Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 4. szám

8 • MEGYEI TÜKÖR" PÉNTEK, 2007. JANUÁR 5. Egy angol sértett csak azt kérte az őt kirabló férfitől, hogy legyen jobb ember Mediáció: Szegeden már van jelentkező HÁROM VAGY ÖT H| A mediáció feltételeiről szóló hí­rekben három és öt év is szere­pelt, mint a legmagasabb bünteté­si tétel. Bariné Tóth Éva tájékozta­tása szerint, ha a bűncselekmény három évig terjedő szabadság­vesztéssel lenne büntethető, és a két fél megállapodik, akkor az ügyész megszünteti az eljárást. Ha öt évig terjedne a büntetés, és a mediáció sikeres, akkor nem szű­nik meg az eljárás, az ügyész vá­dat emel, de - feltehetően - a büntetés a lehető legenyhébb lesz. nek tartja, hogy népszerű lesz a mediáció, de - hangsúlyozta ­egyelőre Magyarországon ez még újdonság. Lehetőségként emlí­tette például, hogy egy közleke­dési baleset áldozata és az elkö­vető úgy állapodik meg, hogy a gázoló orvoshoz hordja „áldoza­tát" vagy segít a háztartásban ­bevásárol, takarít -, amíg a bal­esetes rendbe jön, illetve vagyoni kár esetén a károkozó kifizeti a kárt, megjavítja a megrongált au­tót, házat, nyaralót. Az ügyvéd a mediáció egyik előnyét a túlterhelt bíróságok te­hermentesítésében, illetve abban látja, hogy a sokszor évekig elhú­zódó büntetőügyek egyes esetek­ben néhány hónap alatt befeje­ződhetnek. Bariné Tóth Éva ki­emelte azt is: az eljárás teljesen vagy részlegesen jóvá teheti a bűncselekménnyel okozott kárt anyagi és lelki értelemben egy­aránt. A mediáció bevezetése egyéb­ként uniós kötelezettség. G. ZS. okozó elkövető és a sértett között is létrejöhet megállapodás. A mediáció három esetben al­kalmazható: vagyon elleni, sze­mély elleni és közlekedési bűn­cselekményekben. De csak ak­kor, ha a büntetési tétel legföl­jebb öt év szabadságvesztés. Már csak ezért is nem lett volna alkal­Szcgeden ma adnak bc először mediációra vonatkozó kérel­met. Az új eljárásról főrumo­zóink is tárgyaltak. Akad, aki úgy gondolja, ez is kiskapu a tehetősebbeknek, más úgy véli, lehetőség a sértettnek. A me­diáció vagyon és személy elleni, valamint közlekedési bűncse­lekményekben alkalmazható. Kiskapu a gazdagoknak, vagy le­hetőség a sértettnek? - erről vi­tatkoztak fórumozóink annak kapcsán, hogy januártól Magyar­országon büntetőügyekben is al­kalmazható a mediáció. Szege­den éppen ma adja be Rényi Mik­lós ügyvéd az első erre vonatkozó kérelmet. A segítségnyújtás el­mulasztása miatti ügy három sértettje hajlandó megbocsátani az elkövetőnek, akivel már fel­vették a kapcsolatot. Az ügyvéd azt mondta, sokat vár a januártól alkalmazható mediációtól, mert egyes ügyeket jelentősen le fog egyszerűsíteni. A mediáció - ahogy korábban már megírtuk - azt jelenti, hogy kisebb súlyú bűncselekmények esetén, ha az elkövető megtéríti vagy valamilyen módon jóvá te­szi a sértett kárát, akkor mente­sül a büntetés alól. A mediáció­nak több feltétele van, az egyik, hogy mindkét félnek bele kell egyezni. A békítést mediátor vég­zi, ezt a szerepet hivatásos párt­fogók láthatják el. Információink szerint az ügyvédek már most ér­deklődnek, de hogy a sértettek mennyire kívánnak élni az új le­hetőséggel, az még kérdéses. A mediációt egyébként a legtöbb szakember annak ellenére üd­Közlckedési bűncselekménnyel okozott kárt is jóvá tehet az elkövető vözli, hogy a közvetítői eljárás konkrét szabályai egyelőre nem tisztázottak. - Angliában történt, hogy egy rablótámadás áldozata csupán azt kérte az elkövetőtől, hogy változzon meg, legyen jó ember, kezdjen dolgozni. A rabló látha­tóan valóban megbánta tettét, a két fél megegyezett - mondta Ba­riné Tóth Eva főügyészségi cso­portvezető. Ez a történet Ma­gyarországon valószínűleg nem ismétlődik, de az ügyésznő sze­rint az például elképzelhető, hogy graffitizők és a megrongált épület vagy jármű tulajdonosa megállapodik, de