Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-20 / 17. szám
SZOMBAT, 2007. JANUÁR 20. • MEGYEI TÜKÖR7 Marad a harag Cifrasági találmány az ember koponyája. Móráéktól veszem a fordulatot, de csak azért, mert emlékszem rá. Úgy van kitalálva és megteremtve a nyakunkon lévő hólyag, hogy ifjú korunkban egyre töltjük, mégse telik meg soha. Aztán észrevétlen fordulat áll be, szépen, lassan elkezdünk felejteni. Fogynak a nevek, egyre fogynak. Időnként már a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) leveléből főzögetek teát magamnak, hogy valami eszembe jusson. Ne tessék rémüldözni, ennek a származékát reklámozzák nyakra-főre, tablettaként. Olcsóbb a 'tea, Gábor barátom szokott szedni leveleket minden nyáron olyan helyről, ahová kocsifüstök ólomjából kevesebb jut. Biztos, ami biztos, a kertünkbe is ültettem egyet. Ha majd megnő, arról gyűjtöm. Azért van ez a hosszú bevezető, mert a minap rám köszönt valaki a Tisza partján, és eszembe nem jutott volna, ki is lehet. Mondta, írtam róla is valaha. Kevés emberről szóltam úgy, hogy sérelmes lett volna, legföljebb azok neheztelnek, akikről nem írtam. Erről írsz, amikor itt vagyok én is ? Látszott az atyafin is, hogy jót szóltam. Vele voltam fönn a toronyban - mondta mindjárt. Az is régen volt - egészítettem ki, de aztán fokozatosan visszaköltözött a fejembe. Persze, persze, „A kupica tetején" volt a címe. A telefontársaság akkor még vadonatúj tornyába kéredzkedtünk föl, hogy fölülről is láthassuk városunknak ezt a részét. Majdnem mégis jártuk. Fölvitt bennünket a lift. Zörögtek a telefonok ég és föld között is. Megtudtuk, nem kegyeskedik visszaszállítani bennünket. Elgyönyörködtünk volna sokáig, de elfelejtettünk háromnapi hideg élelmet magunkkal vinni. Itthon bogarásztam elő, ennek is már esztendő híján másfél évtizede. Lerobbant biciklimet hagytam egykori munkahelyünk tájékán, oda igyekeztem vissza, és Tamás - mert így hívják - elkísért, főt beszélgettünk közben. Olyasmiről is, ami teljesen hanyagolható, de akkor éppen nagyon fontos volt. Meg arról is, hogy magasról nézvést megvolna az ország, de közelről?! Azért ez maradt meg bennem legjobban, mert akkor terítve láttuk a szépet, most meg terítve a rondát. Semmi számonkérés nem tódult közénk, csak birizgálni akarta bennem a tolltartót. Hogy rosszak az utak. Hej, de sokszor megírtuk! Biciklis leginkább a járdát használja, azon pedig akkorák a repedések, nem győz döccenni a kerék. A viszonylagos hidegben még nagyobbra nyílnak a rések, megemlegeti, aki a nyeregbe bele van teremtve. Aztán itt a borzalmasan rengeteg szemét. Szilveszter után tonnákban és köbméterekben mérték az eltakarítandókat, de sokszorosan többre rúg az, amit el se takarítanak. Nem hergelnénk senkit, tudjuk, a legtöbb azért van ott, mert nagy munka lenne szemetesbe dobnunk. Mellé sokkal könnyebb. Az agyonföstött városról már ne is beszéljünk. A bennszülött és a gyüttmönt vehemenciájával emlegettük a fájókat. Hajtogatom vég nélkül, egyet kellene csak elcsípni hatóságilag, és azzal az összes összerondított borzadványt le kellene csutakoltatni. Hogy mindenki lássa, nem babra megy a játék. Inkább eltűrjük a förtelmeket. Nagy leltár lenne, ha folytatnám. Avval a gondolattal váltunk el, akkor lesz majd jó világ Szegeden, ha föntről és lentről ugyanolyan szépnek látszik. Addig?Marad a harag. H. D. Szegedre látogatott Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke A sör ingyenességéről is döntést kell hozniuk Szegedre látogatott a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke. Bihari Mihállyal (képünkön) a népszavazásról, az új alkotmánybírák kinevezéséről és a politikai elfogultságról beszélgettünk. Az országgyűlést nem tudja rákényszeríteni az Alkotmánybíróság (Ab) arra, hogy az alkotmányos mulasztást megszüntesse. Bihari Mihály elmondta, jelen pillanatban 23 mulasztás megszüntetésére hívta fel az Ab az országgyűlés figyelmét, ebből 16 határideje már le is járt. Ilyen esetben a nyilvánosság a legjobb fegyver, hiszen döntéseik nyilvánosságra kerülnek. Az Ab bíráiról elmondta, áprilisig hármuk megbízása jár le (egy bíró mandátuma már tavaly lejárt), és ha az országgyűlés nem választ újakat helyettük, az Ab létszáma 11-ről 7 főre csökken, pedig a határozatképességhez nyolc fő szükséges. Az Alkotmánybíróság elnöke bízik abban, hogy a politikai pártoknak négy helyre könnyebb lesz jelölteket állítaniuk, és az országgyűlés elnökének ígéretéhez híven februárban mindenképpen megválasztják az Ab új bíráit. A politikai felhangokról megjegyezte: nyilvánvalóan vannak vonzalmak a bírákban valamelyik politikai oldal iránt, de politikai elfogultságot nyolcéves alkotmánybírói pályafutása során nem tapasztalt. Az Ab elé kerülő politikai ügyekről elmondta, sok vita és konfliktus, amit nem tudnak kormányzati szinten megoldani, jogi köntösben kerül eléjük. Ezekre szakmai döntést hoznak, ami visszakerül abba a közegbe, ahonnan az egész probléma elindult. Mondta, elkerülhetetlen, hogy döntésüket egyesek jónak, rossznak vagy megalkuvónak tekintsék. Elmondása szerint ítéleteik indoklásával próbálják bizonyítani, hogy szakmai és nem politikai érvek alapján hozták meg döntésüket. Fotó: Segesvári Csaba A Fidesz által indított hétpontos népszavazási kezdeményezésről - a tandíjról, a vizitdíjról, a gyógyszer-liberalizációról és a kormánytagok költségvetésért viselt felelősségéről szóló pontokat az Országos Választási Bizottság (OVB) elutasította, míg a kórház-privatizációra, a nyugdíj mellett munkát vállalók adózásának szabályaira, valamint a mezőgazdasági földtulajdon eladására vonatkozó referendumoknak zöld utat adott - elmondta, az előbbi négy kérdésben a Fidesz és a KDNP míg a másik három esetén magánszemélyek támadták meg az OVB döntését. A SZERVEZET D Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság a jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete, ami a rendszerváltás alkotmányos reformjaként jött létre. Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság tizenegy tagjára az országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Megválasztásukhoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Megbízásuk kilenc évre szól és egyszer megújítható. Az alkotmánybírói tisztség a 70. életév betöltésével megszűnik. Az Ab bírája nem lehet parlamenti képviselő, önkormányzati testület tagja, érdekképviseleti szerv vezetője és politikai párt tagja: tudományos, oktató, irodalmi és művészeti tevékenység kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat. Az alkotmánybírót az országgyűlés nem hívhatja vissza, tisztségétől csak az Ab teljes ülése foszthatja meg. Elnökét az Alkotmánybíróság tagjai 3 évre választják meg, aki a tisztségre újraválasztható. Ezek mind az Ab elé kerültek, hozzájuk még két népszavazási indítvány csatlakozott. Például az „Egyetért-e azzal, hogy a sör ingyenes legyen" kérdése, amit szintén egy magánszemély vitt eléjük. Ezeket a jövő héten kezdik el tárgyalni, és a döntés legkésőbb áprilisig megszületik. Az országos megszorító intézkedésekről kifejtette, az ez évi költségvetésben 63,4 millió forinttal kaptak kevesebbet, ami 10 százalékos, 12 fős létszám-leépítési kötelezettséget jelent számukra. Elismerte, a létszámleépítés lassítja majd a döntéshozatalt. Az Alkotmánybíróságra egyébként évente 1200-1300 indítvány érkezik be. A legtöbb indítványt - jóval kétezer felett - az 1990-es évek elején kapták. K. G. G. NÉVJEGY IÉ:. Bihari Mihály 1943. február 24-én született Budapesten. Az ELTE Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd ugyanitt tanársegéd, később adjunktus lett. 1989-ben a megalakult Politológiai Tanszék vezetője lett. Az MSZMP-be 1972-ben lépett be. Politikatudományi írásai és a párt reformtáborában való részvétele miatt 1988-ban kizárták a pártból. Az MSZP támogatásával 1994-ben. mint pártonkívüli jutott be a parlamentbe, ahol az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke volt. A következő országgyűlési választáson már nem indult, 1999 éta az Alkotmánybíróság bírája. 2005. október 11-én, Holló András akkori elnök mandátumának lejártával, őt választották még az Alkotmánybíróság új elnökévé. Nős, két fia és egy lánya van. VÖRÖS-FEHÉR-VÖRÖS ZÁSZLÓVITA A budapesb tüntetések óta zajlik a vita a magyar sajtóban arról, mit is jelképez a kilenc egyenlő, öt vörös és négy fehér színű, egymás alatt váltakozóan elhelyezkedő sávokat feltüntető zászló. A legtöbb megszólaló úgy látta, az Árpád-sávos lobogó, mivel a nyilasok Is használták, minden jó érzésű emberben viszolygást kelt. Balogh László zászlószakértő, a józsefvárosi múzeum megalapítója viszont arra hívta fel a figyelmet a Vasárnapi Hírekben, hogy ezt a lobogót Szent István halála után kezdték használni Árpád-házi királyaink, megjelentek az Anjou-királyok, majd Mátyás király hadai előtt, de használták a kurucok is. A nyilasok Árpád-sávos zászlajában pedig függőlegesen egy zöld sáv Is volt, benne - fehér rombuszban - a fekete nyilaskeresztes jelvény, ez ma is tiltott önkényuralmi jelképnek számít. Az Élet és Irodalom legutóbbi számában Peragovlcs Ferenc arra hívja fel a figyelmet, hogy Esztergom polgáraként nagyon szomorú lenne, ha a Kossuth téri tüntetések miatt az ő városának régi, történelmi zászlaját is meg kellene változtatni - pedig sokan most erre célozgatnak az ide látogatók közül. A közéletet jól jellemzi, hogy az esztergomi lobogó és az Árpád-sávos zászló hasonlósága eddig nem szúrt szemet senkinek. Veretes tarsolyt a könyvesboltból, moldvai csángó körtáncot a művelődési központtól Egyre többen követik az ősmagyar divatot Divatba jöttek az ősmagyar süvegek, övek, tarsolyok, és amióta közéleti látványossággá váltak a fővárosi tüntetéseken, talán még keresettebbek. Ötszáz forintért kel a turulmadaras kulcstartó a vásárhelyi antikváriumban, az Emlékpont boltjában Kárpát-medence hegyeit és vizeit kétezer-nyolcszázért is elkapkodják, pedig dombornyomott műanyagból van. Sokan nem adnak a felszínes külsőségre - viszont táncházba járnak. A hagyományőrzés divatja európai jelenség. - Hű, de jó, egy birodalmi sas! - kiáltott fel a minap a vásárhelyi buszállomás mellett lévő antikváriumban egy fiatal, lelkes vásárló, amint kézbe vette a turulmadaras kulcstartót. Mérai János, az üzlet csöndes szavú gazdája azt mondja, ez a megjegyzés jellemző LEG0LAS IS MAGYAR? A divat sohasem olcsó. Egy nemezsüveg ára a 10 ezer forintot is meghaladja - egy szép, bőrből készült, a régi tarsolyokra emlékeztető övtáska 16 ezer forintnál kezdődik. Egy internetes honlap árlistája szerint egyfajta veretes öv 13 ezer 500 forint, egy nemezszonyeg 43 ezer, egy szkíta sámánnyaklánc ezer, egy bicskatartó 7 ezer, a tülök egy ezressel több, a sámándob pedig 13 ezer forint. A hagyományőrző íjászokra a jelek szerint egy egész iparág