Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-03 / 2. szám

12 •MEGYEI TÜKÖR" SZERDA, 2007. JANUÁR 3. / / / MSTHEMZEN A NAPFENYES CSONGRÁD - FEJLŐDŐ VIDÉK CIMU ÖSSZEÁLLÍTÁS A FOLDMUVELESUGYI ES UJ FVIDÉKFEJLESZTÉSI VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL TÁMOGATASAVAL ^[WÍTERV KÉSZÜLT. mm Együtt és mégis külön - Csirketartók Mohács környékén Pici piaci előnyök a kis termelői csoportokkal A Dél-Alföld régió Magyarország harmadik legnagyobb baromfitartó helye. A határokon belül tyúkféléből 2005. december l-jén közel 32 milliót tartottak, ebből mintegy hatmilliót a három déli megyében. A Csongrád megyei baromfiállománnyal foglalkozók szániára is tanulságos az alábbi mohácsi történet. MUNKATÁRSUNKTÓL A brojlercsirke közös értékesítésére 2003-ban jött létre Mohácson a város és környéké tizenöt termelője által megalakított Dunacsirkc Mezőgazdasági Értékesítő, Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezet. A Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) programja révén termelői csoportként elnyertek támogatást, ez azonban önmagában nem jelent feltétlenül segítséget - állítja Martini József, a szövetkezet elnöke. Perben a minisztériummal Termelői csoportként a működés első két évében a nettó árbevétel arányában 5-5 százalékos támogatásra jogosultak, később évente csökkenő mértékben ennél kevesebbre, egészen az ötéves támogatási időszak végéig. Az első év tagi termékek értékesítéséből származó 120 millió forintos nettó árbevétele után - a teljes forgalom 230 millió forint volt - a Dunacsirke Szövetkezet meg is kapta az említett ötszázaléknyi, 5,8 millió forint támogatást. A második év, azaz 2004 árbevétele arányában azonban már nem jutottak támogatáshoz ezen a jogcímen. Mégpedig azért nem, mert a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) kifogásolták, hogy nemcsak az értékesítést végezte a szövetkezet együttesen, hanem a napos csirke és a takarmány beszerzését is. A vita a bíróságig is eljutott, a szövetkezettől ugyanis az FVM még a megalakulás éve után kifizetett csaknem hatmilliós támogatást is visszakövetelte. Ezt az összeget végül nem kellett visszafizetni. - Amit tehát mondjuk egy kereskedőláncnak vagy élelmiszer-feldolgozónak szabad, azt nem szabad egy termelói csoportnak - vonja le a kézenfekvő tanulságot az elnök. A kereskedelmi láncok mellett vannak ugyanis olyan feldolgozó cégek is, amelyek közös beszerzésre alakított társaságon keresztül intézik bizonyos megrendeléseiket. A közös beszerzéssel ugyanis olyan árelőnyöket, kedvezményeket tudnak elérni - akár a cégenkénti külön-külön megállapodásokhoz képest így jóval kedvezőbb telefonos szerződések révén - , amelyekhez hasonlóról a Országos szinten 5-6 nagyobb csirkés termelői csoport kellene Fotó: Kamok Csaba közös értékesítéssel foglalkozók álmodni sem mernek. A Dunacsirkénél azonban mindezt hiába magyarázták az ellenőröknek. Pedig a termelői csoport működésének többek között akár ez is értelmet adhatna. Ezt a lehetőséget ugyanakkor kihasználják a szövetkezetnél ma is, de - mivel erre nincs lehetőség - nem termelői csoportként szerzik be együttesen, például a takarmányt. Amennyiben a szövetkezet egyik tagja szerződik például egy szállítóval, és annak feltételeit kedvezőnek tartja, figyelmébe ajánlja a többi tagot is. A termelői csoport tagjai így a gyakorlatban egyenként köthetnek szerződést a beszerzésre. Az így elért nagyobb mennyiségre való tekintettel azonban mégiscsak kaphatnak némi kedvezményt a kialakult gyakorlat szerint külön-külön is. Vágócsirkecsere A Dunacsirke termelőitől bár közösen értékesítenek - jobbára még a csoportosulás létrejötte előtti időkben kialakult kapcsolataik révén, korábbi feldolgozó partnereik vásárolják fel a vágócsirkét, évente összesen mintegy 550 ezret. Ennek húsz százaléka Martini József családi gazdaságából kerül ki. Martini a kezdetekre úgy emlékszik viszsza, hogy a térségben több termelői csoport is alakult nagyjából egy időben, figyelemmel a várható támogatásokra, főként könyvelők, tanácsadók javaslatára. Csak Baranya megyében összejött így körülbelül harminc termelői csoport, de nem csak a baromfiágazatban, hanem alakult például ilyen a sertés- és a gabonaszektorban is. TAMOGATASBOL TAKARMANY A Dunacsirke Szövetkezet 2005-ben megkapott nettó 210 millió forintos árbevétele után 10,5 millió forint támogatást az NVT-ből. Ennek nyolcvan százalékát jobb híján forgóeszközre, takarmányra költötték el. A támogatás így némi