testi sérülést mazható abban a 2004-ben tör­tént, Szegeden nagy érdeklődést kiváltott esetben, amikor egy fér­fi egy fiatal lányt halálra gázolt egy gyalogátkelőn. Mivel a sofőr alkoholt fogyasztott, a büntetési tétel kettőtől nyolc év - magya­rázta Bohács Zsolt szegedi ügy­véd. Ő egyébként elképzelhető­Fotó: Karnak Csaba Szakállas az állam Rendes szakállnak az állon a helye. Az enyémen is ott lenne, ha kombájnnal neki nem esnék naponta. Bohó a kérdés: mekkora le­het a szakállamtitkár szakálla 7 A feleletek postán küldendők he akármelyik minisztériumba. Le kell szögeznem a legelején, Magyarországon mindenki akkora szakállat visel, amekkorát akar. Ombudsmani aggályokra számít­hat. aki személyiségi jogaiban akarna korlátozni valakit. Másként kell ezt is szorongatnom: amekkorára futja neki. A versezetbeli ko­pasz szájú Szűcs György bátya nyilván hiába pályázott volna rá. ,.Se' bajusza, / Se' szakálla, / Egy szór szála / Nem volt néki". Van egy újsütetű, és erősen nyakatekert magyar szavunk, a szak­államtitkár. Fölső emberről van szó, első nekifutásra akkora sza­kállat sejtünk, a nyaka köré lehetne tekerni sálnak. Pontosabban az én szakállamat lehetne az ő nyaka köré csavargatni, ha nekem egyáltalán lenne ilyenem. Ö csak nem létező szakállam derék tit­kára lehetne. Nagyon nem kell olajozgatni eszünk kerekeit, hogy megértsük, nem szakáiból van itt szó, csak az államtitkár szak­maiságáról. Azon aztán elrágódhatunk megint, ha netán mégse ér­tene a szakmájához, akkor államtitkár se lehetne. Teremtett a közigazgatási bükkfanyelv másfajta torzókat is. Ilyennek tartom a szakminisztert is. A miniszter, ahogy a latinosok állítják, eredetileg szolgát, segítőt jelent. A templomi ministráns is ezt teszi. Hogyan szolgálhatná a közjót, ha nem lenne egyúttal szakmájának a kiválósága is 7 Hozzáértőbb emberek semmibe ven­nék minden szavát. Pardon, álljunk meg egy szóra. Volt valamikor államminiszte­rünk is. Bibö István is az volt. Talán ettől a múltbeli sarzsitól akar­ják megkülönböztetni a szakminisztert. Bennem sántít a szaktanár és a szaktanító szavunk is. Ott tupboz­zák, ahol leginkább a világos és értelmes magyar beszédre kellene ta­nítani a jövő nemzedékét. Létezne olyan tanár is, akinek szakja nin­csen - Sokan halmozzák az élvezeteket, kettőt-hármat is egybe tolda­nak. mint a nótás keilvű édesapám teszi az éneklók száján, de olyan tanárról nem tudok, amelyiknek egy se lenne. Valamikor volt, hogyne lett volna! Művelődésügyi osztályvezető is lehetett, aki úgy állt föl a suszterszékről-, hogy ülepén ragadva örök időkre magán hordta a há­romlábú (dkalmatusságot is. És a szaktanítói Állítólag ilyen is volt. Például az. aki kizárólag testnevelést tanított. Ha eddig eljutottunk, tovább is léphetünk. Akár fotelban ülve is elvégezhetjük célra tartott szociológiai fölmérésünket. Annyi sza­kállas embert nem nagyon lehetett látni évtizedek óta vezető be­osztásban. amennyi mostanában elénk bukkan. Nem nehéz a számlálás, a televíziók is leragadnak a főnökségeken. Általában csak első számú vezetőnek, netán szóvivőnek van megszólalási jussa. Ök aztán úgy elmaszatolnak mindent, legény a talpán, aki meg is érti. Erős szőrzetüeknél a borosta szúrós lehet, és kemény, olyan, mint a tehénvakaró. Ez az arc a minimálprogram része, az állon termelt szőrzet ezen a kulcsszámon mintha kötelező lenne. Lehet mondani, hogy a nők kivételek, hiszen az asszonynépség ilyen posztokról legtöbbször hatóságilag van kitiltva. Csak kutyálkodni akarok szőrszálhasogató szavaimmal. Hányan viselnek például Lenin-szakállt mostanában 7 Tessék megülni jól a fotelt, és strigulákat húzogatni. A leninizmus nosztalgiája dolgoz­na bennük? Nem vennék észre, hol csöndben, hol zajosan, de megbukott a világ egyhatodán 7 Magával rántva Marxék egészséges téziseit is. H.D. Oda a varázs, és a költségek is magasak Szabadulnának az üdülési joguktól Horvátországban is lehet üdülési jogot vásárolni Fotó: Karnok Csaba JÖVŐRE, VELED, UGYANOTT A nyolcvanas évek közepén jelent meg a magyar piacon az az üdülési for­ma, amely a nyaraló tulajdonjoga helyett egy- vagy kéthetes üdülési időin­tervallumok birtoklását ajánlja fel 50-60 évre, vagy akár örökre. Akkoriban óceánon túli luxusapartmanos, 1-2 hetes, meghatározott szezonra szóló üdülési jogot 2-3 millió forintért kínáltak, cserében csak tagsági díjat, va­lamint éves fenntartási költséget kértek. Aki ilyen jogot vásárolt, az minden évben ugyanazon a héten, ugyanazon az egzotikus helyen ingyen nyaralha­tott, „csak" a repülőjegy és az ellátás került pénzbe. Az elsődleges üdülési jog értékesítés ma is a direkt, rábeszélés marketing alapelveit követi. Az ügyfeleket telefonon szállodai, vacsorával egybekötött bemutatóra hívják. Az üdülési jog egy RCI-tagsággal és -díjjal együtt a tulajdonost arra is fel­jogosítja, hogy részt vegyen a nemzetközi csererendszerben, és minden év­ben máshol nyaraljon. Szaporodnak azok a hirdetések, amelyekben bel- és külföldi üdülési jogot ajánlanak megvé­telre az eladók. A szabadpiacon jellemzően fél áron kínálják az elmúlt húsz évben megszerzett jogosítványokat, arra hivatkoz­va, hogy ráuntak az úti célra, és magasak az éves fenntartási költségek. Nem tartozik az értéknövelő be­ruházások közé az utazási jog ­lapunk információi és számítá­sai szerint. Mostanában egymást érik az eladó üdülési jogokról szóló hirdetések. A szegedi V. La­jos - aki telefonon készségesen válaszolt kérdéseinkre - elmond­ta, hogy a Gyulai Hőforrás Üdü­lőben lévő, január 11 -étől két hétre szóló üdülési jogának át­adását november óta hirdeti, de rajtunk kívül még senki sem hív­ta telefonon. V. Lajos több mint tíz éve közel kétszázezer forintért jutott hozzá a téli üdülés évente igénybe vehető lehetőségéhez, sosem volt pana­sza a nyaralóra, annak felszerelt­ségére, mégsem érzi úgy ma már, hogy jó üzletet kötött. Évi közel negyvenezer forintot fizet a fenn­tartási, felújítási költségekre, ak­kora összeget, amelyből bármikor kivehet egy apartmant Gyulán, nem csak januárban. Szerinte az a generáció, amelyik annak idején üdülési jogot vásárolt, nyugdíjas­korba lépett, a fiatalok pedig ­akiknek a fürdőbelépőkért is bor­sos árat kell fizetniük - inkább más úti célt választanak. O még csak bérbe adná az üdülési jogot, míg egy másik szegedi nyugdíjas ugyanabban az üdülőben szaba­dulna tőle. A nyolcvanéves asz­szony a húsz évvel ezelőtt vásárolt jogosítványért 5-600 ezer forintot kér. Hiába, nincs jelentkező. A fenntartó szövetkezet ennél keve­sebbet fizetne, ha visszavenné. Számításaink szerint a 15-20 évvel ezelőtti 200 ezer forint - ha csak az inflációt vesszük alapul ­ma a nyolc-tízszeresét éri, vagyis 1,5-2 millió forintot. Ha valaki az inflációnál magasabb kamato­kon tartotta a pénzét, akkor má­ra akár 3 millió forintra is duz­zadhatott a vagyona. Az sem le­het vigasz, hogy az illető „leüdül­te" a pénzét, mivel az éves fenn­tartási díjból bárhol Magyaror­szágon eltölthetett volna egy he­tet. Más a lépték a külföldi üdülési jogok esetében. Az udulesijog.hu portálon egy Kanári-szigeteken, Tenerifén található luxusapart­man évi egyhetes üdülési jogáért másfél millió forintot kér a tulaj­donosa. A karácsony előtti egy hetet tíz évvel ezelőtt 3 millióért adták - árulta el a tulajdonos ér­deklődésünkre. Az ötszemélyes, óceánra néző ablakokkal rendel­kező nyaraló éves fenntartási költsége 400 euró, vagyis 100 ezer forint. A Tenerifére szóló re­pülőjegy sem olcsó: 80-130 e?er forint, szezontól függően. Ugyanakkor az egyik utazási iro­dával jövő heti indulással fejen­ként 122 ezer forintért nemcsak a repjegyet, hanem az apartma­nos elhelyezést is megkaphatjuk. EK.

Next

/
Thumbnails
Contents