Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-18 / 15. szám
14 •KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2007. JANUÁR 18. AZ UGYVED VALASZOL Dr. Juhász György Pénztartozás elévülése Tisztelt ügyvéd úr! Egyik közeli ismerősöm egy évekkel ezelőtti ügyből kifolyólag tartozik nekem kamat nélkül is közel félmillió forinttal. Tüdőm, hogy komoly anyagi és magánéleti problémái vannak, ezért egyelőre nem is kérem a pénzt, megvárom amíg rendeződnek a dolgai. Viszont azt szeretném, hogy hasszú távon ki legyek biztosítva. Attól félek, hogy előbb-utóbb elévül a követelésem. Úgy gondolom, vagyunk annyira korrekt viszonyban, hogy az adósságról akár egy részletes megállapodást is írhatunk, ha ez szükséges, lelenleg ugyanis csak egy átvételi elismervényem van tőle. jelen helyzetben mi lenne számomra a legjobb megoldás ? Tisztelt Olvasó! Mindenképpen szerencsés lenne, ha a tartozás tényét ismételten írásban rögzítenék. Ezzel egy esetleges jövőbeli bíróság előtti eljárásban egyszerűsödne a feladata. A Ptk. 242. § alapján, ha a kötelezett a jogosulthoz intézett írásbeli nyilatkozatával elismeri a tartozást, akkor megfordul a bizonyítási teher és nem a jogosultnak kell bizonyítania, hogy fennáll a tartozás, hanem az adósnak ennek ellenkezőjét. A tartozás-elismerés emellett az elévülést is megszakítja, még akkor is, ha az szóban történik. A követelések egyébként főszabályként öt év alatt évülnek el, amit megszakít még a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a annak bíróság előtti érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása is. Az elévülés következménye, hogy a követelést nem lehet bírói úton érvényesíteni, ezt azonban a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe, erre külön hivatkozni kell. Nagyon fontos, hogy az elévülés csak a követelés esedékessé válásától kezdődik. Ha tehát a pénz visszafizetésére korábban még nem kötöttek ki teljesítési határidőt, akkor az elévülés még meg sem kezdődött. Ebben az esetben természetesen késedelmi kamatra sem tarthat igényt. Követelését úgy teheti lejárttá, hogy adósát megfelelő határidő biztosításával felhívja a tartozás teljesítésére. fó tudni, ha a kötelezett közjegyző előtt, közokiratban tesz tartozáselismerő nyilatkozatot, akkor nem teljesítés esetén közvetlenül végrehajtási eljárást lehet indítani ellene, külön fizetési meghagyásos vagy polgári peres eljárás nélkül. Hullámok földön, vízen, levegőben Néhány héttel ezelőtt Karácsonyi kísérletek - ajándék koncert diákoknak címmel rendeztek kísérleti bemutatót az egyetem Budó Ágoston Termében. „A fénytávközléstől a cunamiig hullámok földön, vízen, levegőben" téma vonzotta a diákokat, tanárokat egyaránt. A szegedieken kívül Makóról, Vásárhelyről, Csongrádról, Ülésről is jöttek érdeklődők, nem is jutott ülőhely mindenkinek. A kétórás program változatosságát a fellépő előadók: Benedict Mihály, Molnár Miklós, Nagy Anett, Papp Katalin, Szabó Gábor és Tátrai Dávid (hallgató) biztosították. A közönség türelmes odafigyelése és vastapsa arra ösztönzi a szervezőket (ELFT Csongrád megyei Csoport, SZTE, Fizikus Tanszékcsoport), hogy a rendezvény hagyományteremtő legyen. SZTE, Fizikus Tanszékcsoport Látványos volt a kísérletsorozat Fotó: DM/nV Burgenland vadjai A szarvasállomány szabályozása fontos feladat Fotó: DM/DV A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar Állattudományi és Vadgazdálkodási Intézetének oktatói (Dr. Majzinger István, Barta Tamás, Jankóné Mári Edit) a vadgazdálkodás gyakorlatának és oktatásának tanulmányozása céljából nem régiben ausztriai tanulmányúton vettek részt. A Leonardo da Vinci projekt keretén belül a Forstvertung Mensdorff-Pouilly hagensdorfi terület vadgazdálkodását ismerhettük meg. Az elhangzott előadások és szakmai tapasztalatokat összevetettük a hazai gyakorlattal. Magunk is meggyőződhettünk róla: magas színvonalú apróvadtenyésztéssel és vadaskert üzemeltetésével is foglalkoznak, de figyelemre méltó, hogy Burgenlandban már hét éve működik regionális gímszarvas gazdálkodás is. Ezzel sikerült elejét venni a gímszarvas állományok elfiatalodását előidéző folyamatoknak: vadtakarmányozással