pluszjövedelmet biztosított a termelőknek. A fennmaradó egyötöd részt pedig működésre fordították. Komoly fejlesztésbe belefogni azonban ebből a pénzből nem lehet - hangsúlyozza a szövetkezet elnöke. A termelői csoportosulás azonban a brojlerágazatban nem igazán éri el a célját. A brojlertermelők azért sem tudják igazán érvényesíteni érdekeiket a feldolgozókkal szemben, mert 150 millió forintos árbevétele akár egy termelőnek is lehet. Ez a forgalom tehát nem jelent „valódi erőt" a termelői csoportnak sem - magyarázza Martini József. A szakember szerint tehát a brojlerágazatban kis termelői csoportokra nem igazán van szükség, inkább országos szinten 5-6 nagyobb csirkés termelői csoport kellene. Ezek már egyenként is rendelkeznének olyan nagy mennyiségű árualappal, amivel a piacon már bizonyos előnyökhöz lehetne jutni. Mivel azonban nem ez a helyzet - egyik csirkés termelői csoport sem igazán nagyobb, mint egy-egy komoly egyéni termelő -, a vágóüzemek érdekérvényesítő képessége még mindig nagyobb a tenyésztőkénél. Kereslet-kínálati fordulók Martini József úgy gondolja: mindez még a baromfiágazat jelenlegi, túl jónak azért nem mondható helyzetében is igaz. A csirkepiacon ugyanis kilenc hét elegendő ahhoz, hogy a kereslet-kínálat korábbi aránya akár meg is változzon. Ha ugyanis emelkedik a vágócsirke ára, három hét alatt máris be lehet állítani a szükséges mennyiségű naposcsibét, amelyekből a következő hat hét alatt vágócsirke nevelhető. Ezért a csirke esetében nem igazán működik a termelói csoportok tömörülése, az úgynevezett másodlagos termelői csoportosulás sem. A Dunacsirke Szövetkezet is tagja a mágocsi Baromfitermelők Országos Szövetségének, az eddig befizetett „tagdíjak" ellenére azonban egyelőre nem látják előnyeit a termelői csoportok ilyetén társulásának. A szövetkezet tagjai egyenként jelentős beruházásokat végeztek már a tartástechnológia terén. Martini József szerint az NVT-s támogatásnak is akkor lenne igazán értelme, ha az nem lenne elaprózva a sok kicsi termelői csoport között, hanem csak néhány nagyobb csirkés csoportosulás között oszlana meg. A piacon pedig 40-50 millió csirke közös értékesítése már nem maradna hatás nélkül. A szövetkezet célja az, hogy elérjék a háromszázmillió forintos árbevételt. Ezt ugyanis a végleges elismerés feltételeként két éven belül vállalták. Hosszabb távon ugyanakkor - véli Martini József - jó lenne egy feldolgozóban legalább résztulajdont szerezni. A versenyképesség javítása a cél Sokrétű feladatot old meg a Nemzeti fejlesztési terv (NVT). Más mezőgazdasági támogatásokkal ellentétben nem az Európai Unió strukturális alapjainak egyike, hanem az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garancia Részlege finanszírozza a Nemzeti fejlesztési tervet (NVT). EMOGA? A magyar agrárium csak akkor lehet versenyképes, ha biztosítottak a hosszú távú agrártámogatások. Ennek egyik legfontosabb bázisa a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT), és az azt finanszírozó Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA). Az EMOGA két részből áll, amelynek egyike, az Orientációs részleg a strukturális alapok közé tartozik, és az itt összegyűlt pénzek a többi között a mezőgazdasági termelés átalakításához, az erdőgazdasági szerkezet megerősítéséhez vagy éppen a kezdő farmereknek, a fiatal gazdálkodóknak nyújt támogatást. Az NVT-ben rögzített célok támogatását az EMOGA Garancia Részlegében kezelt források fedezik. Történet? Az EMOGA-t 1962-ben alkották meg az Európai Unió akkori tagjai, azzal az elhatározással, hogy az agrárium termelékenységének és a szektorban dolgozók bérének növekedését, növelését segítsék. Ekkor az unióban még a legfontosabb cél az volt, hogy elegendő és jó minőségű élelmiszer kerüljön az emberek asztalára Az új alap nem volt felesleges azért sem, mert hozzájárult a mezőgazdasági termékek piacának stabilitásához az unióban. Az idő előrehaladtával azonban átformálódott a közösség mezőgazdaságának helyzete, és szükségessé vált a jogosultak számának bővítése. Erre 1968-ban került sor: ekkortól folyamodhattak ide pénzért azok is, akik átképzésekre szerettek volna költeni, támogatást találni. A változás azért volt elkerülhetetlen, mert az unió célja a mezőgazdaságból élők számának csökkentése volt, amit ezen kívül a nyugdíjba vonulás támogatásával is igyekeztek ösztönözni az EU agrárvezetői. EU-célok? A tagállamok közös mezőgazdasági strukturális politikája 1972-ben született meg, és ekkor