Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-03 / 2. szám

6 "MEGYEI TÜKÖR" SZERDA, 2007. JANUÁR 3. Valóban magyar-e a magyar kártya ? A hatvanhat és az ulti a legnépszerűbb játék Zsigri Gyula: Az ultit mindenütt más szabályok szerint játsszák Kádár )ánosről közismert, hogy szeretett sakkozni, de azt már kevesen tudják róla, hogy a magyar kártyának, az ultinak is nagy rajongója volt. A népszerű táncdalénckes. Korda György a pókermániájáról híresült cl, pedig a kedvenc kártyajátéka a magyar kártyával játszható ulti. Zsigri Gyula, aki az SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszékén tanít, igazi magyar kártya szakértő: több könyve is megjelent már a témában, és öt éven keresztül A kártya világa címmel általánosan művelő kurzust is tartott az egyetemen. - A magyar kártya a XIX. század második felében az egész Monarchia területén elterjedt. Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában ma is ismert - beszélt a harminckét lapos játék népszerűségéről az egyetemi adjunktus. A 21 válogatott kártyajáték szerzőjétől azt is megtudtuk, hogy a játékot csak a magyarországi használói nevezik magyar kártyának. Ausztriában például „kétfejű németnek" hívják, a lapok tükörképes elrendezése miatt. - A közhiedelemben az él, hogy a magyar AZ ULTI - HUNGARICUM A magyar kártya két legjellegzetesebb játéka a hatvanhat és az ulti. A hazai és a nemzetközi szakirodalom az ultit a magyarok nemzeti játékának tekinti. Nevét a latin ultimus, utolsó kifejezésből nyerte. Ennek rövidítése lett a ma használatos ulti alak. kártya svájci gyökerekkel bír, pedig az egyik legnépszerűbb honi kártyajátékot valójában Dél-Németországból örököltük. Az első magyar kártyát az 1830-as években cseh és német származású pesti kártyafestők készítették - mondta el Zsigri Gyula. A lapokon a Teli Vilmos-dráma figurái és jelenetei bukkantak fel, mivel magyar történelmi példázatot akkoriban nem engedett volna a cenzúra. A magyar kártyával játszható húzó-lerakó játékok közül a makaó és a színre színt a legismertebb. A továbbadó típusok közül a csapd le csacsit! játsszák a legtöbben, míg a Fotó: Segesvári Csaba legismertebbek, a hatvanhat és az ulti az ütésjátékok kategóriájába tartozik. Ezek a játékok olyanok, mint a népdalok, amelyeket ahány hely, annyiféleképpen énekelnek. Az ultit például Szegeden, Budapesten és Debrecenben is más szabályokkal játsszák. Kiss Ernő 35 éve ultizik, hetente egyszer vagy kétszer ül össze egy baráti társasággal. Az ultit rendszeresen játszani kell, másképp kijövünk a gyakorlatból. Ugyanazokkal a szabályokkal játszunk évek óta, de apró nézeteltérés még így is akad néha - mondta el a nyugdíjas férfi. Zsigri Gyulának a tök nyolcas a kedvenc magyar kártya lapja. Ezen Teli Vilmos a feleségétől búcsúzik. Ez a lap a köznyelvben becenevet is kapott: „állva szeretkezőnek" hívják a kártyások. A piros alsót Szeged környékén „copinak" nevezik, mert a lapon látható kuomi pásztor mintha az ujját szopná. A makk felsőt egy szójáték után „Bottyánnak" szokták becézni: Teli Vilmos számszeríját botnak szokták nézni, így a figura a „botján" támaszkodik. HORVÁTH LEVENTE Afgán rokonaink Újabban többször forgatom a világatlaszt. Leginkább Afganisztán földjét vizslatom. Addig is eljutottam már álmaimban, hogy megkérdeztem az afgán nagykövetet, avagy konzult, nem lehetünk mi unokatestvérek ? Ha igazándiból is összehozna vele a szerencse, valóságban is megkérdezném. Azt se tudom, persze, van-e egyáltalán ilyen szintű diplomáciai kapcsolatunk velük. Unokatestvérem szokott fölhívni