és állományszabályozással. Ok már bebizonyították, hogy lehet közösen vadgazdálkodni. Az eredmények csak a hosszú távú gazdálkodással lesznek biztosak. A gazdálkodók tapasztalatai alapján, csak összefogással és sok türelemmel lehet a gímszarvassal gazdálkodni. Fontos szerepe van az évente kétszer megrendezett trófeaszemlének, illetve a trófeabírálatnak. Kiemelkedő színvonalon végeznek fácán- és fogolytenyésztést is, amelyre egész Európában van igény. Az utolsó napon megtekinthettük a vadaskertjüket, ahol vaddisznó, gímszarvas, dámszarvas valamint muflon található. A tanulmányúton látott és tapasztalt újszerű, érdekes információkat a mezőgazdasági karunkon folyó vadászati, vadgazdálkodási gyakorlati és elméleti képzésében használjuk fel. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a dél-alföldi vadgazdálkodás oktatásának egyik nagy hagyományokkal rendelkező intézménye a vásárhelyi kar. BARTA TAMÁS FŐISKOLAI TANÁRSEGÉD, SZTE-MGK, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Csikóspecsenye -marhapörkölt Január 11 -i számukban írtak a szegedi kínai éttermekről. Maga az írás korrekt és tényszerű, sajnos nem mondható el ugyanez a cikkhez közölt összehasonlító táblázatról, amely az éttermek és gyorsbüfék egyes konkrét, azonosnak vélt ételeinek árát igyekszik összevetni egymással. Az összehasonlító ártáblázat amellett, hogy ténybeli tévedéseket is tartalmaz - igazságtalanul azt sugallja az olvasóknak, mintha azonos vagy legalábbis nagymértékben hasonló ételek árait mérné egymáshoz. Az azonos ételekként feltüntetett ételek azonban távolról sem azonosak egymással! Sem a felhasznált nyersanyagok fajtája, sem menynyisége, sem ízvilága nem azonos, de még csak a színük sem hasonlít egymásra, jórészt még tényleges étlapi elnevezésük is teljes mértékben eltérő! Még a kínai konyhában nem túl jártas „étlapolvasó" számára is egyértelmű, hogy az ártáblázatban nem lett volna szabad azonos ételekként összehasonlítani az étlapunkban „szárazra sütött, 30 dkg marhahúsból, merészebb ízlésűeknek" megjegyzéssel szereplő, Szechuáni égetett marha nevű ételünket más étterem Marhahús csípős mártásban nevű ételével, hisz' a különbség - mind a név, mind a jelleg tekintetében már első olvasatban szembeszökő. Hogy egy szemléletes példával éljek: a csikóspecsenye sem hasonlítható össze a marhapörkölttel. Félrevezető, ha a ezeket az egyértelműen eltérő ételeket pusztán az ár alapján hasonlítja a kárunkra össze. Étlapunkon 300 Ft-os áron is szerepel csípős-savanyú leves, ezért nem helytálló, hogy a táblázat csak a drágább árat közli. A tényekhez tartozik, hogy - az ártáblázat információjával szemben éttermünk étlapján is szerepel sült banán, ami rumos gyümölcscsel, tejszínhabbal kiegészítve 20 forinttal drágább, mint másutt a kiegészítés nélküli változat. DR. SZOPKÓANNA, A PAGODA ÜZLETVEZETŐJE Sajnálatos félreértés Megdöbbenve olvastam a Délmagyarország január 7-i számában Kormos Tamás A postás hangpostája címmel megjelent írását. A szerző a cikkben személyemet és személyemen keresztül a Magyar Postát támadta. Úgy érzem, egy sajnálatos félreértés történt. Az év első munkanapján a Délmagyarország egy másik újságírójával, Dombai Tündével beszéltem, amely nyilatkozatom nyomán született meg a január 3-án megjelent A postát és a gázszolgáltatót szidják című írás. Feltételeztem, hogy Kormos Tamás is ebben a témában keresett, ezért kértem Dombai Tündét, egyeztessen kollégájával. Az írásból számomra az derült ki, hogy ez nem történt meg. Sajnálom, hogy az esetleges félreértés arra késztette Kormos Tamást, hogy a Délmagyarország hasábjain személyemet és a Magyar Postát bíráló sorokat jelentessen meg. Remélem, hogy a jövőben elkerülhetőek a hasonló félreértések. A továbbiakban is készséggel állok a Délmagyarország és minden más médium rendelkezésére. TOMECSKÓ TAMÁS SZÓVIVŐ, MAGYAR POSTA ZRT. Nekem tény, a történésznek fikció Markó Csaba jól kiosztotta a fejem, mely szerint én azt írtam a levelére válaszként, hogyha a németek megnyerik a háborút és megvalósult volna Hitler álma a Harmadik Birodalom, akkor most nem lenne Magyarország sem és ő is valahol az Ural táján lenne rabszolga és nem irkálna most leveleket. Ezt ő nevetséges fikciónak tartja. Én meg ezek után a történésszel nem tudok mit kezdeni, mert ha a németek győznek, akkor én meg sem születtem volna. Apám és anyám is különböző koncentrációs lágerekben voltak, én már a háború után születtem! Tehát aminek én az életem köszönhetem, az neki csak fikció és nevetséges dolog, nekem meg ez a tény! Ez is egyfajta ideológia. MÁTRAI LÁSZLÓ, SZEGED Magyarország: vizitálj, dobozdíj vagy amit akartok! Megáll az ész, és ácsorog, mondaná édesanyám ha még élne szegény. Ezt mondogatta mindig, ha valami képtelenséget hallott vagy látott. Ezt mondogatom én is már hetek óta, amikor az egészségügyben előforduló változásokról értesülök. Megértem én, ha az ország érdekében valami változás szükséges, de ez az egész úgynevezett reform, nem az ország érdekeit szolgálja, hanem a lakosság legszegényebb rétegét, a krónikus betegségben szenvedőket, meg az idős nyugdíjasokat hozza még nehezebb helyzetbe, mint amiben eddig voltak. Én magamból kiindulva merem mondani, hamarosan bővíteni kell a temetőket, mert az lesz a vége, hogy nem tudjuk sem a vizitdíjat, sem a megemelt árú gyógyszereket megfizetni. Jómagam, középkorú ember vagyok, évtizedek óta cukorbeteg, naponta négyszer inzulininjekciót adok be magamnak. Egy baleset következtében megsérült lábam elfekélyesedett,' több mint két éve kötözésre kellene járnom, ha bírnék járni, de mivel nem tudok a rendelőig elmenni, saját magamat kötözöm, ami egyre nehezebben megy, bár régen én is az egészségügyben dolgoztam. Még eddig úgynevezett fekete receptre kaptam a gyógyszereim nagy részét és a kötszereket, valahogy megoldottam a dolgot, de már a kötszerek beszerzése is egyre bonyolultabbá válik. Az eddig jól bevált kötözőanyagot csak úgy kaphatom meg, ha fényképet küldök a lábamon lévő fekélyekről! Nem elég a kezelő orvosom javaslata? Vagy már ennyi sincs a körzeti orvosokra bízva? Ha nem a magam bőrén tapasztalom, el sem hiszem, hogy ilyen is létezik! Lassan már a fájdalomcsillapítókat sem tudom kiváltani, így hát szenvedek, mint a kutya, éjszakákat virrasztok át, mert a fájdalomtól nem tudok aludni. Még életembe átkot nem mondtam senkire, most néha mégis azt kívánom, adja meg az Isten, hogy aki megalkotta ezt az embernyúzó reformot, kerüljön az én és a hozzám hasonló helyzetben lévők helyében. És még azt kérdezném, ez a demokrácia? Meg azt is kérdezném, hol az a pénz, amit évtizedekig az államkasszába egészségügyi hozzájárulás címén befizettünk? Miért rajtunk, kisembereken hajtják be azt, amit ott a Parlamentben eltékozoltak? Sok hozzám hasonló ember nevében: HALLER LÁSZLÓ, CSANÁDPALOTA Függetlenként, szabadon Kedves Czinder úr (Czindi)! Érdeklődéssel olvastam hatásosnak szánt olvasói levelét (DM/DV I. 12.), amelyik a „bölcsességek" és gorombaságok sajátos egyvelege. Ön olyan sok jó tanácsot adott, és olyan sokfelé „elküldött" engem, hogy ezt kötelességem tisztelettel megköszönni. Örülök, ha örül, hogy „jól elhegedülte a nótámat", de érveivel nem szállok vitába, mert az ön magabiztos, személyeskedő -hangvételével és a mindent-jól-tudásával úgyse tudnék mit kezdeni. Majd az olvasók eldöntik"- külön-külön és szájíz szerint - melyikünknek van igaza. Mindössze annyit mondanék: Nem az a legény aki üt, hanem aki állja. Megnyugtatom, én, a 72 életévemben kaptam már a „fejemre" különbeket is, mégis itt vagyok. Aki a diktatúrát kibírta, az a demokráciát (és Czinder urat) is képes elviselni. Nagyon tetszik nekem, hogy ön becézi (és így biztosan nagyon szereti is) önmagát. Ne bánkódjon amiatt, hogy nem tudunk egyetérteni, hiszen az természetes, hogy a társadalom „kárvallottjai" és „haszonélvezői" különböző világnézetűek. Ön bizonyára a másik oldalhoz tartozott, és emiatt optimista. Köszönetet kell mondanom önnek: amiatt is, hogy gondolataim ismételgetésével terjesztette nézeteimet, ezzel fölhívta a közfigyelmet véleményemre és személyemre is. Kérem, a jövőben is tiszteljen meg bírálatával! Végül még - a tévedések elkerülése végett - annyit: nem vagyok egy pártnak se tagja. Akkor mi is vagyok? Független és szabad. KÖVÉR KÁROLY (KARI), SZEGED