Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-06 / 5. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2007. JANUÁR 6. Hol van egy szürke ló ?-avagy elhozták a szerencsénket a mesterek Kéményseprőt látok... Napos oldalról ncztck lapjainkat és a látványtól meg is vidámodtak a fekete díszruhás kéményseprő mesterek: Király József, Lajkó László és Szenkovszky István Fotó: Karnok Csaba Eltartott pár száz évig, amíg gyerekriogató ördögfajzatból sze­rencsehozó mester uramék lettek, de megérte kivárni: szegedi és környéki roadshow-jukon mindenütt megörülnek a kéménysep­rőknek - tegnap mi is őrült gombfogdosásba kezdtünk a láttukra. MUNKATÁRSUNKTÓL Hangos üdvrivalgás fogadta szerkesztőségünkben a három mestert tegnap: a nőket nyilván a látvány nyűgözte le, mert a kéményseprők kifejezetten fes­sek voltak ünnepi díszruhájuk­ban, a többiek meg azért vidá­modtak, mert azt hitték, hogy megjött a szerencséjük. - A gombot addig kell fogni, amíg az ember nem találkozik egy szürke lóval vagy egy szemüve­ges emberrel, avagy nem lát meg egy vakablakot - osztotta meg velünk a hiedelmet Lajkó László mester. A Szegedi Ké­ményseprő-ipari Kft. bordányi kirendeltségének vezetője elné­ző mosollyal tűrte, hogy holmi szerencsevadászok nyúlkálja­nak fekete posztóból készült zakójának két sorban csillogó gombjai után: miért pont a ké­ményseprők és a szerencse vi­szonyával lennének tisztában a médiamunkások? - erről szólt a mosoly. - Összesen 27 önkormányza­ti hivatalba visszük el január elején a szerencsét: az újévi ro­.adshow némi reklám a cégünk­nek, amelyre azért van szüksé­günk, hogy szívesebben been­gedjenek bennünket az embe­rek a lakásukba - mondta Szenkovszky István. Az ügyve­zető igazgató megigazította a fekete öltönyön hófehéren vil­logó csokornyakkendőjét, és azt is elmagyarázta: bár pár száz év eltelt azóta, hogy a kor­mos emberekkel mint ördögfi­akkal riogatták a gyerekeket, bár rég fordult már a kocka, és szerencsehozók lettek Szent Flórián védencei - néha még mindig úgy kell bekönyörögni magukat a kéményhez... Éppen százezret gondoznak a 27 tele­pülésen, ebből Szegeden van 60 ezer, és egyre több a tényleg kormos, vagyis a szilárd tüzelé­sű. - Ahol megjelenünk, elmú­lik a baleset veszélye - veszi le cilinderét és hajol meg vele bú­csúzásképpen Király József, a legfiatalabb kéményseprő mes­ter. Tessék, ezt teszi a szakértelem. De azért legyen szerencsénk is! A legközelebbi ülésén dönt az ajánlatról a mindszenti képviselő-testület A komp bérlője kifizetné a biztosítást A mindszenti komp üzemeltetője, juhász Lajos kifizetné az éves biztosítási díjat, ha cserébe az önkormányzat elengedi arra az időre a bérleti díjat, amikor nem jár a vízi jármű. Szeptember óta ugyanis vita tárgya, kinek kellene kifizetnie az évi 266 ezer forintot. A képviselő-testület a legközelebbi ülésén dönt arról, elfogadják-e Juhász ajánlatát. A Kukszi Bt. tavaly szeptember elseje óta működteti a Mind­szent és Baks között közlekedő kompot. A cég és a jármű tulaj­donosa, vagyis a mindszenti önkormányzat azóta nem tud megegyezni, vajon kinek a fel­adata a komp éves biztosítási díjának - ami 266 ezer forint ­kifizetése. - A szerződés szerint a tulajdo­nosnak kell megkötnie az ész­köz- és baleset-biztosítást, ezért ezt a díjat nem nekem kell áll­nom - vélte a Kukszi Bt. vezető­je, fuhász Lajos. Az enyhe időnek köszönhetően még jár a komp Baks és Mindszent között Fotó: Tésik Attila Mivel hónapok óta nem szü­letett egyezség az ügyben, ezért a bérlő úgy döntött: ő fizet. En­nek azonban ára van. Ugyanis Juhász Lajos cserébe azt kéri az önkormányzattól, hogy abban az időszakban ne szedjenek tő­le bérleti díjat, amikor nem jár a komp. - A fagyok és a magas vízszint a legnagyobb ellenségünk. Most szerencsére enyhe az idő, így még szállíthatunk járműveket. Általában januárban és február­ban leállunk, mert jégtakaró fedi a Tiszát - folytatta. A másik kiesés pedig zöldár idején van. Áprilisban és május­ban a magas vízállás miatt nem szabad működtetni a kompot. Az előírás szerint, ha a Tisza víz­szintje az átjárónál meghaladja a 610 centimétert, akkor tilos a kompközlekedés. A bérlő számítása szerint így évente 3-4 hónap kiesik. Mivel ekkor neki egy fillér bevétele sincs, ráadásul a kompot sem használja, úgy érzi, feleslegesen fizetné a bérleti díjat. Ezt a javas­latát írásban is beadja az önkor­mányzatnak. Mivel Juhász Lajos szóban már felvetette az ötletét a képvi­selők előtt, s akkor senki sem zárkózott el a megegyezés elől, úgy látja, végre megoldás szület­het az ügyben. A végső szót azonban a januári testületi ülé­sen mondják ki a képviselő-tes­tület tagjai. K.T. A szentesi mester tudja, nyáron miért romlik el több óra Negyven éve érzi a pontos időt Főutcái műhelyében