mostanában Szombathelyről. Közös nagyszüleinkkel egy födél alatt éhe végig gyerekkorát, tele van nagyapánk igaz meséivel. Przemyaelben esett fogságba, az utolsó iszonyatok is elő-előjöttek benne, és az is, hogy majdnem évtizedig volt orosz hadifogoly. Jól mehetett a sora, mert szépeket mondott akkor is, amikor a második világháború végén közeledett a front hozzánk. Nem kell félnünk, az oroszok jó emberek! Meglátta az első katonájukat, elé is állt, és ékes oroszsággal szólította. Kapott is akkora pofont, hogy a kis tömzsi ember háromszor is megfordult saját tengelye körül. Ettől aztán nagyon elhalt minden lelkesedés benne. Tényként maradt meg azonban unokatestvéremben, és most már bennem is, hogy Afganisztánban is járt. Messzibbre talán nem is vihették volna. És hadifogoly létére autóval furikázott. Haza se akart jönni, amikor már jöhetett volna. Ezen akadtam fönn mindjárt. Itthon már családja, két gyerekkel. Apánk volt az idősebb, keresztapánk a fiatalabb. És helyre szép teremtmény a felesége is, a Juliska nagymama. Ha mégis szívesen maradt volna, csak egy magyarázata lehet: ott is akadhatott valakije. És az évtized alatt ott is születhetett akár több gyereke is. Nyíltan vagy dugeszban, azt se lehet tudni. Mondjuk, a gyapotmalom tulajdonosának a lányától. És azok leszármazottjai 1 Elfelejtettem mondani, nagyapánk molnár volt. Legalább hat szakmát művelt mesteri fokon. Kapós lett a gyapotmalomban is. Több is volt a tulajdonosnak, ő lett a fölügyelőjük. Jól kivehette a gyapothói is a vámot a gazda, ha autóra is tellett neki. Autó, akkor • A tevekaravánok országában 1 Egy hadifogolynak.' Azért adták alá, hogy mindegyikbe eljuthasson. Hazai ésszel gondolva másnak is kellett ott lennie. Ma sem tudom, milyen is volt a gyapotmalom, de igyekszem megtudni. Lehet, hogy víz hajtotta azt is 1 Aranyat ért a virtigli molnár, és nagyapám az volt. Az én nagyapám! Összesen tíz unoka nagyapja. Bocsánat: több is lehet, ha az esetleges kintieket is ide vesszük. Ezért kérdezném a nagykövetet, vagy a konzult. Történt állítólag, hogy meghalt a malmos gazda. Mindhárom szalóki hadifogoly ott volt a temetésén. Meg is kérték őket, énekeljenek valami szép magyar gyászéneket. A három embert három felekezet keresztelte meg, de ilyen kérés elől nem lehetett kitérni. Összesúgtak, odaálltak a koporsó mellé, és nagy áhítattal rákezdték: Sudár magas, hej de sudár magas a nyárfa teteje. / Halvány sárga, de halvány sárga annak a levele ...A pastu nyelvűek úgyse értik. Elöntötte a gyásznépet a gyönyörűség. Főleg amikor az a csinos barna kislány is szóba jött, aki rég elhagyott. Az lágyította el az ő szívüket is, és olyan beleérzéssel énekelték, de olyannal! Attól kezdve hivatalosak lettek minden temetésre. Azt a szép magyar dalt, azt kérték. Amikor végre hazatért, még elugrott három évre Amerikába is. Kicsike vízimalmot vett pénzecskéjén itthon. Annak a zúgójába estem én bele gyerekkoromban, és nagyapánk mentett ki belőle. Később éppen egykori fogolytársának a marháit őriztem. Tartotta a száját, egy kumma szó nem sok, annyit se hallottam tőle a kinti évekről. Ha haza nem jöttek volna afgáni földről, ki húzott volna ki 1 Vagy akkor malmunk se lett volna ? H. D. Straussgálakoncert Szegeden Molnár László zeneigazgató vezényletével A kék Duna hangjai címmel ma és holnap este 7 órától Strauss-gálakonccrtetnak a szegedi nagyszínházban. MUNKATÁRSUNKTÓL A hagyományos bécsi stílusú újévi koncert után ma és holnap este újabb gálahangversenyeket rendeznek a Szegedi Nemzeti Színházban. Molnár László zeneigazgató - akit a bécsi operett egyik legjobb magyar specialistájának tartanak - a teátrum zenekarával hosszú éveken át mindig Németországban kezdte az esztendőt, i hatalmas sikert aratva Strauss-gálakoncertekkel vendégszerepeltek. Most ugyan nem utaznak, de A kék Duna hangjai címmel 7bronykőy Attila rendezésében öszszeállítottak egy reprezentatív Strauss-gálát, amelyben többek között A cigánybáró, A denevér, az Egy éj Velencében és a Pázmány lovag című Strauss-opercttek legnépszerűbb slágerei mellett többek között a Terefere-polka és a Kék Duna-keringő is felcsendül. Közreműködik a színház zenekara, tánckara és énekkara, valamint a szólisták: Kóbor Tamás, Vajda lúlia, Kónya Krisztina, Bátki Fazekas Zoltán és Papdi Erika. A gálaestre a színház jegyirodájában 1500-3000 forintért korlátozott számban még válthatók jegyek. Bérvadásztatásból fedezik a költségeket ^ Téli vadetetés az őzek honában: Oszeszéken Hogy a téli vadetetés mennyire fontos, jelzi: a kilencvenes évek utolsó esztendejében öt őzbakot lőttek az őszeszéki vadászterületen - az idén pedig hatvanötöt. Farkas István kilencvenkilencben került ide hivatásos vadásznak, és többek közt épp a komoly téli vadtakarmányozás bevezetésével sikerült ennyire fölfejlesztenie az őzállományt. Nemcsak sok az őz Ószeszéken - de sok közöttük a kapitális trófeájú is. Az agancsok minőségét pontozással állapítják meg, a legjobbak arany-, illetve ezüst- vagy bronzérmet kapnak - és az összes elejtett bak között az idén itt a legnagyobb az érmesek aránya Csongrád megyében. Spanyol pénz a vadakra Főleg spanyolok járnak Őszeszékre özbakra vadászni. - Egy ötszáz grammos trófeáért már el lehet kémi hat-hétszázezer forintot. Azaz ennek megfelelő mennyiségű eurót. De lövettem én már olyat is, amiért 1 millió 200 ezer forintot fizettek - mondja Farkas István, az Őszeszék és Környéke Földtulajdonosok Vadászegyesületének hivatásos vadásza. Mindez azért is fontos, mert a téli vadetetés költségeit a bérvadásztatásból fedezik. Miközben beszélünk, Farkas Istvánék megérkeznek a Balástya melletti, Monostori-erdő nevű területrészhez. Tritikálét, kukoricát helyeznek el az etetőben, de etetnek búzával, cirokkal, napraforgóval, kölessel is. Sok helyen etetnek A hatezer hektáros őszeszéki területen összesen hetven helyen etetik télen a vadat. - Kevés vadásztársaság akad a megyében, ahol ekkora területre ennyi etetőhely jut - halljuk a hivatásos vadásztól. Márpedig lényeges, hogy az etetés sok helyen történjen, hiszen úgy az állatok kevesebb energia felhasználásával szerezhetnek élelmet, mint amennyihez az ott fogyasztott táplálékból jutnak. Nemcsak a területen élő jó négyszázötven őz keresi föl az etetőhelyeket - persze -, hanem az ezer nyúl és másfél ezernyi fácán is, és akkor az etetőket szintén látogató apró madaraktól még nem is szóltunk. Lábon álló takarmány A táplálék mellett a búvóhely is fontos a vadaknak, madaraknak - s az úgynevezett vadföldek mindkét követelménynek eleget tesznek egyszerre. A vadföldek olyan területek, ahol a takarmánynövényeket - például cirok, napraforgó - nem takarítják be, lábon hagyják, így az állatok fokozatosan fogyasztják el a tél folyamán a termést - miközben ki sem kell mozdulniuk a sűrűből. ECS. AGANCSFEJLESZTÓ SÓZÁS Sózóhelyeket is létrehoznak a vadászok: a só megkönnyíti az állatok számára az emésztést, nélkülözhetetlen kémiai anyagokat juttat be szervezetükbe. És ez is hozzájárul a minél kapitálisabb őzagancsok kifejlődéséhez. Télen az őzekről is gondoskodni kell, etetni kell őket Illusztráció: DM/DV