Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-13 / 11. szám
•SPORTSZOMBAT, 2007. JANUÁR 13. Takács Zoltán az újságból tudta meg, hogy már nem ő a tréner Nem így képzelte el a búcsút a Makótól A mult ev december 30-i számunkban hoztuk a hírt: Ménesi Gábor, a Makó FC elnöke arról informálta lapunkat, hogy az egyesület elnöksége felbontotta Tbkáes Zoltánnak, az NB Il-es labdarúgócsapat vezetőedzőjének szerződését. Ilyen bárhol, bármikor előfordulhat, az viszont már rendhagyó, hogy erről az érintett az újságból értesült. Egy szép emlék: a Makó-Újpest kupameccsen Mészöly Gézával (jobbról), a vendégek edzőjével beszélget Tákács Zoltán Fotó: Káinok Csaba Takács Zoltán két éven keresztül irányította a Makó FC labdarúgócsapatának szakmai munkáját. 2005 januárjában Kolozsvári fánost váltotta a másodosztályú gárda kispadján. A nehéz helyzetben lévő együttest benntartotta az NB I/B-bcn, majd a következő évadban a zöld-sárgák minden idők legjobb makói szereplését produkálták az NB II keleti csoportjában szerzett negyedik helyükkel. A hat egykori válogatottal kiálló Győrt kiverték a Magyar Kupából, de a zöld-fehéreken kívül még az Újpestet, majd legutóbb a Borsodi Liga listavezetőjét, az MTK-t is „lehozták" az Erdei- sporttelepre. A most folyó bajnokság őszi szezonja viszont nem úgy sikerült a gárdának, ahogy azt elvárták volna a szurkolók: a Makó mindössze 15 pontot gyűjtve csak a 11. helyről várja a márciusi folytatást. De már nem Takács vezetésével, ugyanis az egyesület elnöksége úgy döntött: felbontja a tréner szerződését. Nem sikertörténet - Azzal természetesen egyetértek, hogy a múlt öszi szereplésünk nem sikertörténet a negyedik hely után - jelentette ki a menesztett szakember. - Nyilvánvaló, hogy nem lehetek elégedett; de szeretnék emlékeztetni, egy évvel ezelőtt sem álltunk „félidőben" valami fényesen, aztán mégis ragyogó évadot zártunk. Erre most nem kerülhet sor, legalábbis nem Takács Zoltán vezetésével, aki lapunk december 30-i számából értesült a felállításáról. - Hogy meglepődtem-e? Gondolhatja... Minősíthetetlen ez a lépés Ménesi Gábor elnöktől. Tisztában vagyok azzal, mindig benne van a pakliban, ha nincs az elvárt eredmény, akkor megköszönik az edző munkáját. Ezzel semmi gondom. Csakhogy az őszi szezon már november 19-én véget ért. Ha akkor azt mondják, Zoli, köszönjük eddigi munkádat, azt zokszó nélkül tudomásul veszem. Bár a suttogásokat én is hallottam, de nekem senki sem szólt. A Karcag elleni szezonzáró találkozónkat követően eltelt majd másfél hónap, és az újságból kellett megtudnom, hogy kirúgtak. Nem hiszem, hogy két év munkája után ezt érdemeltem. Nem érezte a bizalmat Nyílt titok volt Makó-szerte, hogy az elnök és a vezetőedző között már régebb óta megromlott a viszony. - Tény, nem voltunk különösebben jóban, de arra még a legrosszabb rémálmomban sem gondoltam, hogy arra sem méltat, hogy a szemembe mondja: „Már nem te vagy a csapat edzője". Szerintem az mindent elmond róla, hogy az újságból kellett megtudnom, a jövőben nem számít már rám. Alattomos és gerinctelen megoldásnak tartom ezt a fajta közlési módot, bár ha jobban belegondolok, ezen anynyira nem is kellene meglepődnöm, mert Ménesi Gábor ténykedését ez végig jellemezte velem szemben. A kinevezésem óta nem éreztem a bizalmát, a támogatottságát a munkámhoz. Szerintem alig várta, várták, hogy mikor lesz lehetőség az eltávolításomra, mikor ültethetik vissza az edzői székbe az előző trénert. Takács attól is kiakadt, hogy az elnök azt nyilatkozta: „a vezetőség részéről az ősszel minden segítséget megkapott a szakmai stáb". Edzői panaszok - Még hogy mindent! Mondok néhány példát. Július 4-én elkezdtük a felkészülést, de nem teljes kerettel, ugyanis az elnök ebben az időpontban elengedte meghatározó játékosunkat, Varga Róbertet kéthetes nyaralására, a bajnoki rajt előtt közvetlenül pedig támadónkat, Hadár Attilát. A megyeegyben ez még elmegy, na de az NB II-ben?! Aztán ott volt a légiósunk, Szaveljev esete, akit nem sikerült időben leigazolni, emiatt az első két fordulóban nem léphetett pályára. De a „csúcs" az volt, amikor a