Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-17 / 14. szám

SZOMBAT, 2007. JANUÁR 13. • AKTUÁLIS* 3 Előrejelzés: minden megtörténhet, és az ellenkezője is Árhullámok is jöhetnek Nagy kérdés, hogyan fog viselkedni a következő hónapokban a Tisza Fotó:Schmidt Andrea Lesz-e árvíz az idén, árad-e majd a Tisza? A kérdés mindenkit érdekel. A rendelkezésre álló előrejelzések lényege: vagy igen, vagy nem. Jelenleg ugyan nincs sok hó a hegyekben - de tél végéig minden megtörténhet. - Egyelőre csak rendkívül bizonytalan becslések tehetők a közeljövő vízjárásával kapcsolatban - mondja Lázár Miklós, az Atikövizig hidrológusa. Az Országos Vízjelző Szolgálat, melyre a vízügy is támaszkodik, csak márciusban szokott kibocsátani előrejelzést, három hónapra. Ami jelenleg figyelembe vehető, az az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése. Eszerint a télvég időjárása az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb lesz tehát számítani lehet árhullámok bekövetkeztére. Igaz, EMELKEDŐ TISZA Kisebb árhullám vonul le a napokban a Tiszán. Azonban a folyó forrásvidékéről érkező csekély víztöbbletnek - melynek eredményeként tegnap Szegednél 293 centire nőtt a korábban nagyon alacsony vízszint - nincs számottevő utánpótlása. ugyanez az előrejelzés a januárt is enyhének és csapadékosnak jelezte, s - mint tapasztaljuk enyhének ugyan enyhe az idő, csapadék viszont nincs. Az is igaz, még csak hónap közepe van, tehát „nem maradtunk le semmiről" - érzékelteti a közeljövő kiszámíthatatlanságát a hidrológus. És ha valóban az átlagnál csapadékosabb lesz a február? Kisebb lenne a veszély, ha a csapadék esőként érkezne. Hisz a víztöbblet akkor folyamatosan továbbítódna a vízgyűjtőről a folyókba, s nem halmozódna föl. A baj csak az: a legnagyobb árvizek az 1500 méter fölötti hegyekből szoktak kiindulni, ahol télen azért általában megmarad a hó. Most is van hó a Tisza vízgyűjtő területén a hegyekben, szerencsére nem sok. Tavaly január közepére már 4,5 köbkilométernyi hó halmozódott föl a vízgyűjtőn, ami jóval meghaladta a sokéves átlagot. Most viszont az átlagos 3 köbkilométernyinek csupán harminc százaléka a hőmennyiség. A tavalyi nagy árvízben óriási szerepe volt annak is, hogy a Duna és a Tisza egyszerre áradt. Előfordulhat-e ez az idén is? Egyidejű áradás rendkívül ritka, de végül is bármikor újra bekövetkezhet. És hogy a globális éghajlatváltozás - ha amiben vagyunk, már az - befolyásolhatja-e az árvizek gyakoriságát? Igen, mert fokozza az időjárási, s így a vízjárási szélsőségeket: hol túl kevés az eső, hol túl sok. A nyolcvanas-kilencvenes években például hosszú, száraz periódus volt, a '90-es évek végétől pedig nedves, és egyáltalán nem biztos, hogy ennek most vége van. Igaz, minél hosszabb ideje tart egy esős periódus, annál valószínűbb: közeledik a vége. Persze, ha valami valószínű, nem biztos, hogy mindenképpen be is következik - a tavalyi rekordárvíz is nagyon valószínűtlen volt, s mégis megtörtént. F.CS. Globális vízügyeink FARKAS CSABA Amíg nem tudjuk, mire kell fölkészülni, mindenre föl kell készülni, írhatjuk le annak kapcsán, hogy - mint a szakértők fölhívják a figyelmet - árvíz éppúgy lehet tavasszal, mint annak ellenkezője. Ez korábban is így volt, most még ígyebben van. Mikor tudósok megvizsgálták, hogy a tőzsdei árfolyammozgást le lehet-e írni a bonyolult rendszerek elméletében használt módszerekkel, kide•rült: nem lehet leírni. Ha még egy ilyen, jellegzetesen emberi folyamatra sincs igazán rálátásunk, miként lenne az időjárásra, s annak nyomán a vízjárásra! Az ezeket alakító folyamatokról egyre többet tudunk, de - a jelek szerint - szintén egyre többet nem tudunk. Még azt sem tudjuk egészen pontosan, hogy például a globális éghajlatváltozás, melynek nagy szerepet tulajdonítanak a mind szeszélyesebb csapadékviszonyok előállításában, (1.) tényleg