Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-13 / 11. szám

•SPORT­SZOMBAT, 2007. JANUÁR 13. Takács Zoltán az újságból tudta meg, hogy már nem ő a tréner Nem így képzelte el a búcsút a Makótól A mult ev december 30-i számunkban hoztuk a hírt: Ménesi Gábor, a Makó FC elnöke arról informálta lapunkat, hogy az egyesület elnöksége felbontotta Tbkáes Zoltánnak, az NB Il-es labdarú­gócsapat vezetőedzőjének szerződését. Ilyen bárhol, bármikor előfordulhat, az viszont már rendhagyó, hogy erről az érintett az újságból értesült. Egy szép emlék: a Makó-Újpest kupameccsen Mészöly Gézával (jobbról), a vendégek edzőjével be­szélget Tákács Zoltán Fotó: Káinok Csaba Takács Zoltán két éven keresztül irányította a Makó FC labdarú­gócsapatának szakmai munká­ját. 2005 januárjában Kolozsvári fánost váltotta a másodosztályú gárda kispadján. A nehéz hely­zetben lévő együttest benntartot­ta az NB I/B-bcn, majd a követ­kező évadban a zöld-sárgák min­den idők legjobb makói szereplé­sét produkálták az NB II keleti csoportjában szerzett negyedik helyükkel. A hat egykori váloga­tottal kiálló Győrt kiverték a Ma­gyar Kupából, de a zöld-fehére­ken kívül még az Újpestet, majd legutóbb a Borsodi Liga listaveze­tőjét, az MTK-t is „lehozták" az Erdei- sporttelepre. A most folyó bajnokság őszi szezonja viszont nem úgy sike­rült a gárdának, ahogy azt elvár­ták volna a szurkolók: a Makó mindössze 15 pontot gyűjtve csak a 11. helyről várja a márciu­si folytatást. De már nem Takács vezetésével, ugyanis az egyesület elnöksége úgy döntött: felbontja a tréner szerződését. Nem sikertörténet - Azzal természetesen egyetér­tek, hogy a múlt öszi szereplé­sünk nem sikertörténet a negye­dik hely után - jelentette ki a menesztett szakember. - Nyil­vánvaló, hogy nem lehetek elége­dett; de szeretnék emlékeztetni, egy évvel ezelőtt sem álltunk „félidőben" valami fényesen, az­tán mégis ragyogó évadot zár­tunk. Erre most nem kerülhet sor, legalábbis nem Takács Zoltán ve­zetésével, aki lapunk december 30-i számából értesült a felállítá­sáról. - Hogy meglepődtem-e? Gon­dolhatja... Minősíthetetlen ez a lépés Ménesi Gábor elnöktől. Tisztában vagyok azzal, mindig benne van a pakliban, ha nincs az elvárt eredmény, akkor meg­köszönik az edző munkáját. Ez­zel semmi gondom. Csakhogy az őszi szezon már november 19-én véget ért. Ha akkor azt mondják, Zoli, köszönjük eddigi munká­dat, azt zokszó nélkül tudomásul veszem. Bár a suttogásokat én is hallottam, de nekem senki sem szólt. A Karcag elleni szezonzáró találkozónkat követően eltelt majd másfél hónap, és az újság­ból kellett megtudnom, hogy ki­rúgtak. Nem hiszem, hogy két év munkája után ezt érdemeltem. Nem érezte a bizalmat Nyílt titok volt Makó-szerte, hogy az elnök és a vezetőedző kö­zött már régebb óta megromlott a viszony. - Tény, nem voltunk különö­sebben jóban, de arra még a leg­rosszabb rémálmomban sem gondoltam, hogy arra sem mél­tat, hogy a szemembe mondja: „Már nem te vagy a csapat edző­je". Szerintem az mindent el­mond róla, hogy az újságból kel­lett megtudnom, a jövőben nem számít már rám. Alattomos és gerinctelen megoldásnak tartom ezt a fajta közlési módot, bár ha jobban belegondolok, ezen any­nyira nem is kellene meglepőd­nöm, mert Ménesi Gábor tény­kedését ez végig jellemezte velem szemben. A kinevezésem óta nem éreztem a bizalmát, a támo­gatottságát a munkámhoz. Sze­rintem alig várta, várták, hogy mikor lesz lehetőség az eltávolí­tásomra, mikor ültethetik vissza az edzői székbe az előző trénert. Takács attól is kiakadt, hogy az elnök azt nyilatkozta: „a vezetőség részéről az ősszel minden segítsé­get megkapott a szakmai stáb". Edzői panaszok - Még hogy mindent! Mondok néhány példát. Július 4-én el­kezdtük a felkészülést, de nem teljes kerettel, ugyanis az elnök ebben az időpontban elengedte meghatározó játékosunkat, Varga Róbertet kéthetes nyaralására, a bajnoki rajt előtt közvetlenül pe­dig támadónkat, Hadár Attilát. A megyeegyben ez még elmegy, na de az NB II-ben?! Aztán ott volt a légiósunk, Szaveljev esete, akit nem sikerült időben leigazolni, emiatt az első két fordulóban nem léphetett pályára. De a „csúcs" az volt, amikor a Szolnok elleni hazai meccsünkön kö­nyöklésért kiállította a játékveze­tő a vendégek játékosát, Remilit. Mivel ő néhány fordulóval koráb­ban is kapott piros lapot, vissza­esőként súlyosabb, többhetes el­tiltás nézett ki részére. Csakhogy a szolnokiak kérésére, makói szignóval olyan jelentés készült, melyben a sértett játékosunk „el­ismerte", hogy erősen rájátszott az esetre. Ez vicc! Ilyet nem lehet csinálni, ez minősíti a makói csa­patot. Az elnök úgy állított be, mintha én lennék a makói fiata­lok legnagyobb ellensége. Nos, ezzel kapcsolatban azt mondom: ennyi fiatalnak rajtam kívül sen­ki sem adott lehetőséget. Az más kérdés, hogy még rengeteget kell fejlődniük. A meghatározó játé­kosok sorozatos sérülése miatt az ősszel kényszerűségből olyan fel­adatokat kaptak, amelyekkel egy­előre még nem voltak képesek megbirkózni. Persze ehhez az is szükséges, hogy az idősebbek, a húzóemberek jó teljesítményt nyújtsanak. Az előző szezonban ez nálunk sajnos nem volt így. Újra belevágna Felmerül a kérdés: a történtek után vállal-e a jövőben is edzői feladatokat Takács Zoltán? - Bár fáj a búcsú, a velem történ­tek sem tántorítanak el a szakmá­tól. De azt is tudom, itt, Csongrád megyében nem sok lehetőség kí­vánkozik. Az eredményeim miatt nem hiszem, hogy szégyenkez­nem kellene, úgyhogy ahol értel­mes a feladat, ahhoz adott a háttér is, akkor megint belevágok. SZÉLPÁL LÁSZLÓ utólagos köszönet Mivel az edzőmenesztés a téli szü­net alatt történt. Takács Zoltánnak nem volt sem lehetősége, sem mód­ja elbúcsúzni munkatársaitól. Most ezt megteszi; „Szeretném megkö­szönni Barta Sándor technikai veze­tő, Ádók János és Ferencz Ferenc masszőr, dr. Czirok Gábor csapator­vos, Alexa Szabolcs erőnléti edző, C. Molnár László kapusedző, valamint Barna György és Barna Györgyné szertáros munkáját". A SZAKMAI IGAZGATÓ NEM LEPŐDÖTT MEG Csák Zoltán szakmai igazgató sajnálja Takács Zoltán menesztését, bár a döntés nem lepte meg. - Az előzetes beszélgetések alapján nem ért váratlanul az elnökség lé­pése, hiszen Ménesi Gá/w'elnök és Zoli között a munkakapcsolathoz szükséges minimális viszony sem volt meg, és ez a folyamat sajnos visz­szafordíthatatlanná vált. De azt Is tudtam, a csapat néhány meghatározó játékosa sem bízott már úgy az edzőben, mint korábban. Voltak, akik nyíl­tan, voltak, akik burkoltan véleményt Is adtak ennek, és ez az elnökség fü­lébe is eljutott. Bár a döntést a magam részéről tudomásul vettem, annak meghozatalában nem vettem részt, azt azonban magam sem gondoltam, hogy a válás ilyen körülmények között zajlik majd le. Annak közlési módjá­téi kategorikusan elhatárolom magam, az elnök úr részérói megfogalmazott indoklással pedig nem értek egyet. Azt gondolom, pillanatnyi eredményte­lenségről valóban beszélhetünk, de a Takács Zoltán és jómagam vezetésé­vel eltöltött két évad semmiképp sem nevezhető eredménytelennek, sőt: éppen az ellenkezője igaz. A fiatalok szerepeltetéséről azt azért elmonda­nám, hogy az elmúlt tizenöt esztendőben összesen nem kapott annyi Ifjú lehetőséget, mint az elmúlt két évben. Zárszóként még annyit: a magam részéréi köszönöm Zoli kétéves munkáját. Nem az Eastern Gardenben, hanem a Reward Hotelben laknak a mieink Ötcsillagos szálláshely BUDAPEST/PEKING (MTI/MOB) Bár az eredetileg kiszemelt szállás­helyen nem sikerült szerződést kötni, mégis elégedetten távozha­tott a jövő évi pekingi ötkarikás já­tékok kajak-kenu versenyeinek helyszínéről a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a sportági szö­vetség (MKKSZ) küldöttsége. Schmidt Gábor, az MKKSZ főtit­kára és két munkatársa az előzete­sen lefoglalt Eastern Gardenben szeretett volna megállapodni. A té­li hidegben is gyors ütemben ké­szülő Sun Ji (Shunyi) háromcsilla­gos szállodát a játékok szervezőbi­zottsága, a BOCOG foglalta le. Am egy új, ötcsillagos szálloda, a Reward is megnyílt, s ennek igaz­gatója örömmel várja a magyar sportolókat. A hotel fekvése is ked­vező, talán közelebb van a pályá­hoz, mint az Eastern Garden. Elhunyt Pócsik Antal MUNKATÁRSUNKTÓL A Szegedi Dózsa egykori kiváló labdarúgója, Pó­csik Antal váratlanul, 51 évesen elhunyt. Ó volt a klubhúség mintaképe, akinek a szegedi Hunyadi tér húsz éven keresztül volt az otthona. Már ti­zenhét évesen bemutatkozott az NB Il-es felnőtt csapatban, ahol két évtizedet játszott. Hívhatták sokkal jobb anyagi feltételekkel több első osztályú klubba is a védőként és középpályásként harcba vethető, szívós és taktikailag megbízható játé­kost, ő mindig azt a csodálatos közösséget, a bará­tokat választotta, akikre a „Hunyán" rátalált. 411 mérkőzésen szerepelt a Dózsában, és ezeken húsz gólt szerzett. Sajnos nagyon korán igazolt át az égiek csapatába. Hamvait január 15-én 11 órakor a szegedi Dugo­nics temetőben helyezik örök nyugalomra. A legendás Sz. Dózsa, amelyben Pócsik (középső sor, jobbról a harmadik) imádott játszani DM/DV-fotó Megyeiek sikerei MUNKATÁRSUNKTÓL Egymás után harmadszor indult a debreceni 6. Reál Team-kupa nem­zetközi pénzdíjas kispályás labda­rúgótornán a szegedi székhelyű Nike-Euroll. A hajdúsági városban rendezett eseményre ezúttal már negyven csapat jelentkezett. A tavalyi második Nike-Eurollt ezúttal is esélyesként tartották számon, a Csongrád megyei lab­darúgók (Bíró M., Ábel P., Kazán A., Kerepeczky, Koncz Zs., Mádi /., Tóth A., Kulacsik, edző: Puskás Tibor, gyúró: Magyar Márton) al­kotta gárda Békés megyéből (a ka­pus Tóth Z. Orosházáról, Bogdán G. és Cseke T. Békéscsabáról) megerősítve ennek megfelelően játszott a csoportban. Mindhá­rom ellenfelét magabiztosan ver­ve az egyik legjobb mutatóval ke­rült a húsz közé, és a lebonyolítás alapján ha a Standox elleni mecs­csét is megnyerte volna, akkor a legjobb négy kiemelt közé jut. Am a nyíregyházi illetőségű el­lenfél 4-3-ra nyert. A szegedi gár­da támogatói: Utasi István, Ta­masi Attila, Miklós Mihály, Vörös László, Gajda Zoltán, Papp Ró­bert, Vízhúzó László, Gombos Krisztián, Csányi Szilárd. A tornát végül a strandlabdarú­gó-válogatott nyerte, amelynek szakvezetője a hódmezővásárhe­lyi Bódi Attila volt, míg a keretben helyet kapott a szintén vásárhelyi Kovács Krisztián és Kis Krisztián. Lapunk totó tippjei MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunk 2. heti totótippjei a kö­vetkezők: 1. Empoli-Parma 1 X, 2. Tori­no-Internazionale 2, 3. Atalan­ta-Livorno 1 X, 4. Cagliari-As­coli X 1, 5. Chievo-Catania X, 6. Messina-AS Roma 2, 7. AC Milan-Reggina 1, 8. Palermo­Udinese 1, 9. Sampdoria-Fio­rentina 1 2, 10. Blackburn-Ar­senal 2 1, 11. Manchester Uni­ted-Aston Villa 1, 12. West Ham United-Fulham 1 2, 13. Tottenham Hotspur-Newcastle United IX, 14. Lazio-Siena 1. A fővárosban szerepel a Floratom-Szeged A BVSC-vel folytatják Szombaton már folytatja csapatbajnoki szerep­lését az Extraligában a Floratom Szeged AC férfi együttese. Bár az őszi idényben csak óriási csa­tában nyert a többszörös bajnok BVSC Szegeden, most a fővárosban is egyértelműen esélyes. MUNKATÁRSUNKTÓL Kissé szétszabdaltan, de már ma, ezután csak február 9-én játszanak, folytatódik a férfi asztali­tenisz Extraligában a csapatbajnoki küzdelem. A Floratom Szeged AC gárdája a többszörös bajnok, Lombard-BVSC vendége lesz 11 órától. Az őszi első találkozón óriási csatában adta csak meg magát Tóth Tibor edző gárdája, hiszen a felnőtt válogatott két alapemberével, Jakab és Zwickl, felálló fővárosiak mindössze 6-4-re tudtak csak nyerni. Most azonban annak ellenére, hogy a sze­gediek második számú játékosának Kriston Zsoltnak egyik kenyéradója a fővárosi vasutas klub, s jól ismeri az ellenfél pingpongosainak a játékát, a hazaiak az egyértelmű esélyesei a talál­kozónak. Tóth Tibor edző nem változtat az elmúlt hét vé­gén az olaszországi Verzuolóban Interkupa-mérkő­zésen játszott gárdán. így a Dudás Róbert, Kriston Zsolt, Lukács Levente trió lép asztalhoz. A szegedi klub rossz hírt kapott a nemzetközi szövetségtől, mivel a Verzuolóban elszenvedett vereség utána Ti­sza-partiak számára befejeződött a kupaszereplés, így a csapatnak ezután már csak a bajnokságra kell koncentrálnia. • Holnap a volt Móricz általános iskolában rendezik meg a Szeged városi asztalitenisz-bajnokságot. Ki­lenc órakor az újoncok kezdenek, a serdülők 10.30-tól lépnek asztalhoz, majd 11.30-tól az ifik ütik a kaucsuklabdát.

Next

/
Thumbnails
Contents