Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-27 / 23. szám

10 SZIESZTA 2007. január 27., szombat SZEGEDI HELYSZÍNELŐKET KÖVETTÜNK A TETTHELYRE A szegedi kultúra aranygyűrűsei Banánhéjon az ujjlenyomat A magyar kultúra napja alkalmából vehette át a Szeged Kultúrájáért-díjat és a vele járó aranygyűrűt Kerek Attila protokoll-tanácsadó, Maczelka Noémi zongoraművész és Pataki András, a Szegedi Kortárs Balett igazgatója. Fő a protokoll Amerikai bűnügyi sorozatokban fantasztikus helyszínelőket látni. Hogy mennyire hasonlít a filmes bevetés a való világra, még hozzá Szegeden? Felderítettük: nincs sok különbség. Sőt van, amiben a hazai helyszínelő csapat vezet. Mi a közös Miamiban, Las Vegasban, New Yorkban és a tengerészetben? Egy dolog biztosan: a tévésorozatok ottani rendőrségén harcra kész, okos bűnügyi helyszínelők dolgoznak, szuper technikával. Az epizódok elején három bűncselekményről fut be jelentés, a helyszínelők csodacsapata felosztja a munkát. Magukhoz veszik ezüst szín készenléti bőröndjüket, és belépnek a rendőrségi szalagkordon mögé. Nyomokat keresnek... E tempó csak a filmekben létezik, vagy a szegedi helyszínelők is ilyenek? Marabutoll ecset és vaspor Koncertező tanár Táncszínházi sikerek A táncművész Pataki András (képünkön) az Állami Balettintézet néptánc tagozatán 1983-ban diplomázott, megkapta a Magyar Táncszövetség nívódíját. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesében részt vett Nóvák Ferenc izgalmas táncszínházi kísérleteiben. Több táncfilm szereplője, a legjelentősebb Bornemissza-Rossa-Novák: Magyar Elektrájának Égisztusz szerepe. A Győri Baletthez 1986-ban Markó Iván meghívására csatlakozott. Két, turnékban és sikerekben gazdag év után érdeklődése az újonnan alakult Szegedi Balett felé fordult: a modern tánc- és színházi irányzatok iránti nyitottságuk, fogékonyságuk nagy hatással volt rá. A szegedi társulathoz szerződött 1988-ban, és az évek során az együttes egyik vezető táncosa lett. A Stúdióbalett megalakításának egyik kezdeményezője. Imre Zoltán kiválása óta Pataki András a Szegedi Kortárs Balett vezetője. A Nemzeti Kulturális Alap Táncművészeti Kollégiumának 2005-től elnöke. A Magyar Táncszövetség nívódíját 1983-ban kapta meg, 1996-ban Harangozó-díjjal, 2005-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntették ki. A szegedi városi kapitányságon ott jártunkkor csöndes a délelőtt. „Mindössze" egy újszegedi feltört autóhoz vonult ki a nyomozó-technikus páros. Mi ezalatt egy családi házhoz követjük a másik szemlebizottságot. A betörők az éj leple alatt feszítették fel a zárat, és elvittek minden mozdíthatót, miközben az emeleti hálóban aludt a család. A kapunál beljebb nem lépünk, hogy ne sérüljön a tulajdonos személyiségi joga és a nyomozás érdeke. A küszöbön túl dolgozó helyszínelőkről a felettesük, Tímár Ferenc alezredes beszél. Elárulja, a sorozatból egyetlen helyszínelős epizódot már látott, és erősen kisarkítva bár, de az ő munkájuk is hasonló. - Szalagot ritkán használunk, csak nagy rablásnál vagy közterületi bűncselekménynél szükséges - emelt ki egy különbséget. Továbbá: átfogó képet alkotnak arról, hogy mi történt, aztán nyomokat keresnek. Az ő táskájukban is ott a marabutoll ecset, vaspor, korom, hurkapálca, cellux, tasakok, és a magyar módszerhez tartozó kellékek: a pelenka, alufólia, dunsztos üveg. Következhet a nyomrögzítés. Konzervált szagok A szegedi helyszínelök is fényképeznek, jegyzőkönyvet írnak, hogy később tudják, mit hol találtak. Miket konzerválnak? Elsőként, és ez magyar sajátosság: a szagmintát. Ehhez kell a szagszívó pelenka, az alufólia, a csomagoláshoz a befőttes üveg. Utána ujjlenyomatokat, hajszálakat, láb- és keréknyomokat keresnek, leveszik a fül- vagy homloklenyomatot is, mert egyedi. Megkeresik és begyűjtik a Látszat, valóság A helyszínelők ébersége hozott gyors megoldást egy idős asszony halála ügyében. Vérbe fagyva, holtan találtak az utcán egy nyolcvan év körüli mozgássérült asszonyt. Műlába és a járókerete előkerült a házban, ezek nélkül nem mehetett ki. Végül rájöttek, hogy az asszony, segítségeit hátrahagyva, felkúszott a padlásra, elhúzott néhány cserepet, és kivetetette magát. Öngyilkos lett, nem gyilkosság áldozata. A szegedi nyomrögzítők készenléti bőröndje hasonlít a filmbelire FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA szabad szemmel nem látható üvegszilánkot, textilszálat, a vérnyomokat és a fellelhető testváladékot. - Még egy banánhéjról, sőt egy mákgubóról is sikerült értékelhető ujjlenyomatot levenni a kollégáimnak - idézett fel emlékezetes eredményeket Szecskár Zsolt százados alosztályvezető. Régi nyomokat is előhívnak, azokat vegyi módszerekkel „érlelik, hizlalják". így vettek nyomot egy három hónapig tűző napon álló autóról. A technikus csomagol, felír. Nem következtetnek, nem azonosítanak, mint a filmekben, csak a tényekre alapoznak. Ha kell, a nyomkövetéshez kutyát kérnek, fegyverhasználat esetén fegyver-, rendkívüli halálesethez pedig orvos szakértőt. Nálunk a járőrök vagy a helyszínelők kérdezik ki a szomszédokat és a szemtanúkat. Aztán a kapitányságon folytatják a munkát. Bűnjelek a polcokon - A bűnjeleket raktárba visszük, országos körözést adunk ki az azonosítható tárgyak (okmányok, járművek, műszaki cikkek, mobiltelefon) után - magyarázta a feldolgozást a százados. Ezzel az ügy lezárult a szegedi helyszínelők számára. A kapitány dönt, melyik alegység folytatja: a betörési Nyomozó és technikus A szegedi helyszínelőknél nem dolgoznak fix párok; a tizenkét nyomozó tíz technikussal kombinálható. Mindössze hárman nők, nyilván az időbeosztás miatt: ugyanis hivatalosan huszonnégy órát dolgoznak, hetvenkettőt pihennek. A nyomozók és technikusok rendészeti szakközépiskolát vagy rendőrtiszti főiskolát végeztek, más diplomásokat szaktanfolyamon képeznek át. A technikusok speciális szaktanfolyamon is részt vesznek. Évente átlagosan minden órában születik egy szegedi ügyirat, összesen kilencezer dokumentum keletkezik. Egy helyszínelés fél óra, de akár egy napot is igénybe vehet. csoport, a gépjármű-felderítés, a vagyonvagy az életvédelmi alosztály. Ők értékelik a nyomokat, szakértőket kérnek fel, az ujjlenyomatokat pedig a pesti számítógépes nyilvántartásban kerestetik. A mi látogatásunknak újabb ügy vetett véget: egy aszszony összeverte férje autóját. DONIBA! TÜNDE Amerikai-kanadai C.S.I. Marg Helgenberger (Catherine Willows) és William L Petersen (Gil Grissom) A helyszínelők című sorozatban FOTÓ: INTERNET A C.S.I. (Crime Scene Investigation), vagyis A helyszínelők filmsorozat történeteinek szereplői nem riadnak vissza a lőtt sebek, az ömlő vér és az anatómiai kuriózumok látványától sem. A C.S.I. olyan törvényszéki nyomozókról szól, akik a bűntények színhelyén dolgoznak, és munkájuk igen kevéssé ismert az átlagember számára. Az akciónak a társadalom olyan rétegei is rendszeres nézőivé váltak, melyek amúgy nem néznének krimisorozatokat. A helyszínelőket a világ 21 országában játsszák nagy sikerrel. Nálunk a VIASAT3 adón ma 21.45 (ismétlés: vasárnapra virradóan 02.35); holnap 22.00 (ismétlés hétfőre virradóan 02.10) órakor kezdődik a színes, magyarul beszélő, 2000-ben született amerikai-kanadai akciófilm-sorozat egy-egy epizódja, mely 16 éven aluliak számára nem ajánlott. A makói születésű Kerek Attila (képünkön) 1944-ben Makón született, de tősgyökeres szegedivé vált. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola ének-zene és népművelés szakán végzett, a konzervatórium zeneszerzés, karvezetés és ének szakjain diplomázott, majd a Népművelési Intézet által szervezett szimfonikus zenekarvezetői szakvizsgát tette le. Valamennyi munkahelyén az orvosegyetem művelődési házától kezdve, a Szegedi Nemzeti Színházon, a városháza családi intézetén át a polgármesteri hivatal Kulturális-, Ifjúsági és Sportirodájáig, majd titkárságáig - a helyi kultúrával összefüggő szervezési, rendezési feladatokat végezte, a protokollt felügyelte 42 éven át. Sokat tett azért, hogy Szeged kulturális élete, zenei kultúrája, alkotóművészete országosan is elismert legyen. Több szegedi civil szervezet tagja, alapítója. A kórusmozgalom munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, segíti. Ő indította útjára 1975-ben a Szegedi Daloló Napot. Korábban Vaszy Viktor-díjban, Juhász Gyula-díjban, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Zongora szakon 1979-ben végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián Maczelka Noémi (képünkön), majd 1986-ban a JATE BTK pedagógia szakán. Jelentős mesterkurzusokon is részt vett: Párizsban Rév Líviánál, Luxemburgban Teofil Bikitynél, Antwerpenben Francois Glorieux-nél, Prágában Frantisek Rauchnál, valamint Budapesten Vásáry Tamás, Malcolm Bilson és Kadosa Pál mesterkurzusán. Dolgozott a Nemzeti Színház Operatársulatánál, korrepetitora volt a Szegedi Szabadtéri Játékoknak, tanított a Tömörkény István Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a JATE Konzervatóriumában, 1982-től pedig a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékének oktatója, majd 1999 óta tanszékvezető, 2005 óta főiskolai tanár. Maczelka Noémi több zongoraverseny díjazottja, a Casale Monferrato-i verseny I. díjasa. Koncertezett Európa számos országában mint szólista, zongorakísérő vagy kamarazenész. Több magyar kortárs zeneszerző művének ősbemutatója, illetve külföldi szerzők műveinek magyarországi bemutatója fűződik nevéhez. De jelentősek pedagógiai eredményei is.