Délmagyarország, 2007. február (97. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-01 / 27. szám

14 -CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS I PARKAMARA- CSÜTÖRTÖK, 2007. FEBRUÁR 1. AZ OLDAL A CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT ÍM \l/% 4tEÉÍSl Huszonötmillióra emelkedett a hitelkeret Nagyra nőtt a Széchenyi-kártya Bizarr, dc ebben a térségben mi vagyunk az Európai Unió nagy öregje, akitől a temesváriak ­Románia idei csatlakozása elle­nére - még kérdeznek, a szabad­kaiak meg - Szerbia szorgos ké­szülődése közben - még tanul­nak. Az üzleti lehetőségeknek viszont tág tere nyílt mindkét országban. A CSMKIK ügyveze­tősége hétfőn Szabadkán járt, kedden pedig a temesvári kama­ra elnöke látogatott Szegedre. A Csongrád megyei és szabadkai kamara közötti kapcsolatok igen régiek, még a délszláv válság idején is rendszeresek voltak a találkozók a két térség vállalkozói között. Megérte. A szerbiai változásokat így természetes módon követik az üzleti találkozók, befektetési kon­ferenciák, egymás kiállításain való részvétel, a közös pályázatok. Nem véletlen, hogy az EU házhoz jön című, sikeres magyarországi felkészítő rendezvénysorozatot - a gazdasági tárca támogatásával ­2005-től a Csongrád Megyei Ke­Partner­közvetítés Az Üzlet a hálón egy új országos partnerkereső rendszer, mely adat­bázisában az összes, közel 40 ezer kamarai tagvállalkozás szerepel. A cégek alapadatait az adatbázis tar­talmazza (www.uzlctahalon.hu) A Link to Business román és szerb Phare pályázati támogatás­sal elkészült a négynyclvű e-piac­tér, on-line szolgáltatásokkal (www.linktobusiness.csmkik.hu) Az Euró Info Központ hálózat belső üzleti partnerközvetítő rendszerén (Business Cooperati­on Database - BCD) Európa közel 300 ElC-irodája segítségével teríti az üzleti ajánlatokat (adatlap le­tölthető: www.csmkik.hu/eic). reskedelmi és Iparkamara viszi házhoz a Vajdaságban, Szerbiában. A kamara ügyvezetősége leg­utóbbi ülését Szabadkán, a magyar főkonzulituson tartotta. Ugyan­ezen a rendezvényen Szlóbodan Vuinovity, a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara elnöke közös elnökségi ülésekre tett javaslatot, amit a szegediek, Szeri István el­nök vezetésével, örömmel üdvö­zöltek. A nemzeti kamarák, is nagy lépésekben gondolkodnak. Azon­túl, hogy öt éve működik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Ma­gyar-Szerb Tagozata (szegedi irá­Hat évvel ezelőtt Csongrád me­gyében kisérleti jelleggel kezdte el szervezni a kamara a tanu­lószerződéses gyakorlati okta­tást a gazdálkodó szervezetek­nél. Mára országosan is elfo­gadottá vált ez a gyakorlat. A kamara hitt abban, hogy tanuló­szerződéssel eredményesebb lesz a képzés, hiszen a tanuló megvá­laszthatja azt a helyet, ahol szak­mát akar tanulni, de a gazdálkodó is válogathat a jelentkezők közül. Az sem mellékes, hogy a fiatalok rendszeres havi díjazásban része­sülnek, amely lehet több, vagy ke­nyítással, elnöke lójárt Miklós), s néhány éve ennek tükörszervezete is Szerbiában; már szervezik a ma­gyar-szerb vegyes kamarát. A relá­cióban érdekelt üzletemberek kö­zös üzleti tanácsban is gondolkod­nak. Nagy Ferenc szabadkai fökon­zul, valamint Farkas Imre, az ITDH kereskedelmi képviseleté­nek vezetője bíztatja a vállalkozó­kat: jó a befektetési környezet, menjenek, keressék