Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-19 / 16. szám

SZOMBAT, 2007. JANUÁR 20. • MEGYEI TÜKÖR7 Egymásnak ellentmondó számadatok jelentek meg a sajtóban a hazai múzeumok népszerűségéről. Egy internetes honlap a GfK Hungária és a Szonda Ipsos tavaly őszi felmérése alapján arról számolt be, hogy a magyarok otthonülők. Szabad idejükben inkább filmet néznek, zenét hallgatnak, vagy éppen újságot olvasnak. Háttérbe szorultak az olyan, régen klaszszikusnak számító időtöltések, mint a múzeumba és a színházba járás. Az adatokból kiderült, hogy a többség - 54,3 százalék - soha nem vált jegyet semmilyen kiállításra vagy színdarabra. A közvélemény-kutatás általános megállapításainak éppen a múzeumok tavalyi fényes látogatórekordjai mondanak ellent. Amint az várható volt, tavaly is a fővárosi tárlatok taroltak. A csúcstartó intézmények: a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. Érdekes viszont, hogy ha nem a kiállítóhelyeket, hanem a kiállításokat hasonlítjuk egymáshoz, világosan látszik: a vidéki múzeumok is derekasan állták a versenyt. A pálmát a Munkácsy-tárlat vitte el, amelyet két év alatt összesen félmillióan láttak a vidéki városokban. Szeged rekord rendezvénye ugyancsak •a Munkácsy Mihály képeit bemutató kiállítás volt tavaly - mondta Medgyesi Konstantin, a szegedi Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense. A turnézó tárlat Kaposvárt, Békéscsabát és Miskolcot is kenterbe verve Szegeden döntött napi és havi látogatócsúcsokat. SZEGEDI KEDVENCEK A Móra-múzeum népszerűségi listáján az első hely a tavalyi Munkácsy-tárlaté 42 ezer látogatóval, az ezüstérmes a 2005-ös Chagall-kiállítás, amelyre 28 ezren voltak kíváncsiak a várban. A dobogó harmadik fokára a Fekete Ház lépett Salvador Dali alkotásaival, amelyek az ősszel csaknem 23 ezer érdeklődőt vonzottak. Ez a Somogyi utcai kiállítóhely történetének is nagy eseménye, mert korábban soha egyetlen évben összesen nem fordultak meg ennyien a Fekete Házban. A Munkácsy-kiállítás napi és havi nézőcsúcsot döntött Fotó: Segesvári Csaba - A szegedi múzeum számára az elmúlt három év egyértelmű sikertörténetnek számít, egyfajta „múzeumboom" - mutatta a hivatalos adatokat Medgyesi Konstantin. Nem kell elbújnia a teljesítményüket ugrásszerűen növelő fővárosi közgyűjtemények mögött. Sőt már korábban, 2004-ben 43 százalékkal szárnyalta túl a megelőző évi eredményeit: közel 140 ezren jártak a közművelődési palota Tisza-parti épületében, a várban és a Fekete Házban együttvéve. Azóta az intézmény tartja a népszerűségét, annak ellenére, hogy felújítás és az árvíz miatt kényszerszünetet tartottak a kiállítóhelyek. Ha pusztán számokban mérjük a szegedi múzeum sikertörténetét, az idei is rekordévnek ígérkezik. Igaz, a főépület REKORDER KIÁLLÍTÁSOK 2006-BAN Tárlat Látogatók száma Luxemburgi Zsigmond (Bp.) 102 ezer Magyar Vadak (Bp.) 100 ezer Picasso (Bp.) 68 ezer Munkácsy (Szeged) "" 42 ezer Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika látogatóbarát felújítása csak áprilisra készül el, de két, az intézmény történetében is egyedülálló kiállítással készül a szűk évadra. Az első reményteli esemény: a Rodin, Gauguin, ToulouseLautrec és Renoir szexszimbólumait bemutató kiállítás a nyitásra. Az ősz szenzációja várhatóan a kizárólag Szegeden látható Fáraók Egyiptoma című összeállítás lesz. A tárlat kivételes nagyságrendjét jelzi, hogy a megyei múzeumok történetében először erre a kiállításra biztosít a kormány garanciát: 4 milliárd forintot. DOMBAI TÜNDE A MÚZEUMSZERVEZÖRE EMLÉKEZNEK Reizner Jánosra, Szeged 160 évvel ezelőtt született történetírójára, a Somogyi-könyvtár első igazgatójára, a városi múzeum megszervezőjére emlékezik ma délután 2 érakor a múzeum előtti szobránál a Mo' ra-múzeum, a Somogyi-könyvtár, a megyei és a városi közgyűlés, a Dugonics Társaság és az éremgyűjtők egyesületének megyei szervezete. Reizner János Szegeden született, Pesten és Pozsonyban tanult jogot. Visszatérve ügyvédként dolgozott, majd városi aljegyző, később főjegyző lett. 1882-től igazgatta a Somogyi-könyvtárat, megalapította a szegedi történelmi és régészeti múzeumot. Régészi munkája mellett feltárta és dokumentálta Dél-Magyarország és Szeged történetét. Elveszik az állásokat az érettségizettek elől Lejjebb adják a diplomások Húszéves lány munkát keres, minden megoldás érdekel: árufeltöltés, takarítás, bébiszitterkedés - áll a hirdetésekben. A telefonszámok mögött sok olyan diplomás bújik meg, aki oklevelével nem talál állást. Mivel kénytelenek bármilyen munkát elvállalni, elorozzák az érettségizettek lehetőségeit. Cziráki Zsolt régész diplomával kocsmát nyitott vendéglátós barátjával, nagyanyai örökségének bedobásával, mert az egész országban nem talált képzettségének megfelelő állást. A Szegedi Tudományegyetemen 2005-ben diplomázott, majd nekiindult „szakirányú" munkát keresni. Nagy reményekkel, hiszen azon az évfolyamon Szegeden mindössze tizenheten végeztek. Fel is vették előbb egy szentendrei ásatásra, rüajd egy MO-ás autópálya melletti feltárásra - régésztechnikusnak. „Ehhez a munkához nem kell sok ész - mondja a vállalkozó szellemű fiatal ember. - Leginkább lapátolni kell tudni. Egyre gyakrabban gondolkodtam el azon, hogy az egyetem elvégzése után tulajdonképpen ugyanazt csináltam, mint 16 éves koromban, amikor nyaranta ásatásokra jártam egy kis zsebpénzért." Cziráki Zsolt tavaly decemberben nyitotta meg kocsmáját Szegeden: „gyakorlatilag munkahelyet csináltunk magunknak" TULKEPZETT RECEPCIÓSOK A diplomás álláskeresők nagy száma miatt a munkáltatók gond nélkül megtehetik, hogy az érettségihez kötött állások esetében is kikötik a felsőfokú végzettséget. Nem ritka, hogy egy recepciós, vagy titkárnői állásra még ilyen feltételek mellett is 70-80 pályázat érkezik. Ezzel viszont még roszszabb helyzetbe kerülnek azok. akik csak a középiskolát végezték el, ráadásul az ő nyelvtudásuk szerényebb, mint diplomás társaiké. foglalja össze a lényeget. Csak érdekességképpen említi meg, hogy OTDK-nyertes, publikációk sorával rendelkező szociológus barátja most Írországban egy gazdaboltban állateledelt árul. Nem veszi hasznát diplomájának Lőw Hajnalka sem, aki a Szeged Plaza egyik butikjában eladó. A tavaly rajz-művelődésszervező szakon végzett lány általános iskoláknak, művelődési házaknak, rendezvényszervező cégeknek küldte el önéletrajzát, de hiába. Vagy elutasították, vagy egyszerűen vissza se hívták telefonon. Egyszer a plázában sétált, amikor észrevette a feliratot a butik kirakatán: eladókat felveszünk. Már több hónapja dolgozik ott minimálbérért, s azóta nem is igen próbálkozik a végzettségének megfelelő állás keresésével, mert nincs ideje. A rendszeresen hirdető, 22 éves, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező Bartók Edinától azt kérdeztem, észrevette-e álláskeresés közben, hogy a diplomások elfoglalják előle a középfokú képzettséggel is betölthető munkahelyeket. Azt válaszolja, kifogásokkal tele a padlás. Ha például keveslik az érettségijét, akkor bemutatja, hogy bolti eladó szakképesítést is szerzett. Erre megkérdezik, van-e minimum kétéves szakmai gyakorlata. Mivel az nincs, elutasítják. Egy nyomdaipari és grafikai stúdióban, grafikusként dolgozik a kétdiplomás Fazekas Gábor: bölcsészkaron szerzett külön kommunikáció, majd magyar szakos diplomát. Jelenlegi munkájához - amit mellesleg szeret és igyekszik képezni is magát a szakterületen elegendő lenne az érettségi, és hozzá egy OKJ-s tanfolyam is. Kollégái zömmel „a helyükön vannak", valamilyen nyomdaipari végzettséggel rendelkeznek, a túlképzettek táborát rajta kívül egy földrajz szakos tanár és egy műszaki diplomás kolléga erősíti. FEKETE KLÁRA A régész vendéglót nyitott, munkahelyet teremtett magának Fotó: Segesvári Csaba Múzeumboom Szegeden Egy hazai közvélemény-kutatás siralmas képet fest a magyarok eltunyulásáról: ritkán és kevesen járunk színházba, koncertre - és persze múzeumba. Az intézmények adatai viszont ellenkezőleg: a képzőművészeti tárlatok soha nem látott népszerűségét mutatják. A fővárosi kiállítóhelyek rekordjait vetettük össze a szegedi Móra-múzeum csúcsteljesítményeivel. Zene, film: másolni szabad, de másoltatni tilos Filmeket, zenéket, játékokat is megszerezhetünk a különböző