Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-02 / 1. szám
14 •HIRDETÉS" KEDD, 2007. JANUÁR 2. Várhidi Péter szövetségi kapitány a fiatalítás feltétlen híve A jó edző nem csak nézi, látja is a futballt A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Várhidi Pcter ez idáig egyetlen alkalommal vezette nemzeti csapatunkat. A Kanada elleni győzelemnek köszönhetően az addig csak ideiglenesen betöltött posztot ez év végéig végérvényesen megkapta. Nem mondott le az idősebb évjáratú labdarúgókról sem, de nála a fiatalok előnyt élveznek. Mindezt - többek között az ő részvételével - a napokban az újszegcdi sportcsarnokban hatalmas sikerrel megrendezett Baróti Lajos-emlékmeccs során készített interjúban árulta el. - Negyvenbét évesen szövetségi kapitány lett, másképp fogalmazva edzői pályafutásának csúcsára ért. Ön is így gondolja? - Feltétlenül. Ha valaki elkezdi ezt a szakmát, és van benne megfelelő ambíció, az biztos, hogy egyszer szövetségi kapitány szeretne lenni. Bennem megvolt, azzal együtt, hogy a felkérés pont akkor jött, amikor a legkevésbé számítottam rá. Áprilisban kerültem a szövetséghez, és szerintem csak az utánpótláscsapatokkal elért apróbb sikerek, és az A-válogatott balsikere hozta meg számomra azt a lehetőséget, ha csak egyetlen meccsre, de megkapjam a nemzeti gárdát. Hosszabb távra kell tervezni - Gondolom, váratlanul érte a felkérés. - Amikor értesültem róla, hogy én leszek a Kanada elleni talájkozón a megbízott kapitány, azt hittem, álmodom. Az U19-es korosztályos válogatottal épp Cipruson voltunk Eb-selejtezőn, amikora szövetség elnöke, Kisteleki István felhívott. Elmondta az elképzelését és a tervét, majd meghallgatta az enyémet. Aztán megegyeztünk. Szinte pillanatok alatt játszódott le az egész. - December 14-étől immár nem megbízott, hanem teljes hatalommal felruházott szövetségi kapitány. A kinevezése 2007. december 31-éig szól. Milyen eredményeket kell produkálnia ahhoz, hogy az év végén lejáró szerződését meghosszabbítsa az elnökség? - Szerintem nem eredmény kell ehhez, legalábbis én így vettem ki a vezetőség szavaiból. Nem az eredményességet fogják rajtam számon kérni, sokkal inkább azt, amit Kanada ellen bevállaltam, a fiatalítást. Azt szeretnék látni, ez a folyamat hoszszabb távon tud-e működni, lehet-e ezekből a srácokból ütőképes csapatot kialakítani. Kíváncsiak rá, az év végéig kialakul-e az a mag, az a gerinc, amellyel 2008-ra, a vb-selejtezőkre fel lehet építeni egy igazi válogatottat. Amely nem biztos, hogy kijut a 2010-es világbajnokságra, de hosszú távon lehet rá építeni. - Az ember nem győzi kapkodni a fejét, annyi a fiatal a keretben. Nem érzi úgy, hogy a kelleténél is nagyobb terhet rakott a vállukra ? - Nem! El kell ezt viselni. Az edzőtáborban, az együttlét alatt LAJOS BÁCSI AZ EGYIK LEGJOBB MAGYAR EDZŐ Várhidi Péter nagy szeretettel beszélt Baróti Lajosról, arról az emberről, akinek az emlékmeccsén góllal segítette csapatát, a Délmagyarország-VSI-t. - Lajos bácsi az egyik legnagyobb magyar labdarúgóedző volt. Mindig becsültem benne, hogy volt egy elképzelése a futballról, pontosan tudta, mivel lehetünk eredményesek. Nem dobálózott, nem kapkodott. Igaz, akkor még olyan játékosok rúgták a labdát Magyarországon, akik