Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-15 / 12. szám

SZOMBAT, 2007. JANUÁR 13. • MEGYEI TÜKÖR* 7 Ami éghető Egyszerű, mint a pofon Murphy minden törvénye. Biztosan azért, mert fél jogász - vagy félig jogász - se bábáskodott meg­születésüknél. Legismertebb pontja azt mondja például, ami elromolhat, el is romlik. A félnótás is megérti. Tovább is fejlesz­ti. Ami elrontható, el is rontják. És el is rontja. Nem mondom, hogy kedvet kaptam magam is továbbfejlesztésére, inkább a mérhetetlen méreg hozta ki belőlem az ugyanarra a kottára szerzett változatot: ami éghető, el is ég. Ami meggyújtható, meg is gyújtják. Nem gyújtatlan gyullad, mint a csodafiúszar­vas szarván a gyertyák. Ha nem is a tűz csiholója az elengedhe­tetlen kellék, de egy szál gyufa, netán öngyújtó, vagy röppentyű mindenképpen kell hozzá. Utcán akadt meg a szemem egészen friss tűz odahagyott fészkén. Villamosra vártam, munkaidőmből kitellett. Ha az in­donéz röpülő tengerbe esett roncsa körbejárta a földgolyót a te­levízió jóvoltából, legszívesebben ezt is körbe mutatnám, de megbicsaklott bennem a szándék. Attól tartok, ha csak szavak­kal mondom is, kalabüttyös kölkök sorozatban gyújtogatják a még meglévőket. Rá is kaptak már. Egyelőre csak tördehk. Annyi erő se Mell hozzá, mim a padok ülőkéinek aprításához, szemetes kukák fölborigatásához, növendék fácskák derékba tördeléséhez, ita­los üvegek járdaszegélyhez csapkodásához, mert műanyagból van. A mi utcánkban az egyik ilyen áldozatot fekete szigetelő szalaggal tekerték körül először, később aztán kicsi sínnel rög­zítették, hogy eleve rendelt föladatát továbbra is el tudja látni. Amiről beszélek, az a város túlsó felén van, és se szalaggal, se pálcával vissza nem állítható hivatalába. Volt, nincs, elham­vadt. Porig égett, noha ott éppen por sincsen. Fűig legföljebb. Ahol a járda is a semmibe fut bele. Három cső csonkja utal az eredeti funkcióra. Mind a három műanyagból való, tehát az is égett. Kölök korunkban a tűzra­kás mesterének számított, aki kukoricasütéshez egyetlen szál gyufával tudott tüzet gerjeszteni, mondjuk, esős időben. Vagy tábori krumplisütéshez. Lábon álló száraz fa ághegyeit raktuk először az újságpapirosra, aztán a vastagabb gallyakat, és a vé­gén akár a hasábfák is jöhettek. Ide még rakétafokozatok se kellettek, a műanyag éghető változata egykettőre megolvad, aztán lángot fog. Az ilyen tüzet sötétben gyújtják, amikor a füstje utána lángja is látszik. Mint sok őrtűz, setét éjjel. Még szalonnát se sütnek rajta, mert iszonyatosan büdös. Körül se táncolják, mert méterekkel mellette zúg el az iszonyatos forgalom. Lenne, aki meg is állna. Szedte a lábát, aki tette, és ehszkolt, az biztos. Nem kifelé a vá­rosbál. mert ott semmi nincsen, be inkább, a nyüzsgésbe. Micso­da gyönyörűség volt visszanézni is rá! Fél percig se gondolta vol­na, hogy családok tucatjainak a kapcsolata bénul meg vele ? Sze­rintem pontosan tudta. Ettől lett hecc a hecc. Mi lenne a mihasz­na haszna ?Ártani, ártani, ártani! Kiskorú volt vagy nagykorú' Lélekben parányi. Hozzá képest a fáraóhangya is óriás. De korunk hőse, aki tüzet gyújtani már tud. H. D. BANKOK, HIVATALOK, SZOLGÁLTATÓK, FIGYELEM! Hódmezővásárhely szívében, a Szegfű u. 1-3. szám alatt helyiség hosszú távra kiadó Elhelyezkedése rendkívül kedvező, a város főterétől (mely fontos közlekedési csomópont) gyalog mintegy 3 perc alatt elérhető. Az ingatlan adatai: területe 171 m!, mely két szintre van osztva. Az alsó. földszinti rész 121 m', míg az emeleti szint 50 m!, mely igény esetén további 70 m!