weboldalakról és szerverekről. Az internetes kávézókból azonban csak a saját magunk által készített másolatot vihetjük haA modern technika lehetővé teszi, hogy számítógépen nézzünk filmeket, internetről töltsünk le zenéket. Am aki internetes kávéházban írat CD-re filmet, zenét, az törvénysértést követ el. Tehát az internetes kávézók adta lehetőségről szólva sem igaz, hogy az ott dolgozók megírhatják nekünk CD-re a filmeket, zenéket. A valóság az, hogy ezeket a fájlokat kizárólag magunk másolhatjuk, hiszen ha egy másik személlyel másoltatjuk, szabálysértést követünk el. - A vendégek kizárólag saját szellemi terméküket írattathatják ki CD-re, ez ugyanis nem törvényellenes. Szerzői jogi oltalom alatt álló művek másoltatása munkatársainkkal: jogsértő lenne mondja Sashegyi Árpád, a szegedi Mátrix internetes kávézó tulajdonosa. - Az érdeklődők filmeket, zenéket, játékokat tölthetnek le legális oldalakról, megnézhetik, meghallgathatják nálunk, de nem vihetik haza semmilyen adathordozón. Akik CD-írást kérnek, azoknak munkatársainknál kell nyilatkozniuk arról, hogy büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik: nem követnek el szerzői jogsértést. Sok fiatal él a világháló adta lehetőséggel, köztük András is, aki az egyik internetes kávézó állandó vendége. - Legtöbbször zenéket töltök le, főleg a zeneáruház oldaláról. Innen egyenként is lehet dalokat venni, nem kell kifizetni egy egész CD árát. Csengőhangot is le lehet tölteni bizonyos oldalakról, ezekért emelt díjas SMS-ben kell fizetni, míg a zenékért bankkártyával. Am a dalok nem küldhetők tovább, mert biztonsági azonosítóval vannak ellátva. B. B. A. MAGANCÉLÚ MÁSOLÁS j|| A szerzői jogi oltalom alatt állé művek (például film, zene, irodalmi alkotások) magáncélú letöltése, ha jövedelemszerző vagy jövedelemfokozó célja nincs, magáncélú másolásnak minősül - tudtuk meg Szinger Andrástél, az Artisjusz Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogi képviselőjétől. A magáncélú másolatkészítés pedig - a jogszabály értelmében - nem engedélyköteles akkor sem, ha egy internet kávézóban történik. A szabad magáncélú másolás nem terjed ki semmilyen szoftverre. A hónap könyve Könyv a könyvszépségekről Frissen megjelent, gyönyörű albumot ajánl minden, szépet kedvelő olvasó figyelmébe a Somogyi-könyvtár. Egy könyvet a könyv szeretetéről, Monok István és Buda Attila A magyar bibliofília képeskönyve című remek munkáját. Bibliofília annyit jelent: könyvszeretet. Szeretet? Inkább szenvedély. Hiszen sokkal többen szeretik a könyvet, a könyveket, mint ahány gyűjtőt a bibliofil jelzővel is illetni lehet. Az államalapítástól napjainkig válogatott Monok István és Buda Attila A magyar bibliofília képeskönyvébe magyar gyűjtők köteteiből. A szerzők az Árpád-házi királyokig nyúlnak vissza a művelődés- és olvasástörténeti tanulmányban, hiszen az 1095 és 1116 között uralkodó magyar királyt, Könyves Kálmánként idézik már a kortárs krónikák is. Néhány kiragadott név a magyar könyvek fénykorából: Janus Pannonius, Vitéz János, Hunyadi Mátyás. A budai várban őrzött Bibliotheca Corviniana nemcsak külsőségeiben, hanem tudományos tartalmában is Európa egyik legjelentősebb gyűjteménye volt. A hatalmas egyházi könyvtárak így a pannonhalmi, kalocsai, esztergomi - tudós főpapok szenvedélyes gyűjtésének eredményei. Nem kis büszkeség, hogy a jeles magyar bibliofilek között ott szerepel Somogyi Károly, a szegedi városi könyvtár alapítója. A egyik legkülönlegesebb szegedi gyújtó Szalay József hajdani szegedi rendőrfőkapitány. Igaz, a könyvtárát halála után Budapesten bocsátották árverésre, mégis a Somogyi-könyvtárba került a kollekció egy igen becses darabja: az ugyancsak szegedi Dugonics András magyar nyelvű, vaskos kézirata, amely a magyarországi várak történeti leírását tartalmazza. A bibliofília anyagi áldozatot is követelő, nemes szenvedély. A Korona Kiadó és az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában megjelent új kötet többszörösen is bizonyítja, hiszen ahogy olvasható: ez a könyv mindenféle támogatás nélkül, a kiadó ügyszeretetéből jelent meg. SZÓKEFALVI-NAGY ERZSÉBET