Délmagyarország, 2007. január (97. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-08 / 6. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2007. január 8., hétfő A JANUÁR 1-JEI BŐVÍTÉS UTÁN 27 ÁLLAM ALKOTJA AZ EURÓPAI UNIÓT - 30 MILLIÓ FŐVEL GYARAPODOTT A KÖZÖSSÉG Románia és Bulgária a két legszegényebb tag Romániával és Bulgáriával 27 tagúra bővült az Európai Unió január elsejével. Ezzel a közösség lélekszáma közel 30 millió fővel gyarapodott, és az EU 490 milliós népességének már több mint egynegyedét a volt keleti blokk országai adják. A két új tagállam viszont az unió két legszegényebb országa, ahol az egy före jutó hazai össztermék (GDP) alig éri el az EU-átlag harmadát. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Európai Unió minden korábbi belépésnél keményebb feltételekkel vette fel tagjai közé Romániát és Bulgáriát. A két ország a belépés után is szigorú ellenőrzés alatt marad, különösen három területen: az igazságügyi rendszer átalakításában, az európai támogatások kezelésében, kifizetésében és az élelmiszer-biztonság terén. Az Európai Unió lakossága január 1-től 463,5 millióról 492,8 millióra gyarapodott a Román és európai uniós zászlóval ünneplik az emberek országuk EU-tagságát Bukarestben az újév napján 21,6 milliós Románia és a 7,7 millió lakosú Bulgária csatlakozásával. A 27 tagúra bővült EU határa immáron a Fekete-tengerig terjed, a közösség lakosságának több mint egynegyedét a volt keleti blokk országai adják. A két üj ország FOTÓ: MT1/K0SZT1CSÁK SZILÁRD Várnából Szófián át Londonba tartó buszra szállnak fel utasok a fekete-tengeri kikötővárosban egy nappal Bulgária csatlakozása után FOTÓ: MTI/AP/PETAR PETROV az unió két legszegényebb tagállama: egy főre jutó hazai össztermékük (GDP) alig éri el az EU-átlag harmadát. A 25 eddigi tagállam tavalyi, az előrejelzések szerint 11,4 ezermilliárd eurós összesített GDP-jéhez Románia 90, BulA bővítés állomásai 1951. április 18.: Franciaország, az NSZK, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Olaszország aláírja a Párizsi Szerződést az európai szén- és acélközösség (Montánunió) megalapításáról. (1952-ben életbe lép.) 1957. március 25.: A hatok aláírják a Római Szerződést az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalapításáról. Külön egyezményben megalapítják az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) is. (Életbe lép 1958. január l-jén.) A Párizsi és a két Római Szerződéssel megalakuló három közösség válik a ma Európai Unióként ismert európai integráció magjává. 1965. április 8.: A hatok aláírják a szerződést az EGK, a Montánunió és az Euratom egyesítéséről. Életbe lép 1967. július l-jén, a szervezetet Európai Közösségeknek (EK) nevezik. 1973. január 1.: Nagy-Britannia, Dánia és Írország csatlakozik a közösséghez, amely így kilenc tagúra bővül. 1981. január 1.: Görögország a közösség tizedik tagállama lesz. 1986. január 1.: Csatlakozik Spanyolország és Portugália. 1991. december: A kelet és közép-európai térségből az első társulási szerződések aláírása Magyarországgal és Lengyelországgal. 1996-ig a többi érintett kelet-európai állammal is megkötik a társulási szerződést. (Törökországgal már 1963-ban, Máltával 1970-ben, Ciprussal 1972-ben írnak alá hasonló megállapodást.) 1992. február 7.: A Maastrichti Szerződéssel a tagállamok létrehozzák az Európai Uniót (Életbe lép 1993. november l-jén.) 1995. január 1.: Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával az Európai Unió 15 tagú lesz. 2004. május 1.: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia az Európai Unió új teljes jogú tagállamaivá válnak. Az EU a csatlakozással 25 tagúvá bővül. KAMARAI HÍREK •teöA Tájékoztatjuk tisztelt Ügyteleinket, hogy Kamaránk Széchenyi Kártya Irodájának nyitva tartási ideje megváltozott: héttő-szerda: 9.00-12.00 és 13.00-15.00, kedd-csütőrtök-péntek: 9.00-12.00 Szeretettel várjuk régi és új Ügyfeleinket! ADÓVÁLTOZÁSOK 2007 HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI ELŐADÁS ELMARAD!!! Ezúton értesítjük a jelentkezőket, hogy az ADÓVÁLTOZÁSOK 