létezik-e; (2.) ha létezik, emberi eredetű-e; (3.) vagy a Föld éghajlatának ezerötszáz évenkénti változásáról van-e szó; illetve (4.) mindkettőről. De azért akadnak jelek, amelyekből következtetni lehet, ilyen például a Golf-áramlat gyöngülése. Ez egzaktul eléggé mérhető, és csak a globális éghajlatváltozás számlájára lehet írni, amivel kapcsolatban pedig - hisz a folyamatosan a Föld légkörébe kerülő, rengeteg szén-dioxid nem tűnhet el a világból - az emberi eredet a legvalószínűbb. Shaa Golf-áram gyöngülése miatt az óceán kevesebb hőt szállít északra, akkor több hő halmozódik föl a trópusokon. Márpedig e hőmennyiség utat keres magának a hidegebb helyekre, s amennyiben a szállítást nem végzi el az óceán, elvégzi a szél. Erősödik tehát a ciklonosság, átrendeződik a légköri energia újraelosztási rendszere - és míg be nem áll az új egyensúly, mindenre el lehetünk készülve. Kapunk hideget-meleget, óriási aszályokat követhet mindent fölülmúló csapadékmennyiség, és jöhetnek az egyre nagyobb árhullámok, jöhet a víz. „A politika távlatvesztése miatt..." - e mondattöredék még a rendszerváltás előtti időkben látott egy újságban napvilágot Szegeden. Az akkori magyar helyzetre vonatkozott, és ami miatt eszembe jutott, a mostani világhelyzet: akik a globális fölmelegedés megakadályozásáért legtöbbet tehetnék, inkább agyonhallgatásában érdekeltek, rövid távú érdekeikből adódóan. Pedig azt a pénz, mely az üvegházgázok termelése közben megkereshető, úgyis rá kell költeni az éghajlatváltozásból adódó károk megelőzésére. Popper Péter filozófus írja: gyerekkorában nagyon meghökkent, amikor kérdésére - „hol a kisautóm ?" - a felnőttek azt válaszolták, „ahova tetted". Valóban, hol másutt leheti „Milyen lett a világi" - kérdezhetjük. Amilyenné tettük. S ha olyanná tettük, hogy egyre nagyobb áradások várhatók, akkor nem szabad abban hízni: hátha nem várhatók. A polgármester a hatóságtól értesült az importszemétről Balástyai lerakó: engedély nélkül Nem illegális a balástyai önkormányzat hulladéklerakó telepe, csak engedély nélkül működik - mondta a német importszemétről szóló tegnapi cikkünkre reagálva Újvári László, a település polgármestere. Nem sokat ért a tiltó tábla Az Európai Unió hulladéklerakó-programjának részeként a településeken működő engedély nélküli lerakókat rekultiválják, helyreállítva visszaadják a környezetnek. A hatóság döntése szerint ez a sors vár a balástyai szeméttelepre is, amit 2006 február végén be kellett volna zárni. A helyreállítás azonban még nem kezdődött el, ezért úgy döntött az önkormányzat, hogy rövid időre meghosszabbítja a telep működését. Ezt a Balástyán talált német importszemétről szóló tegnapi cikkünkre reagálva Újvári László, a település polgármestere mondta el. - Alakosságnak akartunk segíteni azzal, hogy kezeljük a balástyaiak szemetét, és amennyire lehet, biztonságosan tároljuk hangsúlyozta a polgármester. - A német hulladék lerakásáról nem volt tudomásom. AHétfőn az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség munkatársa értesített, hogy a falu határában lepakoltak ilyen szemetet. A bálák olyan helyen vannak, amit csak traktorral vagy dózerrel lehet megközelíteni, az egyengetést pedig általában az önkormányzat végezteti. Elképzelhető, hogy a szétterített bálák lepakoláskor esFotó: Segesvári Csaba tek szét - tette hozzá Újvári László. - Lakossági bejelentésből értesültünk, hogy a balástyai hulladéklerakóban gyanús szemét van. A kisteleki rendőrség az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatai alapján kezdett eljárást. Az adataikat bekérjük, és megvizsgáljuk, van-e öszszefüggés az ottani és a Bács-Kiskun megyében talált illegálisan lerakott német szemét között erősítette meg tegnap Mihályné Bornemisza Eleonóra százados, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. A szemétbotrány eddigi mérlege: december