Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-31 / 26. szám

SZERDA, 2007. JANUÁR 31. • MEGYEI TÜKÖR" 7 A szelek szárnya „Már a nap is, lemenőben / Tüzet rakott a felhőben " - írja Arany János a csodaszarvas regéjében. „Piros az ég alja: aligha szél nem lesz" - ezt meg Petőfi kormányosa mondja a fános vitézben. Apró kólókként kezdtem figyelni az időjárást, mega napnyugtát, most is láttam, ás másnapra kelvén érezhettem is, itt a vihar. Nem először ebben az esztendőben, és vélhetően párja is lesz. Kinéztem az ablakon. Fölsővárosból söpörte a szemetet Alsóvárosba. Először csak a kukák tetejét kóstolgatta, aztán sorra fölborította majdnem mindet, és mintha normát mértek volna rá, ki is takarította őket. Fordíthatnám úgy is a szót, most lett jó világ a kukavizitálókra. Nem kellett derékig belebukniuk az edényekbe, terítve látták a tartalmát. Mégse láttam egyet se közülük. Szemközt velünk, két.,nagyközösségi" vaskuka lódult neki, és cifra táncot járva gurult ki az utca közepére. Nem páros táncot jártak, egyik a hosszú ház fölvégén ropta, a másik az alsón. Szerencsétlen autósok jól szorították a kormányt, amikor mellettük elhúztak. Villamossal mentem a város másik végébe. A megállóban vizesek találtak valami csőtörést, annak volt a legjobb, aki lenn matatott a gödörben. A jogcím nélküli támadóval szemben védve volt. Szivattyúja viszont köpte a sárga iszapot, és ki is tette a sínek partjára. Kapva kapott utána a vihar, jól megforgatta benne a kezébe eső nájlonzacskókat, és úgy vagdosta emberhez, meszelt falhoz, mindenhez, mintha szakmányban dolgozna. A drótkerítéseket szabályosan kitapétázta rongyokkal, kampányból visszamaradt plakátportrékkal. Számolhattam a villamos belsejéből kifelé figyelve, négy kirakott szemetesből egy állt csupán, peckesen, mintha szónokolna, a másik három alázatosan leborult előtte. Ismétlődött a kép, egyszer-egyszer megfordítva is: három állt, és csak egy feküdt. Kedvem lett volna hasbeszélő dumapohtikusainkról elnevezni őket. Visszaúton az első tapasztalás, mindjárt a kapuban: megfordult a szél. A szemét azé, aki megtermelte, elkezdte visszapostázni Fölsővárosba, ami onnan származik. A német szemétre azért nem érvényes ez a lépés, mert az porcióba van kötve, van kötve, de van kötve. Ahogy villamosunk a nagykörúthoz ért, hirtelen fékezett. Vissza is tolatott pár lépést. Kiszólt a masiniszta, faág esett a pályára, nem tudunk tovább menni. Azt gondoltam, balga észszel, vagyunk itt annyian, ha faderék lenne is azt is arrébb húznánk. Nézünk jobbra, nézünk balra, még a kocsi alá is belesünk, nincsen ottan semmi. Hoppá! Nem a pályán van az ág, hanem az áramszedő előtt, és himbálódzik a szélben. Szilajnagy eszemmel azonnal átláttam, közelebb van hazajáró buszom megállója, mint a Dugonics tér, oda kergettettem magamat. Nem is kellett többet vámom negyed óránál. Az egykori határőr-laktanya előtt nagy a csődület, hatalmas darus kocsi áll, meg még valami a csatlakozó járgányokból. Néhány mentőmellényes atyafi dirigálja a forgalmat jobbra is, balra is. Szél úrfi adta a munkát nekik is. Délután láthattam, a határba kilesve, hány fóliasátorból szerzett zászlót magának, mintha tüntetni indulna. Árpád-sávos nem volt közte. Öreg este jutottam híradó elé, ott hallottam, hány kamiont borított fel az istenátka, pedig azok se papirosból készülnek. Házfödelek, toronyborítók tanultak meg röpülni. Mi még mindig a telet várjuk, a természet mintha a böjti szeleket előlegezné. A hivatásos zöldbékék másnapra is folytatást jósolgattak, de éjszakára, idelenn délen, úgy elcsöndesedett minden, mintha a béketárgyalások sikerrel jártak volna. Mondtam az előbb, párja is lesz a viharnak. Párja igen, szárnya azonban nem. Mert a szélnek szárnya sincsen. Ha lenne, kormányos farka is lenne, és nem menne neki mindennek. A varjak olyan kecsesen keringtek benne, mintha vitorlázó versenyen lennének. Mégis ismeri a mondás a szelek szárnyát. Erre is mondta kedves tanárunk, a nyelvnek nyelvi logikája van. H. D. Rácz Lajos klímakutató: Rossz időkre ötszáz évente jönnek jók Négy évszak helyett kettő A szokatlan szélviharok, a nyárias tél miatt mindennap figyeljük az időjárás-jelentéseket. Pedig nem állnak példa nélkül a mostani extrém jelenségek - állítja a klímatörténész. Száz év alatt nagyokat fordult az időjárásunk kereke - mondja Rácz Lajos klímatörténész. A szegedi egyetem Juhász Gyula pedagusképző karának történelem tanszékén az időjárás és a történelem összefüggése a szakterülete. - A múlt század elején melegedett az idő, ám a híradásokból az derül ki, hogy senkinek nem tűnt fel a harmincas évekig az enyhe tél. Élvezték az emberek, hogy nem kell havat lapátolni - meséli a kutató. A negyvenes évek kemény telei viszont a történelembe is beiratkoztak, gondoljunk csak a világháborúban megfagyott több százezer katonára vagy a doni katasztrófa magyar áldozataira. Negyven év óta megint masszívan melegszik az idő, mediterrán tendenciát mutat a meteorológusok modellje. Eszerint történelemmé válik az, amit a négy évszakról megtanultunk és az időjárás két félévre egyszerűsödik: a téli félévben kevesebb csapadék hullik, eső formájában, a nyár pedig egyre forróbb és szárazabb lesz. Nem tudni meddig tart a melegedés, biztos csak a változás. Ezt a mostanában tapasztalható extrém jelenségek kísérik, mint amilyen az orkán erejű szél vagy a tavaszias tél. - Visszatekintve kétezer esztendő időjárására, rájövünk, hogy semmi okunk a csodálkozásra. Négy-ötszáz esztendős éghajlati korszakok váltották egymást - mondja Rácz Lajos. Az első konkrét időjárási utalásokat a tájképek szolgáltatják, az 1600-as évektől kezdve levelek, naplók, naptárak, gazdálkodói feljegyzések. Később a városi tanácsok főfizikusai dokumentáltak hőmérsékletet és csapadékot. Óriás lépést az 1760-as évektől megjelenő magyar újságok jelentettek, amelyek lehozták országos levelezőhálózatuk észleléseit. Ezután húsz év sem kell, megépül az első hazai meteorológiai állomás Budán, 1843-tól jegyzi a csapadékot is. - Szegedet és környékét két ezer év alatt négy és fél klímaváltozás jellemezte - erősíti meg a klímakutató, hogy szűkebb környezeASZÁLYÉRT ÉGETTÉK MEG Az 1728-as nagy szegedi boszorkányperben tizenhárom embert égettek meg. Egyiküket, a nyolcvankét éves Rózsa Dániel korábbi főbírót azért ítélték el, mert az ördöggel cimborált. A vádirat szerint azért gyötörte Szegedet hét aszályos év, mert Rózsa eladta a törököknek a harmatot, az esőt és a havat. A történészek szerint az szúrhatott szemet a környezetének, hogy feleségül vett egy harminc évvel ifjabb asszonyt. Fagylaltszezon? Szegeden a napsütötte helyeken az idén már 20 fok fölé is felkúszott a hőmérő higanyszála Fotó: Schmidt Andrea tünk hasonlít a nagy európai átlaghoz. Mediterrán római korral kezdődött az időszámításunk, az első négy évszázadban virágzott a pannon szőlőtermesztés, nem fagyott be a Duna, a rómaiak hidat építettek a medrébe a Vaskapu-szorosnál. ló időre rossz járt: félezer évnyi hűvös szárazság következett, nehéz volt a megélhetés - állítja Rácz Lajos. Ennek is köszönhető, hogy a népvándorlások utolsó hullámával megérkeztek a magyarok a Kárpát-medencébe. Ujabb csaknem ötszáz esztendő telt el kedvező éghajlattal, kialakult a középkori Európa erdőségekkel, megyényi tisztásokkal. Az 1350-es években kezdődött és az 1800-as évek végén zárult le a harmadik teljes szakasz: a kis jégkorszak hűvös átlaghőmérséklettel, szélsőségekkel. A hideg időt a magyar történelem viharai tetézték: benyomultak a török seregek, aztán a német császári hadak. Gazdasági hanyatlást hozott, válságreformokra sarkalta a birtokos nemeseket, jött a reformkor, majd 1848-ban a forradalom. A huszadik századtól ismét jó idők járnak, ez a bizonyos negyedik klímaváltozás tart a mai napig. DOMBAI TÜNDE A terrorizmus átírja az egzotikus üdülőhelyek népszerűségét Elriasztott utasok - Egyiptom a legnagyobb vesztes Az egyiptomi gízai piramisokat nemcsak a turisták látogatják, évről évre mellettük halad el a nemzetközi raliverseny is Fotó: MTUAP/Ami Nabil Az elmúlt években több népszerű turistacélpont vált egyben a terroristák célpontjává is. A véres merényletek elriasztják a szegedi utasokat is, ha megismétlődnek, hatásuk éveken át érzékelhető. Az utóbbi időszak legnagyobb vesztese Egyiptom, de Törökország és Thaiföld iránt is csökkent az érdeklődés. A szegediek utazási kedvére, szokásaira is hatással van a terrorfenyegetettség. Prónay Gyula, a Proko Travel ügyvezetője szerint az egy hónappal ezelőtti thaiföldi robbantás után - amelyben magyarok is megsérültek - például érezhetően visszaesett a kereslet a dél-kelet ázsiai ország iránt. A terrorizmus hatásának esett áldozatul Egyiptom is: a rendszeres merényletek miatt már tartósnak mondható a mintegy húsz százalékkal csökkent az érdeklődés iránta. Egyiptom helyett egyre többen választják az eddig biztonságos Tunéziát - noha ott nem annyira kellemes a környezet, mint az ókori kultúrájáról híres államban. A másik új kedvenccé a gazdag arab ország, Dubai vált. Érezhetően kevesebb egyiptomi utat adnak el a szegedi Malév Air Toursnál is, de Juhász Csilla irodavezető szerint ebbe a körbe Törökország is beletartozik. A tavalyi merényletek riasztó hatása nyári szezonukra ugyan rányomta a bélyegét, de mint mondta, a családok számára olcsón kínált luxus feledteti az utasok félelmeit - idén már újra felkapottá válhat az ország. Nem így Izrael, ahová régebben még indítottak csoportokat, mostanában azonban már nagyon kevesen vállalnák a kockázatot, így lemondtak a bibliai földre szervezett utakról. Egyiptommal kapcsolatban a vezető megjegyezte: akit az ottani kultúra érdekel nem igazán foglalkozik a veszéllyel, utazik. Aki csak „valami meleg helyre" akar eljutni, inkább többet fizet, de nem választja Egyiptomot. A Törökország és Egyiptom iránti érdeklődés csökkenéséről számoltak be a Z(s)eppelin utazási irodában is. Hozzátették: a terrortámadások negatív hatása legfeljebb egy évig érzékelhető - ha nem ismétlődik. Ha a terroristák rendszeresen megerősítik a „veszélyes ország" képét, hosszú időbe telik, mire újra eladhatóvá válik egy oda szervezett út. Az indonéziai Babra induló útjaik például kategóriájukhoz képest meglepően olcsók, még sincs érdeklődő - talán mert még mindig elevenen él az emberekben a szigeten történt, több száz áldozatot követelő két merénylet. Demeter Attila, a szegedi Gold Sun Travel ügyvezetője úgy látja, a merényletek keltette félelemhullámok egyre gyorsabban csillapodnak, az emberek ugyanis belátták: a nemzetközi terrorizmus elől nem lehet elbújni. Azt mondja, a szállodák többségét jól őrzik, és a nagyrészt turizmusból élő országok helyi hatóságai is egyre jobban odafigyelnek az utasok biztonságára. Azt ajánlja: utazás előtt fontoljuk meg a külügyi honlap javaslatait, a helyszínen pedig tartsuk be az idegenvezetők tanácsait. T. R. FIGYELMEZTET A KÜLÜGY Az utóbbi években számos terrortámadás történt addig népszerű, egzotikus turistacélpontnak számító országokban, üdülőhelyeken. A Külügyminisztérium honlapjára folyamatosan új országok kerülnek fel mint fokozott biztonsági kockázatú térségek. Ide sorolták többek között Egyiptomot, Indonézia bizonyos részeit, Izraelt, Jordániát, Kenyát és Thaiföld egyes területeit. A nemzetközi terrorizmus tapasztalásához persze Európát sem kell elhagyni - mutatja a több száz áldozattal járó londoni és madridi merénylet.