Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-13 / 11. szám

NAPI MELLÉKLETEK MHNMHMHNHII SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2007. JANUAR 13. Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU TÍZ ÉV ALATT 1325 GYERMEK FOGANT A SZEGEDI KAAU INTEZETBEN Szegeden a lombikbébi Kaczur Krisztián kilenc éve, 1998. január 12-én délelőtt, 9 óra 55 perckor született Sze­geden az akkor még önálló or­vosegyetem nőgyógyászati osztályán. A kisfiú volt az első lombikbébi Szegeden. A szege­di Kaáli Intézet módszereinek segítségével azóta több mint 1300 gyermek jött világra. A nagymamának megcsörrent a telefonja. Erzsike néni reme­gő kezekkel emelte fel a kagy­lót. A veje hangját hallotta: „Fél egykor kapcsolja be a tévét, benne lesz az unokája!" A nagyszülők a képernyőt nézve sírtak örömükben. Egy újszü­lött kisfiút, az unokájukat mu­tatták: az első szegedi lombik­bébit, Kaczur Krisztiánt. A legtöbb ember természe­tesnek tekinti a gyermekáldást, ugyanakkor vannak párok, akik külső segítség nélkül nem vál­hatnak szülővé. Ha a gyermek utáni vágy nem teljesülhet a hagyományos módszerekkel, akkor szakorvosok segíthetnek a meddőség okainak feltárásá­ban. Megtermékenyítés Ma már a társadalom számá­ra is elfogadott a mesterséges megtermékenyítés: Magyaror­szágon évente hatezer lombik­bébi-kezelést végeznek el. így hazánkban egy-egy évben 1500-1800 lombikbébi születik. Az első szegedi lombikbébi, Kaczur Krisztián 1998. január 12-én 9 óra 55 perckor született a SZOTE nőgyógyászati klini­káján. A kisfiú 3250 grammal és 50 centivel érkezett meg. A cse­csemő a szegedi Kaáli Intézet­ben fogant meg mesterséges megtermékenyítéssel. Krisztián édesanyjának, Ka­czur Lajosné Évának korábban volt egy nőgyógyászati műtéte, ami meggátolta a hagyomá­A meddőség A kezelés indoka a módszer elindulásakor a nőnél a ké­toldali petevezeték elzáródása volt, de ma már a férfi alacsony spermiumszáma esetén is lé­tezik megoldás. Hazánkban a felmérések szerint a párok kö­zel 15 százaléka meddőségi problémával küzd. A meddő­ség nagyjából hasonló arány­ban vezethető vissza a női, illetve férfi testében keresendő okra. De az orvosok a med­dőséget minden esetben egy pár problémájaként kezelik. A stressz is jelentősen befolyá­solhatja a termékenységet. A meddő párok egy részénél semmilyen szervi, hormonális vagy immunológiai eltérést sem lehet kimutatni. Ezt az orvosok ismeretlen eredetű meddőségnek nevezik. Az első lombikbébi születéséről lapunk is beszámolt: a korabeli címlapfotón a szegedi Kaáli Intézet akkori vezetője: Molnár G. Béla, Kaczur Krisztián és édesanyja, valamint a szülést levezető orvos, Daru József FOTÓ: MISKOLCZI RÓBERT Tízéves a szegedi Kaáli Intézet A szegedi Kaáli Intézet 1997. február 4-én nyi­totta meg kapuit. A kezdetek óta 2007 januárjáig 1325 gyermek született meg a szegedi intézet kezeléseinek eredményeképpen. A 2004-es ke­zelésekből 150 sikeres szülést regisztráltak. Eb­ből 110 esetben egyes szülés zajlott le, 40 szü­lésnél ikrek látták meg a napvilágot. A múlt év­ben 627 kezelést végeztek el. így idén 171 anyu­ka egy babát vár, míg 18 terhesség esetében ik­rek születnek majd. Egyébként országosan éven­te 6 ezer lombikbébi-kezelést végeznek el, amelynek eredményeként 1500-1800 szülést vezethetnek le. Magyarországon tizenegy helyen végeznek lombikbébi-kezelést. Szegeden, a Kaáli Intézetben két nőgyógyász szakorvos, két anesz­teziológus, három diplomás biológus és tízfős szakszemélyzet dolgozik. A költségekről annyit, hogy jelenleg az egészségpénztár öt kezelést fi­nanszíroz. Ha a párok kivizsgáltan, vagyis leletek­kel érkeznek, akkor a 12 ezer forintos első kon­zultációs díj mellett csak a gyógyszerek árát kell fedezniük, ami