dolgozva, időnként felpillantva végignéz­te Szentes elmúlt negyven évét Lantos Balázs órásmester. Nem esne kétségbe, ha megállna a város összes időmérő szerkeze­te: állítja, úgy is tudná, hány óra van. Szerinte sokak életében manapság számolatlanul telik az idő. Lantos Balázs főutcái műhelye viszonyítási pontja lehet térben és időben Szentes városának. A kezdetek kezdetén a szomszédos pártbizottságtól indult a május elsejei felvonulás, ma gyerekek járnak ide óvodába. Időközben felszedték a Kossuth utca köveit és újakat raktak le, lerombolták szemben a régi házakat, s pane­leket emeltek. Megnyílt egy cuk­rászda és egy bank, kimúlt az előző rendszer, és eljött a demok­rácia. A mester ehhez képest negy­ven éve ugyanannál az asztalnál ülve dolgozik, javítja az órákat, számolatlanul. Mint mondja, fiatalon az ember azt kívánja, bárcsak minél gyorsabban telne, az akkori vérmérséklethez ké­pest minden lassű. Aztán ké­sőbb, a tevékeny korszakokban, amikor az ember családot alapít, értelme lesz a beosztott időnek. Ezentúl, amikor elindul a koro­sodás útján, szinte repül az idő. Még most volt karácsony, de már a tavaszt várjuk. Jó a nyár, alckor több óra romlik el - mondja Lan­tos Balázs. A szerkezetek bepárá­sodnak, a szabadidő kulturált el­töltése közben vizesednek is, előbb-utóbb szükség lesz az órás­mester szakértelmére. A régi típusú mechanikus órák és az új típusú kvarcórák műkö­dési elve az időmérésben ugyan­az, legfeljebb a jelzőrendszerük különbözik - állítja. Szerinte ezek a mai kütyük nem is igazán órák. Mert hol vannak már a zsebórák, a nagyon elegáns női darabok, az ébresztők vagy a fali­órák...! Régen a szovjet időkben háromféle modell volt, aztán ahogy rozsdásodott a vasfüggöny, egyre többféle órát lehetett vásá­rolni megint, drága pénzért sváj­ci márkákat is lehetett venni. Amíg beszélgettünk, sokszor nyílt az üzlet ajtaja, a legtöbben javításért keresték fel a mestert, és majdnem mindenki négyszáz­ötven forintot fizetett. Aki ide belép, meglátja a szemközti fa­lon a hatvanas évek végén ké­szült képet: Lantos Balázs na­gyon fiatalon Hegyi Imre kollégá­jával a református templom to­ronyóráját javítja éppen. Mint mondja, annak idején nők is ki­tanulták a szakmát, de csak a fi­úk maradtak az órásmesterség mellett. Édesapja volt a fiatalok tanítója, tőle örökölte a szakmát és a kuncsaftkört. Lantos Balázs nem esne kétség­be, ha megállna a város összes órá­ja, kimaradna az elektromos áram és teljességgel elérhetetlen volna a pontos idő. Azt mondja: az órás nagyjából mindig tudja, hány óra van. Szentesen a délután fél öt, vagy a délután fél öt után öt perc­cel már csak szakmai közmeg­egyezés kérdése volna, s attól kezdve minden órát ehhez lehetne állítani... Szerinte manapság szá­molatlanul telik az idő, mintha el­felejtenénk a történéseket idősze­rűségükben értelmezni, és érté­kelni az idő tartamát. így elmélke­dett Vaki nevű kutyája társaságá­ban, aki állítása szerint a munka­társa. Órára mindig szükség lesz, ebben hisz Lantos Balázs, aki nap­ról napra viszi tovább az ipart - a kitartásra az aranykoszorús mes­teri cím is kötelezi. BLAHÓ GABRIELLA A mester műhelyében munkatársával, Vakival Fotó: Blahó Gabriella Több pénz jár a gyerekek után Idén a családi támogatások összege is emelkedik, kicsivel több lesz a családi pótlék, a gyes és a gyed összege. Az emelt összegeket februártól kapják az érintettek. MUNKATÁRSUNKTÓL A gyermekgondozási segély havi összege idén 25 ezer 800 forintról 26 ezer 830 forintra nő. A gyermekgondozási díj, amely a szülő korábbi fi­zetése alapján számolható ki, januártól 7,2 százalékkal emelkedik. Több lesz a családi pótlék is, átlagosan 6,2 százalékkal. A családok gyer­mekenként 700-900 forinttal kapnak majd többet. A korábbiakkal el­lentétben január 1 - jétől a családi pótlékra való jogosultság időtartama is változik. A felsőoktatásba továbbtanuló gyerekek után a felső iskola megkezdéséig, de a középiskolai tanulói jogviszony megszüntetésétől számítva legfeljebb két hónapig még jár a családi pótlék. Az emelt össze­gű támogatásokat visszamenőlegesen fizetik ki, az érintettek február­ban kapják kézhez először az emelt összegeket. A családi pótlék összege egygyermekes család esetén havonta 11 ezer 700, egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 12 ezer 700 forint. Két­gyermekes család esetén gyermekenként 12 ezer 700 , két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 13 ezer 800 forint. Három­vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 14 ezer 900, három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 ezer 900 forint. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos kiskorú gyermek esetén havonta 22 ezer 300 forint családi pótlék jár.

Next

/
Thumbnails
Contents