Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-23 / 19. szám

KEDD, 2007. JANUÁR 23. "MEGYEI TŰKOR" 7 A katolikus egyház és az óvszerhasználat Rábízzák a hívők lelkiismeretére A fogamzásgátlás kérdése egyre többször téma a Vatikánban. Tanulmány is foglalkozik már azzal, hogy a hívők mikor használhatják a különböző eszközöket és módszereket. A természetes Családtervezést Segítő Egyesület szegedi titkára szerint az óvszerhasználatnál humánusabb, érzékibb módszert kellene alkalmazni. Kétszáz oldalas tanulmány jelent meg a Vatikánban, mely a hívők körében az óvszer használatának hatásairól szól. Az írást közel egy hónapja tanulmányozzák a szakértők. A legfőbb kérdés, hogy cngedélyezhető-e az óvszerrel való védekezés. Egyelőre a miséken a papok nem foglalkoznak a témával. Az érvényben lévő pápai iránymutatás szerint a katolikus egyház tanításaival ellenkezik mindennemű fogamzásgátlás. A Vatikánt számos bírálat érte az elmúlt években, mert nem enyhített fogamzásgátlást tiltó elvein. A különböző szervezetek azzal vádolták a katolikus egyházat, hogy az AIDS terjedésének megakadályozását nem kellően segíti. Néhány éve ugyanis még azt hirdette az egyház, hogy ne használjon senki se óvszert, mert a rajta található apró lyukakon áthatol a HIV-vírus. Az Egészségügyi Világszervezet életveszélyesnek tartotta a kijelentést, és kinyilvánította, a hibátlan óvszer kilencven százalékkal csökkenti a fertőzés esélyeit. 99 Nem annyira prűd az egyház, mint azt az ember gondolná. T. Mária A Természetes Családtervezést Segítő Egyesület titkára, a szegedi Harsányiné Körmendy Mária szerint az AIDS terjedését az óvszer téma nem fogja megoldani. A főorvosnó közel két évtizede olyan áthidaló megoldás oktatásával foglalkozik, mely megkönynyítheti a hívők szexuális életét. A humánusabb, érzékibb Billings-módszer magyarországi referencia oktató központjának vezetője a korábbi megyés püspök, Gyulay Endre kérésére építette be a jegyes kurzusok tematikájába a módszer megismertetését. APUSPOKSEM ÉRTESÜLT Az óvszer kérdéssel kapcsolatosan több plébánián is szerettünk volna információkat szerezni. A legtöbb helyen kitérő választ kaptunk kérdéseinkre. Általában az volt a válasz: „nem vagyunk szakértől a témának, éppen ezért nem vagyunk illetékesek a kérdésben". Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök bevallotta, a témával nem foglalkozott, és nem is hallott arról, hogy bizonyos esetekben az óvszer használatát engedélyezné az egyházfő. A püspök véleménye szerint minden kereszténynek kell, hogy legyen józan erkölcsi érzéke, és lelkiismerete szerint kell eljárnia. A módszer szerint a menstruációs ciklus alatt a méhnyakban, csak a tüszőéréskor képződő ösztrogén hatására termelődik a mirigyekben egy speciális nyák. A hím ivarsejtek csak ebben képesek a nő szervezetében 3-5 napig is tovább élni, megtermékenyítő képességüket megtartani. A nyák megfigyelésével pontosan meg lehet állapítani a fogamzóképes időszakot. Egyáltalán nem annyira prűd az egyház, mint azt az ember gondolná - hallottuk a négygyermekes T. Máriától. A hívő aszszony férjével négy évvel ezelőtt még úgy gondolta, nem szeretné befolyásolni a természet rendjét, de egy éve megélhetési gondokkal küszködnek. Az édesapa elvesztette állását, azóta munkanélküli. Egy fizetésből élnek, így nem tehetik meg, hogy még több gyermeket vállaljanak. - Többféle fogamzásgátlással próbálkoztunk, de fél éve áttértünk az óvszer használatára. Biztosak vagyunk benne, hogy ezért nem fognak kiközösíteni, és ugyanolyan hívő lelkek maradunk, mint