Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-02 / 1. szám

KEDD, 2007. JANUÁR 2. "MEGYEI TÜKÖR" 7 tüntetések, reformcsomag, rekordárvíz A Magyar Televízió székházát ostromló tüntetők néznek farkasszemet a rendőrökkel Fotó: MTI AUGUSZTUS 1.: Danks Emese lett a kormány szóvivője. 3.: A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a Baumag-ügy vádiratát a Fővárosi Bíróságra. Balázs Lászlót és 11 társát különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezeléssel, csődbűntett és egyéb bűncselekmények elkövetésével vádolják. 8-15.: A Hajógyári szigeten megrendezték a 14. Szigetet, a kontinentális Európa legnagyobb kulturális fesztiválját. 12-22.: Kolozsváron kezdődött és a debreceni Nagytemplomban tartott istentisztelettel végződött a Magyar Reformátusok V Világtalálkozója. 19-20.: A szegedi 35. síkvízi kajak-kenu világbajnokságon minden idők legjobb vb-eredményét érték el a magyar versenyzők, összesen 12 arany-, 2 ezüstés 4 bronzérmet szerezve. 20.: A nemzeti ünnepet záró esti tűzijátékot öt halálos áldozatot követelő, rendkívüli szélvihar és felhőszakadás szakította félbe. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy döntött, hogy a vihar ügyében nem lesz politikai felelősségre vonás. Az ombudsmani vizsgálat szerint a történtekért az első számú felelős a rendezvényt megrendelő Miniszterelnöki Hivatal. 31.: A kormány elfogadta a konvergenciaprogramot, amelyben nem szerepel az euró bevezetésének céldátuma. Az ország ötéves makrogazdasági pályáját és a tervezett reformok részleteit is tartalmazó dokumentumot szeptember l-jén küldték meg az Európai Bizottságnak, amely 26-án elfogadta azt. SZEPTEMBER 1.: Az áfa 15 százalékos kulcsa 20 százalékra változott. 7.: Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. újraindította a Malév privatizációját. 17.: A budapesti Szent István-bazilika előtti boldoggá avatták Salkaházi Sára szociális testvért, hasonló eseményre majdnem ezer éve nem került sor magyar földön. Nyilvánosságra kerültek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott beszédének részletei. A kormányfő a beszédben - helyenként durva szavakkal - a frakciót a változtatások szükségességére akarta rádöbbenteni, s leszögezte: véget akar vetni a sokéves politikai hazudozásnak. A kezdetben terjesztett egyperces, összevágott részletben önkritikusan beismerte: a kormány végighazudta az elmúlt másfél-két évet, négy évig nem csinált semmit. Aznap este a kormányfő lemondását követelő tüntetéssorozat kezdődött a Kossuth téren és több városban. A demonstrálók 25-én petíciójukban alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követelték. 18.: Sólyom László köztársasági elnök úgy foglalt állást: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „morális válságot" okozott az országban balatonőszödi beszédével. A Kossuth téri tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió élő adásában akarta felolvasni petíciójukat. Amikor ezt elutasították, rátámadtak az épületet védő rendőrökre, majd behatoltak az épületbe, ahol megrongálták a berendezéseket. A következő napokban a tüntetők egy csoportja a város több pontján garázdálkodott. 19.: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az október 1 -jei önkormányzati választást népszavazásnak, a kialakult helyzet alkotmányos megoldásának nevezte, s a Fidesz győzelme esetén egy korlátozott mandátumú szakértői kormány létrehozását szorgalmazta. OKTÓBER 1.: Az ellenzék elsöprő sikerét hozta a települési és kisebbségi önkormányzati választás. Minden addiginál magasabb, 53,12 százalékos részvétel mellett a 23 megyei jogú város közül 16-ban lett ellenzéki polgármester, a Heves megyei kivételével minden megyei közgyűlésben Fidesz-többség alakult ki. A települések 86,99 százalékában független vagy parlamenti pártokon kívüli egyéb szervezetek jelöltje győzött. A pártlistára leadott szavazatokból a Fidesz 52, az MSZP 35 százalékot kapott. Budapesten a főpolgármesteri posztot - sorozatban ötödször - Demszky Gábor, az SZDSZ-MSZP közös jelöltje nyerte el. Az urnák lezárását követően mondott beszédében Sólyom László államfő leszögezte: helyre kell állítani a demokrácia iránt a miniszterelnök magatartása miatt megrendült bizalmat, erre az Országgyűlésnek van lehetősége. 