Szolnok elleni hazai meccsünkön könyöklésért kiállította a játékvezető a vendégek játékosát, Remilit. Mivel ő néhány fordulóval korábban is kapott piros lapot, visszaesőként súlyosabb, többhetes eltiltás nézett ki részére. Csakhogy a szolnokiak kérésére, makói szignóval olyan jelentés készült, melyben a sértett játékosunk „elismerte", hogy erősen rájátszott az esetre. Ez vicc! Ilyet nem lehet csinálni, ez minősíti a makói csapatot. Az elnök úgy állított be, mintha én lennék a makói fiatalok legnagyobb ellensége. Nos, ezzel kapcsolatban azt mondom: ennyi fiatalnak rajtam kívül senki sem adott lehetőséget. Az más kérdés, hogy még rengeteget kell fejlődniük. A meghatározó játékosok sorozatos sérülése miatt az ősszel kényszerűségből olyan feladatokat kaptak, amelyekkel egyelőre még nem voltak képesek megbirkózni. Persze ehhez az is szükséges, hogy az idősebbek, a húzóemberek jó teljesítményt nyújtsanak. Az előző szezonban ez nálunk sajnos nem volt így. Újra belevágna Felmerül a kérdés: a történtek után vállal-e a jövőben is edzői feladatokat Takács Zoltán? - Bár fáj a búcsú, a velem történtek sem tántorítanak el a szakmától. De azt is tudom, itt, Csongrád megyében nem sok lehetőség kívánkozik. Az eredményeim miatt nem hiszem, hogy szégyenkeznem kellene, úgyhogy ahol értelmes a feladat, ahhoz adott a háttér is, akkor megint belevágok. SZÉLPÁL LÁSZLÓ utólagos köszönet Mivel az edzőmenesztés a téli szünet alatt történt. Takács Zoltánnak nem volt sem lehetősége, sem módja elbúcsúzni munkatársaitól. Most ezt megteszi; „Szeretném megköszönni Barta Sándor technikai vezető, Ádók János és Ferencz Ferenc masszőr, dr. Czirok Gábor csapatorvos, Alexa Szabolcs erőnléti edző, C. Molnár László kapusedző, valamint Barna György és Barna Györgyné szertáros munkáját". A SZAKMAI IGAZGATÓ NEM LEPŐDÖTT MEG Csák Zoltán szakmai igazgató sajnálja Takács Zoltán menesztését, bár a döntés nem lepte meg. - Az előzetes beszélgetések alapján nem ért váratlanul az elnökség lépése, hiszen Ménesi Gá/w'elnök és Zoli között a munkakapcsolathoz szükséges minimális viszony sem volt meg, és ez a folyamat sajnos viszszafordíthatatlanná vált. De azt Is tudtam, a csapat néhány meghatározó játékosa sem bízott már úgy az edzőben, mint korábban. Voltak, akik nyíltan, voltak, akik burkoltan véleményt Is adtak ennek, és ez az elnökség fülébe is eljutott. Bár a döntést a magam részéről tudomásul vettem, annak meghozatalában nem vettem részt, azt azonban magam sem gondoltam, hogy a válás ilyen körülmények között zajlik majd le. Annak közlési módjátéi kategorikusan elhatárolom magam, az elnök úr részérói megfogalmazott indoklással pedig nem értek egyet. Azt gondolom, pillanatnyi eredménytelenségről valóban beszélhetünk, de a Takács Zoltán és jómagam vezetésével eltöltött két évad semmiképp sem nevezhető eredménytelennek, sőt: éppen az ellenkezője igaz. A fiatalok szerepeltetéséről azt azért elmondanám, hogy az elmúlt tizenöt esztendőben összesen nem kapott annyi Ifjú lehetőséget, mint az elmúlt két évben. Zárszóként még annyit: a magam részéréi köszönöm Zoli kétéves munkáját. Nem az Eastern Gardenben, hanem a Reward Hotelben laknak a mieink Ötcsillagos szálláshely BUDAPEST/PEKING (MTI/MOB) Bár az eredetileg kiszemelt szálláshelyen nem sikerült szerződést kötni, mégis elégedetten távozhatott a jövő évi pekingi ötkarikás játékok kajak-kenu versenyeinek helyszínéről a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a sportági szövetség (MKKSZ) küldöttsége. Schmidt Gábor, az MKKSZ főtitkára és két munkatársa az előzetesen lefoglalt Eastern Gardenben szeretett volna megállapodni. A téli hidegben is gyors ütemben készülő Sun Ji (Shunyi) háromcsillagos szállodát a játékok szervezőbizottsága, a BOCOG foglalta le. Am egy új, ötcsillagos szálloda, a Reward is megnyílt, s ennek igazgatója örömmel várja a magyar sportolókat. A hotel fekvése is kedvező, talán közelebb van a pályához, mint az Eastern Garden. Elhunyt Pócsik Antal MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Dózsa egykori kiváló labdarúgója, Pócsik Antal váratlanul, 51 évesen elhunyt. Ó volt a klubhúség mintaképe, akinek a szegedi Hunyadi tér húsz éven keresztül volt az otthona. Már tizenhét évesen bemutatkozott az NB Il-es felnőtt csapatban, ahol két évtizedet játszott. Hívhatták sokkal jobb anyagi feltételekkel több első osztályú klubba is a védőként és középpályásként harcba vethető, szívós és taktikailag megbízható játékost, ő mindig azt a csodálatos közösséget, a barátokat választotta, akikre a „Hunyán" rátalált. 