Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-20 / 17. szám

SZOMBAT, 2007. JANUÁR 20. • MEGYEI TÜKÖR­7 Marad a harag Cifrasági találmány az ember koponyája. Móráéktól veszem a for­dulatot, de csak azért, mert emlékszem rá. Úgy van kitalálva és megteremtve a nyakunkon lévő hólyag, hogy ifjú korunkban egyre töltjük, mégse telik meg soha. Aztán észrevétlen fordulat áll be, szépen, lassan elkezdünk felejteni. Fogynak a nevek, egyre fogy­nak. Időnként már a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) leveléből főzö­getek teát magamnak, hogy valami eszembe jusson. Ne tessék ré­müldözni, ennek a származékát reklámozzák nyakra-főre, tablet­taként. Olcsóbb a 'tea, Gábor barátom szokott szedni leveleket minden nyáron olyan helyről, ahová kocsifüstök ólomjából keve­sebb jut. Biztos, ami biztos, a kertünkbe is ültettem egyet. Ha majd megnő, arról gyűjtöm. Azért van ez a hosszú bevezető, mert a minap rám köszönt vala­ki a Tisza partján, és eszembe nem jutott volna, ki is lehet. Mond­ta, írtam róla is valaha. Kevés emberről szóltam úgy, hogy sérel­mes lett volna, legföljebb azok neheztelnek, akikről nem írtam. Er­ről írsz, amikor itt vagyok én is ? Látszott az atyafin is, hogy jót szól­tam. Vele voltam fönn a toronyban - mondta mindjárt. Az is régen volt - egészítettem ki, de aztán fokozatosan visszaköltözött a fe­jembe. Persze, persze, „A kupica tetején" volt a címe. A telefontár­saság akkor még vadonatúj tornyába kéredzkedtünk föl, hogy fö­lülről is láthassuk városunknak ezt a részét. Majdnem mégis jártuk. Fölvitt bennünket a lift. Zörögtek a tele­fonok ég és föld között is. Megtudtuk, nem kegyeskedik visszaszál­lítani bennünket. Elgyönyörködtünk volna sokáig, de elfelejtet­tünk háromnapi hideg élelmet magunkkal vinni. Itthon bogarásztam elő, ennek is már esztendő híján másfél évti­zede. Lerobbant biciklimet hagytam egykori munkahelyünk tájékán, oda igyekeztem vissza, és Tamás - mert így hívják - elkísért, főt beszélgettünk közben. Olyasmiről is, ami teljesen hanyagolható, de akkor éppen nagyon fontos volt. Meg arról is, hogy magasról nézvést megvolna az ország, de közelről?! Azért ez maradt meg bennem legjobban, mert akkor terítve lát­tuk a szépet, most meg terítve a rondát. Semmi számonkérés nem tódult közénk, csak birizgálni akarta bennem a tolltartót. Hogy rosszak az utak. Hej, de sokszor megírtuk! Biciklis leginkább a jár­dát használja, azon pedig akkorák a repedések, nem győz döccenni a kerék. A viszonylagos hidegben még nagyobbra nyílnak a rések, megemlegeti, aki a nyeregbe bele van teremtve. Aztán itt a borzal­masan rengeteg szemét. Szilveszter után tonnákban és köbméte­rekben mérték az eltakarítandókat, de sokszorosan többre rúg az, amit el se takarítanak. Nem hergelnénk senkit, tudjuk, a legtöbb azért van ott, mert nagy munka lenne szemetesbe dobnunk. Mellé sokkal könnyebb. Az agyonföstött városról már ne is beszéljünk. A bennszülött és a gyüttmönt vehemenciájával emlegettük a fá­jókat. Hajtogatom vég nélkül, egyet kellene csak elcsípni hatósági­lag, és azzal az összes összerondított borzadványt le kellene csuta­koltatni. Hogy mindenki lássa, nem babra megy a játék. Inkább el­tűrjük a förtelmeket. Nagy leltár lenne, ha folytatnám. Avval a gondolattal váltunk el, akkor lesz majd jó világ Szegeden, ha föntről és lentről ugyanolyan szépnek látszik. Addig?Marad a harag. H. D. Szegedre látogatott Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke A sör ingyenességéről is döntést kell hozniuk Szegedre látogatott a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke. Bihari Mi­hállyal (képünkön) a népszavazásról, az új alkotmánybírák kinevezéséről és