előzőleg - magyarázta a középkorú nő. Egy pápai körlevélben az is szerepel, hogy a házastársakra van bízva, hány gyermeket tudnak vállalni. Amikor nehézségbe ütközik, hogy a természet rendje szerint éljenek együtt, akkor mindenkinek a lelkiismeretére bízzák, hogyan védekezik. CS. G. L. Vári János kint hét perc alatt pakol tele egy ládát naranccsal Fotó: Segesvári Csaba A LIGETBEN NEM SZÁMÍT A DIPLOMA A narancsligetekben mindegy, hogy ki milyen végzettségű. Csak a teljesítmény számít. A magyar munkások között van olyan egyetemista, aki további tanulásának finanszírozására gyűjt. Egy egyetemi tanár azért vállalt munkát, hogy megtapasztaljon más körülményeket is. A legtöbben azonban olyanok, akik hazánkban nem találták meg a számításukat. adják vissza az útlevelüket, a fizetés pedig jóval alacsonyabb a beígértnél. Vári János erre azt mondta: ő visszakapta minden okmányát, hat hónapos tartózkodási engedéllyel, és minden úgy volt, ahogy megállapodtak. A sztrájkoló honfitársak miatt ő is majdnem elvesztette az állását, mivel a kellemetlenség után minden magyartól meg akartak válni a munkaadók. - Keresték a kifogásokat, mert nem tudtak teljesíteni, felélték a tartalékaikat, türelmetlenek voltak. Én is megszenvedtem az elején, de megérte - jelentette ki a szegedi narancsszedő, aki hamarosan tizenegynéhány társával tér vissza Spanyolországba, ahol most kezdődik igazán a szezon, és eltart áprilisig. CS. GÁT LÁSZLÓ Vári János Spanyolországban szedi a déligyümölcsöt Jól fizet a narancsozás Vári János megtalálta a számítását Spanyolországban, ahol november vége óta narancsot szed. A munkához kitartás kell, és akkor jól fizet. A magyar munkások hatvan százaléka lemorzsolódott, mert - a férfi szerint - türelmetlenek voltak. Még tavaly november végén az elsők között jelentkezett spanyolországi narancsszedésre a szegedi Vári János. Nemzetközi verseny A középkorú férfi néhány napja tért haza de nem végleg. Rövid pihenő után megy viszsza a Valenciától hatvan kilométerre fekvő tengerparti Tavernes de Valdignába, ahol kitűnően felszerelt apartmanházakban szállásolták el a narancsszedő brigádokat. A kőműves végzettségű férfi beszélgetésünk elején leszögezte: minden úgy történt a külföldi munkavállalással kapcsolatban, ahogy azt a közvetítő megígérte a toborzáskor. Az utazás költségét mindenki maga állja, fejenként a szállás napi négy euró, és a benzinre is majdnem elmegy ennyi. Mivel szabályos munkaszerződésük van - ezt meg is mutatta -, havonta 80 eurót kell fizetniük társadalombiztosítás és adó címén. Maguknak kel! gondoskodniuk a betevő falatról is. - Reggel hétre kell kiérni a narancsligetbe, ami a szállástól 50-100 kilométerre van. Ezen a részen, Valenciától Alicantéig amerre a szem ellát, csak narancs- és mandarinfa van. A munka addig tart, míg egy csoport, 25-30 fő meg nem pakol egy kamiont. Ez nyolcszáz darab húszkilós ládát jelent. Úgy délután négy-ötre szoktunk végezni - mondta el az egyik legjobb narancsszedőnek kikiáltott férfi. Csak a teljesítmény számít A rang mögött teljesítmény van: narancsból hét perc alatt kapkod tele egy ládát, mandarinból ez tizenkét percbe is beletelik. Egy láda narancsért 80 centet, ugyanennyi mandarinért másfél eurót fizet a munkaadó. Kezdetben 20-25 láda volt a normája, de egy hét után narancsból már hetven, mandarinból 35 ládát teljesített. - Az ecuadori 150 centiméteres indiánok teljesítményét valószínűleg soha nem érem el. Ok kétszer annyi ládát megszednek, mint bárki más. Meglepik a fák környékét, mint a sáskák, ha kell, egymás nyakába ülnek, és