Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-06 / 285. szám

SZERDA, 2006. DECEMBER 6. •MEGYEI TÜKÖR" 7 PÁLYAKEZDÉS • A szegedi Fülöp Tímea kora gyerekkora óta ír; a gimnázi­umban - a Tömörkényben ­az ott kialakult írói kör tagja lett. Történetei fiatalokról szólnak, tehát arról a világról, amit ismer - s ez mindenkép­pen jó kezdés. Nyilvánvalóan: folytatása következik. A Mikulás levele t Az alant következő levél tegnap jutott szerkesztőségünk birtoká­ba. Ha lehet szólni egy belső munkafolyamat dilemmáiról, mérle­gelési elvekről, annyi mindenképpen elárulható, hogy a vélemény egyöntetű volt, a levelet közölni kell. íme: „Tisztelt szerkesztő úr! Mint bizonyára jól tudják, magam az örök hó birodalmából indulok évente a világba, hogy ajándékaimmal megörvendeztessem a Föld népeit. Már amely népek igény tartanak az ajándékaimra. A lakomhoz közel élő embereknek, az eszkimók­nak, számításaim szerint harminchét különböző szava van a hóra, önök lassan a piros szóval vannak így. Nos, gyorsan a közepébe vá­gok, interneten, műholdas kamerák és kémjelentések révén figye­lemmel követem az általam frekventált országok életét, így termé­szetesen az önökét is. Látva tehát, miféle érdekes, szomorú, s egy­ben kacagtató események sorjáznak önöknél, nyomban kétely tá­madt bennem az öltözködésemet illetően. Nem tudom, igénybe ve­hetem-e az önök utcakövei, zászlóval, öblös kiáltásokkal, és egyéb emberi díszekkel dúsított légterét, tekintettel arra, hogy a ruhám színe piros. Megjegyzem, régtől fogva az, és ebből kifolyólag akadtak már gondjaim, miként a nevemmel is, sokféleképpen hívtak már engemet, de a ruhám színe soha sem volt probléma. Kérdezném tisztelettel, piros ruhás Mikulás hozhat-e ajándékot az önök orszá­gába. Gondolkodtam azon, hogy esetleg más színű ruhát öltök, ké­ket, lilát, vagy pöttyöst, esetleg nemzetiszínűt, de bárhogyan is dön­tenék, kilencedik rénszarvasom, a hülye Rudolf orra mégis csak pi­ros maradna. S mint tartja az eszkimó közmondás, ember festhető, rénszarvas nem. (Illetve meg lehet próbálni, de lerúgja a fejed.) A minap hallottam egy beszélgetést az amerikai televízióban Bili Ga­tes-szel, aki ama véleményének adott hangot, hogy helytelen állás­pont ellenfelünk totális negligálása, eltiprása. Valójában akkor jó ne­künk, és bárkinek, ha az ellenfélnek is jó valamiképpen, a világ az ellentétek szimbiózisa révén működik, s ezen nem változtatna már, mondjuk, egy új alkotmány sem. Nekem, a Télapónak is vannak el­lenfeleim, az idő, a sebességkorlátozás, a kövérség, a gyerekek ha­tártalan hírvágya, ittas szülők is megkergetnek olykor, de azért a vekkerórát mindig felhúzom, a rendőr bácsit kibeszélem - kis aján­dék a sebességmérő alá és a gyerekeknek is elhozom, amit kértek, hazugságvizsgálót, koronát hintalóstul, liberáhs gumibotot, amit csak akarnak. Tisztelettel jelzem, most sem fogok másként tenni. Szintén az eszkimóktól tudjuk, ajándék nem nézi a cipő, kiscsizma színét. Legfeljebb a méretét. Szóval pirosban leszek. És megyek. Üd­vözlettel, a Mikulás!" DARVASI LÁSZLÓ A csongrádi robotépítők újabb sikere Európa-döntősök MUNKATÁRSUNKTÓL Kitűnően szerepeltek a csongrádi Batsányi |ános Gimnázium és Szakközépiskola tanulói a First Lego Leauge európai regionális versenyén. Miután a Gihczéné László Kókai Mária és Gihcze Ta­más tanárok vezette csapat meg­nyerte a magyar viadalt, részt ve­hetett a magdeburgi vetélkedésen. Az átszervezett, Legorockers együttes a harminc csapat közül a nyolcadik helyen végzett. A csongrádiak az ötödik helytől mindössze két ponttal maradtak el. - Ezt azért fontos kiemelni ­mondták a felkészítő tanárok -, mert az első öt együttes mehet majd az atlantai világdöntőbe. A nyolcadik hellyel a csongrádiak elégedettek, hiszen májusban Norvégiában indulhatnak a nyílt Európa bajnokságon, amelyen nemcsak kontinensünk robotépí­tői szerepelhetnek. A csapat tagjai - Baranyai Dó­ra, Bátki Tamás, Gihcze Tímea, Honfi Dávid, fámbori Attila, Szűcs Aladár, Újvári Péter, Vin­cze Aletta és Zlatniczki Ádám ­szerint ha robotdesignjuk jobban sikerül, akkor akár dobogóra is kerülhettek volna. Amikor az írás nem csupán ihlet kérdése Csaknem annyi szavazatot kapott a hely­hatósági választáson Kövegy új polgármes­ter asszonya, mint a másik három induló együttvéve. A rendkívüli siker őt is meg­lepte. A rokkantnyugdíjasként élő, koráb­ban nevelőként dolgozó Galgóczkiné Kro­bák Mária Anna gyakran a családi vál­lalkozás büfépultjánál is besegített, így sze­mélyének ismertsége is hozzájárult az ered­ményhez. Jó hangulatú, összetartó közösséget szeret­ne kialakítani Kövegyen a falu újonnan megválasztott polgármestere, Galgóczkiné Krobák Mária Anna. Ezért mindent meg is tesz, hiszen a hivatalba kerülését követő egy hónapon belül idősklubot szervezett, teleházat adott a fiataloknak és számos öt­let lapul még a tarsolyában. Bár nem köve­gyi őslakos, személyes ismerőseinek száma nem csekély, hiszen családi vállalkozásuk, a fia tulajdonában lévő Otthon büfé is so­kak számára ismertté tette a nevét. El­mondta: többször is besegített a büfépult­nál, bár eredeti szakmája mind a közigazga­tástól, mind a vendéglátástól távol esik. Ezért nem is engedte, hogy a kocsmában fo­tózzuk le, - Sajnos az utóbbi években rokkantnyugdí­jasként kellett élnem, ám korábban nevelő­ként dolgoztam. Tizenöt éve költöztünk Kö­vegyre, nagyon megszerettem ezt a csendes, idilli kis falut. Sok ötletem van a közösség hangulatának és az itt élők lehetőségeinek megváltoztatására, amit sokan díjaztak. Bár korábban egyáltalán nem vettem részt a poli­tikában, még képviselőnek sem indultam, is­merőseim kérésére, biztatására döntöttem úgy, hogy indulok a polgármesteri címért ­mondta az önkormányzat vezetője. A választási eredmény faluszerte meglepe­tést hozott. Galgóczkiné Krobák Mária Anna elmondta: ő is nagyon meglepődött, hiszen kis híján annyi szavazatot kapott, mint a másik három jelölt együttvéve. Ami azért is érdekes, mert a jelöltek között volt Takács Zoltán, aki 16 éven átvezette a települést, és a korábbi polgármester menye, Takácsné Hám Hajnalka is. - Nyilván sokaknak nem tetszett, hogy ta­valy megszűnt a postahivatal, az óvoda és az idősek otthona. Bár nyilván elődömnek jó oka volt a döntések meghozatalára, én már akkor is elleneztem a bezárásokat. Am úgy vélem, nem a múlttal, hanem a jövővel kell törődni, ennek a kulcsa pedig egy összetartó, jó hangulatú közösség, aminek a megterem­téséért minden erőmmel dolgozni szeretnék - mondta a polgármester asszony. Sokan szabadidejüket sem kímélve az ötle­tek mellé álltak, állnak. A helyi fiatalok csa­pata vállalta, hogy a volt posta épületét kita­karítják, kifestik, és teleházat hoznak létre. Az elmúlt hetekben társadalmi munkával si­került virágosítani az önkormányzati hivatal előtti tér egy részét, hiszen a polgármester szándéka egy szép, parkosított faluközpont létrehozása. A szinte teljesen lecserélődött képviselő-testület tagjaival közösen törik a fejüket az egy éve üresen álló önkormányzati épületek hasznosításán is. A román uniós csatlakozástól és az erre vezető gyorsforgalmi út megépülésétől remélik a község gazdasá­gának fellendülését. I. SZ. Kezdetben legalább öt oldalt kell írni, és azután egyre többet. Akár napi hat-nyolc órán át, s persze: jót. Itt kezdődik az író ­derül ki a résztvevők számára a Magyar író Akadémián, az első magyar írókurzuson. A részt­vevőkkel kortárs írók, költők is­mertetik meg a szépirodalmi művek létrehozásának titkait, így a tévészereplésekből is is­mert Vámos Miklós, Karafiáth Orsolya és Závada Pál. Óriási az érdeklődés a Magyar író Akadémia (MÍA) szervezte, budapesti írókurzus iránt. A két­száz résztvevő közül szegediek is részt vesznek részt a tanfolya­mon. - Rendkívüli élmény - meséli lelkesen Fülöp Tímea, egyéb­ként bölcsészhallgató. - Olyan, AMERIKAI MINTÁRA || Intézményes keretek között eddig még nem működött olyan, orszá­gos intézmény nálunk, ahol tanulni lehetett volna a szépírást. A mintát az Egyesült Államokból vették - ott nagy hagyománya van ennek az ír­ni tanulási tormának. Az oktatók közt olyan, ismert írók is említhe­tők, mint Balla Zsófia, Karafiáth Orsolya, Komis Mihály, Kukorelly Endre, Lázár Ervin, Spiró György, Vámos Miklós és Závada Pál. A szegedi Fülöp Tímeának nagyon tetszik a Magyar író Akadémia kurzusa mint egy mese, csakhogy ez va­lóság. Elmegyek vidékről a fővá­rosba, s ott kortárs szerzők be­szélnek arról, ami engem rend­kívül érdekel: az írásról, az íróvá válásról. Legjobban Kukorelly Endre előadása tetszett, eddig csak könyveiből ismertem, „élő­fotó.- Karnok Csaba ben" sosem láttam. Csupa pozi­tív dolgot sugárzott felénk; úgy jöttem haza: máris író va­gyok!... Kik közül kerülnek ki a hallgatótársaim? Egyetemisták­tól idősödő emberekig minden­ki akad köztük - mondja Tí­mea. Mi a résztvevők célja a tanfo­lyam elvégzésével? - Vannak, akik pusztán irodalomkedvelők és kíváncsiak, „mi ez az egész", de nagyon sokan ebben látnak le­hetőséget arra, hogy könyvük je­lenhessen meg, íróvá váljanak. - Én főleg visszajelzést szeret­nék az írás hivatásos művelőitől: mit csinálok jól, mit rosszul. írá­saimat eddig csak barátaimnak mutattam meg, szerintük jók, én azonban elfogulatlan véleménye­ket szeretnék hallani - halljuk Tímeától. Kiktől milyen tanácsokhoz ju­tott a tanfolyam kezdete óta? Kornis Mihály például hangsú­lyozta: ahhoz, hogy valaki író le­gyen, kezdetben legalább öt ol­dalt kell írnia, és azután egyre többet, s el kell jutnia odáig: napi hat-nyolc órán át legyen képes folyamatosan írni. Nagyon fon­tos az olvasás, a folyamatos ta­nulás is. Azt is mondták alko­tó-előadók: kezdetben, amikor létrehoz egy művet az ember, s úgy érzi, az elkészült szöveg na­gyon jó, ne higgyen magának: „pihentesse" az írást, és később, az első lelkesedés után olvassa újra. Az is elhangzott, nem kell félni a kritikától, de a dicsérettől sem kell égbe szállni, az irodalom szubjektív műfaj. A televíziós szerepléseiből is ismert Vámos Miklós előadását nagyon várja Tímea. A kurzus első felében előadáso­kat hallgathatnak a résztvevők ­megszerezve az alapismereteket a szépirodalmi szövegekről, azok létrehozásáról, az írói létformá­ról -, a tanfolyam második fele pedig a hallgatók írásairól fog szólni. Kiscsoportos, szeminári­umi formában elemzik majd a résztvevők a műveket. - Akármi iá lesz a kurzus vég­eredménye, nagyon jó, hogy je­lentkeztem - mondja végül Fü­löp Tímea. - Máris rengeteg olyan ismerettel gazdagodtam, amelyekhez sehol másutt nem juthattam volna hozzá. F. CS. Összetartó közösséget hozna létre a faluban Kövegy első asszonya Büfépulttól egyenesen a polgármesteri székig Galgóczkiné Krobák Mária Anna többször besegített az Otthon büfében. A pultos munka is ismertté tette a nevét Fotó: Illyés Szabolcs

Next

/
Thumbnails
Contents