nem hozták szégyenbe. Begyakorolt figurái, támadási variációi mindig ültek, azokkal meccseket döntött el. Lajos bácsi következetes, a saját céljait szem előtt tartó ember volt, aki végig tudta vinni az akaratát, és ez az eredményekben is megmutatkozott. Harmadik a HNKC a kolozsvári tornán A HNKC SE NB l-es női kézilabdacsapata Kolozsváron vett részt felkészülési tornán, melyen a harmadik helyen végzett. Kolozsváron a román bajnokságban a 3. helyen álló házigazda, a Nagybánya, a Marosvásárhely és a HNKC SE részvételével rendeztek nemzetközi női kézilabdatornát. Az esemény - ahogy Kiss Szilárd, a Vásárhely vezetőedzője fogalmazott - jól szolgálta a felkészülést, rendkívül hasznos volt; mindenkinek bizonyítási, játéklehetőséget adhatott, így a Németh Toll Makóból visszatért Tatjana Sztupakovának is. A hazaiak ellen igazi ki-ki meccset vívtak a kék-sárgák, de veszítettek (pár perccel a vége előtt még vezettek...), a Marosvásárhelyt viszont már sikerült legyőzni. Utóbbi meccs negatívuma, hogy Olga Nyikolajenko megsérült. A Nagybánya elleni találkozó verekedős volt, főleg az első félidőben, és a vásárhelyiek már azt fontolgatták, nem folytatják a bírók „jóvoltából" pankrációvá alakult partit. Erre nem került sor, és a rivális megőrizte ötgólos előnyét. Az együttes ma délelőtt kezdi a 2007-es munkát, és a bajnoki folytatásig (január 13-án) még két edzőmeccs szerepel a programban az NB I/B-s Óbudai Goldberger (január 7-én, idegenben) és a Tisza Volán SC serdülő fiúcsapata (január 9-én, hazai pályán) ellen. A HNKC SE eredményei: Nagybánya-HNKC SE 29-24, a vásárhelyi gólszerzők: Wolf 9, Jenőfi 4, Bloj, Sztupakova 3-3, Szepesi 2, Földes, Fülöp, Sípos l-l. HNKC SE-Marosvásárhely 35-27, a vásárhelyi gólszerzők: Wolf 10, Jenőfi 8, Földes, Gagyi 4-4, Fauszt 3, Nyikolajenko, Bloj 2-2, Mayer, Sípos 1 -1. Kolozsvár-HNKC SE 31-30, a vásárhelyi gólszerzők: Nyikolajenko 9, lenőfi, Sztupakovd, Szepesi, Wolf 4-4, Fülöp, Sipos 2-2, Földes 1. A torna végeredménye: 1. Kolozsvár, 2. Nagybánya, 3. HNKC SE, 4. Marosvásárhely. I.P. EGYMÁS ELLEN KEZDENEK Az őszi makói megyei rangadót úgy harangoztuk be: ilyen is régen volt. Ez a megálllapítás a január 13-án 18 órakor kezdődő meccsre is igaz. Akkor Vásárhelyen, a Hódtói Sportcsarnokban mérkőzik meg a két NB l-es Csongrád megyei alakulat. Egymes ellen kezdik a 2007-es évet. Szeptemberben Kiss Szilárd edző tanítványai örülhettek, 31-24-re nyertek a Maros-parti városban. azt tapasztaltam, ezek a gyerekek igenis akarnak válogatottak lenni, nem félnek a megmérettetéstől; pontosan tisztában vannak vele, a jövő mindenképpen az övék. Biztos, hogy lesznek ennek buktatói, de lesznek majd szép oldalai is. Bárhogy is sül el, meggyőződésem és hitem: a magyar labdarúgás felemelkedésében ez az egyetlen út, egyszerűen nincs más lehetőség. - Mit tart célravezetőbbnek: a tehetségeink már fiatal korban külföldre szerződjenek, vagy maradjanak itthon, erősítsék a hazai bajnokságot ? - Kétélű a dolog. Sajnos azt kell mondanom, a mai magyar feltételrendszer nem alapja annak, hogy válogatottak legyenek, és fejlődjenek. Igaz, az MTK példája azt mutatja, azért ez mégis lehetséges, de a kék-fehérek példája kirívó. Most ott tartunk, a gyerekek inkább külföldön