őket. Vonzó lehet a külföldi befekte­tők számára, hogy Szerbiában a nyereségadó mértéke mindössze 10%. Alacsonyak a munkabérek vesebb a gyakorlati oktatásban el­ért eredmények alapján. A gazdál­kodót sem éri anyagi veszteség, mert a képzés költségeit elszámol­hatja a szakképzési hozzájárulás terhére. A legnagyobb eredmény, hogy életközeli, piacképes tudást lehet szerezni. Napjainkban me­gyénkben a gazdálkodó szerveze­teknél gyakorlati oktatáson lévő szakiskolai tanulók 98%-nak, a technikusjelöltek 84%-nak van tanulószerződése. Ez országosan is kimagasló eredmény. A Csong­rád megyei tapasztalatok alapján terjedt el ez a képzési forma az or­szág egész területén. Fotó: DM-fotó is, fele a miénknek. A ma­gyar-szerb gazdasági kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, a keres­kedelmi forgalom tavaly 20%-kal nőtt. Míg a multik időben kap­csolnak, a termelési típusú kixipe­rációk, beruházástik terén, ahová leginkább várnák a magyar kis- és közepes vállalkozókat, igen lassú a mozgás. Pedig itt is igaz: aki ké­sik, lemarad. Az sem lehet mellé­kes szempont, hogy Szerbián ke­resztül könnyebb bejutni az orosz piacokra is, mivel a két ország kö­zött gyakorlatilag vámmentes az áruforgalom. A LEGJOBB SZAKEMBEREKET A VIZSGABIZOTTSÁGOKBA! U| Ahhoz, hogy különböző szakképesí­téseket szerző fiatalok és pályát vál­toztató felnőttek is magas szintű gyakorlati tudást szerezzenek, biz­tos szakmai tudással, szakmai te­kintéllyel rendelkező vizsgabizottsá­gi tagokra is szükség van. A kamara ilyen szakembereket toboroz. (Bő­vebb felvilágosítás és pályázati adatlap a Csongrád Megyei Kereske­delmi és Ipaikamara Oktatási Igaz­gatóságán, 6721 Szeged, Párizsi krt 8-12., Haraszti Gábor szakképzési tanácsadónál. Tel.: 62/486-987/173) Töretlen népszerűségnek örvend a vállalkozások körében a Szé­chenyi-kártya. A kedvezményes kamatozású, gyors és egyszerű, szabad felhasználású hitelkonst­rukció felső határa immár 25 millió forint. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában eddig már közel háromezer vál­lalkozás igényelt kártyát. A Széchenyi-kártya ma Magyaror­szágon a legtöbb ügyfelet elérő, tá­mogatott kisvállalkozási hitel­konstrukció. 2002-es indulása óta 65 ezer magyar vállalkozó válasz­totta finanszírozási megoldásnak - a létszám minden hónapban kö­zel kétezerrel nő. Az elmúlt négy évben számukra összesen 320 milliárd forintnyi banki forrást nyitottak meg egyedülállóan ked­vező feltételek mellett. A Csong­rád Megyei Kereskedelmi és Ipar­A kamarai kedvezményrendszer (KKR) lehetővé teszi a tagvállal­kozások számára, hogy az ott ta­lálható szolgáltatásokat, ame­lyek magukba foglalják az Euró Discount Club (EDC) szolgálta­tásit is, kedvezményesen vehes­sék igénybe, ezen felül bármely kamarai tag ingyenesen jelent­kezhet kedvezményt nyújtó vál­lalkozásnak is. Ezáltal nem keve­sebb mint egymillió EDC kártya­tulajdonosnak kínálni szolgálta­tásaikat. Az EDC, Magyarország legdinamikusabban fejlődő kom­binált törzsvásárlói rendszere, mely 3-50% kedvezményt bizto­sít az élet minden területén, a mosodáktól a gyorsétkezdéken át az üzemanyag töltőállomásokig. kamarához az elmúlt év végéig 2923 igénylést nyújtottak be a vál­lalkozók, több mint 13 miibárd forint hitelkeretre. A benyújtott igények száma alapján az ország­ban működő Széchenyi-kártya iroda közül a 6. legnagyobb forgal­mat a CSMKIK bonyolítja. A legfontosabb változás a Szé­chenyi-kártyában, hogy 2006­ban az addigi legmagasabb tíz­millió forintos hitelkeretet fel­emelték 25 millióra, miközben olcsóbb lett a használata. A Szé­chenyi-kártya pénzügyi konst­rukciója 2006-ban elnyerte az Európai vállalkozás-díj magyar fordulójának fődíját a „vállalko­zások támogatása" kategóriában. A konstrukció sikerének híre át­lépte az országhatárt is és Európa más országaiban is megkezdőd­tek a tárgyalások a hitelprogram adaptációjára. Közel kilencszáz elfogadóhely van már a rendszerben. A kedvezményt nyújtó vállal­kozásokat, termékeit, szolgálta­tásait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által erre a célra lét­rehozott folyamatosan frissülő internetes oldalon lehet közzé­tenni, ami minden területi ka­mara weboldaláról is elérhető lesz. A vonalkódot és kamarai azo­nosítót is tartalmazó kártyán megjelenik még a kamarai minő­sítő rendszer (KMR) emblémája, amely azon vállalkozások védje­gye melyek megfeleltek valame­lyik kamarai minősítő rendszer­nek. A kártya rendezett kamarai tagsággal automatikusan jár. Nyolcezermilliárd forint fejlesztési lehetőség okos kilhasználása a tét A kocka el van vetve Az európai uniós tagságunk révén 2007 és 20 is között az önerővel együtt több mint 8000 milliárdos fejlesztési lehetőség nyílik meg Magyarország számára. A II. Nemzeti fejlesztési terv (NFT) ennek a forrásnak mintegy 20 százalékát (1550 milliárdot) a régiókra bízza. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az általa szervezett Gondolkodjunk együtt! konferencia tudásanyagát (elhasználva, maga is megfogalmazta fejlesztési javaslatait az NFT számára. A Szeged biopolisz fejlesztési pólusprogram több kulcselemének gazdája a kamara. A dél-alföldi fejlesztési programokra 207 milliárd forint keretösszeg erejéig lehet pá­lyázni (ezen felül az ágazati operatív progra­mokból is több száz milliárdos forráshoz jut­hat a régió). A Dél-alföldi Regionális Opera­tív Program (ROP) elfogadása után már az akciótervek társadalmi vitája zajlik, amikor is végleg eldől, mely fejlesztési területekre ír­nak ki pályázatokat. A tét igen nagy, hiszen ezeken a javaslatokon is múlik, hogy a vállal­kozói kör milyen arányban lesz képes a terü­letfejlesztést szolgáló pályázati forrásokat gazdaságélénkítésre, a versenyképesség javí­tására megszerezni. A tervezés folyamata nem zárult le, a ROP-ok „kibontása" 2-3 éves akciótervekben ölt testet - ezekben lesznek konkrétan megfogalmazva a pályázati célok. A II. Nemzeti fejlesztési terv tartalmazza az ágazati operatív programokat és a 7 régió önálló regionális operatív programját. A ter­vek elsősorban a foglalkoztatottság növelé­sét, az elmaradott térségek felzárkóztatását, és a versenyképesség növelését szolgálják. Minden régió, így a dél-alföldi is önálló fon­tossági sorrendet határozott meg. Ennek kapcsán megindult a regionális akcióterv el­készítése, melynek véleményezését széles körben kívánja a regionális fejlesztési ügy­nökség (DARFT) társadalmi vitára bocsáta­ni. Ebbe kapcsolódott be a kamara is, kérve a térség meghatározó vállalkozásait, vélemé­nyezzék, szóljanak bele a gazdasági fejleszté­sekhez kapcsolódó akcióterületek meghatá­rozásába. Addig is érdemes tanulmányozni magát a regionális