Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-20 / 17. szám

CSÜTÖRTÖK, 2007. JANUÁR 18. • AKTUÁLIS" 3 A messziről jött idegen az első benyomások alapján ítél Szeged kapui: kirakat és hátsó udvar egyben A Budapest felől belépőt kedvező kép fogadja Fotó: Segesvári Csaba A múlt és a jelen együttélése Budapest felől vágja orrba leg­inkább az idegent. Vásárhely­ről, Makóról, Röszkéről jövet emberi léptékkel fejlődő város­nak tűnik Szeged, a Bajai út mutatja leginkább a régióköz­pont hátsó udvarát. Az a be­fektető, aki az első benyomások alapján szeretné a várost meg­ítélni, nem mindegy, melyik irányból érkezik. Budapest felől az első benyomá­sok kifejezetten kedvezőek az idegen számára, az autópálya kettős körforgalmából kikeve­redve megelevenedik a jövő: a tervezett M43-as aszfaltcsíkjai, az épülő logisztikai központ könnyűszerkezetes raktárai, üzemei. Szerencsés véletlen, hogy város ipari cégéreként szá­mon tartott gumigyárnak és tej­iparnak is itt a központja. Az­tán, igenis, pillantsunk csak balra, ha már potenciális befek­tetők vagyunk, a volt orosz lak­tanya málló épületeire, mert ami a szemnek csúf, nem biz­tos, hogy a tőkének is az. Infor­mációink szerint a laktanya el­adósorba kerül hamarosan. Innen már csak pár száz méter, és a fogyasztás templomaihoz ér­kezünk, a bal oldalon hipermar­ketek sora, mint bármelyik ma­gyar nagyvárosban. És a másik oldalon? Ha nem takarná tábla­dzsungel a szocialista építészet „barakkjaiból" átalakított áruhá­zakat, a Dorozsmai úti sarki te­lek rendetlenségét - a hajdani Kakas-piac területére egy befek­tető sem ugrott rá akkor sírni lenne kedvünk. A táblarengeteg­ből az egyik úthibákra, helyeseb­ben méretes nyomvályúkra hívja fel a gyanútlan utazó figyelmét. Amúgy kifejezetten városias kör­nyéken csurgunk egyre beljebb, az út mentén benzinkutak, autó­kereskedők, csempe- és barká­csáruházak, malom, vasúti felül­járó, üvegipari cégcsoport, pláza és lakótelep, valamint expóköz­pont körvonalai. Ha választani lehetne, befekte­tőként legszívesebben Vásárhely felől érném el.Szegedet: nyomvá­lyú nélküli széles, négysávos út, amely a még mindig egyedülálló látványt nyújtó algyői olajmező mellett vezet el. Korszerű körfor­galmak lépten és nyomon, majd benzinkutak, kereskedelmi áru­házak, autókereskedők és a bak­tói családi házak. Innen még a szocialista építészet monumen­tális alkotása, az olajosház is azt a benyomást kelti, hogy egy met­ropoliszhoz érkeztünk. A tölté­sen túl sem kellemetlen a lát­vány: új villamos kanyarodik be a parkosított végállomásra, szí­nes, felújított panelházak és egy egyre lüktetőbbé váló belváros közeledik. Hasonlóképpen a régi sátortetős házait felújító szorgos nép benyomását kelti a szőregi és a kecskési városrész a maga au­tókereskedőivel, színes tetős vál­lalkozóival, és beljebb olyan nagyágyúval, mint amilyen a Pick. Baja felől nem szívesen jönnék - egyelőre még. Holott itt is au­tópályáról érhetem el a várost, körforgalmon mehetek keresz­tül, ráadásul az olimpiai központ és a repülőtér mellett vezet el az út. A belvároshoz közeledve azonban sok a gazdátlan, elha­nyagolt telek, zavaró szégyenfolt. Mindegyik magántulajdonban van: a Fonógyári út és a Bajai út sarki volt Budalakk-ingatlan éppúgy, mint vele szemben a tég­lagyári - amelyet éppen bonta­nak. És már rég nem a városé a volt kötélgyári üres telek sem a Plus Áruház mellett, amely szin­tén beépítésért kiált. FEKETE KLÁRA NEMETEK. IZRAELIEK, ÍREK Nem „színezi" Szeged adottságait Újhelyi István országgyűlési kép­viselő, az Önkormányzati és Terü­letfejlesztési Minisztérium állam­titkára, amikor befektetőkkel tár­gyal, mivel ez a taktika visszaüt­het - mondta el lapunknak a poli­tikus. Az adottságok és a lehetősé­gek reális tálalásának viszont van eredménye: egy ír befektető két hete járt Szegeden, majd azonnal felkereste az államtitkárt a mi­nisztériumban, hogy elmondja, el van ragadtatva a várostól. Újhelyi ezen a héten Münchenben és Bu­dapesten tárgyalt német, majd iz­raeli cégek képviselőivel. Azt hangsúlyozta, Szeged egyszerre szeretne az itt élőknek otthonos környezetet, a befektetőknek pe­dig kedvező gazdasági feltételeket biztosítani. A bajorok hamarosan Szegedre jönnek egy üzletembe­rekből és politikusokból átló dele­gációval. Egyenkapuk BÁTYI ZOLTÁN Nemrégiben több év után először látogattam el Szolnokra. Este borult már a városra, közút mentén álló lámpák szórták a fényt. Ha nem tudom, hová igyekszem, akár órákig is agyaihattam vol­na - mégis, melyik magyar megyeszékhely határában araszol a kocsim 1 Szupermarketekből fonják ugyanis már ott is a városka­puba kapaszkodó kerítést. Meg sem említem nevüket, hiszen pontosan azok a cégek vásárolták fel ott is a telkeket, amelyek Szeged pesti úti bejárójánál reménykednek a vásárlók rohamá­ban. És éppen azok, amelyek a Dunántúl, a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl minden nagyobb településén gyökeret vertek már, egyenruhába öltöztetve a külvárosokat az egyébként is világcé­ges lógókkal uniformizált világunkban. Ebből a sorból, úgy tű­nik, Szeged sem lóghat ki, így aztán megtaláljuk Csongrád me­gye székhelyén a többi „modern" városbejárós kelléket is. így a XXI. század legfontosabbnak ítélt kötelezettségére, a vásárlásra ingerlő, csalogató óriásplakátokat, a kisebb, de mindenképp fejlődő gazdaságot hirdető cégek, káefték, béték reklámtáblács­káinak erdejét. És Szegeden is azt hihetjük, mint az ország, s az unió egész ke­let-európás szegletében - közel sem várostervező mérnökök, épí­tész irodák alakítják a város képét. Sokkal inkább a beruházásra képes vállalkozások formálják képükre a várost, mint megtették azt az egész fejlettnek mondott világgal. Hogy jó ez, netán sírni való1 Mondjuk inkább: ez tény, amivel nemigen tehetünk mást, mint elfogadjuk. És persze keressük a városkapuk környékére építhető kiskapukat, amiket már szege­diesre (szolnokiasra, pécsiesre, kassaiasra, krakkóiasra) formáz­hatunk. Aztán a siker hol kisebb, hol nagyobb. Pest felől érkezve akár tapsikolhat is a szegedi, hiszen az autó­pályáról város felé kanyarogva a biztató jövő jeleivel (lásd: tovább építhető autópálya, ipari park) szembesülhet. Míg mondjuk a Ba­jai, netán a Szabadkai úton befutva azon törhetjük a fejünket, va­jon a sok ezer milliárdos uniós pénzből jut-e végre vasúti felüljá­róra ? Oda, ahová úgy ötven évvel ezelőtt kellett volna kétszintes kereszteződést építeni? Az összkép Szeged kapuiban minden­esetre más, mint tíz éve volt. Még akkor is; ha ésszel fel nem fog­ható: ugyan meddig állomásozik még ideiglenesen a szovjetek több mint másfél évtizede nem lakott romos laktanyája Szeged határában ? Influenzavírus van, járvány nincs Influenzajárvány nincsen, és hozzá hasonló, influenzaszerű megbetegedést is viszonylag ke­veset jelentettek a tisztiorvosi szolgálat regionális intézeté­nek. Az iskolákban sem sok a hiányzó. - Valamilyen vírust jeleznek ugyan a háziorvosok, de még nem tudjuk, milyen. Vizsgáljuk, de eddig sem az influenza A, sem a B változatát nem mutat­tuk ki belőle - tájékoztatott Tombácz Zsuzsanna, a tisztior­vosi szolgálat járványügyi osz­tályvezetője. A tünetei felnőt­teknél is és gyerekeknél is hő­emelkedés, láz, torokfájás, kö­högés, esetleg orrfolyás. Előfor­dul, hogy végtagfájdalommal jár együtt. Nem influenza, ezért ta­lán a szövődményei sem .lesz­nek olyan súlyosak, hiszen az influenza esetében egy újabb fertőzés komoly középfül- vagy arcüreggyulladást okozhat. Ettől függetlenül