Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 4. szám

PÉNTEK, 2007. JANUÁR 5. •AKTUÁLIS" 3 Vadászpilótákra vadásznak Csongrád megyében Bezárt a szegedi hadkiegészítő parancsnokság Szegeden, a huszonegy alkalmazottból csak nyolc marad, az épületrészt átadják az egyetemnek. A hódmezővásárhelyi alakulathoz ugyanakkor négyszáz szerződéses legénységi katonát várnak, a toborzó iroda pedig vadászpilótákra „vadászik". Új szervezetek kezdték meg működésüket januárban a magyar honvédségnél: megalakult az Összhaderőnemi Parancsnokság, és átalakult a hadkiegészítés rendszere is. Ez utóbbi Csongrád megyét is érinti, hiszen megszűnt Szegeden a Hattyas soron a hadkieg. Az épületrészt augusztusig a hadsereg átadja az egyetemnek, melytől eddig bérelte. Kevesebb vezető A jövőben Veszprém és Szolnok székhellyel két Területi Hadkiegészítési Parancsnokság működik majd. Békeidőn kívül - ez nem föltétlenül hadiállapotot jelent, hanem például természeti katasztrófát - ezentúl csak Budapesten, Debrecenben, Veszprémben és Székesfehérváron soroznak. Az új struktúrában Szegeden csak a Kelet-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság Toborzó és Érdekvédelmi Irodája működik. Eddig a szegedi hadkiegen és a Boross József utcai toborzó irodában összesen 21 -en dolgoztak, az összevonás után mindössze nyolcan látják el a feladatokat - tudtuk meg Mészáros Antal irodavezetőtől. Az őrnagy elmondta: az új szervezeti rendszerben a csapatoknál szolgálók létszáma nő, az irányító szervezetek létszáma viszont csökken. Fiatalokra várnak - Jelen pillanatban a vásárhelyi alakulathoz négyszáz szerződéses legénységi katonát keresünk - tájékoztatott az őrnagy. A toborzó iroda elsősorban azokat a 35 év alattiakat várja, akik C kategóriás jogosítvánnyal és középiskolai végzettséggel rendelkeznek. A hadkieg ugyan eddig is számon tartott több száz fiatalt, de nyolcvan százalékuk máshol helyezkedett el, mert eddig nem kapott állást a hadseregben. A honvédek százezer forint bruttó fizetésre számíthatnak. A vásárhelyi alakulat azért is lehet csábító, mert egy év szolgálat után ki lehet jutni külszolgálatra, többek között Afganisztánba, a Sínai-félszigetre vagy Koszovóba. Itt pedig már több ezer dollár a kereset. Archív fotónkon sorkatonát vizsgálnak az egykori a hadkiegen Fotó: Karnok Csaba Csongrád megyéből általában 50-60-an jelentkeznek a nemzetvédelmi egyetemre, illetve a tiszthelyettesi főiskolára. Ezekbe a felsőfokú oktatási intézményekbe nagyon nehéz bekerülni, hiszen tavaly 11-szeres, illetve 17-szeres volt a túljelentkezés. Általában 80-100 hivatásos katonajelöltet vesznek fel évente. Gerinc és szem Sokkal nehezebb a feladata a toborzó iroda munkatársainak, amikor vadászpilóta-jelöltekre „vadásznak". - Az egyetem Szegedre vonzza a fiatalokat, látszólag tehát nagy létszámból válogathatunk. Csakhogy itt nincs olyan katonai bázis, mint például Szolnokon vagy ERDEKVEDELEM Január végétől a szegedi Boross József utcai irodában látják el a katona nyugdíjasok, az özvegyek és a katonai szolgálat alatt maradandó károsodást szenvedettek érdekvédelmi képviseletét. A honvédségnél ugyanis a sorozástól a temetésig figyelemmel kísérik a hivatásosok életét. Csongrád megyében ezerszáz ember érdekvédelmi teendőit látják el. Kecskeméten, ezért szinte lasszóval kell fogni az általunk alkalmasnak vélt 26 év alatti fiatalokat magyarázta az őrnagy. A Grippen vadászgépekre Kanadában képezik ki a pdótákat, de az alkalmassági vizsgán igen magasak a követelmények. Elsődleges az angol nyelvtudás és egy diploma. Az őrnagy szerint nem ezen a rostán buknak meg a jelentkezők, hanem a mindenre kiterjedő orvosi vizsgálaton. Általában a jelöltek kilencven százaléka azért nem felel meg, mert gerinc- vagy látásproblémáik vannak. Csongrád megyéből az eddigi tíz jelentkező közül még senkinek sem sikerült kijutni vadászpilóta-képzésre Kanadába. CS. G. L. Bezárt a szegedi hadkiegészítő parancsnokság - Négyszáz katonát toboroznak Vásárhelyre A Fidesz egészségpolitikusa hazajár a közgyűlésekre Svédországban gyógyít tovább Baláspiri Csaba Bizonytalant a biztosért BAKOS ANDRÁS Két évvel ezelőtt politikusként Baláspiri Csaba azért háborúzott, hogy az ügyeletben eltöltött idő teljes orvosi munkaidőnek számítson. Fel akarta jelenteni a szentesi kórházigazgatót, mert kiderült: egy orvos azért cserélte össze véletlenül két beteg kórlapját, mert fáradt volt, harmincadik órája dolgozott, az előző héten pedig kilencvenhat órát töltött munkával. Ez az unióban elfogadott ügyeleti törvény szerint szabálytalan. Baláspiri Csaba amellett kardoskodott, hogy itthon is tartsák be ezt a törvényt - most civilként oda megy dolgozni, aholbeis tartják. Bár politizálni hazajár, a két szerep nehezen választható különmintha most föladott volna egy régi, bár tényleg reménytelen harcot. Baláspiri Svédországba megy, ahol az egészségpolitikusok úgy gondolkodnak: ha már az orvosképzés egyre költségesebb, és a heíybeli fiatalok közül egyre kevesebben választják ezt a hivatást, el kell csábítani más országok képzett gyógyítóit, mert ez olcsóbb. A magyar orvasok szakmai felkészültségével pedig nincs gond, már a nyelvtudásával sem: féléves svédtanfolyam után már pszichiátert is felvesznek. Pedig ebben a szakmában azért nem mindegy, hogy az orvos pontosan megérti-e a beteg minden szavát. A vándorlás Németországon belül is zajlik, keletről nyugatra, a keleti német városokba csehek jönnek, Csehországba szlovákok, Szlovákiába ukránok. Országonként változó, mennyien kelnek útra, tőlünk nem sokan, és maximum néhány évre mennek. De azért nem mindegy, mennyi orvos megy el tőlünk ezután. A Magyar Nemzet nemrég megírta: a most szakvizsgázó fiatal doktorok egyharmada komolyan keresi a külföldi állást. A külföldre indulók nem csupán a jobb fizetésért mennek el, legalább ilyen fontos számukra a jobb munkahelyi kultúra is. Az egészségügy mostani reformjáért lehet lelkesedni, ám például a www.rezidens.hu-n azt nyilatkozza a magyar orvosok külföldi munkavállalásának szervezéséből élő szolgáltató-iparág egyik jelese, hogy még vagy tíz évig nem lesz jövője az orvosi pályának Magyarországon. A hálapénz világában bajok vannak az információáramlással is, a fiatalok képzését gátolja a szakmai féltékenység és néhány éve még lehetett hinni abban, hogy a rendszer apránként megreformálható, de most jó ideig biztosan nem lesz könnyebb az egészségügyi dolgozók élete. Akik mennek, egyszerűen a bizonytalant cserélik föl a biztosért. Persze nyilván van megoldás erre a helyzetre is. Lehetjréldául szerződtetni jól képzett kommunikációs szakembereket. Ok majd elmagyarázzák a kalandvágyból itthon maradt többségnek, miért jó az, hogy hónapokig kell aggódni az állásért, a jövőért - miközben már most is hatezer egészségügyi dolgozó hiányzik a rendszerből. Becsey az unióról Európai parlamenti képviselő- vélben kíván tiltakozni az érinként ötéves ciklusának felénél tett országok képviselőinél. Mint értékelő sajtótájékoztatót tartott mondta, az EU népszerűsége kitegnap Szegeden Becsey Zsolt. A lene százalékkal esett a magyaFidesz-MPSZ színeiben megvá- rok körében, s ennek egyik oka, lasztott EP-képviselő elmondta: hogy Magyarországot szemétleszorgalmazza, hogy a dél-alföldi rakó hellyé minősítették át egyes régiónak legyen önálló képvisele- országok. Románia csatlakozását te Brüsszelben, amely a jó pr-te- a korrupció, a kisebbségpolitika vékenység révén több uniós for- és a diszkrimináció miatt ellerást hozhatna a térségbe. Becsey nezte a képviselő, szerinte déli fellép a Dél-Alföldet elárasztó szomszédunk csatlakozása nem nyugat-európai szemét ellen, le- volt előkészítve. Csongrád megyei politikus is akad a külföldre távozó orvosok sorában. A fideszes Baláspiri Csaba, a megyei közgyűlés polgári frakciójának vezetője márciustól a svédországi Karlstad kórházának reumatológiai ambulanciáját vezeti - egy évig. Először a jó fizetés miatt és az új szakmai tapasztalatok reményében* vállalta el a munkát. Most már a többi körülmény is szimpatikus. Az ülésekre haza fog járni, Barcelonában tanul svédül. A megyei közgyűlés egyik agilis politikusa, a polgári frakciót és az egészségügyi bizottságot vezető Baláspiri Csaba úgy döntött, orvosként márciustól Svédországban, Karlstad város kórházában dolgozik tovább, amely 150 kilométerre van Stockholmtól. Egy spanyol fejvadász cég révén került kapcsolatba a svéd intézménnyel. A kórház tavaly olyan magyar orvosokat keresett, akik legalább tíz éve gyakorolják hivatásukat, és 35-50 év közöttiek. Húsz jelentkezőt választottak ki az állásinterjúk során. A cég elvitte a kiválasztottakat a svédországi kórházba is, ahol kiderült, a húszból egy nem felel meg - jellemzően ő is azért, mert túlképzettnek bizonyult. A fejvadász cég négy hónapos svéd nyelvtanfolyamot szervezett a jelölteknek - Barcelonában, luxuskörülmények között. A családtagok is ott laknak az orvosokkal. A tanulás Svédországban fejeződik be. - Március elsejétől kezdem a munkát, mint a reumatológiai ambulancia vezetője és orvosa, napi nyolc órában dolgozom, és egy nap hét, nem tévedés: hét beteget kell ellátni - sorolta lapunk kérdésére Baláspiri Csaba. - Mivel azt az uniós ügyeleti törvényt, amit itt nálunk nem alkalmaznak - amiért én is szót emeltem néhányszor -, ott gond nélkül betartják, egy hónapban kettőnél több ügyeletet nem vállalhatok. A fizetés a megbeszéltek szerint először bruttó 3500 euró lesz, majd három hónap Baláspiri Csaba az itthoni orvosi fizetésének többszörösét keresi Svédországba n egy évig Fotó: Frank Yvette és Schmidt Andrea után 5000 euró körül alakul. Ez többszöröse az itthoni jövedelmemnek. Amikor jelentkeztem az állásra, elsősorban ez motivált - most már viszont sokkal többet nyom a latban az a hozzáállás, az a megbecsülés, amit a cég és a svéd kórház részéről tapasztaltam. Baláspiri helyzete más, mint a többi, külföldre kerülő kollégájáé. Mert míg családja hosszabb távra tervezi a svédországi életet, ő egy évig szeretne dolgozni abban a kórházban. - Azért is megyek, mert az én szakterületemen, a reumatológiában jelentős változások várhatók. Ez részben az új módszereknek, részben egy új gyógyszercsoportnak köszönhető - mondja az orvos. - Abban a kórházban, ahol márciustól dolgozni fogok, az új módszerrel 1200 beteget kezelnek. Amikor ismerőseinek elmondta, mi a terve, több kollégája is gratulált a bátorságához, mert képesnek tartják Baláspiri Csabát arra, hogy ekkorát változtasson az életén. A jellemző magyar röghöz kötöttség miatt sokan, akik talán tudják is, hogy jóval többet keresnének, és orvosként az itthoninál nagyobb megbecsülésnek örvendhetnének, mégsem próbálják ki magukat. Baláspiri egyébként erre az egy évre sem hagy föl a politikával: van internet, e-mail, telefon, tájékozódik az itthoni ügyekről, folyamatokról, tudja tartani a kapcsolatot a frakcióval, és az ottani szabadsága terhére eljön a megyei közgyűlés üléseire, természetesen a saját költségén. Munkahelyéről fizetés nélküli szabadságra jött, nem akarja föladni itteni kapcsolatait. Hiszen ő, amellett hogy háziorvos Csanyteleken, reumatológus szakorvos Szegeden, a Vasútegészségügyi Kht. rendelőintézetében, és sportorvosa a Szeviép-Szeged női kosárlabdacsapatának. A szakmai fejlődés és az anyagiak mellett ez az egy év a szakpolitikusnak is jól jön. Lesz mihez viszonyítani a magyar egészségügyet - amelyben persze egészen közelről is talál épp elég hibát. - Molnár Lajos nemrég azt nyilatkozta, jót tesz az ország imázsának az, ha magyar orvosok vállalnak munkát külföldön. Ezt így is meg lehet közelíteni - meg úgy is, hogy a magyar állam költségén képzett orvosok tudása a német, angol, svéd egészségügyet szolgálja. El lehet gondolkodni azon, hogy mi vezetett idáig von mérleget Baláspiri Csaba. B. A. BALÁSPIRI CSERÉJE jH Amit itthagy: - a csanyteleki háziorvosi praxis - a reumatológus szakorvosi állás a vasúti rendelőintézetben - a sportorvosi poszt a Szeviép-Szeged női kosárlabdacsapatánál - a heti 85-90 éra munka Amiért itthagyja: - a karlstadi kórház reumatológiai ambulanciájának vezetői állása - a heti 42 óra munka - a havi 5000 eurós (1,3 millió forintos) fizetés