úgy dolgoznak. Pillanatok alatt eltűnik a narancs a két és fél méteres fákról - magyarázta János, aki mindjárt az elején beszerzett egy, a metszőollóhoz hasonlító célszerszámot és egy harmincliteres szedő puttonyt, ami valamivel megkönnyíti munkát. Hozzátette: a litvánok, a románok, a marokkóiak, az ecuadoriak jól viselik a terhelést, de a magyarok körében nagy a lemorzsolódás. Türelmetlen magyarok Az első csoport hatvan százaléka ott is hagyta az ültetvényeket, és hazautazott. Azt a hírekből is hallani lehetett, hogy nem sokkal a kiutazásuk után, decemberben több magyar állampolgár kereste fel a barcelonai főkonzulátust azzal, hogy elveszik, és nem Több támogatást igényelhetnek a tenyésztők Védett háziállatok: mangalica, kendermagos, rackajuh A mangalica most már nemcsak nemzeti kincs, de védett is Fotó: Gyenes Kálmán A magyar szürke marhát, a mangalica sertést, a rackajuhot és több más háziállatot védetté, míg például a magyar tarka tehenet és a nyurga pontyot veszélyeztetetté nyilvánították. A védett és őshonos háziállatfajta meghatározása így szól a frissen alkotott rendeletben: Magyarország természetföldrajzi környezetében, történelmi múltra visszatekintőén tenyésztett állat, mely része a nemzeti örökségnek, a mezőgazdasági génbanknak, a természet- és tájvédelemnek. A rendelet e körbe sorolja - több más mellett - a magyar szürke marhát, a mangalicát, a rackajuhot, a kendermagos tyúkot és a magyar óriás nyulat is. A veszélyeztetett háziállatfajták pedig olyan, genetikailag magas értékű háziállatok, melyek, bár eredetileg nem honosak, szintén kiszorultak a széles körű tenyésztésből, és génállományuk megőrzése érdekében szükséges őket védeni. Ilyen például a magyar tarka tehén, a nyurgaponty, a lipicai és a nóniusz ló - olvasható a közleményben. A fölsorolások nincsenek kőbe vésve, módosításukat - kellően dokumentálva - bárki kezdeményezheti. A kezdeményezésről véleményt mond a létrehozandó őshonos haszonállatok génerőforrás bizottsága, ebben az őshonos fajták fönntartásában érdekelt szakmai szervezetek is részt vesznek. A Csongrád megyében is nagy területekkel rendelkező, őshonos magyar állatfajtákkal is foglalkozó Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának szakértője, Kardos Mária elmondta: az országgyűlés több ősi, jellegzetesen magyar állatfajtát korábban már nemzeti kinccsé nyilvánított, például a szürke marhát. A Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal egyik munkatársától megtudtuk: az új változtatás várhatóan azt is jelentheti majd - azért csak „várhatóan", mert a tavalyi támogatási rendelet már nem, az idei pedig még nem él hogy a tenyésztők nagyobb támogatásban részesülhetnek, mint korábban. Tenyésztésüket azért szükséges támogatással fönntartani, mert kisebb hozamúak, mint a „kultúrfajták", s így a velük foglalkozók kevesebb jövedelemhez jutnak. Ezt pedig ellensúlyozni kell, hogy ne tűnjenek el végleg. Csongrád megyében egyre többen tartanak például szürke marhát, mangalicát - s egyre nagyobb súlyt helyeznek arra, hogy az állomány törzskönyvezett legyen. Kendermagos tyúkból pedig az SZTE Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Karának van legnagyobb tenyészete az országban; a szaporulatot szegedi ps kiszombori keltetősök vásárolják. A nyurgaponty besorolásán - mondja egy szakértő - lehet, hogy változtatni kellene, hisz magyar mivoltára még tudományos elnevezése is utal. Tenyésztése néhány éve már szintén folyik a dél-alföldi régióban, és telepítik is az ivás sikerét nem mindig biztosító természetes vizekbe. F. CS.