nem árt otthon pi­henéssel kikúrálni ezt a vírust is - erősítette meg a doktornő. A szokatlan meleg ráadásul melegágya a virusoknak, nem volt alkalmuk kifagyni. Újult erővel, és úgy tűnik, több válto­zatban támadnak. MUNKATÁRSUNKTÓL A Németországban pusztító szélvihar legyengült, mire elérte csütörtökön éjszaka Csongrád megyét. Szegeden a Bajai úti me­teorológiai állomáson mért legnagyobb széllökés 83 kilométeres óránkénti sebességű volt. Tegnap délelőttre óránkénti 60 kilo­méteresre csökkent. A szélerősség a késő délutáni órákban to­vább gyengült, este már szinte szélcsend volt. A felhőzet is fel­szakadozott, olykor még a nap is kisütött. A csütörtök éjszakai szél a megyében nem végzett nagy pusztí­tásokat: összesen kilenc fa esett áldozatul. Hetet még pénteken hajnalban kellett a tűzoltóknak eltávolítani. A megyében Sze­gedről, Zsombóról, Bordányból és Opusztaszerről riasztották a tűzoltókat, akik mindegyik esetben néhány perc alatt végeztek a munkával. Pénteken délelőtt két riasztást kapott a tűzoltóság, a Fecske utcába és a sándorfalvi útra kellett kivonulniuk, ugyan­csak az úttestre dőlt faágakat távolították el. Anyagi kár és em­beri sérülés egyik esetben sem történt. Az időjósok szerint csendes időre számíthatunk a következő napiokban. Vasárnap egy hidegfront hatására záporok várhatók, de a hőmérséklet nem csökken, sőt szerdán ismét 10 fok fölé emelkedhet. A meteorológusok abban biztosak, hogy csütörtö­kig még nem köszönt be a tél. Egyelőre a környező országok lég­terében nem alakultak ki olyan ciklonok és anticiklonok, me­lyek hatására észak-kelet felől hatalmas hideg légtömegek zú­dulhatnának be a Kárpát-medencébe. KIRILL: NEGYVENHÉT HALOTT A tegnap esti adatok szerint negyvenhét ember vesztette életét csü­törtökön és pénteken az Európán átsöprő Kirill orkán miatt, amely súlyos fennakadásokat okozott a légi és a vasúti közlekedésben is. Nagy-Britanniában a helyenként 160 kilométer/óra sebességgel dü­höngő szélviharban kidőlő fák és leomló falak alatt lelték halálukat az áldozatok, köztük egy kétéves gyermek. Franciaországban 19 olyan légi járatot töröltek, amely Roissy és Heathrow között közleke­dett volna. Svájcban mintegy száz repülőgép nem indulhatott útnak vagy szállhatott le a zürichi, bázeli és a genfi légikikötőben. Német­országban, ahol a mostanihoz fogható, helyenként 200 kilomé­ter/órás sebességet is elérő széllökésekre az utóbbi csaknem 30 év­ben nem volt példa, ugyancsak kitépett fák, ledőlt falak és kiszakadt ajtók okozták tizenegy ember halálát, köztük egy másfél éves kis­gyermekét. A sérültek száma meghaladja a százat. Az éjszaka folya­mán leszakadt egy többtonnás acélgerenda a tavaly átadott, ultra­modem főpályaudvar üveghomlokzatából, egy másik gerenda pedig szabályosan kiszakadt a homlokzatból, de nem zuhant le. Frankfurt­ban, a kontinentális Európa legnagyobb repülőterén csütörtökön es­te összesdfi 200 járatot töröltek. Háztartások ezrei maradtak áram nélkül Ausztriában a Kirill ciklon pusztítása miatt. Lengyelországban - ahol hat emberéletet követelt az orkán és további húsz személy sérült meg az elemi csapás következtében - Wroclaw, Varsó és a Mazuri-tavak környékén számos település áram nélkül maradt. Csehországban négy ember vált az orkán halálos áldozatává. Mind­egyikkel ledőlő fák végeztek. Több mint egymillió háztartás maradt áram nélkül a péntekre virradó éjjel. „„, , , , . , ..,, Vihar tepazta haz egy bajor telepulesen Fotó: MT1/EPA Kilenc fa dőlt ki Csongrád megyében Elgyengült a szél, Nem okozott károkat a szélvihar Csongrád megyében. A tűzoltóknak összesen kilenc fát kellett eltávolítani az utakról. A következő napokban az évszakhoz képest melegebb időre kell számítani.

Next

/
Thumbnails
Contents