Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-26 / 22. szám

PÉNTEK, 2007. JANUÁR 26. "MEGYEI TÜKÖR" „Hollywoodban nemcsak tudás és tehetség, de szerencse is kell ahhoz, hogy az ember Oscar-díjat kapjon" - nyilatkozta Zsigmond Vilmos lapunknak 2004-ben, amikor Szeged díszpolgárává választották. A világhírű szegedi születésű operatőr 1948-ban a piarista gimnáziumban érettségizett, ami után egy évig tanulta a fotózás csínját-bínját Becsky Balázs fényképész Kárász utcai műtermében. A Kendergyárban anyaghordóként és műhelyes normás munkásként dolgozott. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1951-ben vették fel, ahol Kovács Lászlóval - aki később a Szelíd motorosok című világhírű filmet fényképezte - tanult együtt Illés György osztályában. 1956 októberében több órányi anyagot vettek fel a pesti utcákon. Amikor leverték a forradalmat, Kovács Lászlóval - táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvéNÉGYSZER JELÖLTÉK, EGYSZER NYERT 1977: Zsigmond Vilmos a Harmadik típusú találkozások című film fényképezéséért megkapta a legjobb operatőrnek járó Oscar-díjat. A film rendezője: Steven Spielberg 1978: Oscar-díjra jelölték a Michael Cimino rendezte Szarvasvadász című film operatöri munkájáért, de nem ő kapta meg a kitüntetést. 1984: A Mark Rydell által rendezett A folyó című film fényképezéséért Oscarra jelölték, de nem ő kapta meg a díjat. 2007 január 23.: A Brian De Palma rendezte Fekete Dália című film operatőri munkájáért Oscar-díjra jelölték. Az eredményt február 25-én hirdetik ki. BANDERASTÓL STALL0NÉIG Zsigmond Vilmos napjaink legnagyobb rendezőivel és színészeivel dolgozott együtt. Forgatott Róbert Altmannal, Richárd Donerrel, George Millerrel, Sean Penn-nel, Woody Allennel, Antonio Banderassal, Róbert Oe Niróval, Tom Hanksszel, Bruce Willisszel, Meryl Streeppel, Jack Nicholsonnal és Sylvester Stallonéval. tellel - elhagyták az országot, az Egyesült Államokban telepedtek le. Zsigmondnak tíz kemény évébe telt, amíg az Újvilágban beverekedte magát a filmes szakmába. A szegedi születésű operatőrt a Peter Fonda által rendezett A bérmunkás című film óta tartják számon Hollywoodban. Zsigmond és Kovács azért tudott befutni, mert az amerikaiak már nagyon unták a sablonsztorikat, műfényeket és műdíszleteket. A budapesti iskola növendékei szó szerint új fényt hoztak az amerikai filmekbe. Amikor Zsigmond Vilmos 1977-ben megkapta az Oscar-díjat a Harmadik típusú találkozások fotografálásáért, csak a főiskolai tanárainak mondott köszönetet a díjátadó gálán. Steven Spielbergről egy szót sem szólt, ugyanis a világhírű rendezővel nagyon összeveszett a forgatáson. Február 25-én kiderül az Oscar-díjátadó gálán, hogy Zsigmond Vilmos mond-e köszönetetvagy más. SZ. c. sz. Zsigmond Vilmos operatőrt ismét jelölték Újra Oscar-díjas lehet Szeged szülötte A szegedi születésű, Los Angelesben élő Zsigmond Vilmost negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra. A 76 éves operatőrt 2004-ben választotta szülővárosa díszpolgárnak. A világhírű képíró egyszer már megkapta az Oscar-díjat: 1977-ben a Steven Spielberg rendezte Harmadik típusú találkozások című film fényképezéséért jutalmazta a legrangosabb filmes kitüntetéssel az Amerikai Filmakadémia. A világhírű Zsigmond Vilmos operatőrt 2004-ben választották Szeged díszpolgárává Fotó: Karnok Csaba A Játék a kastélyban előadásán a színész üvegpohárral szétvágta a tenyerét Járai vére folyt a színpadon A Játék a kastélyban nagyszínházi előadásán az Ádámot alaA szegedi zeneszerző új darabja a Művészetek Palotájában csendül fel először Huszár Passiójának ősbemutatója Ismét ősbemutatóval jelentkezik Huszár Lajos szegedi zeneszerző: Passió című darabja Budapesten, a Művészetek Palotájában szombaton szólal meg először. * A Magyar Zeneművészeti Társaság immár 19. alkalommal rendezi meg Budapesten a Mini Fesztivált. A Durkó Zsolt zeneszerző által létrehozott koncertsorozat mára a 20-21. század zenéjének meghatározó fórumává vált. Célja, hogy lehetőséget teremtsen a kortárs zene értékes és ritkán hallható kompozícióinak megszólaltatására. A fesztiválon közreműködő rangos együttesek és neves szólisták az évek során ötszáznál is több művet mutattak be. Az Erkel-díjas szegedi zeneszerző, Huszár Lajos néhány éve a Szegedi Nemzeti Színházban műsorra tűzött A csend című operájával aratott nagy szakmai és közönségsikert. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának tanára most egy újabb nagyszabású művel jelentkezett. Passió et mors Domini nostri Jesu Christi című darabjának „ősét", előzményét még 1968 nyarán, 19 éves korában írta. Akkor talált rá a szenvedéstörténet háromrészes formai beosztására, amit a most bemutatandó 70 perces alkotásában is megtartott. A Passió négy evangéliumból szabadon válogató szövegét néhány ótestamentumi zsoltárversszak és középkori passióvers egészíti ki. Az egész művet bekeretezi a nyitó- és a zárókórus, a miséből kölcsönzött Kyrie eleison és Agnus Dei. Az ősbemutatóra Kollár Éva vezényletével Budapesten, a Művészetek Palotájában, a Fesztivál Színházban kerül sor szombaton 17 órai kezdettel. Közreműködik: Megyesi Schwartz Lucia, Honninger László, Asztalos Bence, Cserhalmi Ferenc (ének), Györe Csilla, Láng Zénó, Nagy Zsolt (ütő), Almásy László Attila (orgona) és a Monteverdi Kórus. H.ZS. v Olasz Attila kiállítása az Olasz Kulturális Központban kító Járai Máté tenyerét kettévágta az összetört pohár. Bár a színész kezéből ömlött a vér, elmondta a monológját, majd miután a szünetben bekötözték, végigjátszotta az előadást. Utána a traumatológián összevarrták. MUNKATÁRSUNKTÓL - A Játék a kastélyban második felvonásának közepén van egy jelenetem, amikor mint dühödt hősszerelmes odavágom az asztalhoz a konyakospoharat. Már a próbákon többen figyelmeztettek: ez nagyon veszélyes. Az is szóba került, hogy műanyag pohárral kellene játszani, de végül megállapodtunk: maradunk az üvegnél, csak nem lesz baj. Huszonkét előadás le is ment gond nélkül, hanem a kedd esti huszonharmadikon sikerült úgy odavágnom a poharat, hogy még a kezemben volt, amikor összetört. Rögtön éreztem, hogy valami baj van. Még negyedóra volt a felvonás végéig, ráadásul épp az én monológom következett. Dőlt a kezemből a vér, de a^ért elmondtam. Soha ilyen sikerem nem volt még vele - mesélte a balesetét Járai Máté. A népszerű fiatal színésznek volt annyi lélekjelenléte, hogy felkapott az asztalról egy ruhaszalvétát, és azzal csavarta be a kezét. Két ujja között, épp egy érnél vágta szét a tenyerét, így olyan erős volt a vérzés, hogy ez csak néhány percre jelentett megoldást. A szalvétán gyorsan átütött a vér, valóságos tócsa lett a színpadon. A közönség is jól látta, hogy mi történt, ezért együtt izgult a színészekkel. A felvonás végén az ügyeletes orvos átmeneti kötést csinált, de mondta Járai Máténak, hogy az előadás után rendesen össze kell varrni a vágást. Járai Máté kezében a bajt okozó konyakospohárral. Partnere a jelenetben: Kiss Jenő Fotó: Karnok Csaba - A kollégák is megrémültek, de azután sorra mesélték a szünetben, milyen szörnyűségek történtek velük a színpadon. Arra kértem őket, hagyják abba, mert nem merek visszamenni. A nézők elismerő morajlással fogadták, hogy bekötött kézzel jelentem meg az utolsó felvonásban, és nagy tapssal honorálták, hogy végigcsináltam az előadást. Utána Kiszely Zoltán kollégám vitt be a traumatológiára, ahol egy kedves, fiatal orvos fogadott, aki rögtön felismert, mert már több darabban is látott. Amikor megkérdeztem, ugye nem fog fájni, nevetve azt felelte: ha szerzek neki jegyet A dzsungel könyvére, akkor biztosan nem. Eletem legnagyobb műtétje volt: négy öltéssel varrtak össze. Rendelőbeli „alakításomat" látva a doki azt kérte, ne röhögtessem, mert nem tud összevarrni. Bár viccből mondta, én azért szereztem neki két jegyet a Dzsungelre. Járai Máté varratait tíz nap múlva szedik ki - még a Hamlet bemutatója előtt. Szombaton és vasárnap háromszor is fellép Ká, a kígyó szerepében A dzsungel "könyvében. Földön kell csúsznia, fára kell kúsznia, de azt reméli: bekötött kézzel ugyan, de minden rendben lesz. A valóság és az illúzió határán MUNKATÁRSUNKTÓL Tolvaly Ernő Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg az Olasz Kulturális Központban (Szeged, Dugonics tér 2.) Olasz Attila Elmozdulások című kiállítását. A Pécsi Egyetem professzora úgy fogalmazott: a fiatal szegedi festőművész „képei láttán egy különös művészettörténeti deja vu érzése vibrál, nem mintha ezek a képek bárkinek a műveire hasonlítanának, csak megidéznek műveket és alkotókat szellemükben; azért, mert Olasz Attila művei is a valóság és az illúzió határán „leiedzenek". (...) Molnár Sándor, Francis Bacon, Bernáth András, Kandinszkij, mind valami elementárisán konkrétra mutatnak rá, amiről megtudjuk, hogy a vitális és biológiai erők homályából léphet csak elő, és így nem más, mint a kérlelhetetlen igaz és a képlékeny szépség együttese: valóság és illúzió egyszerre. És mintha e kiállítás képei azt mondanák nekünk, hogy az illúzió nagyon is valóságos eleme életünknek, míg a valóság, néha úgy tűnik, hogy csupán illúzió." A tárlat február 3-áig tart nyitva, hétfőtől szombatig 10-től 18 óráig látható. Tblvaly Ernő és Olasz Attila a verniszázson Fotó: DM/DV