Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-24 / 20. szám

SZERDA, 2007. JANUÁR 24. • MEGYEI TÜKÖR" 7 A honvédelmi miniszter sikeresnek tartja a tárca munkáját A HM JÓL MŰKÖDIK A honvédelmi tárca 2006-ban mara­déktalanul végrehajtotta a kormány­programban megfogalmazott feladato­kat - közölte Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök, aki kedden látogatást tett a minisztériumban. A kormányfő ki­emelte: a tárca teljesítette a közigaz­gatási reform rá háruló részét. Emellett az átalakult Honvédelmi Minisztérium­ban megszűntek a párhuzamosságok, racionálisabbá vált a szervezeti felépí­tés, és összességében gazdaságosab­bá és hatékonyabbá vált a szervezet működése. nyabban dolgozzanak. Ennek szellemében a minisztériumban és a honvédségnél műkö­dő 32 hivatalból 2007 végére 12 marad, a csapatoknál szolgálatot teljesítő katonák számát pedig 15-16 ezerről 20 ezerre növe­Fotó: Segesvári Csaba lik. Utánpótláshiányról szó sincs: a szerző­déses katonáknál három és félszeres a túlje­lentkezés és a hivatásos állománynál is ha­sonló a helyzet. A Magyar Honvédség kor­szerűségére jellemző, hogy az európai átla­got meghaladó, mintegy 16 százaléknyi a nők aránya, a tiszteknek és tiszthelyette­seknek pedig közel háromnegyede beszél va­lamilyen idegen nyelvet. A szocialista politikus több jelölést kapott az MSZP elnökhelyettesi tisztségére, s mint mondta, nagy örömmel folytatná a párt mo­dernizálása érdekében végzett munkáját. Az MSZP-n belül többek szerint érzékelhető központosító törekvésekkel kapcsolatban ál­láspontja az: a hatékonyság és a pártdemok­rácia egymást erősítő fogalmak, így ő azokat a kezdeményezéseket támogatja, amelyek a kettőt együtt biztosítják. Hozzátette: egy po­litikai koncepciót csak akkor lehet érvényesí­teni, ha a választói táborban támogatják azt ­ehhez pedig ismerni és képviselni kell a bázis véleményét, szándékait. T.R. EGYÜTT AZ EGYETEMMEL • Az SZBK - hangsúlyozza a főigazgató - értékeli és elfogadja, hogy a biopo­lisz-koncepciónak kiemelt projektje az egészségügyi centrum. Ugyanak­kor fölhívja a figyelmet: hasonló kez­deményezés Debrecenben és Pécsett is szerveződik, s ezekkel Szegednek bizonyos mértékig versenyeznie kell. A biológiai központ tehát fölajánlja egyedülálló szellemi kapacitását e program számára - ami nagy pluszt jelenthet a többi várossal szemben, ahol szintén az egészségügyben lát­ják a növekedési lehetőségeket, ám nincs akadémiai biológiai kutatómű­hely. Az intézmény már be is nyújtott a kormányzatnak egy gyógyszerfej­lesztési és -kutatási javaslatot az Akadémián keresztül. Ezzel csatla­kozni tudna az egészségcentrumhoz, annak innovatív részlegéhez. Növénynemesítéstől a rákkutatáson át a bioenergiáig az SZBK-ban Létszámbővítés - pályázati pénzekből Több pénzt szerez az SZBK hazai és nemzetközi pályázatokon, mint amennyivel - ezzel párhuzamosan - a költségvetési támogatása csökken. Akad kutató, aki egymagában 300 mil­lió forintot szerzett tavaly az intéz­ménynek. Az MTA Szegedi Biológiai Központjá­nak juttatott költségvetési támogatás a 2005-ös csúcs óta folyamatosan csök­ken: idén 70 millió forinttal lesz keve­sebb a tavalyinál, és a tavalyi is hasonló összeggel volt kevesebb, mint a tavaly­előtti. S bár a pályázati pénzekkel kap­csolatban sosem lehet biztosra menni, az intézmény kutatói nagyon sikeresen pályáznak. A hazai pályázatokból származó bevé­tel a múlt évben 40 millióval emelkedett az előzőhöz képest, a külföldi pályázato­kon pedig 180 millióval több pcnzt sike­rült szerezni, mint 2005-ben - értékeh Dudits Dénes professzor, főigazgató az intézmény elmúlt évét. S bár az SZBK elsősorban alapkutatásokkal foglalko­zik, a pályázatok legtöbbje pedig alkal­mazott, fejlesztési pályázat - a kutatók ezekre is rámozdulnak. Elsősorban az uniós pályázatokban van pénz, ezekre összpontosít az intézmény. Amihez az is kell, hogy a szegedi intézmény beke­rüljön az egy-egy terület kiaknázására alakuló nemzetközi konzorciumba ­például németek, franciák, hollandok mellé. Ez nem könnyű, de nem is lehe­tetlen. Milyen tudományos témakörökre ve­vő mostanában a világ, mire érdemes pályázni? Továbbra is menő a növényge­nomika és -nemesítés az SZBK szervez­Rákkutató laboratórium a Szegedi Biológiai Központban Fotó: Karnok Csaba te Búzakalász Konzorcium vezetésével, nyes. A egyéb genomikai pályázatokon moterápiára fog-e reagálni vagy sem. Az melyben a GK Kht. és az egyetem is ben- különösen jól szerepel Puskás László, s egymagában 300 millió forintot „össze­ne van, mint pályázó. Kovács Kornél és így folyhatnak a kutatások, például azt pályázó" Haracska Lajost, s Endre Gab­csapata a bioenergia-területen eredmé- vizsgálva: a rákos sejt adott típusú ke- riellát, valamint Nagy Ferencet is említi a főigazgató a „húzónevek" között. Még létszámbővítésre is futja a pályázati pénzekből. A búzakutatás kibővítésére például egy német-magyar laboratóri­um jön létre, vezetője a jelenleg Berlin­ben tevékenykedő - éveket dolgozott a Max Planck Intézetben is -, Törjék Ottó lesz. Kutatócsoportok egyáltalán nem szűnnek meg az SZBK-ban a közeljövő­ben,- az intézmény a létszámleépítést, ha mindenképp szükséges, nyugdíjba vonulások előbbre hozatalával oldja meg. F. CS. Önzetlenül a magyar kultúráért Lovaggá ütötték a városvédő polgárt Szekeres Imre szerint év végére lezárul a haderőreform „Elismerés az iraki felkérés" Szilágyi Árpád a lovagi medál­lal Fotó: Karnok Csaba A Magyar Kultúra Lovagja cím­mel tüntették ki Szilágyi Árpád szegedi városvédő polgárt. Szilágyi Árpád - jelenség. Szeged emblematikus figurája. Miköz­ben keresgéli a lovaggá ütését bi­zonyító a dokumentumokat, egy zacskótól elővesz egy csokor hó­virágot. Ezt most az újságíró kap­ja - egyébként azoknak a kedves hölgyismerőscinek adja, akikkel éppen összefut a városban. A Ma­gyar Kultúra Lovagja címre a Köz­életi Kávéház kuratóriuma ter­jesztette fel. Az indoklásban azt írták róla: Szeged jeles városvédő polgára, a Közéleti Kávéház tevé­keny résztvevője, a klasszikus polgári értékrendet képviseli, a szegények, idősek és betegek tá­mogatója. A Szegedi Hagyomány­őrző és Városképvédö Egyesület létrehozója, neves városi szemé­lyiségek emlékének ápolója. A kávéházi rendezvényeket 1984 óta látogatja, 10 éve pedig műsorvezetőként is közreműkö­dik. Őrzője a város kulturális ér­tékeinek, épített örökségének. Hetven évesen is nagy vehemen­ciával veti bele magát szerette vá­rosáért bármilyen harcba, s aho­gyan városvédő Pallas Athéné ke­zéből, az övéből sem lehet kicsa­varni a lándzsát. A Magyar Kultúra Lovagja cím­mel azok önzetlen munkáját és lovagias tevékenységét ismerik