411 mérkőzésen szerepelt a Dózsában, és ezeken húsz gólt szerzett. Sajnos nagyon korán igazolt át az égiek csapatába. Hamvait január 15-én 11 órakor a szegedi Dugonics temetőben helyezik örök nyugalomra. A legendás Sz. Dózsa, amelyben Pócsik (középső sor, jobbról a harmadik) imádott játszani DM/DV-fotó Megyeiek sikerei MUNKATÁRSUNKTÓL Egymás után harmadszor indult a debreceni 6. Reál Team-kupa nemzetközi pénzdíjas kispályás labdarúgótornán a szegedi székhelyű Nike-Euroll. A hajdúsági városban rendezett eseményre ezúttal már negyven csapat jelentkezett. A tavalyi második Nike-Eurollt ezúttal is esélyesként tartották számon, a Csongrád megyei labdarúgók (Bíró M., Ábel P., Kazán A., Kerepeczky, Koncz Zs., Mádi /., Tóth A., Kulacsik, edző: Puskás Tibor, gyúró: Magyar Márton) alkotta gárda Békés megyéből (a kapus Tóth Z. Orosházáról, Bogdán G. és Cseke T. Békéscsabáról) megerősítve ennek megfelelően játszott a csoportban. Mindhárom ellenfelét magabiztosan verve az egyik legjobb mutatóval került a húsz közé, és a lebonyolítás alapján ha a Standox elleni mecscsét is megnyerte volna, akkor a legjobb négy kiemelt közé jut. Am a nyíregyházi illetőségű ellenfél 4-3-ra nyert. A szegedi gárda támogatói: Utasi István, Tamasi Attila, Miklós Mihály, Vörös László, Gajda Zoltán, Papp Róbert, Vízhúzó László, Gombos Krisztián, Csányi Szilárd. A tornát végül a strandlabdarúgó-válogatott nyerte, amelynek szakvezetője a hódmezővásárhelyi Bódi Attila volt, míg a keretben helyet kapott a szintén vásárhelyi Kovács Krisztián és Kis Krisztián. Lapunk totó tippjei MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunk 2. heti totótippjei a következők: 1. Empoli-Parma 1 X, 2. Torino-Internazionale 2, 3. Atalanta-Livorno 1 X, 4. Cagliari-Ascoli X 1, 5. Chievo-Catania X, 6. Messina-AS Roma 2, 7. AC Milan-Reggina 1, 8. PalermoUdinese 1, 9. Sampdoria-Fiorentina 1 2, 10. Blackburn-Arsenal 2 1, 11. Manchester United-Aston Villa 1, 12. West Ham United-Fulham 1 2, 13. Tottenham Hotspur-Newcastle United IX, 14. Lazio-Siena 1. A fővárosban szerepel a Floratom-Szeged A BVSC-vel folytatják Szombaton már folytatja csapatbajnoki szereplését az Extraligában a Floratom Szeged AC férfi együttese. Bár az őszi idényben csak óriási csatában nyert a többszörös bajnok BVSC Szegeden, most a fővárosban is egyértelműen esélyes. MUNKATÁRSUNKTÓL Kissé szétszabdaltan, de már ma, ezután csak február 9-én játszanak, folytatódik a férfi asztalitenisz Extraligában a csapatbajnoki küzdelem. A Floratom Szeged AC gárdája a többszörös bajnok, Lombard-BVSC vendége lesz 11 órától. Az őszi első találkozón óriási csatában adta csak meg magát Tóth Tibor edző gárdája, hiszen a felnőtt válogatott két alapemberével, Jakab és Zwickl, felálló fővárosiak mindössze 6-4-re tudtak csak nyerni. Most azonban annak ellenére, hogy a szegediek második számú játékosának Kriston Zsoltnak egyik kenyéradója a fővárosi vasutas klub, s jól ismeri az ellenfél pingpongosainak a játékát, a hazaiak az egyértelmű esélyesei a találkozónak. Tóth Tibor edző nem változtat az elmúlt hét végén az olaszországi Verzuolóban Interkupa-mérkőzésen játszott gárdán. így a Dudás Róbert, Kriston Zsolt, Lukács Levente trió lép asztalhoz. A szegedi klub rossz hírt kapott a nemzetközi szövetségtől, mivel a Verzuolóban elszenvedett vereség utána Tisza-partiak számára befejeződött a kupaszereplés, így a csapatnak ezután már csak a bajnokságra kell koncentrálnia. • Holnap a volt Móricz általános iskolában rendezik meg a Szeged városi asztalitenisz-bajnokságot. Kilenc órakor az újoncok kezdenek, a serdülők 10.30-tól lépnek asztalhoz, majd 11.30-tól az ifik ütik a kaucsuklabdát.