Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-30 / 25. szám

KEDD, 2007. JANUÁR 30. • AKTUÁLIS" 3 Újabb madárínfluenza-gyanús esetek - ezúttal Derekegyház mellett Ördöngös: 9400 libát öltek le A telepen betartották a szigorú előírásokat - a fertőzés mégis bejutott Fotó: Tésik Attila Egyetlen élő liba sem volt már tegnap reggel azon az ördöngősi telepen, ahol az állat-egészségügyi hatóság - madárinfluenza-gyanú miatt - szombaton elrendelte 9400 szárnyas leölését. A Derekegyházhoz közeli tenyészet nyolc kilométerre esik a fertőzés korábbi kitörési pontjától, Lapistótól. A szakemberek a telepre gyakran berepülő fácánokra gyanakodnak. Tegnap már a fertőtlenítés nyomait takarították az állategészségügyi hatóság munkatársai a Derekegyházhoz közeli Ördöngősön. A telepen 9400 hbát öltek le azután, hogy a telep tulajdonosa bejelentette, gyanús fertőzés pusztította el néhány libáját. Ezt a telepet magas drótkerítés védi, a kapun senki nem mehet be. Az előző járvány kitörése után néhány nappal ellenőrizték a szakemberek az ördöngősi telepet is, ám fertőzésre utaló jelet akkor nem találtak. Pénteken délután vették észre a libatartók, hogy hullanak a szárnyasaik. A tulajdonos pontosan betartotta a szigorú előírásokat, ennek ellenére mégis bejutott a betegség a telepre - mondta Szigeti Sándor. Az igazgató főállatorvos lapunknak elmondta, feltételezi, hogy a telep területére berepülő fácánok hozhatták be a betegséget: ezek a vadmadarak hordozhatják a kórt, anélkül is, hogy megbetegednének. Szigeti arról tájékoztatott, hogy szombaton reggel megkezdték az állomány leölését, s a munkával végeztek már. A szűrővizsgálatok folynak, a laboratóriumi eredmények alapján lehet majd megmondani, hogy valóban madárinfluenzával állunk-e szemben. Az ördöngősi libatelep körül három és tíz kilométeres körzetben ellenőrzik a szárnyasokat, védőzónában és megfigyelési zónában dolgoznak a szakemberek. Az újabb fertőzéssel megnőtt a figyelem alatt tartott terület mérete: Hódmezővásárhely külterületének egy része, illetve Mártély és Mindszent is érintett. Szentestől két kilométer távolságra esik a tíz kilométeres megfigyelési zóna felső határa. Ezentúl három ellenőrző ponton számíthatnak a rendőrség jelenlétére az élőállatokat szállító járművek vezetői. A védőzónából - hatósági engedéllyel - a jövőben is ki lehet vinni szárnyasokat - közölte Szigeti Sándor. MAR BIZTOS: A H5N1 BUKKANT FEL LAPIST0N Beigazolódott a magyar állatorvosok gyanúja: a múlt héten Lapistónál a madárinfluenza H5Nl-es altípusa bukkant fel a libatelepen. Ezt az angliai referencialaboratórium vizsgálatának eredményére hivatkozva közölte tegnap az Európai Bizottság. Philip Tod egészségügyi szóvivő hozzátette, hogy a magyar hatóságok már a múlt héten megtettek mindent a kór elleni védekezés érdekében az érintett körzetben, az uniós előírásoknak megfelelően. Tavaly nyár vége óta ez az első eset az unióban, hogy felbukkan a H5Nl-es altípus. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a tél vége a madárinfluenza szempontjából veszélyes időszak, ezért valamennyi EU-tagországban fokozott elővigyázatosságra van szükség. PUSKAVAL LŐTTEK A TYÚKOKRA IS A környékbeli vadászok mintavételként lelőttek néhány vadszárnyast a közeli erdőkben, de eddig fertőzött kacsát vagy fácánt nem találtak. A vadászok segítségét kérte a megyei állat-egészségügyi állomás a fertőzési pont egy kilométeres körzetében a járvány terjedésének megakadályozásához. Sörétes puskával lőtték le szombaton hajnalban Arany-Tóthné Borka Etelka csirkéit is. Az asszony korábban vágott, jut ennivaló a családi asztalra. A szomszédban lakó Négyesi József és Héjjá Erzsébet arra számít, hogy valóban megtérítik a lelőtt 120 csirke, 150 galamb és 7 gyöngyös árát. A jószágokat az állatorvosok megvizsgálják, s ha az eredmény negatív, szabad a húst felhasználni. Éppen a napokban érkezik egy szállítmány a lapistói körzetből a Hungerithez. A madarakat úgynevezett zárt rendszerben vágják le, és külön hűtőben tárolják. Az állat-egészségügyi hatóság által kijelölt sütőben megsütik, csak ezek után lehet eladni. m Az Európai Unió elfogadta a madárinfluenza megjelenése miatt hozott magyar intézkedéseket, és azokon kívül semmilyen lépést nem rendelt el - erősítette meg Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tegnap este brüsszeli sajtótájékoztatóján. Egyetlen uniós ország sem tilthatja meg, hogy a körzeteken kívüli területekről magyar exportot ne fogadjon be, márpedig a hazai kivitel mintegy 70 százaléka az unióba irányul. BLAHÓ GABRIELLA Szeptemberig több mint egymillió házi szárnyast pusztítottak el a betegség miatt Tavaly húszmilliárd volt a kár A madárinfluenza eddig nem okozott akkora kárt Magyarországon, mint tavaly: akkor több mint egymillió házi szárnyast pusztítottak el a hatóságok a járvány terjedésének megakadályozása érdekében. A teljes kár elérte a húszmilliárd forintot. MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly először június 9-én tájékoztatta Magyarország az Európai Uniót arról, hogy a madárinfluenza vélhetően megjelent háziszárnyasokban. Három hónappal később, augusztus 31 -én fejeződött be a védekezés. Süth Miklós országos főállatorvos tájékoztatása szerint akkor a betegség terjedésének megállítása érdekében mintegy egymillió háziszárnyast pusztítottak el, illetve vittek kényszervágásra: 90 ezer tyúkot, 740 ezer kacsát, és több mint 180 ezer libát. A tulajdonosok kártalanításáról 638 határozat született, ezen a- címen tavaly 936,6 millió forintot fizettek ki. A madárinfluenza tavaly öszszesen húszmilliárd forint veszteséget okozott a termelőknek, ebből az összegből 14 milliárd az árveszteség, a hírre ugyanis jelentősen csökkent a felvásárlási ár. Összehasonlításképpen: a magyar baromfiágazat éves árbevétele 250 miibárd forint körül mozgott az utóbbi években. Ennek az összegnek a hatvan százalékát a belföldi értékesítés adnak, negyven százalékát a kivitel. A Baromfi Terméktanács abban bízik, az idei veszteségek elmaradnak a tavalyi mögött. A megyei közgyűlés elnöke a törvénysértés miatt a parlament egyik bizottságához fordul Gyurcsány nem válaszolt a petícióra A törvényes határidő lejárt, és válaszra sem méltatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Csongrád megyei önkormányzat petícióját. A felterjesztés arra kérte a kormányfőt, dolgozzon ki kompenzációs rendszert a megyék gondjainak megoldására. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök törvényt sértett, amikor nem válaszolt harminc napon belül a Csongrád megyei közgyűlés levelére - állapította meg tegnapi sajtótájékoztatóján Magyar Anna, a közgyűlés elnöke. A politikus még december 18-án a szegedi nagypostán, tévékamerák előtt adta fel a közgyűlés által megfogalmazott felterjesztést, amely arról szólt, hogy 2007-ben 1,3 milliárd forinttal csökken a megyei önkormányzat bevétele a megszorító intézkedések miatt. Ezért arra kérik Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy a kormány dolgozzon ki kompenzációs rendszert a gondok enyhítése érdekében. Magyar Anna emlékeztetett: mintegy tízezer ellátott ember, közöttük hatezer iskolás jövőbeni helyzetéről van szó. Bár az önkormányzati törvény előírja, hogy egy ilyen petícióra harminc napon belül érdemi választ kell adni, vagy ha nem a címzettre tartozik az ügy, továbbítani kell, és erről értesíteni kell a feladót - a megye semmilyen levelet nem kapott, pedig a küldemény megérkezése óta 41 nap telt el. Magyar Anna azt mondta, levelük pusztán szakmai érveket sorakoztatott fel, a szöveget a közgyűlés MSZP-SZDSZ frakciójához tartozók is megszavazták. Ha egy miniszterelnök nem tartja be a törvényt, az az önkormányzatiságeszméjét is sérti. A megye most a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságához fordul: arra kérik a grémiumot, vizsgálja ki, miért nem válaszolt a miniszterelnök. A tájékoztató után felhívtuk a Miniszterelnöki Hivatal sajtos munkatársát, és feltettük a kérdést: mi lehet az oka annak, hogy nem válaszolt a miniszterelnök. Eddig mi sem kaptunk választ a kérdésünkre. B.A. Homályt látni SULYOK ERZSEBET Lehetetlenség egy ilyen szösszenetben, mint ami alább következik, bármi lényegeset elmondani arról, miért nem működik minálunk a nyilvánosság. Kezdhetnénk mindjárt azzal a szakmainak tetsző dilemmával, hogy muszáj röviden írni, ha azt akarjuk, hogy elolvassák, ám a dolgok sokkal bonyolultabbak annál, hogysem röviden lehetne érdemit mondani róluk. De hova jutnánk ezzel ? Folyamodjunk példákhoz! Csongrád megyében a közgyűlés fordult a miniszterelnökhöz, levélben, adna választ költségvetési kérdésekre. A miniszterelnökség nem válaszolt. Erről - előzményekről és következményekről - beszámolunk az újságban. Mit tud meg az állampolgár1 Nem a nálunk már szokásos politikai beszédmódról, a süketek párbeszédéről szerez újabb tapasztalatot - ennél is rosszabb a helyzet. Azt látja, hogy „ezek", mármint a pohtikusok, szóba se állnak egymással. Ugyanezt élheti meg mindenki az egészségügyi reformkezdet hornírt beszédképtelenségét figyelve: a nevezetes RET-ek egy árva kukkot se szólnak vissza a miniszternek. Mindennek a tetején: a teljes ellenzék nem áll szóba a kormányfővel. De talán mégsem ez a beszédképtelenség a legnagyobb bajunk. Hanem az, hogy mindösszesen csak ennek a tényét tudhatjuk meg. És semmit arról, hogy: valójában mi is nyomasztja a megyei közgyűlést ? Pontosan melyik általa fönntartott intézmény megy mindjárt csődbe ? És miért is ? És hogyan lehetne ezt mégis elkerülni ? Vagy: valójában miről is kéne egyezkedni a RET-ben ? Egyáltalán: miért kell nekünk éppen most és éppen így a reformnak nevezett egészségügyi újítássorozat? Miért pont az ágyszámot kell csökkenteni ? Receptdíjat fizetni ? Mi lesz, ha mégsem ? És mi, ha mégis igen • A népeket kevéssé izgatja, hogy válaszolt a miniszterelnök a megyei közgyűlésnek vagy sem, és hogy a RET politikai dacból nem válaszol a miniszternek, vagy másért. A népeket alighanem egyre jobban az idegesíti, hogy nem tudnak informálódni a napi létüket érintő dolgokról és azok változásáról. Olybá tűnik, mintha az összes minisztériumból, plusz a miniszterelnök környezetéből kirugdosták volna a közönségkapcsolati embereket. Plusz az összes médiumból az újságírókat. Pedig nem. Két eset van: vagy ez mind pocsékul működik, vagy a napi létet érintő dolgok és azok változásai - megmagyarázhatatlanok. És Franz Kafka, ha élne, most rólunk mintázná a homályt. Nem hivatalos egyeztetés lesz holnap Szegeden Újra tárgyalnak az ágyszámokról Letelt a Regionális Egészségügyi Tanácsok döntésére adott minisztériumi határidő, a testületek azonban egytől egyig elutasították a tárca ajánlatát. A dél-alföldi régióban újabb, nem hivatalos szakmai egyeztetést javasolt a térségi tiszti főorvos, hogy a minisztérium döntését befolyásolhassák. A régiós egészségügyi tanácsoknak vasárnap éjfélig volt lehetőségük arra, hogy a minisztérium által javasolt ágyszámok elosztásáról döntsenek. A tárca térségünkbe tervezett ágyszámait több mint két héttel ezelőtt egyeztetés nélkül utasította el a Dél-alföldi Regionáhs Egészségügyi Tanács, mert azt elfogadhatatlannak találta. A nem súlyponti kórházak régiós ágyelosztási tervét később a többi RET sem fogadta cl - a döntést ezzel a minisztérium hatáskörébe utalták. Az egészségügyi tárca - bár a RET-ek döntési határideje letelt e hét közepéig még lehetőséget adott arra, hogy alternatív szakmai egyeztetéseket követően javaslatokkal álljanak elő a régiók. Ennek érdekében hívott össze szerdára egy utolsó egyeztető fórumot Szegeden a regionális ANTSZ tiszti főorvosa. Mucsi Gyula elmondta, azért éppen a tisztiorvosi hivatal kezdeményezte a szakmai találkozót, mert a régiós egészségügyi koordináció az ő feladatkörébe tartozik. Hozzátette: bár nem kötelező az egészségügyi intézmények vezetőinek részvétele, bízik a megjelenésükben, mert ez esélyt adna egy tisztán szakmai alapú javaslat elfogadására. Mint mondta, már az is eredmény lenne, ha legalább részkérdésekben sikerülne dűlőre jutni, hiszen egy megegyezés közeli állásponttal befolyásolhatnák a későbbi miniszteri döntést. Pajor László, a szegedi városi kórház főigazgatója ott lesz a megbeszélésen. Mint mondta, nem is annyira a számokról, inkább a szakmai feladatokhoz szabott ágyelosztásról érdemes egyeztetni. A professzor a legfontosabbnak azt tartja, hogy a városi kórházban a felnőttfertőző-ellátás 15 ágya megmaradjon, illetve a sürgősségi ellátáshoz kapcsolódó sebészet tíz, a belgyógyászat húsz ággyal többet kapjon, mint amennyi a miniszteri javaslatban szerepel. Úgy tudjuk, a fórumon intézményére vonatkozó javaslataival ott lesz Baráth Lajos, a makói kórház igazgatója is. Kallai Árpádtól, a hódmezővásárhelyi kórház vezetőjétől tegnap többszöri keresésünk ellenére sem tudtuk meg, részt vesz-e a szakmai egyeztetésen, noha a miniszteri ágyszámajánlat megvalósulásával a régió egyik legnagyobb vesztese éppen a vásárhelyi intézmény lehet. T.R. Tandíj per, elhalasztva Bár a legutóbbi tárgyaláson Bálind Attila bíró, a Szegedi Városi Bíróság elnöke azt mondta, legközelebb ítéletet szeretne hozni, mégsem zárult le tegnap a tandíjper. A 2006 júliusa óta tartó Swiderski Erika kontra Szegedi Tudományegyetem per azért indult, mert a diáklány szerint az intézmény jogtalanul szedett tőle fejlesztési hozzájárulást, ítélet ma azért nem született, mert Erika ügyvédje, Kovács László későn küldött el egy beadványt a bíróságnak, amit nem tudtak időben kézbesíteni az alpereseknek. Mivel az ügyvéd a késést nem tudta a bíróság számára elfogadható módon indokolni, 50 ezer forint büntetést kapott. A per március 26-án folytatódik, és várhatóan ekkor már tényleg születik ítélet.