épült, itt a legnagyobb a választék. A „Hun íj alap" 27 ezer, az extra és egyben eredeti (!) változat 95 ezer. Van aztán kora avar, közép avar és késő avar íj. Meg asszír íj, amelyhez a biztonság kedvéért odaírják záréjelben, hogy Legolas - ez a neve a Gyűrűk urából ismert tündeharcosnak, aki akár ősmagyar is lehetne egy kicsit rövidebb füllel. tatkozik meg. Ferenc Tamás, a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatója például ősz óta táncházfoglalkozásokat vezet a vásárhelyi Petőfi utcai tánciskolában, szombat esténként, és természetesen nagyon örül a növekvő érdeklődésnek. Emlékeztet: az állam nálunk a hatvanas-hetvenes években támogatta a néptáncot, a rendszerváltáskor ez kicsit háttérbe szorult, de ma egyre többen keresik föl azokat a helyeket, ahol régen táncházak működtek. Megjegyzi, ez nem csak magyar jelenség, inkább a népművészet sajátossága, hogy értékeit időről időre újból felfedezik azok, akik közel állnak hozzá. A vásárhelyiek hamarosan cseh, ír fiatalokat látnak vendégül, több napon át tanulják majd egymás táncait. - Szegedről is járnak hozzánk, akad közöttük, aki a sámánvilágot kutatja, mások az ősi vallásos hiedelmekre is kíváncsiak, sokuk kedvéért most moldvai csángó körtáncokat tanulunk - mondja Tamás. A makói Maros Táncegyüttes vezetője, Tóthné Döme Mária azt mondja, az, hogy az augusztus 20-i ünnep táján két estére is teljesen megtöltötték a Hagymaház szabadtéri színpadának nézőterét, sokat elárul. Az együttes utánpótlása folyamatos, mindig van elég jelentkező. A gond az, hogy az általános iskolából kikerülő diákokra a középiskola terhe szinte rászakad, sokan ilyenkor hagyják abba a táncot. Viszont néhány éve felnőttek, javakorabeli emberek is jönnek, és ilyen a korábbi évtizedekben nem fordult elő. BAKOS ANDRÁS volt. Sokan felszínes érdeklődésüktől hajtva azt sem tudják, melyik jelkép mit jelent, de lelkesen vásárolnak. Az üzletben a könyvek mellett lehet kapni térképeket, oldalt egy sor, ősmagyar motívumokat őrző tarsoly és jó néhány övtáska sorakozik. A pultnál hazafias jelképeket fölvonultató kulcstartók ármádiája. A sokféle áru egy néhány éve erősödő divat híveit próbálja kielégíteni: valójában nagyon sokféle beállítottságú ember igényeit, akik többnyire nem egy kormány, inkább a globalizáció tárgyi kultúrája ellen tüntetnek. Mérai szerint a divat annyiban hasznos, hogy a hagyományokra irányítja rá a figyelmet. János magát hagyományőrző és -tisztelő embernek tartja, amennyiben részt vesz a Kucsora István vezette csapat munkájában: gyakorolja az egykori huszárok kiképzését, és barantázni is jár. A baranta egy régj magyar önvédelmi mozgásrendszer, keményebb, gorombább változata a böllön, amelynek fogásait régóta alkalmazzák a magyar hadseregekben. A divat jeleivel bármelyik magyar település járókelője találkozhat, ha nyitott szemmel jár - de ha csak a tévét bámulja, ott is láthatja: újabban a közszolgálati csatorna szpotjai is szép magyar mintákat variálnak. Hódmezővásárhelyen látni néhányéves kisfiút, aki nemezsüveget hord. Ez már régebb óta megszokott, és nem olyan ritka fejfedő, hogy bárki is arra gondoljon: viselője biztosan ott volt a Kossuth téri tüntetéseken - ahol tényleg sok ilyen süveges embert mutattak a kamerák. Szintén a divat jele, hogy az Emlékpont boltjában kínált műanyag, dombornyomott Kárpát-medence térkép 2800 forintért is jól fogy, a naptárat, ha lejárt, le lehet róla vágni, a kép attól a helyén maradhat. A divat nem csak a felszínes külsőségekben muŐsmagyar motívumokat őrző tarsoly és övtáskák egy vásárhelyi kirakatban Fotó: Tésik Attila