el, akik a magyar és az egyetemes kultúráért sokat tesznek. Nem jár vele pénz, a kitüntetettek ezüst kitűzőt, plakettet, okleve­let és könyvet kapnak, és bejegy­zik kézjegyüket a Kultúra Lovag­jaínak Aranykönyvébe. Az alapí­tás óta 4 földrész 18 országának több mint 300 személyisége kap­ta meg a Magyar Kultúra Lovagja címet. így például Bíró Zsolt sze­gedi tanár, dr. Majzik István könyvkiadó, Ráday Mihály tele­víziós újságíró, lókai Anna író, Tolcsvay Béla énekmodó és Dinnyés József daltulajdonos. - Ez a kitüntetés nagy felelős­séggel jár, s további feladatokat ró rám - mondta Szilágyi Árpád. - Azt csak viccesen mondom, hogy nem szabad továbbra sem káromkodnom, de azt már na­gyon komolyan, hogy a kultúrá­ért még keményebben kell har­colnom, mint eddig. NYEMCSOK ÉVA NÉVJEGY JU Szilágyi Árpád Szegeden született 1936-ban. Édesapja jó nevű iparos, az államosításig cipőboltot vezet Árpád egyik bátyját 1951-ben ösz­szeesküvés miatt 5 év börtönre íté­lik, édesapját a pribékek megverik. Egy évvel később meghal. Szárma­zása és bátyja miatt Árpádot nem veszik fel középiskolába, esztergá­lyosként dolgozik. Elvégzi a gépipari technikumot majd a Rózsa Ferenc gimnáziumban tanít Közben tanul, építőipari üzemmérnök képesítést is szerez. 1956-ban a szegedi tej­üzemben dolgozik, a forradalom idején sem adják fel a munkát el­látják a lakosságot a kórházat a klinikákat Amikor a fővárosba szál­lítanak tejet jár a Széna téren is, de a harcokban nem vesz részt 1996-ban nyugdíjazzák, a Közéleti Kávéházban azóta vezet műsort Csongrád megyébe látogatott a napokban Szekeres Imre honvédelmi miniszter, aki a magyar katonák és zsoldosok iraki sze­repéről, a honvédség és a tárca korsze­rűsítéséről, valamint pártbeli ambícióiról beszélt lapunknak. Megyénkben járt hétfőn Szekeres Imre hon­védelmi miniszter, az MSZP alelnöke, aki meglátogatta a vásárhelyi laktanyában szol­gáló katonákat, majd szegedi pártprogramon vett részt. 99 Utánpótláshiányról szó sincs: a szerződéses katonáknál három és félszeres a túljelentkezés és a hivatásos állománynál is hasonló a helyzet. Szekeres Imre A honvédelmi tárca vezetője nemrégiben tért vissza iraki villámlátogatásáról: ott szol­gáló katonáinknál vizitelt, és tájékozódott a jelenlegi helyzetről. Szekeres Imre elmondta: a kint szolgáló magyar egység tagjai jól van­nak, minőségi feladatként az iraki hadsereg vezetőit képzik ki, harci feladatokban nem vesznek részt. A NATO a napokban felkérte hazánkat, hogy újabb 10-11 fővel járuljon hozzá az összekötői-tanácsadói feladatok el­végzéséhez - amelyet a miniszter támoga­tott, és javasolta, hogy a kormány hagyja jó­vá. Szekeres szerint ez a felkérés a magyar ka­tonák szaktudásának, felkészültségének elis­merését jelzi. A honvédelmi tárca vezetője a napokban makói áldozatot is követelő iraki robbantá­sos merénylettel kapcsolatban elmondta: nem örül neki, ha magyarok efféle megbíza­tást vállalnak, mert olyan veszélynek teszik ki magukat, ahol senki sem tud segítséget nyújtani nekik. A honvédség kötelékén belül szolgálók ugyanakkor nemcsak a magyarok, de a szövetséges erők támogatására is szá­míthatnak egy hasonló helyzetben. A haderőreform Szekeres szerint jól ha­lad, a modernizálás során céljuk az, hogy minél kisebb bürokráciával minél hatéko-

Next

/
Thumbnails
Contents