-rel bővíthető. A két szint közt a közlekedés saját belső lépcsőn történik. Az ingatlanban korábban bankfiók üzemelt, jelenleg is ennek megfelelően van berendezve. Igény szerint a helyiség berendezve vagy üres állapotban kerül kiadásra. ATM beállítására is van lehetőség. Érdeklődni, ill. megtekintés végett időpontot egyeztetni 2007. január 31-ig lehel munkaidőben a 30/38-29-346-os, ill. a 30/515-8826-os telefonszámon. Délmagyarország r r i ONLINE 1 INF0RMACI0S L • www.delmagyar.hu TECHNOLÓGIA % Makó Város Önkormányzata EGYFORDULÓS, NYÍLT PÁLYÁZATOT HIRDET a tulajdonát képező MAKÓ, SZÉCHENYI TÉR 10. SZ. ALATTI, 3540 m2 alapterületű KORONA ÜZLETI ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT EGÉSZE vagy az ÉPÜLETKOMPLEXUMBAN LÉVŐ, 826 m2 ALAPTERÜLETŰ ÉTTEREM és KONYHA bérlet útján történő hasznosítására. 1./A pályázat benyújtásának határideje: 2007. február 5., 16 óra 2.1 A pályázat beadásának helye: polgármesteri hivatal pénzügyi osztály vagyoncsoport (Makó, Széchenyi tér 22., szárnyépület 126. szoba) 3./ A pályázati tárgyalás helyéről és idejéről a pályázóknak értesítést küldünk 4./ A pályázati anyag átvehető: polgármesteri hivatal pénzügyi osztály vagyoncsoport, szárnyépület 126. szoba Pályázni csak pályázati anyaggal lehet, amely tartalmazza a kiírás részletes feltételeit és az ingatlan legfontosabb jellemzőit. 5./ A helyiség megtekintésének időpontját a pályázati anyag átvételekor közli a hivatal a pályázóval 6./ A pályázati anyag 20 000 Ft térítési díj ellenében átvehető: polgármesteri hivatal pénzügyi osztály vagyoncsoport 6900 Makó, Széchenyi tér 22. (szárnyépület 125. és 126. szoba, telefon: 62/511-837; 511-838) Bölcskei Gusztáv református püspök a közösségekről és a szomszédolásról A lelkész asztalán ott kell lennie az újságnak Bölcskei Gusztáv református püspök szerint reflektálni kell a világ történéseire Fotó: Gyenes Kálmán Kereskényiné Nemes Lívia Honvéd téri lelkész vasárnapi beiktatási szertartásán Szege­den járt Bölcskei Gusztáv, a Ma­gyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke. A reformá­tus Tiszántúl püspöke, a Deb­receni Református Hittudomá­nyi Egyetem szociáletikai tan­székének vezetője úgy véli, a lelkésznek is reflektálnia kell a világ történéseire. - Szociáletikusként mit gondol a magyar társadalom közérze­téről7 - Elbizonytalanodás tapasztal­ható a társadalom sok tagjában. Egyre többen érzik magukat fö­löslegesnek. Nem sajátos ma­gyar tendencia ez. A globalizáló­dó világában vannak olyan ten­denciák, amelyek azt hirdetik, hogy egyre kevesebb emberre van szükség ahhoz, hogy a termelés hatékonysága nőjön. Sok fiatal be sem kerül, vagy nagyon ha­mar kikerül az aktív munka vilá­gából. A felmérések azt mutatják a talajvesztettség érzése uralko­dik el. A társadalom ellátásának nagy rendszereiben is nagy a bi­zonytalanság, és azok a politikai intézkedések, illetve az a politi­kai stílus, amelyekkel a társada­lomnak szembesülnie kell, azt a képzetet keltik az emberekben, hogy magukra vannak hagyatva. Európai jelenségnek is lehetne ezt nevezni, s arról, amit európai közösségnek gondoltak, kiderült, hogy minden, csak nem közös­ség. A folyamatok átláthatatlan­ná váltak. Ebben a helyzetben növekszik meg a szerepe az olyan közösségeknek, mint amilyen egy vallásos gyülekezet. Ahol az embereknek szavuk van, meg­hallgatják őket, elfogadják őket, tényleges közösséget alkothat­nak. - Karácsonyi igehirdetésé­nek, amit a televízió közvetí­tett, egyik bevezető mondata így hangzik: „...karácsony az igazi konvergenciaprogram ". - Én még tanultam latinul, tu­dom, hogy a konvergencia erede­ti értelme: közelíteni valamit va­lamihez. Ma persze a szó gazda­ságpolitikai vetületét ismerik. A karácsony azért a közelítés ün­nepe, mert ebben Isten áthidalja azt a szakadékot, ami az emberi világ és közte mélyül. A kérdés másik aspektusa, hogy nem hi­szem, hogy egy adott igehirdetés­sel a hallgatóság minden tagjá­nak egyet kellene értenie. A lel­kész asztalán ott kell lennie az újságnak, és az igehirdetésben reflektálnia kell a világ történése­ire, a Bibliából tanultakat vonat­koztatnia kell a valóságra. Füg­getlenül attól, hogy az, amit mondania kell, tetszést arat-e, vagy sem. Ha Jézus idejében lett volna újság, biztos benne lett volna a vak meggyógyítása Silo­ámban, körülbelül ilyen formá­ban: „Keresik a szombatnapon gyógyítót, mert a vak, amikor ta­lálkozott vele nem látott. Ami­kor már látott, nem volt ott a gyógyító. Aki a tiltott gyógyítást végző személyről információt szolgáltat, jutalomban részesül." Jézus nem ment el a valós prob­lémák mellett, mi sem mehe­tünk el szó nélkül. A társadalom felbolydult állapotban van, akik­nek lehetőségük van rá, fel kell hívniuk a figyelmet arra, hogy valami nagyon nincs rendben. - Úgy hírlik, rövidesen újból Szegedre látogat. Milyen alka­lomból? - Az ökumenikus imahétre va­gyok hivatalos. Nagy öröm, hogy a különböző felekezetek közös istentiszteleteket tartanak janu­ár 21-ével kezdődően. Ebből az alkalomból hívott meg Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi római katolikus egyházmegye püspöke, hogy a fogadalmi templomban hirdessem az igét 22-én, hétfőn este. Nagyon örülök annak, hogy több mint száz éve, minden ja­nuárban a világ különböző fele­kezetei közös imádkozásra szer­veződnek. Mindig fontosnak tar­tottam ezeket az alkalmakat. A püspöki kar és az Egyházak Vi­lágtanácsa is tesz javaslatot az aktuális témára. Úgy nevezem én ezt, hogy szomszédolás. Át­megyünk a szomszédba, és meg­valljuk mindazt, ami bennünk közös, miközben megismerke­dünk a különbözőségekkel is. A mai világban, amikor olyan sok oka lenne a konfrontációnak, nagy öröm, hogy a gyülekezetek közösen tudnak imádkozni. És az külön öröm, hogy ennek a kö­zös megnyilvánulásnak én is ak­tív részese lehetek. MOLNÁR JÁNOS A híres szentesi Balázs családból Árpád Erkel-díjas zeneszerző, Endre világjáró tudós lett Ilonka néni tanítónak született A Rákóczi utcai Csengettyűs iskolában tanított évtizedekig Ba­lázs Andrásné DV-fotó Sok a tisztelője Szentesen Ba­lázs Andrásnénak, aki nemré­giben töltötte be kilencvenedik életévét. Ilonka bevallása sze­rint pedagógusnak született. Már kislánykorában is tanította a szegény gyermekeket. A fel­sőpárti Csengettyűs iskolában négy évtizedig tanított generá­ciókat a betűvetésre, köztük a két fiát: a zeneszerző Árpádot és a természettudós Endrét. Még gyermekkorában figyelt fel Balázs Andrásné Molnár Ilona a szentesi Rákóczi utcai nádfede­les házra. Akkor még nem sejtet­te, hogy húszéves korában az lesz az otthona, később a munkahe­lye is. Az épület előtt egy kereszt állt magas talapzaton - ma is ott van -, amely még 1876-ban ké­szült. A kerítésen belül négylábú állvány, rajta nagy csengő, amelynek hangjára gyűltek össze reggelente a gyermekek. A felső­párti városrészben lévő épületet ezért emlegetik még ma is Csen­gettyűs iskolának. Ebben taní­tott négy évtizedig a most kilenc­venéves Ilonka néni, aki férjével, a már örökre eltávozott Balázs András pedagógus-karnaggyal tanította betűvetésre a gyerme­keket. A család köztiszteletnek örvend Szentesen. Balázs Andrásné bevallása sze­rint nem akart pedagógus lenni, hanem annak született. Mások el­beszéléséből tudja, hogy pólyásko­rában nem cumizott, hanem az uj­jaival játszott. - Először a bal keze­men nyitottam ki egyet, majd gyorsan a mellette lévőt. Jól meg­néztem, aztán a jobb kezemen egy­szerre kettőt. Hát mi ez, ha nem „egy meg egy az kettő?" - kérdezi. Az alsóréti szülői háznál ké­sőbb bebizonyosodott, hogy te­hetsége van a tanításhoz. Ami­kor kislányként az elemiben lát­ta, hogy több osztálytársa is me­zítláb jár, bokor alá dugta a cipő­jét, s úgy ment a római katolikus iskolába. Am a tanítónő észre­vette, s azt mondta neki: még egyszer ne tegye ezt. Ilonka csak később szembesült azzal, hogy társai azért mennek mezítláb, mert a szüleik nagyon szegé­nyek. Télen hiányoztak is az órákról a nélkülöző családok gyermekei, mivel nem volt láb­belijük. Őket tanította kilenc­évesen betűvetésre a „kis tanító néni", hogy a libapásztorkodás idejéig bepótoljanak valamit. ­Ha nem is lett mind akadémi­kus, sikerült felkelteni figyelmü­ket a tanulás iránt. Mi volt ez, ha nem pedagógia? - kérdezi Balázs Andrásné. Érettségi után férjhez ment az akkor már ének és földrajz sza­kos tanárhoz. Bandi bácsit azért is fogadták el Ilonka néni szülei, mert szépen tudott hegedülni. Előbb képesítés nélkül tanított Szegváron a fiatalasszony, akit az ottani igazgató, Gombos József­né úgy jellemzett „elbocsátó üze­AZ UNOKA IS ZENESZERZŐ gj| Balázs András és felesége Két fiút nevelt, Árpádot és Endrét. Árpád érdemes múvész. Erkel-díjas ze­neszerző lett, 1987-ben Szentes díszpolgárává választották. Közel félezer kompozíciója „élő" iroda­lom, éneklik, muzsikálják szerte a világon. Generációk nőttek fel da­lain, kórusművein. A négy évvel fi­atalabb Endre geológus, világjáró, kutató-fejlesztő szakember. Isme­retterjesztő televíziós műsorai sok nézőt vonzottak a Gólyavári esték című sorozatban. Balázs Árpád fia, Ádám szintén zeneszerző. Az 1956-os forradalom és szabad­ságharc 50. évfordulójára egy szimfonikus zenekari művet kom­ponált Balázs Ádám, amelynek ős­bemutatója tavaly októberben volt Amerikában. Az ottani lapok tanú­sága szerint nagy sikere volt a da­rabnak. netében" - mielőtt Ilonka néni a szentesi felsőpárti iskolába ke­rült volna előbb hivatalsegédnek, később okleveles tanítónak -, hogy igazi pedagógusegyéniség. Balázs Andrásné azok közé tarto­zott, akik tisztában vannak vele, hogy a pedagógus egész megjele­nésével, minden megnyilvánulá­sával nevel. A szülők is nagyon kedvelték, és elismerték a mun­káját. A szentesi gimnázium ma­gyartanára, Bácskai Mihályné úgy jellemezte Ilonkát: ha a gim­náziumba került egy olyan diák, aki jól ismerte a helyesírás sza­bályait, rögtön tudta, hogy csak Balázsné tanítványa lehetett. BALÁZSI IRÉN

Next

/
Thumbnails
Contents