további 50-100 ezer forintot je­lent. Az Amerikai Egyesült Államokban a hasonló kezelésért több mint 10 ezer dollárt kell fizetni. Tegnapi születésnapjára tortát kapott lapunktól Kaczur Krisztián. Édesanyja ma zsúrt rendez kilencéves fiának és barátainak nyos teherbeesés lehetőségét. A fiatalasszony hat éven ke­resztül próbálkozott különbö­ző módszerekkel: a peteérés gyógyszeres támogatásával és több mesterséges megtermé­kenyítéssel, amikor rátalált a szegedi Kaáli Intézetre. A té­gelyben egyesítették az apai és az anyai sejteket. Az életképes embriót május elsején ültették be az anya méhüregébe, ahol az megtapadt. - Két hét múlva közölték, vá­randós vagyok. Hihetetlen örö­met éreztünk - emlékezik kis­mama korára Éva. - Január 21 -ére voltam kiírva, de Kriszti­án másképp gondolta és kilenc nappal korábban megismerke­dett a világgal. Apás szülés Minden komplikáció nélkül zajlott le az apás szülés. - Már a terhesség is teljesen zavartalan volt és orvosi szem­pontból a szülés sem számí­tott nehéznek. A kismama fá­jásai hajnali háromkor jelent­keztek és négyre már a kli­nikára értek. A baba 10 óra előtt néhány perccel született meg. A gyermekágyban is csak a szokásos sárgaság jelentke­zett, de pár nap alatt az is elmúlt - gondol vissza a szü­lést levezénylő orvos profesz­szor, Daru József. Amikor Krisztiánt az anyu­kával együtt kitolták a szü­lőszobából mindenki a kis jö­vevény csodájára járt. Tévé­riporterek és újságírók adták egymásnak a kilincset: a Dél­magyarország már másnap, január 13-án címlapon szá­molt be az első szegedi lom­bikbébi születéséről. Nem titok Ma már az emberek tájé­kozottabbak a mesterséges megtermékenyítéssel kapcso­latban. A kezelésre jelentkező párok kilencven százaléka nem érez ellenállást, bízik a módszerben. Zádori János, a szegedi Kaáli Intézet szü­lész-nőgyógyásza szerint álta­lános probléma, hogy a nők manapság későbbre tolják a gyermekvállalás időpontját. - Az- életkor előre haladtával csökken a teherbeesés esélye. A felmérések szerint egy 36 éves egészséges nőnek fele annyi esélye van természetes úton teherbe esni, mint egy tíz évvel fiatalabbnak - magya­rázza az orvos. A nagy felhajtás után nyu­godt évek következtek Kriszti­án életében. A boldog anyuka a gyermek hatéves korában beszélt először Krisztiánnak a születése körülményeiről. A most másodikos, nyurga fiúcs­ka nem is lepődött meg azon, amikor kijelentettük, hogy ő már biztosan tudja, hogy nem a gólya hozza a gyerekeket - Dehogynem - kacsint ránk cinkosán Krisztián - Dumbót is a gólya hozta... Krisztián pénteken ünne­pelte a kilencedik születés­napját, így szerkesztőségünk is meglepte egy tortával. Örült az ajándéknak és érdeklődve vizsgálgatta azokat a fotókat is, amelyeket lapunk a szü­letésekor készített. - Hű de pici vagyok! - mé­regeti magát a képeken a hü­velyk- és mutatóujjával. A kisfiúnak a matek a ked­venc tantárgya, gyakran szám­tanozik a nagypapával. Imre bácsi a közös olvasást és a nyelvtant sem hanyagolja el, mert mint mondja nagy zsi­vány az unokája. - Az apja formáját viszi, de az akaratossága az anyjáé ­állapítja meg a nagypapa. Krisztián - mint a többi kis­fiú - nagyon szeret focizni, számítógépezni és legózni. De azt is elárulja: az első ovis szerelem egy éven át tartott. Miután a kislány kinőtte az óvodát, Krisztián egy csokor virággal lepte meg a ballagá­son, majd az anyukája előtt kijelentette: „Soha többé nem leszek már szerelmes." Mi, felnőttek biztosan tud­juk: lesz még. És csak kíván­hatjuk, hogy azt is megtudja, hogy mi is a szerelem gyü­mölcse, a gyermekáldás. HORVÁTH LEVENTE „Hű, de pici voltam!" - méregeti magát a kilenc évvel ezelőtti képen Krisztián FOTÓK: FRANK WETTE

Next

/
Thumbnails
Contents