2007. című 2007. január 9-ére Hódmezővásárhelyre meghirdetett előadás közbejött akadályok miatt elmarad, egy későbbi Időpontban kerül megtartásra. Szíves elnézésüket kérjük. ELEKTRONIKUS BEVALLÁS 2007 ÉVTŐL Időpont: 2007. január 10., 9 óra Helyszín: CSMKIK konferenciaterem. Előadók: Bakacsiné dr. Pálinkó Gabriella főosztályvezető. Nyilas Gábor címzetes tanácsos. APEH Csongrád Megyei Igazgatóság. Témánk: Az elektronikus bevallásra 2007. évtől kötelezettek köre, bevallási, adatszolgáltatási határidők, kitöltendő nyomtatványok, ezen vállalkozói kör részére 2006. évről elektronikus úton beadandó bevallások. Az elektronikus bevallás elkészítésének és beküldésének tartalmi és technikai kérdései. Jelentkezési határidő: 2007. január 8.. hétfő. KOMMUNIKÁCIÓS ÉS REKLÁM SZAKMAI DÉLUTÁN Téma: A nagy Szeged e-könyv Meghívott vendég: Tápai Csaba, multimédiás vállalkozó. Időpont: 2007. január 18., 14 óra. Helyszín: Novotel Szeged (Maros u. 1). Ftészvételi szándékát kérjük mielőbb jelezze a kamara elérhetőségein, ill.: kovács, kata 6 csmkik.hu. UTOLSÓ LEGETÓSÉG! MESTERVIZSGA KEDVEZMÉNYESEN! A kamara DmG Kht.-ja kedvezményes mestervizsgára felkészítő tanfolyamokat szervez. A teljes képzési költség most csak 60 ezer FL Év elején induló képzéseink: autóelektronikai műszerész, autószerelő, gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő. További tervezett tanfolyamok: asztalos, fodrász, gázvezeték- és -készülókszerelő. karosszérialakatos, kőműves, kozmetikus, pék, szobafestő-mázoló és tapétázó, villanyszerelő, vízvezeték- és központifűtés-szerelő. Bővebb információ és jelentkezési lap kérhető a kamarában Dovál Anikótól a 62/486-987/182 m. telefonszámon ELEKTRONIKUS ADÓBEVALLÁS GYAKORLATI OKTATÁS A kamara DmG Kht.-ja számítógépes oktatókabinetjének (elhasználásával a könyvelők részére az elektronikus bevallás gyakorlati bemutatásával előadást szervez kezdőknek 4 órában „Az elektronikus adóbevallás beküldése az ABEV-program segítségével, az ezzel kapcsolatos szakmai és technikai problémák"cimmel Szegeden január 18-án, és haladóknak 2 órában január 29-én az „Aktuális tudnivalók az elektronikus bevallásról. Az elektronikus bevallások javításának lehetöségei"cimme\. Jelentkezési lap és további felvilágosítás a 486-987/131-es melléken kérhető. CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12; tel.: 62/426-343, 486-987, fax: 62/426-149 E-mail: info@csmkik.hu, web: www.csmkik.hu gária 24 milliárd euróval járul hozzá. Az EU kohéziós és strukturális alapjaiból a következő három évben Románia 10,5 milliárd euróval, Bulgária 3,9 milliárddal részesedhet. A két új tagállam polgárai várhatóan május közepén választják meg a 18 bolgár és 35 román képviselőt az Európai Parlamentbe, amelynek létszáma ily módon a jelenlegi 732-ről 785-re nő. Az EU legfőbb operatív döntéshozó szervében, a Miniszteri Tanácsban Bulgáriának 10, Romániának 14 szavazata van, az Európai Bizottságba pedig egy-egy biztost delegálnak: Meglena Kuneva fogyasztóvédelemért felelős, illetve Leonard Orbán, az unió többnyelvűségéért felelős biztost. Uniós tagságának első évében, az idén, Románia mint- , egy 10 milliárd euró külföldi tőkebefektetésre számít, nagyrészt uniós cégek részéről. Szakértők főleg az infrastruktúra, a szállítás és az energiaipar fejlesztésében várnak élénkülő befektetéseket, s az elektronikai kiskereskedelem és a biztosítás terén is jó lehetőségeket látnak az uniós cégek számára a román piacon. 2005-ben mintegy 4 milliárd euró közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezett Romániába, a 2004-es 5 milliárd euró után. Tavalyi adat még nem áll rendelkezésre. A fő befektető tavalyelőtt Ausztria volt 3,75 milliárd euróval, amelyet Hollandia követ, 2 milliárd euróval, majd Németország következik, közel egymilliárddal. Németország után Görögország, Olaszország és Törökország a sorrend. A fő befektetési területek a bankok és az infrastruktúra voltak. A kelet-európai külföldi befektetések túlnyomó része, 26 milliárd euró, tavalyelőtt a térség nyolc, újonnan uniós taggá vált országára jutott, ez 20 százalékos növekedés volt 2004hez képest. Észtország, Litvánia, Szlovákia, Csehország és Magyarország jutott a nyolcak közül a legnagyobb összegekhez, Lettország, Lengyelország, Szlovénia kisebb vonzerőt gyakorolt a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW) kimutatása szerint. Munkavállalók Angliában Jelentős hasznot húz a brit gazdaság a kelet-európai EUtagállamok munkavállalóinak tömeges bevándorlásából - áll a Bank of England elemzésében. A jelentés megállapítja: a bevándorlás a közvélekedéssel ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a természetes munkanélküliségi arányt, mivel az új uniós tagállamokból érkező bevándorlók úgy növelik a foglalkoztatottságot, hogy nem a brit lakosságtól vesznek el álláslehetőségeket, hanem üres munkahelyeket, illetve számukra brit munkáltatók által létrehozott új állásokat töltenek be. Mindemellett a kelet-európaiak tömeges bevándorlása az inflációs nyomást is enyhítette. Míg a 2004-es bővítéskor Nagy-Britannia azonnal megnyitotta munkapiacát az akkori új tagállamok előtt, most a Romániából és Bulgáriából érkezőknek belátható ideig jelentős munkapiaci korlátozásokkal kell szembenézniük. Öt éve vezették be az eurót Ót éve áldják a nevét a gazdasági szakemberek, és gondolnak nosztalgiával a régi nemzeti valutára az egyszerű európai uniós állampolgárok. Fél évtizede annak, hogy készpénzként bevezették az EU közös valutáját, a nemzeti valuták helyébe lépő eurót. MTI A közös fizetési eszköz gondolata hosszú évekre nyúlik vissza az unió történetében, és az Európai Közösséget „gatyába rázó" Jacques Delors bizottsági elnök regnálása alatt került minden addiginál komolyabban a tárgyalóasztalra. Az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány már a belső piac továbbfejlesztése mellet foglalt állást, az 1992-es maastricthi szerződésbe pedig már a közös pénz bevezetéséről szóló első rendelkezések is bekerültek. A „gyermeknek" az Európai Tanács 1995-ös madridi értekezletén lett neve, a többek által támogatott forintot végül legyőzte a sokak által fantáziátlannak tűnő euró név. A név mellé szimbólum is került, a jel alapja a görög epszilon, amely utal az európai civilizáció gyökereire, és természetesen az öreg kontinens nevének kezdőbetűjére. A jelben látható két párhuzamos vonal az egyenlőség jele, és azt a reményt fejezi ki, hogy az euró értékálló pénznem lesz. 1998-ra véglegessé vált azon tagállaipok listája, amelyek számlapénzként egy évvel később bevezethették az eurót: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. 2000-ben Görögország csatlakozott az euróklubhoz, Dánia népszavazáson elutasította az eurót, és távol maradt Nagy-Britannia és Svédország is. A bűvös nap, amikor az uniós állampolgárok kezükbe foghatták az uniós közösségi szellem építésének céljából is bevezetett eurócenteket és bankókat, 2002. január l-jén jött el. Rövid ideig egymás mellett volt forgalomban az euró és a nemzeti valuta, ám február 28-ára befejeződött a régi pénzek kivonása. így búcsút kellett inteni a belga franknak, a finn márkának, a francia franknak, a görög drachmának, a holland forintnak, az ír fontnak, a luxemburgi franknak, a német márkának, az olasz lírának, az osztrák schilingnek, a portugál escudónak és a spanyol pesetának. A tagállamok jellegzetességeire ezentúl csak az adott országban előállított euró- és eurócentérmék fejoldali vésete utal, amelyet minden tagállam saját maga alakíthat ki. A fejoldaltól függetlenül mindegyik érme érvényes az egész eurózónában. Pénzérméből találkozhatunk az 1, 2, 5, 10, 20 és 50 centes érmével, valamint az 1 és a 2 eurósokkal. Az uniós papírpénzek egyformák, legkisebb az 5 eurós, legnagyobb pedig az 500 eurós bankjegy. Az Eurobarométer legutóbbi felmérése szerint az euró nem lett túl népszerű a tagállamok lakosságának körében. A megkérdezettek 81 százaléka az eurót okolja a 2002 óta végbement áremelésekért és a drágulásért. Mindezek ellenére a klubnak január l-jén újabb tagja lett: a 2004-ben csatlakozott országok közül elsőként Szlovénia is áttért az euróra.