5.: Az Európai Bíróság szerint a regisztrációs adó nem egyeztethető össze az európai uniós jogszabályokkal, s mintegy nyolcmilliárd forint kártérítésre kötelezte a magyar államot. 6.: Az országban 52 helyszínen félpályás útlezárással demonstráltak a gazdák a készülő földtörvény módosítása ellen és a várható gazdasági megszorítások miatt. A Szegedi ítélőtábla összesen 64 év fegyházbüntetést szabott ki jogerős ítéletében a kecskeméti maffiaper néven elhíresült ügy vádlottaira. Az Országgyűlés rendkívüli ülése, név szerinti szavazáson 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. A kormányfő a szavazás előtt bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és balatonőszödi beszédének nyers és indulatos szavai miatt. Mintegy nyolcvanezres tömeg gyűlt össze a budapesti Kossuth téren a kormányfő lemondását követelő Fidesz nagygyűlésen, amelyen Orbán Viktor pártelnök meghirdette az Igen, Magyarország chartát. A Fidesz október 19-éig mindennap nagygyűlést tartott a Kossuth téren, a 7-i rendezvényen Áder János, az Országgyűlés alelnöke bejelentette: büntetőeljárást kezdeményeznek a kormányfő ellen, mert megvalósította a közérdekű adattal való visszaélés büntető törvénykönyvi tényállását. 9-én a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja úgy döntött, hogy a jövőben „a politikában nem kívánatosnak tartott" Gyurcsány Ferenc minden előre bejelentett felszólalásánál kivonulnak az Országgyűlés üléséről. 9.: Az Országgyűlés a katonai főügyészt, Kovács Tamást választotta hat évre legfőbb ügyésszé, akit november 2-án iktattak be. 15.: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán helybeli romák brutális kegyetlenséggel halálra vertek egy tiszavasvári tanárt, aki autójával elsodort egy 11 éves kislányt. 17.: A paksi atomerőműben megkezdődött a 2003. április 10-én történt üzemzavar során megsérült fűtőelemek eltávolítása. 21.: Az MSZP kongresszusán Hiller István pártelnök az MSZP kiállását hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc kormányfő mellett. 23.: Budapesten a demionstrálóktól megtisztított Kossuth téren az 1956-os forradalom 50. alkalmából tartott központi megemlékezésen 47 ország képviselői voltak jelen, köztük 18 államfő és 2 kormányfő. A Műegyetem épületénél felavatták az '56-os szervezetek képviselőinek javaslatára emelt emlékművet, majd este a Felvonulási téren (ettől kezdve Ötvenhatosok terén) az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművét. A Kossuth térről hajnalban kiszorított és a hozzájuk csatlakozó tüntetők a nap folyamán több összetűzést provokáltak a rendőrökkel (a Városháza parkban beindítottak egy ott kiállított tankot is), akik könnygáz és gumilövedék bevetésével próbálták feloszlatni őket. A zavargások során 167 tüntető és rendőr sérült meg. A Fidesz és a KDNP az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a budapesti Astoriánál rendezett nagygyűlésén Orbán Viktor pártelnök bejelentette, hogy a párt ügydöntő népszavazásokat javasol a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében. 24.: Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának ülésén nagy visszhangot kiváltó beszédben sürgette, hogy az Európai Unió ne nyújtson segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak. 25.: A kormány elfogadta a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet (Új Magyarország Fejlesztési Terv), amelynek keretében 2007 és 2013 között 6943 milliárd forint európai uniós és magyar fejlesztési forrással rendelkezik majd pályázatokon keresztül. NOVEMBER 4.: Országszerte ünnepségeken emlékeztek meg az 1956-os forradalom leverésének 50. évfordulójáról. 8.: Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya benyújtotta nyugdíjazási kérelmét, amelyet a miniszterelnök kérésére Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter nem írt alá. 13.: Hivatalosan is Pécs lett Európa kulturális fővárosa 2010-ben, Essennel és Isztambullal együtt. 15.: A kormány döntése alapján 2007-ben négy százalékkal emelik a nyugdíjakat. A külügyi szóvivő közölte: az elmúlt hetekben száznál is több Baranya megyei roma érkezett Svédországba a jobb élet és munkalehetőségek reményében. Miután uniós állampolgárként a menedékjogot nem kapták meg, később számosan hazatértek közülük. 16.: Bejelentették Klonilla, az első magyar kiónozott egér megszületését. Budapesten a második magyar-román együttes kormányülés alkalmával tíz kétoldalú együttműködési megállapodást írtak alá. 17.: A kormány benyújtotta a parlamentnek a kórházfejlesztési törvényt, amely 12 ezer kórházi ágy megszüntetését vagy átalakítását írja elő. 20.: Az Országgyűlés elfogadta a gyógyszerellátásról Szóló törvényt, amely egyes vény nélkül kapható készítmények gyógyszertáron kívüli forgalmazását is lehetővé teszi. 20-21:.Az Országos Választási Bizottság a Fidesz és a KDNP hét népszavazási kezdeményezése közül csak három, az egészségügy és a földtulajdon témakörébe tartozót hitelesített. 22.: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az együttműködés jegyében tett kezdeményezést az önkormányzati vezetőkkel megtartott egyeztetésen. Az ellenzéki önkormányzatok vezetői pr-akciónak minősítették a találkozót. 23.: A Mol Magyar Kőolaj- és Gázipari Nyrt. nyerte a biztonsági földgázkészlet elhelyezésére szolgáló tároló kapacitásra kiírt tendert. 25.: Pataky Péter addigi alelnököt választották meg a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnökének az MSZOSZ VI. kongresszusán. A Fidesz Győrben tartott rendkívüli kongresszusán létrehozták az Önkormányzati Képviselők Fórumát. 27.: Elfogadta az Országgyűlés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, amely a korai nyugdíjazás feltételeinek módosítását, korhatár alatti kereső tevékenység esetén a nyugdíjfolyósítási szabályok változását és a nyugdíjszámítási szabályok módosítását tartalmazza. DECEMBER I.: A kormány balatonőszödi ülésén arról döntött, hogy a Nyugati pályaudvar környékén épül fel a kormányzati negyed. A kabinet jóváhagyta és elküldte Brüsszelbe a módosított konvergenciaprogramot. A Szépművészeti Múzeumban megnyílt a Van Gogh Budapesten című kiállítás. Magyarországon még soha nem rendeztek hasonló volumenű tárlatot. 5.: Az Országgyűlés elfogadta a 2007. évi költségvetés főösszegeit, a tervezett hiány 1 656 485,6 millió forint. 6.: A kormány elfogadta az Új Magyarország Fejlesztési Terv tizenöt operatív programját, amelyeket benyújtanak az Európai Uniónak. 8.: Törökbálinton felfüggesztették a M.E.G.A. Trade cégcsoport négy raktárának működését, mert a szakhatósági ellenőrzés kiderítette, hogy nagy menynyiségű árut meghamisított szavatossági adatokkal továbbították az üzletekbe. II.: Az Országgyűlés döntése értelmében 2007. február 15-étől a háziorvos és szakorvos felkeresésekor vizitdíjat, a kórházi tartózkodás idejére napidíjat - alkalmanként 300 forintot - kell fizetnie a betegnek. Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvény elfogadásával megalakulhat az Egészségbiztosítási Felügyelet, mely egyfajta egészségügyi fogyasztóvédelmi szervezet lesz. Módosítottak egyes szociális tárgyú törvényeket is, így a jövőben csak azok kaphatnak segélyt, akik részt vesznek az önkormányzatok által szervezett közmunkában, s 2007-ben emelkedik a családi pótlék havi összege is. Gripen vadászgépek a magyar légtérben Fotó: MTI TAVALY HAGYTAK ITT BENNÜNKET Január 6.: Zavadszky Gábor (32) labdarúgó; 9.: Veér András (67) pszichiáter, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet volt főigazgató-főorvosa; 18.: Orbán István (67), az Égis Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója; 19.: Agárdi Gábor (84) Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze Február 4.: Dalnoki Jenő (64), az 1952-ben olimpiai bajnok magyar válogatott labdarúgója, edző; 10.: Csák Ibolya (91), az 1936-os berlini olimpia magasugró bajnoknője; 22.: Veres Pál (88) orvos, akit a közvélemény elsősorban sajátos humorú szexológusként ismert; 27.: Bene Ferenc (62) olimpiai bajnok labdarúgó, az Újpesti Dózsa legendás csatára; 28.: Kaló Flórián (74) Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész Március 9.: Halász Péter (63) író-rendező-színész, a kortárs színházművészet egyik legeredetibb hazai alkotója; 12.: Gyulai István (63), a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára, 28-szoros magyar bajnok atléta, egykori népszerű televíziós személyiség; 18.: André Szőts (69) magyar-francia filmproducer-rendező; 26.: Béres József (86) Széchenyi-díjas kutató, a Béres csepp megalkotója Április 22.: Kávássy Sándor (72) történész, volt kisgazda országgyűlési képviselő; 24.: Jeney László (83) kétszeres olimpiai bajnok, a magyar vízilabdasport kiemelkedő egyénisége Május 8.: Somlyó György (86) Kossuth- és József Attila-díjas költő, esszéíró; 31.: id. Lázár Vilmos (64) tizenegyszeres fogathajtó világbajnok, a magyar lovassport Széchenyi-díjasa Június 2.: Tardos Márton (77), az SZDSZ egyik alapítója, volt országgyűlési képviselő, a rendszerváltás kiemelkedő alakja; 12.: Ligeti György (83) Kossuth-díjas zeneszerző, a 20. századi zenetörténet egyik legnagyobb alkotója; Illés György (92) kétszeres Kossuth-díjas operatőr; 21.: Sárosi Imre (98) legendás úszóedző, aki tanítványaival világraszóló eredményeket ért el Július 2.: Horváth Balázs (64), az MDF, majd a Fidesz országgyűlési képviselője, az Antall-kormány volt belügyminisztere; 15.: Pálfi István (40), az Európai Parlament néppárti képviselője, korábban a Fidesz országgyűlési képviselője; 30.: Zenthe Ferenc (86), a Nemzet Színésze, Kossuth- és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész Augusztus 2.: Szusza Ferenc (82), az Újpest legendás labdarúgója, edző Szeptember 1.: Faludy György (96) Kossuth-díjas költő, műfordító, író, a magyar irodalom doyenje; 16.: Körmöczy Zsuzsa (82), minden idők legjobb és legeredményesebb magyar női teniszezője; 23.: Pege Aladár (67) Kossuth-díjas dzsesszmuzsikus, bőgőművész, zeneszerző, érdemes művész; 30.: Sütő András (80) Kossuth-díjas erdélyi magyar író Október 13.: Kállai Pál (73) mesterzsoké, a magyar lóversenysport legnagyobb alakja; 15.: Tarnói Gizella (59) újságíró, az Élet és Irodalom című hetilap főszerkesztő-helyettese; 27.: Gregor József (66) Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes, kiváló művész; 28.: Bence György (65) filozófus November 8.: Litván György Széchenyi-díjas történész; 17.: Puskás Ferenc (79), minden idők legnagyobb magyar labdarúgója, az Aranycsapat kapitánya; 27.: Határ Győző (93), Londonban élő Kossuth-díjas író December 3.: Machos Ferenc (74) 29-szeres válogatott labdarúgó; 22.: Lázár Ervin (70) Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró