Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-02 / 282. szám

10 SZIESZTA-PROGRAMAJÁNLÓ 2006. december 2., szombat KILENCVENÖT ÉVES LENNE ERDEI FERENC SZOCIOGRÁFUS, POLITIKUS Szenvedélye volt a sütés-főzés Politikus és szociográfus Erdei Ferenc agrárközgazdász, politikus, szociográfus, tudományszervező, akadémikus 1910. december 24-én kisparaszti családban született Makón. Elemi és középiskolái után a szegedi egyetem jogi karán folytatta tanulmányait. Első szociográfiáját Királyhegyesről írta. 1930-tól kapcsolódott be a falukutató munkába. Az egyetem elvégzése után könyvelőként dolgozott a hagymatermelők szövetkezetében, később annak ügyvezető igazgatója. Futóhomok című szociográfiája nagy visszhangot váltott ki. 1939-ben részt vett a Nemzeti Parasztpárt megalapításában, egyik főelőadója volt az 1943-as szárszói konferenciának. 1944-ben az ideiglenes nemzetgyűlés képviselője, majd az ideiglenes kormány belügyminisztere. Jelentős szerepet játszott a földreformtörvény megalkotásában. Később államminiszter, majd földművelésügyi miniszter, aztán az igazságügyi tárca élén állt, hogy ismét agrárminiszter legyen. 1955-56 között a Minisztertanács elnökhelyettese. 1957-től a Magyar Tudományos Akadémia Agrárgazdaságkutató Intézetének igazgatója, majd az MTA főtitkára, 1964-70 között az akadémia alelnöke. 1965-től tagja az Elnöki Tanácsnak. Szociográfia munkái mellett főképp az mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozott. Kilencvenhat évvel ezelőtt, 1910 szentestéjén született Makón Erdei Ferenc, aki szociográfusként indult, megalapította a Nemzeti Parasztpártot, volt belügy- és földművelésügyi miniszter, a Délmagyarország főszerkesztője, s az akadémia tagja. Mindvégig egyszerű embernek tartotta magát, s kevesen tudják, kedvelte a sütést-főzést, szívesen vágott disznót, s főzte a híres kakaspörköltjét. Erdei Ferencről könyvtárnyi könyvet írtak már, hiszen politikusként és szociográfus-falukutatóként jelentős életművet hozott létre. Róla mint emberről azonban már csak kevesen tudnak, hiszen 1971-es halála óta is jelentős idő eltelt már. Szülővárosában, Makón azonban még élénken emlékeznek rá mint magánemberre. Egyszerű, a társasághoz alkalmazkodó embernek ismerte meg Erdei Ferencet a makói Tóth Ferenc, aki felesége szüleinél találkozott néhányszor az ott vendégeskedő íróval, akit akkor már országgyűlési képviselőként is ismertek. - Sosem kérkedett érdemeivel, magát egyszerű embernek mondta - tette hozzá Tóth Ferenc. Kiváló amatőr szakácsnak, kolbászkészítőnek ismerte az író-politikust Szabó István, aki szerint Erdei Ferenc ez irányú tudását édesapjától örökölte. - Mindent precízen készített, így aztán szakácskönyvében mindent pontosan írt le. Anynyira precíz volt, hogy ha nem tudott eljönni hozzánk disznóvágásra, akkor pontosan megírta, milyen sertést vegyek, kis fejűt és kis lábút, azaz nem csontos jószágot. Ebből készítette el a híres Erdei-féle kolbászt, melybe a töltelék húst kézzel kellett alaposan meggyúrni. - Szerinte igazi túrót az országban is csak a makai paErdei Ferenc csirkesütésre készül. Szívesen sütött-fözött ARCHÍV FOTÓ: ERDEI ANDRÁS Miniszterként is hajnalban kezdte a munkát rasztasszonyok tudtak készíteni, így ha szülővárosában járt, két kilót is magával vitt. Ha nem ért rá maga, akkor a sofőrjét küldte ki a tanyavilágba kakasért, mert úgy tartotta, a legfinomabb paprikást csak a földeken felnőtt baromfi húsából lehet készíteni. - Nagyon-nagyon jó édesapa volt, de András bátyámmal együtt csak egyetemista korunkban kerültünk igazán közel hozzá - idézte fel emlékeit lánya, Erdei Sára biológus. Lánya hozzátette: édesapja fordított életet élt, mint gyermekei, ugyanis hajnalban dolgozott, míg azok egyetemista korukban éjszaka tanultak. - Addig főleg ideje nem volt ránk. A családot inkább édesanyánk (Majlát Jolán néprajzos-történész) tartotta össze, bár az édesapám volt a családfő, édesanyám erős személyisége határozta meg életünket, ő szervezte a család életét. Édesapám igényelte a makói, paraszti hagyományok szerinti tüsténkedést tőlem, a lányától. Amikor főzött, nekem kellett neki segédkeznem, például vacsorák, vendégségek alkalmával, illetve ilyenkor nekem kellett ellátnom az étkezés körüli teendőket. Alaposságára jellemző, hogy húsgalambtenyésztőként tudományos módszerekkel keresztezte a galambjait, követve azok családfáját, a szülők és az utódok tulajdonságait. Állítom, többet tudott a genetikáról, mint én. Tóth Ferenc történész, nyugalmazott makói múzeumigazgató több füzetnyi tanulCiprus, a tenger ölelésében Télen-nyáron kínál fantasztikus kalandokat Ciprus. A sziget színeivel varázsolja el a kirándulókat, akik között viszonylag kevés a magyar. Főként nyugat-európaiak látogatják a görögök által lakott területeket, ahol azonban vigyázni kell: a török határ mentén számítani lehet fegyveres támadásra. A görög mitológia szerint itt született Aphrodité, a szerelem istennője. Az antik ábrázolás szerint a nőalak meztelenségében szelíd és előkelő: a sziget színei harmonizálnak a róla kialakult képzettel. A holdezüst, a kék végtelen árnyalatai, a fehér fényű nap elkápráztatnak. Ciprus vonzó minden időben, hiszen a sziget télen és nyáron kínál csodálatos kalandokat. A hideg évszakban a téli sportok, a forró nyárban a tenger minden kincse vár. Az ellenállhatatlan utazásra készülőknek érdemes tudni néhány apróságot. Bár a Ciprusi Köztársaság tagja az Európai Uniónak, a szigeten fizetőeszközként használt ciprusi font nem konvertibilis, tehát Magyarországon nem lehet váltani. Ciprusra eurót érdemes vinni, az unió pénzét bárhol elfogadják. Euró ellenében a hazainál csak némiképp magasabb áron juthatunk hozzá a szolgáltatásokhoz, az éttermek kínálata bőséges, a főváros Lidras nevű sétálóutcáján az elegáns holmikat lényegében ugyanannyiért lehet megvenni, mint Pesten. Egy csésze ciprusi kávé egy fontba kerül, ami ötszáz forintot jelent. A ciprusi kávé pontosan ugyanolyan, mint a török: erős, aromája kellemes és zaccos. Mégis, az éttermekben vigyázzunk arra, hogy ne török kávét kérjünk, a görög pincér ugyanis ezt nem veszi jó néven. Miután a törökök megszállták a sziget egyharmadát 1974-ben, a szigetet kettészelő határ mentén sokfelé aknákat helyeztek el. Ezért nem szabad letérni az utakról, a török hadsereg lőállásban figyeli a határsértőket a hegyi falvakban. Ha nem szervezett úton veszünk részt, a kirándulásokhoz feltétlenül autót kell kölcsönözni. A görög területen ettől még békés az élet és nagyon szívélyesen bánnak a turistákkal. Főként svájciak, németek, angolok, norvégok és oroszok látogatják a szigetet, magyarok kevésbé. Ottjárttunkkor a ciprusi görögök tájékozottnak mutatkoztak a magyar kérdésekben, hiszen látták a budapesti utcán zajló eseményeket a híradóban. Megállapításaik szerint „nagyon szép a Duna, nagyon szép a Parlament, és nagyon szép lovaitok vannak, de a miniszterelnökötök egy kissé kelekótya". Ciprus vonzásában mégis a politika játssza a legkisebb szerepet. A sziget gyümölcsei, ételei a tájra jellemzően üzenetértékűek. Végig kellene enni az étlapokat, hogy az ízek harmóniája összeállhasson egy világképpé, mert ciprusinak lenni - más. A saját minőség megalkotására szerveződött a kortárs művészetek múzeuma Nicosiában, mely célul tűzte ki a Ayia Napa partjainál októberben is kellemes az idő FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE kizárólag Ciprusra jellemző színek és formák világának művészetté emelését. A sziget hétezer éves története során számtalan külső hatás érte az itt élőket, ezért boldogan csak a turistákat fogadják a görögök. Aphrodité otthonában, a sziget kínálatának élvezetében alámerülni életre szóló élmény. BLAHÓ GABRIELLA mányt írt Erdei Ferencről, akit úgy jellemez, hogy ember bírt maradni az embertelenség idején is. - Rá jellemző történet, hogy minisztersége idején nem magához rendelte beosztottjait a minisztériumban, hanem maga ment el azok irodájába. Jellemző volt rá amúgy is, hogy egykori falukutatóként szeretett első kézből informáA kolbászkészítés fortélyait édesapjától tanulta ciókat szerezni, így az agrárkérdésekről közvetlen a szövetkezeti dolgozókkal beszélgetett teljesen közvetlen formában. Rendszeresen ellátogatott a makói Úttörő Tsz-be, s az árokparton is leült, hogy beszélgessen az emberekkel, így aztán nem volt olyan agrárkérdés az országban, melyről ne tudott volna. Tóth Ferenc szerint is jellemző volt közvetlensége. Makón járva rendszeresen felkereste Aradi utcai gyermekkori ismerőseit hivatalos dolgait követően, s nem restellte saját maga megkapálni a belvárosi református temetőben nyugvó rokonai sírjait. B.K.A.