tudnak fejlődni. így viszont úgy járunk majd, mint a dánok, a norvégok, a finnek, a nemzeti csapatot csak a selejtezőkön látjuk majd. Ez nem feltétlen baj, az viszont már igen, ha a miénknél lényegesen nívósabb bajnokságokban nem tudnak majd rendszeresen játszani. Ebben az esetben viszont megrekedhet a fejlődésük. Úgyhogy nehéz a kérdésére szakszerű, pontos választ adni. Reformokra van szükség - Sokan hangoztatják, futballunk életben tartásának egyetlen esélye, ha Magyarország áprilisban megkapja a 2012-es Eb-rendezést. Egyetért ezzel a megállapítással ? - Anyagilag tényleg így van. Amennyiben nem mellettünk voksolnak az UEFA illetékesei, a jelenleginél akkor sem lesz roszszabb a helyzet. Nincs pénz, és nálunk a labdarúgás megitélése is borzasztó. Mégis látok reménysugarat. Az emberek még mindig szeretik a futballt, és bíznak a fiatalokban. Mert nekik más a mentalitásuk, mint az idősebbeknek, másképp lettek a labdarúgásra nevelve, ők talán még nincsenek annyira megfertőzve, bennük még van tűz. - Ha kizárólag önön múlna, milyen azonnali intézkedéseket vezetne be a magyar futball megreformálása érdekében ? - Első és alapvető: kötelezném az összes első osztályú klubot, hogy spanyol vagy német mintára hozzanak létre egy B csapatot, amelyet az NB II-ben vagy NB III-ban kellene szerepeltetni. Ehhez persze az MLSZ elnökségének a döntésére lenne szükség, csak az a baj, hogy a testületben helyet foglalóknak ez nem biztos, hogy érdekük. Pedig ez életbevágóan fontos kérdés, mert csak 18 éves korig tudunk versenyképesek lenni, utána már nem, hiszen nem kerülnek be a kezdő tizenegybe. Mégpedig azért nem, mert a klubok azt az utat járják, hogy telerakják csapatukat középszerű külföldiekkel. Éppen ezért a második nagy döntésem az lenne, hogy visszafognám ezt a folyamatot, csak olyan külföldit engednék játszani, aki tényleg nagy erősítést jelent, akire fel lehet nézni, akitől tanulni lehet, mert különben csak megfosztja a lehetőségtől a tehetséges fiatalt. A harmadik pedig: újra csak bebizonyosodott, hogy sok a tizenhat együttes az élvonalban. Nyugodtan vissza lehetne térni a tizenkét csapatos Borsodi Ligára. Meggyőződésem: nincs ennyi első osztályú játékos az országban. Capellót nagyra tartja - Van edzői példaképe ? - Igazából nincs. A jó tréner kategóriájába azok tartoznak nálam, akik érzik a taktikai finomságokat, a váratlan húzásokat. Azokat az edzőket becsülöm, akik nem nézik a futballt, hanem látják. Ilyen viszont csak nagyon kevés van. Közéjük tartozik például a Real Madrid trénere, Capello, aki a mérkőzésekbe úgy tud belenyúlni, hogy azt öröm nézni. Az Internazionale edzőjét, Mancink nem tartom túl jó szakembernek, mégis azt kell mondanom, hihetetlen érzéke van a meccsek közbeni változtatásokhoz, mert vagány, meg mer húzni olyan taktikai dolgokat, amit más nem. Ehhez persze olyan játékosok kellenek, mint amilyenekkel ő rendelkezik, ezeknek a labdarúgóknak elég két dolgot bemutatni, és ők azonnal tudják, mit kell csinálniuk. SZÉLPÁL LÁSZLÓ NEVJEGY Várhidi Péter 1958. május 8-án született Budapesten. Játékosként az Újpesti Dózsában, a Ganz-Mávagban, a Dömsödben és a BVSC-ben futballozott. Utóbbi csapatban 34 évesen mutatkozott be az NB l-ben, ahol összesen négyszer lépett pályára. Edzői pályafutása 1992-ben indult a BVSC utánpótláscsapatainál, az élvonalban 1997-ben mutatkozott be az Újpestnél, amellyel rögtőn bajnoki aranyat nyert. Három évet húzott le a Megyeri úton, majd a Videoton, aztán a Nyíregyháza szakmai munkáját irányította. A Sport televízióban negyedik éve szakkommentátor, az MLSZ-be 2006-ba került. Vezette az U18-as, majd az U19-es válogatottat, utóbbi megbízatását megtartva a múlt esztendő október 31. óta a felnőtt gárda szövetségi kapitánya. Vezetésével barátságos találkozón Magyarország 1-0-ra legyőzte Kanadát. Újra nagy sikert hozott a gála KÉZILABDA Már harmadszor rendezték meg az E-on kézilabdagálát - több szegedi, megyei kötődésű résztvevővel ezúttal a fővárosi Syma-csarnokban, és ismét nagy sikert aratott a sportág kedvelőinek körében. MUNKATÁRSUNKTÓL Immáron harmadik alkalommal rendezték meg az E-on kézilabdagálát. Az eseményre - Szeged és Debrecen után - ezúttal a budapesti Syma-csarnokban került sor, telt ház, mintegy hatezer néző előtt. A remek hangulatú évbúcsúztató a Ferencváros-Szekszárd szivacskézilabda-mérkőzéssel indult, majd a szokásos nosztalgia összecsapáson ezúttal a Ferencváros és a Vasas 1993-as női csapatai találkoztak egymással. A piros-kékek - megismételve 13 évvel ezelőtti bajnoki döntőbeli sikerüket - most 17-15-re nyertek. A „régi idők" nagyjai után a jelenkor legjobb női játékosai vettek részt ügyességi vetélkedőn. A „Bombázók" küzdelmeit - azaz a lövéspontossági és -erősségi megmérettetést - egy igazi bombázó, a ez egyik legszebb kézilabdás, Tápai Szabina nyerte. Ezt követően az E-on olimpiai Ttfirt kuv • ->.ií,H -.Á-úi Sió 1 Mezei Ricsi is elismerte, a gálán Gál Gyula volt a „Király" MTI-fotó csapat mérte össze erejét a magyar média képviselőivel, a kiváló, többségében még aktív spor•>K.á >'•/:: . i-iii' .;iw /,': tolók 15-10-re diadalmaskodtak. De nem ez, hanem a móka, a jó hangulat volt a fontos. A szünetben a férfiak ügyességi vetélkedőjét, „A levegő urai" viadalt rendezték meg, melyet az 52 pontot elérő Törő Szabolcs, Császár Gábor dunaújvárosi kettős nyert, megelőzve a Berta Róbert, Bendó Csaba (42 pont) pickes és a Gál Gyula, Tombor Csaba (30 pont) veszprémi duót. Következhetett a fő attrakcióként az TŰI Star-mérkőzés. Az Ászok elnevezésű gárda (a Pickből Mezei Richárd erősítette a soraikat, de exszegediként ott volt még Buday Dániel és Nagy László, a vásárhelyi kötődésű Kirsner Erika, valamint a kispadon a szintén nem „ismeretlen", a férfi válogatottat irányító kettős, Skaliczki László és Farkas József foglalt helyet) a szünetben még 18-13-ra vezetett, majd a Királyok (a Pick Szegedből Vadkerti Attila játszott náluk) összeszedték magukat, és egyenlítettek, 33-33. Jöttek a hétméteresek, amelyben a királyi gárda bizonyult jobbnak. A gálán hozták nyilvánosságra, hogy a szurkolók szavazatai alapján a 2006-os esztendő legjobb kézilabdázója Pálinger Katalin lett. És ugyancsak ezen a rendezvényen adták át a szövetség által a legjobbnak választottaknak az év kézilabdázója elismerést: Mayer Szabinát (HNKC SE, az év junior női játékosa) is megtapsolta a Syma-csarnok hatezer fős köbr zonsege. Várhidi Péter (középen) volt a Baróti-emlékmeccs egyik sztárja Fotó: Karnok Csaba