a politikai elfogultságról beszélgettünk. Az országgyűlést nem tudja rákényszeríteni az Alkotmánybíróság (Ab) arra, hogy az alkotmá­nyos mulasztást megszüntesse. Bihari Mihály elmondta, jelen pillanatban 23 mulasztás meg­szüntetésére hívta fel az Ab az országgyűlés fi­gyelmét, ebből 16 határideje már le is járt. Ilyen esetben a nyilvánosság a legjobb fegyver, hiszen döntéseik nyilvánosságra kerülnek. Az Ab bírá­iról elmondta, áprilisig hármuk megbízása jár le (egy bíró mandátuma már tavaly lejárt), és ha az országgyűlés nem választ újakat helyettük, az Ab létszáma 11-ről 7 főre csökken, pedig a határozatképességhez nyolc fő szükséges. Az Alkotmánybíróság elnöke bízik abban, hogy a politikai pártoknak négy helyre könnyebb lesz jelölteket állítaniuk, és az országgyűlés elnöké­nek ígéretéhez híven februárban mindenkép­pen megválasztják az Ab új bíráit. A politikai felhangokról megjegyezte: nyil­vánvalóan vannak vonzalmak a bírákban va­lamelyik politikai oldal iránt, de politikai el­fogultságot nyolcéves alkotmánybírói pálya­futása során nem tapasztalt. Az Ab elé kerülő politikai ügyekről elmondta, sok vita és konf­liktus, amit nem tudnak kormányzati szin­ten megoldani, jogi köntösben kerül eléjük. Ezekre szakmai döntést hoznak, ami vissza­kerül abba a közegbe, ahonnan az egész prob­léma elindult. Mondta, elkerülhetetlen, hogy döntésüket egyesek jónak, rossznak vagy megalkuvónak tekintsék. Elmondása szerint ítéleteik indoklásával próbálják bizonyítani, hogy szakmai és nem politikai érvek alapján hozták meg döntésüket. Fotó: Segesvári Csaba A Fidesz által indított hétpontos népszava­zási kezdeményezésről - a tandíjról, a vizit­díjról, a gyógyszer-liberalizációról és a kor­mánytagok költségvetésért viselt felelősségé­ről szóló pontokat az Országos Választási Bi­zottság (OVB) elutasította, míg a kórház-pri­vatizációra, a nyugdíj mellett munkát válla­lók adózásának szabályaira, valamint a me­zőgazdasági földtulajdon eladására vonatko­zó referendumoknak zöld utat adott - el­mondta, az előbbi négy kérdésben a Fidesz és a KDNP míg a másik három esetén magán­személyek támadták meg az OVB döntését. A SZERVEZET D Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársa­ság a jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete, ami a rendszerváltás alkotmányos reformjaként jött létre. Az Al­kotmánybíróság felülvizsgálja a jogsza­bályok alkotmányosságát, alkotmányelle­nesség megállapítása esetén megsemmi­síti a törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság tizenegy tagjára az országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Megválasztásukhoz az országgyűlési kép­viselők kétharmadának szavazata szüksé­ges. Megbízásuk kilenc évre szól és egy­szer megújítható. Az alkotmánybírói tiszt­ség a 70. életév betöltésével megszűnik. Az Ab bírája nem lehet parlamenti képviselő, önkormányzati testület tagja, érdekképvi­seleti szerv vezetője és politikai párt tagja: tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevékenység kivételével más kereső foglal­kozást nem folytathat. Az alkotmánybírót az országgyűlés nem hívhatja vissza, tiszt­ségétől csak az Ab teljes ülése foszthatja meg. Elnökét az Alkotmánybíróság tagjai 3 évre választják meg, aki a tisztségre újra­választható. Ezek mind az Ab elé kerültek, hozzájuk még két népszavazási indítvány csatlakozott. Pél­dául az „Egyetért-e azzal, hogy a sör ingyenes legyen" kérdése, amit szintén egy magánsze­mély vitt eléjük. Ezeket a jövő héten kezdik el tárgyalni, és a döntés legkésőbb áprilisig megszületik. Az országos megszorító intézkedésekről ki­fejtette, az ez évi költségvetésben 63,4 millió forinttal kaptak