operatív programot is (www.del-alfold.hu), hiszen ehhez kapcso­lódnak az aktuális akciótervek is, útmutató­ul szolgálva a konkrét pályázati kiírásokhoz. A programokra egyébként is érdemes figyel­ni, hiszen majd' minden beruházásnak meg­van a maga gazdaságfejlesztési jellege. FELADATOK A BiOPOLISZBAN A Szeged biopolisz programban az emberi erőforrás és az e-Szeged pólus modul gazdája a Kamara. Az előbbi keretében létre kívánják hozni az eredmé­nyesen működtethető Kamarai Felsőfokú Üzleti Szakképző Intézetet melynek végzett hallgatói ké­pesek a vállalkozások és a magyar gazdaság előtt álló kihívások tudatos, etikus és gazdaságilag sike­res kezelésére. A modul felelőse: Szügyi György. Az e-Szeged pólus Link to e-business programja pedig az információs társadalmat kiterjesztő gazdasági jellegű szolgáltatásfejlesztés, mely kapcsolódva az önkormányzati portálokhoz, a kereskedelmet és ez ehhez kapcsolódó ügyintézést is áthelyezné az in­ternetre. A modul felelőse: Fehér Éva. Szabadkán is és Temesváron is várják a magyar vállalkozókat Délről és keletről is fúj most a szél 2007. január 29., Szabadka. A kamara ügyveztősége vendéglátóival a város főutcáján. )ó a hátszél az együttműködéshez Startol az országos kamarai tag- és kedvezménykártya Olcsóbban, többet Hamarosan elérhetővé válik az új országosan egységes kamarai tag- és kedvezménykártya, amely mérföldkő a kamarai tagoknak, és komoly lehetőség a kamarához csatlakozó vállalkozások számára. A kártya kapcsolódik egy kedvezményeket biztosító törzsvásárlói rendszerhez, és a kamarai szolgáltatások igénybevételét is ingyenessé, vagy olcsób­bá teszi. A kártyán megjelenik még egy kamarai minősítő védjegy is. A TELJESITMENY EMBERE TEMESVÁRRÓL A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának ugyan­olyan régi, aktív és mozgalmas a kapcsolata a temesvári partnereivel, mint a szabadkaiakkal. Éppen e héten, kedden járt Szegeden a temesvári kamara elnöke Georgic Cornu, aki szegedi kollégájához hasonlóan, maga is vállalatvezető. Saj­tótájékoztatóján úgy jellemezte magát: a teljesítmény embere vagyok - munkaadóként is és gazdaságszervezőként is. És így gondolja az együttműködésben is. Plasztikusan fogalma­zott: húszezer szegedi vállalkozó kellene Temesvárra és húszezer temesvári Szegedre, akik együttműködnének és kö­zösen érvényesítenék érdekeiket. A két kamara elnöke, Szeri István és Georgic Cornu naptárszerűen belőtték a tavaszt, konferenciát és kiállítást rendeznek Temesváron a jövő ener­giaforrásairól, aztán Szeged Expó, majd jöhet egy hármas határ üzleti találkozó; igazi sajtócsemegeként szó esett egy közös Top 100-as kiadvány megjelentetéséről is. Kilencvennyolc százalékos eredmény Csongrád megyében Nyert a tanulószerződés TAG KÁRTYA Azonosító 12345678 Érvényes 2006/06 SZUPER KFT Kovács Péter A kézművesség 1000 éve A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara néhány évvel ezelőtt útjára in­dította A kézművesség 1000 éve a Kárpát-medencében című rendez­vénysorozatot, melynek az idén Szeged lesz a házigazdája. A rendez­vény előkészítése megkezdődött a kamarában, az esemény időpontja: június 15-17. A programban népművészeti és kézműves-kiállítás, vá­sár, szakmai konferencia, illetve alkalomhoz illő műsorok szerepelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents