Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-13 / 11. szám

12 SZIESZTA 2007. január 13., szombat KÜLÖNLEGES HIDAK MEGYÉJE: CSONGRÁD Kifeszítve, két part között Szeged látképéhez hozzátartozik az 1948-ban épült, a Tisza két partját, a város két részét, a szegedieket összekötő közúti híd FOTÓ: KARNOK CSABA A hidak összekötnek: folyópartokat, egymástól távoli te­rületeket, és végső soron: embereket. De emléket is állítanak az emberi ötletességnek, tudásnak, erőfeszí­tésnek. A Csongrád megye területén 245 volt és jelenleg is létező hidat tart számon a szakirodalom, a téma kutatója, Tóth Ernő. MUNKATÁRSUNKTÓL A korai vashídépítés Csongrád megye egyik bemutatásra és népszerűsítésre érdemes ne­vezetessége. Az első rácsos szerkezet Szeged első állandó Ti­sza-hídja 1858-ban született. Bár ez volt az első rácsos híd­szerkezet, mégsem ezért, ha­nem a pillérei miatt vált híres­sé a mű - írja önálló, gazdagon illusztrált kötetben, de az in­terneten is elérhető tanulmá­nyában Tóth Ernő. Ugyanis a szegedi pilléralapozásoknál alkalmazták először Magyar­országon, de a kontinensen is a légnyomásos módszert. (Ezt az úgynevezett keszonalapo­zást Triger francia mérnök ta­lálta ki 1841-ben a Loire egyik szigetén, aknamélyítésre.) De az is érdekes, hogy a Ti­szán 1870-ben Algyőnél épült újabb rácsos vasszerkezet. Ez ­a szegedi vasúti híd után - a megye második, hazánkban pedig a harmadik állandó Ti­sza-hídja. Különlegessége az is, hogy e műtárgy még teljesen külföldi alkotás volt, s országos rekordnak számító 104 méter támaszközű, hatszoros rácso­zású, (Etzel-féle) hegeszvas mederszerkezethez összesen 33 nyílású hullámtéri ékelt fa­híd csatlakozott. Gyalogosan a folyón A közúton járók számára jó­val később biztosítottak állan­dó átkelést a Tiszán. A szige­tekre épült Szeged közlekedési igényei a török korig nem igé­nyelték a folyón való állandó átkelést. A török uralom alóli felszabadításakor katonai ha­jóhidat használtak - például 1686-os ábrázolásokon látszik is a várhoz csatlakozó hajóhíd. Persze emellett Tápén (1528-tól) és a Felsővároson (1732-től) komp üzemelt. Az állandó Tisza-híd építé­sét Vedres István, a város föld­mérő mérnöke már 1787-ben kezdeményezte. De csak „A Víz", vagyis az 1879-es árvíz pusztítása után lett egyértel­Török előtt, török után A Csongrád megye területén valaha feszülő, összesen 245 híd történetét dolgozta fel Tóth Ernő. A szakirodalmat is össze­foglaló művet könyv formában kiadta a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. a Szegeden rendezett 44. hídmérnöki konfe­rencia alkalmából. Az interneten is föllelhető tanulmányból kide­rül: megyénkben a bronzkorból maradt olyan közlekedési mű­tárgy, mely hídpótló, részben hídszerű létesítménynek is mondható. A régészek megtalál­ták azoknak a hidaknak a ma­radványait is, amelyek a tatárjá­rás után erődített templomokba, várakba vezettek. A török hódí­tás után Szegeden hajóhíd épült, mely majd két évszázadig (1883) szolgálta a közlekedést. mű: a város újjáépítésével együtt a közúti hidat is meg kell építeni. Az 1880-ban meg­hirdetett pályázatra 14 jelent­kező 29 tervet nyújtott be. A Pester Lloyd is megírta: a Fe­keteházy János és Schicke­danz Albert műépítész mun­kája szerinti pályázat nyert. S bár az akkor is közismertnek számító Eiffel kivitelező cége a feledés homályába borította a magyar tervező nevét, de leg­alább a szegedieknek illik úgy Alapozása, szerkezete miatt is nevezetessé vált Szeged első állandó Tisza-hídja FOTÓ: SOMOGYI-KÖNYVTÁR HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY rögzíteniük emlékezetünkbe, hogy a híres Feketeházy-Eiffel közúti Tisza-hídon 1883-ban már sétálhattak a városlakók. Közösködés Újabb, közel 500 méter hosszú rácsos vasszerkezetű Tisza-híd 1903-ban Csongrád és Szentes között készült el ­írja Tóth Ernő. Itt feszült a fo­lyó két partja között hazánk első közös közúti-vasúti hídja. Lassúnak találták a csongrádi gazdálkodó birtokosok a révnél, a kompon való átkelést, miután - hála a Tisza-szabályozásának - meg­szaporodtak a művelésre alkalmas földterüle­tek. Solyha Gyula csongrádi jegyző 1895 ok­tóberében javasolta, hogy vegyék meg az Esz­tergomnál feleslegessé vált hajóhíd egy részét és kössék át vele a Tiszát Nagyrét felé. A híd­avatást 1896. augusztus 30-án tartották. A román hadsereg 1919 tavaszán szétlőtte, el­Átkelni - pontonokon süllyesztette a hidat, amit egymillió koronáért csak 1920 szeptemberére sikerült helyreállí­tani a Wolyaczek Szaniszló százados vezette szegedi utász zászlóalj különítményének. Az 1932-es jeges ár kitördelte a pilléreket, s kö­vetve a mederváltozást, a hidat áthelyezték ­máig is meglévő helyére. Akkor felújítását is tervezték, de a visszavonuló német csapatok 1944-ben felrobbantották. A gazdák megala­kították a Csongrád Nagyréti Tiszai Átkelési Szövetkezetet, s a Budapesti Margit pontonhíd alkatrészeinek felhasználásával 1949 júliusá­ra ismét megnyílt a hajóhíd... Csongrádnál időről-időre folyamatosan felmerül a korszerű­sítés, a komppal való helyettesítés, sőt egy új állandó híd létesítésének igénye is. Igazi gyöngyszem, s látványosság is a csongrádi pontonhíd közúti pályája FOTÓ: BÍRÓ DÁNIEL Hasonlóképpen különleges­ségnek számított a makói négy­nyílású, faszerkezetű Ma­ros-híd, mely 1878-ban márké­szen állt, s több mint negyven évig a vasúti forgalmat is viselte. Aztán Csongrád megye specia­litása lett a közös üzemeltetésű híd: 1906-tól a Csongrád-Szen­tes közötti, 1935-től pedig az al­győi Tisza-híd is így szolgálta a forgalmat, közel nyolcvan, illet­ve negyven évig. Óriási pusztítást hozott a II. világháború: mindegyik folyó feletti hidunk elpusztult. A négy Tisza-híd közül háromnak az újjáépítése hatalmas erősfeszí­téssel 1946-48-ban készült el. Hídverők virágkora A hidak virágkora 1970-ben, a makói Maros-híd átépítésé­vel kezdődött. Majd folytató­dott az új Tisza-híd építésével Algyőn. Ezt követte az új szege­di Tisza-híd (1979), a Csong­rád-Szentes közötti új közúti Tisza-híd (1981), sl986-iga ko­rábban közös üzemű Tisza-hi­dat is átépítette a MÁV, így ek­kor már hat Tisza-híd feszült két part között megyénkben. A vasbeton hídépítésben megyénk szerepe ugyancsak a legek közé sorolható - össze­gez Tóth Ernő. Vasútvonal fe­letti hidak épültek már 1910-ben, majd 1935-ben. A Csongrád-Szentes közötti Ti­sza-híd azzal büszkélkedhet, hogy hazánk második, akkor legnagyobb nyílású szabadon betonozott hídja, mely az első vasbeton Tisza-hidunk. Igazi gyöngyszem: Csongrád 1896 óta üzemelő ponton híd­ja, mely kialakítását illetően is Vándorok Magyarcsanád határában ma is megtalálhatók a közúti, de a vasúti híd maradványai is. Rövid életük elsődleges oka a Trianonban kijelölt or­szághatár. A vasúti hidat az első, míg a közútit a második világháború sodorta el. E hi­dak sorsa pusztulásuk után is közös: vándorhídként új he­lyen tovább szolgálják a köz­lekedést. A Maros fölötti ma­gyarcsanádi közúti átkelőből két híd lett - a Zagyva fölött Szolnok és Zagyvarékas ha­tárában. A csongrádi Tisza-híd második világháború utáni helyreállításakor használták föl a magyarcsanádi Ma­ros-ártéri vasúti hidat, mely 1986-ig, a Tisza-híd átépí­téséig szolgált. A mederhíd egyik nyílását viszont átala­kítások után, 1960-ban a sa­jóecsegi Sajó-híd helyreállí­tásához használták föl, ahol jelenleg is megtalálható. egyedi. így hát szinte mindegy hátra, vagy előre nézünk az időben: Csongrád megyé szá­mos érdekességet kínál a mű­szaki teljesítményeket értéke­lők számára. Szeged pedig méltán nevezhető a régi, jelen­tős és nagy hidak városának. Miközben az újabb művek is fi­gyelemre méltóak. Csak egy példa: Szeged és egyben - Bu­dapesten kívül - hazánk legna­gyobb közúti hídja 1979-ben épült. A 141 méter nyílású Ber­talan Lajos híd 762 méter hosz­szú, 15 ezer négyzetméter felü­letű, s az egyetlen vidéki folya­mi hidunk, mely négysávos

Next

/
Thumbnails
Contents