí­jakat. Átellenben veie Hollywood összes giccsét árusító bolt van. Kap­ható Oscar-díj tizenöt dollárért, I love California feliratú póló tíz dol­lárért és Los Angeles Lakers feliratú baseballsapka húsz dollárért. A fel­sorolt termékek kivétel nélkül Ázsia legnagyobb országából, Kínából ke­rültek az USA-ba. Ázsiai kinézetű, húszéves körüli fiatal lány az el­árusító. Eláruljuk neki, Magyaror­szágról jöttünk, mert kíváncsiak va­gyunk, vajon tud-e rólunk valamit. Már a földrész azonosításánál el­akad, ezért nem forszírozzuk tovább a dolgot. Amúgy is azt kaptuk, amire számítottunk. Áz elárusítótól is, Ho­llywoodtól is. KOLOSZÁRTAMÁS Zsiráfnyak és evolúció Magyarországon is több jelentős tudo­mányos központ bekapcsolódik Charles Darwin, az evolúcióelmélet kidolgozó­jának születésnapján, február 12-én vi­lágszerte tartott rendezvénysorozatba ­és ebből Szeged sem marad ki. Kétszeresen is különleges évforduló lesz 2009. február 12.: akkor írják Charles Darwin, a nagy angol természettudós születésének 200. évfordulóját, s ugyan­abban az esztendőben lesz 150. éve, hogy műve, A fajok eredete, megjelent. A világon nagyon sok helyi megem­lékezés zajlik február 12-e alkalmából, évről évre. Ezek közös fóruma az ame­rikai Darwin Day Celebration szervezet, melynek célja: a Darwin-nap 2009-re valódi nemzetközi ünneppé váljék. A kezdeményezések száma évről évre nö­vekszik - idén már Magyarország is bekapcsolódott a Darwin-ünnepbe, a Szkeptikus Társaság révén. - A darwinizmust rengetegen keverik egy másik evolúciós elmélettel, a la­marckizmussal - mondja Maróti Imre egyetemi docens, aki Greguss Pál pro­fesszortól sajátította el az evolúcióval kapcsolatos ismereteit. Lamarck, Dar­win elődje még úgy gondolta: a kör­nyezeti tényezők közvetlenül hatnak az élővilágra, annak változására. Sokan meg vannak győződve arról, hogy ­például - a zsiráf nyaka úgy alakult ki: az állat őse, igyekezve elérni a fák ágait, gyakran nyújtogatta a nyakát, a nyak alkalmazkodott, és nemzedékről nem­zedékre kicsit hosszabb lett. "Holott a változás nem így történt, hiszen ha nem belülről, a gének szintjén indul ki, nem öröklődik, tehát nem is alakíthatja át a fajt. Akkor hogyan történik a környezethez való alkalmazkodás, hogyan érvényesül a létért való küzdelem? Mindig vannak olyan egyedek, amelyek különböző mu­tációk - a gének hirtelen, ugrásszerű megváltozása - következtében valami­ben eltérnek a szokványostól. Például, maradva az őszsiráf-példánál, egyesek bizonyos mértékben hosszabb nyakkal jöttek világra, mint a többi. így gyor­sabbanjobban fejlődtek, utódai pedig­hiszen a változás „belülről", génmutáció következtében jött létre - örökölték is a hosszabb nyakat, így a jobb táplálkozási lehetőségeket, következésképpen jobb szaporodási lehetőségeket. Lehetővé vált, hogy szinte „robbanásszerűen" el­szaporodjanak, kiszorítva a normál nya­kú egyedeket. De ennek semmi köze a „nyaknyújtogatáshoz". Á másik veszélyt, ami a darwinizmust fenyegeti, az újabban - szintén Ame­rikából - ideszármazott, az elüzletie­sedett kisegyházak képviselte nézetek jelentik, melyek szerint az élőlényeket Isten teremtette. Ez tudománytalan né­zet, ám nem szabad keverni a hit kér­déseivel, az már - ahogyan mondani szokás - más történet. F.CS. Tudjuk, de mégsem „Darwintól származunk?" - kérdezett vissza bizonytalanul egy általános is­kolás diák, mikor megkérdeztük tőle, szerinte mit jelent az evolúció. De a felnőttek körében sem sokkal jobb a helyzet. Maróti Imre mondja: a reál terület művelői még csak-csak tájé­kozottak a humán műveltség iránt, sokan járnak közülük színházba, ol­vasnak irodalmi műveket, hallgatnak zenét - fordítva azonban sokkal rosz­szabb a helyzet. így állhat elő, hogy bölcsész végzettségű emberek alap­vetően tájékozatlanok a biológiában, és nyitottak az áltudományokra. Az évforduló kapcsán Biológiai evolúció és Darwin tanai címmel Maróti Imre biológus, nyugalmazott egyetemi do­cens tart előadást az érdeklődőknek hétfőn az SZTE tanárképző főiskolai kara Szilién sugárúti épületében. A Kodak Theatre-ben adják át az Oscar-díjakat FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELEI

Next

/
Thumbnails
Contents