óta négy megyében, Bács-Kiskunban, Csongrádban, Komárom-Esztergomban és Pest megyében találtak a rendőrök bálázott háztartási hulladékot. Három gazdasági társaság ellen folyik nyomozás. DOMBAI TÜNDE Azjsmert emberek elsősorban a tendenciákat veszik észre Arak és tippek drágulás idején A legkevésbé Géczi József országgyűlési képviselő, leginkább Székhelyi József színigazgató tudja: mi mennyibe kerül Fotó: DM/DV A változó árak dzsungelében a legjobban Székhelyi József, a legkevésbé Géczi József igazodik el rögtönzött felmérésünk alapján. Ugyanakkor az áremelések miatti havi pluszkiadások mértékét az ellenzék becsléséhez képest két-háromszor többnek érzi a kormánypárti honatya. A spórolási lehetőségekben nincs nagy választék. A mindennapi élet sokkal többe kerül, mint tavaly, mert a megszorítások a családi költségvetést idén havi 4-7 ezer forint plusszal terhelik. Ez a Fidesz véleménye. Erre a számításra rákontráz az általunk megkérdezett szocialista politikus, Géczi József, aki szerint 10-20 ezerrel nő a családok havi kiadása. Igaz, rögtönzött felmérésünkből az is kiderült, a kormánypárti honatya tudja legkevésbé, mennyibe kerülnek az alapvető élelmiszerek. „Nem én vagyok a család fő bevásárlója" - magyarázza információhiányát. Az áramdíj megbecsülésére pedig azt mondja, arra azért nem vállalkozik, mert a fizikával mindig hadilábon állt, s épp elég azt tudnia, hogy havonta 8-10 ezer forintot fizetnek a villamos energiáért. A Fidesz-vezető Nógrádi Zoltán családjában is a feleség intézi a vásárlást. Költségvetési egyenlegük eltér az átlagtól, mert keveset költenek zöldségre és húsra, az ugyanis szüleik otthoni gazdaságából érkezik. Úgy saccolja: az áremelések miatt télen havi 25-30 ezerrel nő a fizetni való, amit úgy ellensúlyoznak, hogy visszafogják a „jóléti kiadásaikat", vagyis kevesebbet költenek könyvre, kirándulásra, autóra. Spórolni az energiával lehet - véli Nógrádi Zoltán, aki gázkazánjának vegyes tüzelésűre cserélését tervezi. „Azzal nem lehet helyreállítani a családi költségvetési egyensúlyt, hogy az alapvető élelmiszerek közül azt vesszük meg, ami 10-20 forinttal olcsóbb" mondja Mészáros Kornéha. A Szeviép kosárlabdás gárdájának csapatkapitánya úgy véli, a téli hónapokban 8-10 ezer forint pluszt jelent a fűtés. Ezzel egyszemélyes háztartása megbirkózik, de ha spórolnia kellene, azt a ruházkodásnál kezdené. Szerinte a gyerekes családok terhei nőttek jelentősen. A drágább olcsóbb - véli Székhelyi /ózsef szegedi színidirektor, mikor a drágább rozskenyeret az olcsóbb, de másnapra ehetetlen fehérkenyér elé helyezi. A zacskós tejek közül is azt vásárolja, aminek nemcsak az árával, hanem az ízével is elégedett. Kertes ház lakójaként a legnagyobb kiadási tétel a fűtés. Arra számít, hogy az áremelések miatt jelentősen, akár húszezer forinttal is több lesz a rezsije. Takarékoskodni a konvektor kapcsoló szabályozásával próbálkozik, s ruhára is kevesebbet költ. A gazdaság törvényszerűségeit vállalkozása miatt is figyelni kénytelen Háló Pál, a Micromeat Kft. ügyvezetője nemcsak a pillanatnyi árra, hanem a tendenciára figyel. Otthon ő kezeli a csekkeket, ezért is tudja, hogy például a szemétszállítás, vagy a kábeltévés szolgáltatás díja az utóbbi kettő, illetve négy évben megduplázódott. A mostani ármozgás nagyjából havi 30 ezer forinttal növeli háromgyermekes családja kiadásait. ÚJSZÁSZI ILONA ISMERT EMBEREK „ÁRVERSENYE" TUDJA, MENNYIBE KERÜL? (FORINT) Árucikk Géczi József Háló Pál Mészáros Kornélia Nógrádi Zoltán Székhelyi József Valós ár 1 kiló kenyér: 120-180 99-170 150 200 160 165-200 1 liter tej: 120-220 240 (kakaó) 120 170-180 130-140 180-210 1 kilowatt áram: 50-60 100 85 60 36 1 doboz (10 szem) Algopyrin: 300-400 300 300-400 320 300 402 Autósztráda-matrica (4 napos): 1250-1300 1200 2000 1400 1200 1170 Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika