Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-15 / 12. szám
SZOMBAT, 2007. JANUÁR 13. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Ami éghető Egyszerű, mint a pofon Murphy minden törvénye. Biztosan azért, mert fél jogász - vagy félig jogász - se bábáskodott megszületésüknél. Legismertebb pontja azt mondja például, ami elromolhat, el is romlik. A félnótás is megérti. Tovább is fejleszti. Ami elrontható, el is rontják. És el is rontja. Nem mondom, hogy kedvet kaptam magam is továbbfejlesztésére, inkább a mérhetetlen méreg hozta ki belőlem az ugyanarra a kottára szerzett változatot: ami éghető, el is ég. Ami meggyújtható, meg is gyújtják. Nem gyújtatlan gyullad, mint a csodafiúszarvas szarván a gyertyák. Ha nem is a tűz csiholója az elengedhetetlen kellék, de egy szál gyufa, netán öngyújtó, vagy röppentyű mindenképpen kell hozzá. Utcán akadt meg a szemem egészen friss tűz odahagyott fészkén. Villamosra vártam, munkaidőmből kitellett. Ha az indonéz röpülő tengerbe esett roncsa körbejárta a földgolyót a televízió jóvoltából, legszívesebben ezt is körbe mutatnám, de megbicsaklott bennem a szándék. Attól tartok, ha csak szavakkal mondom is, kalabüttyös kölkök sorozatban gyújtogatják a még meglévőket. Rá is kaptak már. Egyelőre csak tördehk. Annyi erő se Mell hozzá, mim a padok ülőkéinek aprításához, szemetes kukák fölborigatásához, növendék fácskák derékba tördeléséhez, italos üvegek járdaszegélyhez csapkodásához, mert műanyagból van. A mi utcánkban az egyik ilyen áldozatot fekete szigetelő szalaggal tekerték körül először, később aztán kicsi sínnel rögzítették, hogy eleve rendelt föladatát továbbra is el tudja látni. Amiről beszélek, az a város túlsó felén van, és se szalaggal, se pálcával vissza nem állítható hivatalába. Volt, nincs, elhamvadt. Porig égett, noha ott éppen por sincsen. Fűig legföljebb. Ahol a járda is a semmibe fut bele. Három cső csonkja utal az eredeti funkcióra. Mind a három műanyagból való, tehát az is égett. Kölök korunkban a tűzrakás mesterének számított, aki kukoricasütéshez egyetlen szál gyufával tudott tüzet gerjeszteni, mondjuk, esős időben. Vagy tábori krumplisütéshez. Lábon álló száraz fa ághegyeit raktuk először az újságpapirosra, aztán a vastagabb gallyakat, és a végén akár a hasábfák is jöhettek. Ide még rakétafokozatok se kellettek, a műanyag éghető változata egykettőre megolvad, aztán lángot fog. Az ilyen tüzet sötétben gyújtják, amikor a füstje utána lángja is látszik. Mint sok őrtűz, setét éjjel. Még szalonnát se sütnek rajta, mert iszonyatosan büdös. Körül se táncolják, mert méterekkel mellette zúg el az iszonyatos forgalom. Lenne, aki meg is állna. Szedte a lábát, aki tette, és ehszkolt, az biztos. Nem kifelé a városbál. mert ott semmi nincsen, be inkább, a nyüzsgésbe. Micsoda gyönyörűség volt visszanézni is rá! Fél percig se gondolta volna, hogy családok tucatjainak a kapcsolata bénul meg vele ? Szerintem pontosan tudta. Ettől lett hecc a hecc. Mi lenne a mihaszna haszna ?Ártani, ártani, ártani! Kiskorú volt vagy nagykorú' Lélekben parányi. Hozzá képest a fáraóhangya is óriás. De korunk hőse, aki tüzet gyújtani már tud. H. D. BANKOK, HIVATALOK, SZOLGÁLTATÓK, FIGYELEM! Hódmezővásárhely szívében, a Szegfű u. 1-3. szám alatt helyiség hosszú távra kiadó Elhelyezkedése rendkívül kedvező, a város főterétől (mely fontos közlekedési csomópont) gyalog mintegy 3 perc alatt elérhető. Az ingatlan adatai: területe 171 m!, mely két szintre van osztva. Az alsó. földszinti rész 121 m', míg az emeleti szint 50 m!, mely igény esetén további 70 m!-rel bővíthető. A két szint közt a közlekedés saját belső lépcsőn történik. Az ingatlanban korábban bankfiók üzemelt, jelenleg is ennek megfelelően van berendezve. Igény szerint a helyiség berendezve vagy üres állapotban kerül kiadásra. ATM beállítására is van lehetőség. Érdeklődni, ill. megtekintés végett időpontot egyeztetni 2007. január 31-ig lehel munkaidőben a 30/38-29-346-os, ill. a 30/515-8826-os telefonszámon. Délmagyarország r r i ONLINE 1 INF0RMACI0S L • www.delmagyar.hu TECHNOLÓGIA % Makó Város Önkormányzata EGYFORDULÓS, NYÍLT PÁLYÁZATOT HIRDET a tulajdonát képező MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 10. SZ. ALATTI, 3540 m2 alapterületű KORONA ÜZLETI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT EGÉSZE vagy az ÉPÜLETKOMPLEXUMBAN LÉVŐ, 826 m2 ALAPTERÜLETŰ ÉTTEREM és KONYHA bérlet útján történő hasznosítására. 1./A pályázat benyújtásának határideje: 2007. február 5., 16 óra 2.1 A pályázat beadásának helye: polgármesteri hivatal pénzügyi osztály vagyoncsoport (Makó, Széchenyi tér 22., szárnyépület 126. szoba) 3./ A pályázati tárgyalás helyéről és idejéről a pályázóknak értesítést küldünk 4./ A pályázati anyag átvehető: polgármesteri hivatal pénzügyi osztály vagyoncsoport, szárnyépület 126. szoba Pályázni csak pályázati anyaggal lehet, amely tartalmazza a kiírás részletes feltételeit és az ingatlan legfontosabb jellemzőit. 5./ A helyiség megtekintésének időpontját a pályázati anyag átvételekor közli a hivatal a pályázóval 6./ A pályázati anyag 20 000 Ft térítési díj ellenében átvehető: polgármesteri hivatal pénzügyi osztály vagyoncsoport 6900 Makó, Széchenyi tér 22. (szárnyépület 125. és 126. szoba, telefon: 62/511-837; 511-838) Bölcskei Gusztáv református püspök a közösségekről és a szomszédolásról A lelkész asztalán ott kell lennie az újságnak Bölcskei Gusztáv református püspök szerint reflektálni kell a világ történéseire Fotó: Gyenes Kálmán Kereskényiné Nemes Lívia Honvéd téri lelkész vasárnapi beiktatási szertartásán Szegeden járt Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke. A református Tiszántúl püspöke, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem szociáletikai tanszékének vezetője úgy véli, a lelkésznek is reflektálnia kell a világ történéseire. - Szociáletikusként mit gondol a magyar társadalom közérzetéről7 - Elbizonytalanodás tapasztalható a társadalom sok tagjában. Egyre többen érzik magukat fölöslegesnek. Nem sajátos magyar tendencia ez. A globalizálódó világában vannak olyan tendenciák, amelyek azt hirdetik, hogy egyre kevesebb emberre van szükség ahhoz, hogy a termelés hatékonysága nőjön. Sok fiatal be sem kerül, vagy nagyon hamar kikerül az aktív munka világából. A felmérések azt mutatják a talajvesztettség érzése uralkodik el. A társadalom ellátásának nagy rendszereiben is nagy a bizonytalanság, és azok a politikai intézkedések, illetve az a politikai stílus, amelyekkel a társadalomnak szembesülnie kell, azt a képzetet keltik az emberekben, hogy magukra vannak hagyatva. Európai jelenségnek is lehetne ezt nevezni, s arról, amit európai közösségnek gondoltak, kiderült, hogy minden, csak nem közösség. A folyamatok átláthatatlanná váltak. Ebben a helyzetben növekszik meg a szerepe az olyan közösségeknek, mint amilyen egy vallásos gyülekezet. Ahol az embereknek szavuk van, meghallgatják őket, elfogadják őket, tényleges közösséget alkothatnak. - Karácsonyi igehirdetésének, amit a televízió közvetített, egyik bevezető mondata így hangzik: „...karácsony az igazi konvergenciaprogram ". - Én még tanultam latinul, tudom, hogy a konvergencia eredeti értelme: közelíteni valamit valamihez. Ma persze a szó gazdaságpolitikai vetületét ismerik. A karácsony azért a közelítés ünnepe, mert ebben Isten áthidalja azt a szakadékot, ami az emberi világ és közte mélyül. A kérdés másik aspektusa, hogy nem hiszem, hogy egy adott igehirdetéssel a hallgatóság minden tagjának egyet kellene értenie. A lelkész asztalán ott kell lennie az újságnak, és az igehirdetésben reflektálnia kell a világ történéseire, a Bibliából tanultakat vonatkoztatnia kell a valóságra. Függetlenül attól, hogy az, amit mondania kell, tetszést arat-e, vagy sem. Ha Jézus idejében lett volna újság, biztos benne lett volna a vak meggyógyítása Siloámban, körülbelül ilyen formában: „Keresik a szombatnapon gyógyítót, mert a vak, amikor találkozott vele nem látott. Amikor már látott, nem volt ott a gyógyító. Aki a tiltott gyógyítást végző személyről információt szolgáltat, jutalomban részesül." Jézus nem ment el a valós problémák mellett, mi sem mehetünk el szó nélkül. A társadalom felbolydult állapotban van, akiknek lehetőségük van rá, fel kell hívniuk a figyelmet arra, hogy valami nagyon nincs rendben. - Úgy hírlik, rövidesen újból Szegedre látogat. Milyen alkalomból? - Az ökumenikus imahétre vagyok hivatalos. Nagy öröm, hogy a különböző felekezetek közös istentiszteleteket tartanak január 21-ével kezdődően. Ebből az alkalomból hívott meg Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi római katolikus egyházmegye püspöke, hogy a fogadalmi templomban hirdessem az igét 22-én, hétfőn este. Nagyon örülök annak, hogy több mint száz éve, minden januárban a világ különböző felekezetei közös imádkozásra szerveződnek. Mindig fontosnak tartottam ezeket az alkalmakat. A püspöki kar és az Egyházak Világtanácsa is tesz javaslatot az aktuális témára. Úgy nevezem én ezt, hogy szomszédolás. Átmegyünk a szomszédba, és megvalljuk mindazt, ami bennünk közös, miközben megismerkedünk a különbözőségekkel is. A mai világban, amikor olyan sok oka lenne a konfrontációnak, nagy öröm, hogy a gyülekezetek közösen tudnak imádkozni. És az külön öröm, hogy ennek a közös megnyilvánulásnak én is aktív részese lehetek. MOLNÁR JÁNOS A híres szentesi Balázs családból Árpád Erkel-díjas zeneszerző, Endre világjáró tudós lett Ilonka néni tanítónak született A Rákóczi utcai Csengettyűs iskolában tanított évtizedekig Balázs Andrásné DV-fotó Sok a tisztelője Szentesen Balázs Andrásnénak, aki nemrégiben töltötte be kilencvenedik életévét. Ilonka bevallása szerint pedagógusnak született. Már kislánykorában is tanította a szegény gyermekeket. A felsőpárti Csengettyűs iskolában négy évtizedig tanított generációkat a betűvetésre, köztük a két fiát: a zeneszerző Árpádot és a természettudós Endrét. Még gyermekkorában figyelt fel Balázs Andrásné Molnár Ilona a szentesi Rákóczi utcai nádfedeles házra. Akkor még nem sejtette, hogy húszéves korában az lesz az otthona, később a munkahelye is. Az épület előtt egy kereszt állt magas talapzaton - ma is ott van -, amely még 1876-ban készült. A kerítésen belül négylábú állvány, rajta nagy csengő, amelynek hangjára gyűltek össze reggelente a gyermekek. A felsőpárti városrészben lévő épületet ezért emlegetik még ma is Csengettyűs iskolának. Ebben tanított négy évtizedig a most kilencvenéves Ilonka néni, aki férjével, a már örökre eltávozott Balázs András pedagógus-karnaggyal tanította betűvetésre a gyermekeket. A család köztiszteletnek örvend Szentesen. Balázs Andrásné bevallása szerint nem akart pedagógus lenni, hanem annak született. Mások elbeszéléséből tudja, hogy pólyáskorában nem cumizott, hanem az ujjaival játszott. - Először a bal kezemen nyitottam ki egyet, majd gyorsan a mellette lévőt. Jól megnéztem, aztán a jobb kezemen egyszerre kettőt. Hát mi ez, ha nem „egy meg egy az kettő?" - kérdezi. Az alsóréti szülői háznál később bebizonyosodott, hogy tehetsége van a tanításhoz. Amikor kislányként az elemiben látta, hogy több osztálytársa is mezítláb jár, bokor alá dugta a cipőjét, s úgy ment a római katolikus iskolába. Am a tanítónő észrevette, s azt mondta neki: még egyszer ne tegye ezt. Ilonka csak később szembesült azzal, hogy társai azért mennek mezítláb, mert a szüleik nagyon szegények. Télen hiányoztak is az órákról a nélkülöző családok gyermekei, mivel nem volt lábbelijük. Őket tanította kilencévesen betűvetésre a „kis tanító néni", hogy a libapásztorkodás idejéig bepótoljanak valamit. Ha nem is lett mind akadémikus, sikerült felkelteni figyelmüket a tanulás iránt. Mi volt ez, ha nem pedagógia? - kérdezi Balázs Andrásné. Érettségi után férjhez ment az akkor már ének és földrajz szakos tanárhoz. Bandi bácsit azért is fogadták el Ilonka néni szülei, mert szépen tudott hegedülni. Előbb képesítés nélkül tanított Szegváron a fiatalasszony, akit az ottani igazgató, Gombos Józsefné úgy jellemzett „elbocsátó üzeAZ UNOKA IS ZENESZERZŐ gj| Balázs András és felesége Két fiút nevelt, Árpádot és Endrét. Árpád érdemes múvész. Erkel-díjas zeneszerző lett, 1987-ben Szentes díszpolgárává választották. Közel félezer kompozíciója „élő" irodalom, éneklik, muzsikálják szerte a világon. Generációk nőttek fel dalain, kórusművein. A négy évvel fiatalabb Endre geológus, világjáró, kutató-fejlesztő szakember. Ismeretterjesztő televíziós műsorai sok nézőt vonzottak a Gólyavári esték című sorozatban. Balázs Árpád fia, Ádám szintén zeneszerző. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára egy szimfonikus zenekari művet komponált Balázs Ádám, amelynek ősbemutatója tavaly októberben volt Amerikában. Az ottani lapok tanúsága szerint nagy sikere volt a darabnak. netében" - mielőtt Ilonka néni a szentesi felsőpárti iskolába került volna előbb hivatalsegédnek, később okleveles tanítónak -, hogy igazi pedagógusegyéniség. Balázs Andrásné azok közé tartozott, akik tisztában vannak vele, hogy a pedagógus egész megjelenésével, minden megnyilvánulásával nevel. A szülők is nagyon kedvelték, és elismerték a munkáját. A szentesi gimnázium magyartanára, Bácskai Mihályné úgy jellemezte Ilonkát: ha a gimnáziumba került egy olyan diák, aki jól ismerte a helyesírás szabályait, rögtön tudta, hogy csak Balázsné tanítványa lehetett. BALÁZSI IRÉN