kiegészültek a támogatási célok is. így bevezették az állattenyésztés anyagi támogatásának felső határát, és ettől kezdve kérhettek és kaphattak pénzt a mezőgazdaságban dolgozók képzésük költségeinek finanszírozására is. Alig több mint egy évtizeddel később, 1985-ben elérkezett az idő egy újabb reformra a mezőgazdaság hatékonyságának növelése érdekében. A múlt század 80-as éveinek második felében az EU átrajzolta a közösségi alapokat, ez az EMOGA-t is érintette. Kassza? Magyarország - hasonlóképpen más uniós alapokhoz - az EMOGA Garancia Részlegéből is az uniós csatlakozás óta, 2004 májusától réPANTLIKAZVA gg A 2004 és 2006 Közötti időszakban összesen 754 millió euró szolgálta az NVT-ben megjelölt célok megvalósítását, aminek 80 százaléka, azaz 602 millió euró származott a közösségi kasszából, a többi pedig az ennek kiegészítésére szolgáló magyar társfinanszírozás, azaz a hazai büdzséből eredt. Minden esztendőben emelkedik az uniós támogatás nagysága: Magyarország első uniós évében 181 millió eurót ítélhettek oda a támogatásokat kérőknek, 2005-ben ez az összeg húszmillió euróval emelkedett, és ugyanennyi volt a forrásbővülés 2006-ban is. A hazai mezőgazdaság korszerűsítését, a versenyképesség javítását szolgálja az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AV0P) is, mely hozzávetőlegesen nyolcvanmilliárd forintos forrás fölhasználását tette lehetővé. Az NVT és az AV0P esetében 2008 végéig költhetők el a források, vagyis az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) jogcímeire is átvihetők bizonyos feltételekkel a már jóváhagyott kifizetések. szesedik. Mivel az elmúlt hétéves finanszírozási ciklus kétharmadánál vált hazánk tagországgá, így az utolsó alig több mint két és fél esztendőben használhatta fel ezeket a forrásokat is. Prioritások? Az NVT prioritásai közül a legnagyobb öszszeg az agrár- és környezetgazdálkodásra jutott. A mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentését, illetve a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítását célzó beruházásokra három év alatt 246 millió euró állt a magyar mezőgazdaság szereplőinek rendelkezésére. Ennek fele, 121 millió euró jutott az Európai Unió által támasztott általános követelményeknek való megfelelés támogatására. Nagyjából ugyanakkora összeget használhatott fel Magyarország az NVT három másik prioritására: a termőhelyi adottságokhoz, illetve piaci viszonyokhoz illeszkedő termelési szerkezet kialakítására; éppúgy valamivel több mint hatvanmillió eurót költhetett el hazánk ebben a három esztendőben, mint ahogy ennyi pénz szolgálta a kedvezőtlen adottságú területek fejlesztését; illetve a mezőgazdaságban tevékenykedők gazdasági helyzetének és piaci pozíciójának javítását célzó fejlesztéseket is. Utóbbiak közé tartozott például a félig önellátó gazdaságok támogatásán kívül a termelői csoportok létrehozása és a korai nyugdíjaBővülő uniós támogatások 2007-2013 között A magyar gazdák versenyképességének javítására minden korábbinál több pénz juthat 2007 és 2013 között, az unió új költségvetési időszakában. Ezekre a forrásokra a termelőknek pályázniuk kell, rajtuk is múlik, ki tudják-e használni az új - pályázati - rendszer nyújtotta lehetőségeket. MUNKATÁRSUNKTÓL A 2007-2013-as időszakra az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) kereteiből mintegy 861 milliárd forinttal számolhat Magyarország, a hazai társfinanszírozási összeget nem számítva - véli Csépé Balázs. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) osztályvezetője hangsúlyozza: az EMVA programban több jogcím, vagyis támogatási lehetőség megmarad, s átláthatóbb, egyszerűbb lesz a pályázati és finanszírozási rendszer. Az új támogatási lehetőségek 2007-től folyamatosan jelennek majd meg az EMVA támogatási rendszerében. A várható forrásokat számba véve, kedvező esetben a következő hét évben hozzávetőlegesen évi 150 milliárd forint támogatás várható ebből a programcsomagból. Mindez azonban csak akkor lesz igaz, ha az elkövetkező hét évben a gazdálkodók pályázati aktivitása növekszik. Pénzt ugyanis csak sikeres pályázatokkal lehet szerezni. Az érdeklődők információkat találhatnak a világhálón, a www.mvh.gov.hu és a www.fvm.hu honlapon. Szintén a gazdák felvilágosítását segítik a falugazdászok, valamint az MVH megyei hivatalainak ügyfélszolgálati irodái is. Az AVOP és az NVT programokhoz hasonlóan az EMVA megismertetésére is lesznek majd fórumok, és lapunk is kiveszi részét az érintettek informálásából.