kevesebbet, ami 10 százalé­kos, 12 fős létszám-leépítési kötelezettséget je­lent számukra. Elismerte, a létszámleépítés lassítja majd a döntéshozatalt. Az Alkotmány­bíróságra egyébként évente 1200-1300 indít­vány érkezik be. A legtöbb indítványt - jóval kétezer felett - az 1990-es évek elején kapták. K. G. G. NÉVJEGY IÉ:. Bihari Mihály 1943. február 24-én született Budapesten. Az ELTE Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd ugyanitt tanársegéd, később adjunktus lett. 1989-ben a megalakult Politológiai Tanszék vezetője lett. Az MSZMP-be 1972-ben lépett be. Politikatudományi írásai és a párt reformtáborában való részvétele miatt 1988-ban kizárták a pártból. Az MSZP támogatásával 1994-ben. mint pártonkívüli jutott be a parlamentbe, ahol az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke volt. A következő országgyűlési választáson már nem indult, 1999 éta az Alkotmánybíróság bírája. 2005. október 11-én, Holló András akkori elnök mandátumának lejártával, őt választották még az Alkotmánybíróság új elnökévé. Nős, két fia és egy lánya van. VÖRÖS-FEHÉR-VÖRÖS ZÁSZLÓVITA A budapesb tüntetések óta zajlik a vita a magyar sajtó­ban arról, mit is jelképez a kilenc egyenlő, öt vörös és négy fehér színű, egymás alatt váltakozóan elhelyezke­dő sávokat feltüntető zászló. A legtöbb megszólaló úgy látta, az Árpád-sávos lobogó, mivel a nyilasok Is hasz­nálták, minden jó érzésű emberben viszolygást kelt. Balogh László zászlószakértő, a józsefvárosi múzeum megalapítója viszont arra hívta fel a figyelmet a Vasár­napi Hírekben, hogy ezt a lobogót Szent István halála után kezdték használni Árpád-házi királyaink, megje­lentek az Anjou-királyok, majd Mátyás király hadai előtt, de használták a kurucok is. A nyilasok Árpád-sá­vos zászlajában pedig függőlegesen egy zöld sáv Is volt, benne - fehér rombuszban - a fekete nyilaske­resztes jelvény, ez ma is tiltott önkényuralmi jelképnek számít. Az Élet és Irodalom legutóbbi számában Pera­govlcs Ferenc arra hívja fel a figyelmet, hogy Eszter­gom polgáraként nagyon szomorú lenne, ha a Kossuth téri tüntetések miatt az ő városának régi, történelmi zászlaját is meg kellene változtatni - pedig sokan most erre célozgatnak az ide látogatók közül. A közéletet jól jellemzi, hogy az esztergomi lobogó és az Árpád-sávos zászló hasonlósága eddig nem szúrt szemet senkinek. Veretes tarsolyt a könyvesboltból, moldvai csángó körtáncot a művelődési központtól Egyre többen követik az ősmagyar divatot Divatba jöttek az ősmagyar süvegek, övek, tar­solyok, és amióta közéleti látványossággá váltak a fővárosi tüntetéseken, talán még keresettebbek. Ötszáz forintért kel a turulmadaras kulcstartó a vásárhelyi antikváriumban, az Emlékpont bolt­jában Kárpát-medence hegyeit és vizeit két­ezer-nyolcszázért is elkapkodják, pedig dombor­nyomott műanyagból van. Sokan nem adnak a felszínes külsőségre - viszont táncházba járnak. A hagyományőrzés divatja európai jelenség. - Hű, de jó, egy birodalmi sas! - kiáltott fel a minap a vásárhelyi buszállomás mellett lévő antikváriumban egy fiatal, lelkes vásárló, amint kézbe vette a turul­madaras kulcstartót. Mérai János, az üzlet csöndes szavú gazdája azt mondja, ez a megjegyzés jellemző LEG0LAS IS MAGYAR? A divat sohasem olcsó. Egy nemezsüveg ára a 10 ezer fo­rintot is meghaladja - egy szép, bőrből készült, a régi tar­solyokra emlékeztető övtáska 16 ezer forintnál kezdődik. Egy internetes honlap árlistája szerint egyfajta veretes öv 13 ezer 500 forint, egy nemezszonyeg 43 ezer, egy szkíta sámánnyaklánc ezer, egy bicskatartó 7 ezer, a tülök egy ez­ressel több, a sámándob pedig 13 ezer forint. A hagyo­mányőrző íjászokra a jelek szerint egy egész iparág épült, itt a legnagyobb a választék. A „Hun íj alap" 27 ezer, az ext­ra és egyben eredeti (!) változat 95 ezer. Van aztán kora avar, közép avar és késő avar íj. Meg asszír íj, amelyhez a biztonság kedvéért odaírják záréjelben, hogy Legolas - ez a neve a Gyűrűk urából ismert tündeharcosnak, aki akár ősmagyar is lehetne egy kicsit rövidebb füllel. tatkozik meg. Ferenc Tamás, a Magyar Táncművé­szeti Főiskola hallgatója például ősz óta táncházfog­lalkozásokat vezet a vásárhelyi Petőfi utcai táncis­kolában, szombat esténként, és természetesen na­gyon örül a növekvő érdeklődésnek. Emlékeztet: az állam nálunk a hatvanas-hetvenes években támo­gatta a néptáncot, a rendszerváltáskor ez kicsit hát­térbe szorult, de ma egyre többen keresik föl azokat a helyeket, ahol régen táncházak működtek. Meg­jegyzi, ez nem csak magyar jelenség, inkább a nép­művészet sajátossága, hogy értékeit időről időre új­ból felfedezik azok, akik közel állnak hozzá. A vá­sárhelyiek hamarosan cseh, ír fiatalokat látnak ven­dégül, több napon át tanulják majd egymás táncait. - Szegedről is járnak hozzánk, akad közöttük, aki a sámánvilágot kutatja, mások az ősi vallásos hie­delmekre is kíváncsiak, sokuk kedvéért most mold­vai csángó körtáncokat tanulunk - mondja Tamás. A makói Maros Táncegyüttes vezetője, Tóthné Dö­me Mária azt mondja, az, hogy az augusztus 20-i ün­nep táján két estére is teljesen megtöltötték a Hagy­maház szabadtéri színpadának nézőterét, sokat el­árul. Az együttes utánpótlása folyamatos, mindig van elég jelentkező. A gond az, hogy az általános iskolából kikerülő diákokra a középiskola terhe szinte rásza­kad, sokan ilyenkor hagyják abba a táncot. Viszont néhány éve felnőttek, javakorabeli emberek is jön­nek, és ilyen a korábbi évtizedekben nem fordult elő. BAKOS ANDRÁS volt. Sokan felszínes érdeklődésüktől hajtva azt sem tudják, melyik jelkép mit jelent, de lelkesen vásárol­nak. Az üzletben a könyvek mellett lehet kapni térké­peket, oldalt egy sor, ősmagyar motívumokat őrző tarsoly és jó néhány övtáska sorakozik. A pultnál ha­zafias jelképeket fölvonultató kulcstartók ármádiája. A sokféle áru egy néhány éve erősödő divat híveit pró­bálja kielégíteni: valójában nagyon sokféle beállított­ságú ember igényeit, akik többnyire nem egy kor­mány, inkább a globalizáció tárgyi kultúrája ellen tüntetnek. Mérai szerint a divat annyiban hasznos, hogy a hagyományokra irányítja rá a figyelmet. János magát hagyományőrző és -tisztelő embernek tartja, amennyiben részt vesz a Kucsora István vezette csa­pat munkájában: gyakorolja az egykori huszárok ki­képzését, és barantázni is jár. A baranta egy régj ma­gyar önvédelmi mozgásrendszer, keményebb, gorom­bább változata a böllön, amelynek fogásait régóta al­kalmazzák a magyar hadseregekben. A divat jeleivel bármelyik magyar település járó­kelője találkozhat, ha nyitott szemmel jár - de ha csak a tévét bámulja, ott is láthatja: újabban a köz­szolgálati csatorna szpotjai is szép magyar mintá­kat variálnak. Hódmezővásárhelyen látni néhány­éves kisfiút, aki nemezsüveget hord. Ez már régebb óta megszokott, és nem olyan ritka fejfedő, hogy bárki is arra gondoljon: viselője biztosan ott volt a Kossuth téri tüntetéseken - ahol tényleg sok ilyen süveges embert mutattak a kamerák. Szintén a di­vat jele, hogy az Emlékpont boltjában kínált mű­anyag, dombornyomott Kárpát-medence térkép 2800 forintért is jól fogy, a naptárat, ha lejárt, le le­het róla vágni, a kép attól a helyén maradhat. A divat nem csak a felszínes külsőségekben mu­Ősmagyar motívumokat őrző tarsoly és övtáskák egy vásárhelyi kirakatban Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents