Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-05 / 284. szám

MEGYEI TŰKOR" KEDD, 2006. DECEMBER 5. Az SZTE bibliotékája két éve költözött a TIK-bc, ahol több mint tízezer négyzetméteres alapterületen négy olvasótermi szint, több mint ezer férőhely és háromszáz, gyors internetkapcsolattal rendelkező számítógép segíti a látogatókat. Háromszázötvenezer szabadpolcos olvasótermi és további másfél millió raktári kötettel Közép-Európa egyik legnagyobb egyetemi könyvtára a szegedi. A szegedi egyetemi könyvtár a dél-alföldi régió legnagyobb tudományos és nyilvános könyvtára. A hetven különböző nagyságú kari, intézeti és tanszéki bibliotékából álló hálózatban mintegy másfél millió könyvet, folyóiratot és egyéb dokumentumot tartanak számon. A könyvtári tagsággal rendelkező olvasók nyolcvan százaléka egyetemi polgár, illetve az egyetem valamely partnerintézményének a munkatársa, hallgatója, húsz százaléka pedig „külsős". Az intézmény igazgatója, Mader Béla érdeklődésünkre elmondta, hogy a két évvel ezelőtti beköltözéshez képest nem változott jelentősen a könyvtári állomány nagysága, ugyanis az új beszerzések és a folyamatos selejtezés egyensúlyban tartotta. Az egyetemi könyvtár vezetője büszke arra, hogy több mint tízezer külföldi tudományos folyóirathoz biztosítanak közvetlen elektronikus hozzáférést, igaz, ezek hagyományos, papír változataiból kevesebb mint kétezer darab van meg a TIK-ben. Az integráció sikeresen lezajlott, azaz a legfontosabb kari és egyetemi könyvtárak mintegy hetven egység - beköltöztek az új épületbe - mondta az igazgató. A hódmezővásárhelyi mezőgazdasági kar és az újszegedi egészségügyi kar a távolság miatt a helyén maradt, mint ahogyan a Bolyai matematikai intézet nemzetközi értékű szakkönyvtára és egyes klinikai bibliotékák sem mozdultak el, így kívánta a célszerűség. - A Juhász Gyula főiskolai karon még van három olyan könyvtár, ami arra vár, hogy a selejtezésekkel helyet teremtsünk a számukra. Itt a költözést jövő év végéig ÁLLANDÓ, NAGY FORGALOM H A TIK beléptető rendszerén áthaladó látogatók kilencvenöt százaléka a könyvtárba igyekszik. Tavaly összesen hatszázharminchétezer, idén eddig több mint hatszázhuszonkétezer látogatót regisztráltak. Vannak napok, amikor négyezren fordulnak meg az épületben, havonta átlagosan húszezer dokumentumot kölcsönöznek, azaz az érdeklődés a költözés után két évvel sem csökken a bibliotéka szolgáltatásai iránt. szeretnénk befejezni - tájékoztatott az egyetemi könyvtár igazgatója. Az olvasószolgálat osztályvezetőjétől, Waitz Erikától megtudtuk, hogy a beiratkozási díj a külsősöknek egy évre 1500, míg a diákoknak és a pedagógusoknak 1000 forintba kerül. Az egyetemi könyvtár késedelmi díjként naponta, kötetenként húsz forintot számol fel. A legmagasabb - egy összegben - kifizetett késedelmi díj tizenkétezer forint volt. HORVÁTH LEVENTE Bélyegzőlenyomatok Trianon előttről A gyűjtőszenvedély oldalhajtása A hajdani Nagy-Magyarország majdnem ötezer postahivatalának bélyegzőlenyomataiból már több mint kétezret összegyűjtött Nagypál Miklós szegedi építészmérnök. Azt mondja, nem lehet abbahagyni a rendezést, sőt a kollekciót több ötlettel lehet finomítani - például a bélyeg- és a képeslapgyűjteményből. A szegedi Nagypál Miklós 63 vármegyét tart számon, plusz a nyolc horvátot - így 71 nagy-magyarországi vármegye szerint rendezte a postai lebélyegzésekből álló gyűjteményét. Az albumokban ábécérendben következnek a címerek után a nyomatok, azok között is települések szerint sorakoznak. A fénykor 4800 hivatala A történelmi atlasz mutatja: 1871 -ben, amikor az osztrák posta fennhatósága után az önálló magyar posta hivatalokat rendezett be Nagy-Magyarország-szerte, egyes években kétezer, de a fénykorában akár 4800 hivatal is működött. Érdekes, hogy nemritkán cégek is foglalkoztattak saját postájukon postáskisasszonyokat. Egészen 1920-ig, amikor a trianoni békeszerződés átrajzolta a posta térképét is. Eddig több mint kétezer hivatal bélyegzőjének lenyomatát gyűjtötte össze Nagypál Miklós. Tehát, mint mondja, a fele még hátra van. És hogy hogyan kezd valaki éppen lebélyegzést gyűjteni? Természetesen úgy, hogy bélyegre és képeslapra vadászik félszáz esztendeje, amióta csak gyerekfejjel bekeveredett a felnőtt bélyegbarátok közé. A bélyegzések szenvedélyeinek egyik oldalhajtását jelentik. Számítógépes katalógus - Könnyebben összegyűjthető, hiszen véges számú. És eleinte kevesen foglalkoztak vele. Borzasztó örömet jelent, ha a térképen és bélyegen is megtalálok egy települést - lapozta fel a civilben építészmérnök gyűjtő két albumát. Megjegyezte, újabban a „divatozó szerzésmániások" ennek is jócskán felverték az árát. Nagypál Miklós saját számítógépes katalógust is vezet, hogy tudja, mi van már meg. Legrégebbi szerzeménye egy szegedi 1871-es. - Csongrád volt az egyik legapróbb megye, innen Algyőt volt nehéz megtalálni. Végül Nyíregyházán szereztem meg. Szőreg megyéje, Torontál viszont nagy területű volt, ott majdnem kétszáz lebélyegzés várható - mutatja a listáján. Variálódott 1910 körül a települések neve, amikor visszakapták régebbi elnevezésüket. Ez bonyolítja a gyűjtést. Bélyeg és rajta a bélyegzés felbukkanhat borítéksarkon, de legértékesebb egész borítékkal együtt. Nagypál Miklós tervezi, hogy a képeslap-kollekciójából a vármegye címere alá a székhelyeket is beteszi, ezzel lesz még teljesebb az album. Kék festékes és ovális És aki azt hinné, hogy egy postai lebélyegzés egyetlen szimpla fekete pecsétből áll, helységnévvel és dátummal - az nagyon téved. Nagypál Miklós gyűjteményében találni kék festékeset, ovális és nyolcszögletű lenyomatot, de olyat is, amelyen plusz információként rajta szerepel a vármegye neve. A kör alakúak sem mind egyforma méretű stemplivel készültek, a „gyűszűs" például onnan kapta a nevét, hogy a fanyomdájának legfeljebb kétcentis lehet az átmerője. Nagy becsben őrzi Nagypál Miklós a hamisítványokat, egy külön kollekciót rak össze belőlük. Persze a bélyegzőt nem érné meg utángyártani, de egy különleges bélyeghamisítványra ügyes pecsét dukál. DOMBAI TÜNDE Nagypál Miklós szívesen bíbelődik bélyegeivel Fotó: Segesvári Csaba Hetven tanszéki bibliotéka költözött az egyetemi könyvtár új épületébe Két év csúcsforgalomban A könyvtárnak sajátos hangulata van. Szívesen időznek itt a hallgatók Fotó: Karnok Csaba Természetgyógyász fiával közösen írt tankönyvet a szentesi főorvos Kínai gyógyítás: a megtűrt tudományok közé tartozik A kínai orvoslás vezérfonala című egyetemi, főiskolai tankönyvet a szentesi ideggyógyász főorvos, dr. Rideg Sándor a természetgyógyászattal foglalkozó fiával, Róberttel közösen írta. A laikus olvasó azt tudhatja meg a kötetből, hogy milyen betegségekre használható jó eredménnyel az ötezer éves keleti gyógymód, amelyet hazánkban támogatás helyett többnyire még mindig csak tűrnek. A szentesi kórházban jó pár évvel ezelőtt csupán Gabnai Margit főorvos 'merte nyíltan alkalmazni az akupunktúrás kezeléseket. Az orr-fül-gégészeti osztály azóta már nyugalmazott vezetőjéhez a kezdet kezdetén csatlakozott Rideg Sándor ideggyógyász főorvos, aki napjainkban ezt a gyógymódot pusztán a drogambulancián alkalmazhatja tb-támogatással. Hiánypótló egyetemi és főiskolai tankönyvet írt A kínai orvoslás vezérfonala címmel Rideg doktor a természetgyógyászattal foglalkozó fiával, Róberttel, akik szerint a laikus olvasó is meríthet az 518 oldalas kötetből. A nem szakmabeliek azt tudhatják meg a szegedi székhelyű Lectum Kiadó gondozásában megjelent monográfiából, hogy milyen betegségek kezelésére használható jó eredménnyel az ötezer éves keleti gyógymód. Az orvostársadalom fenntartása Az orvostársadalom jelentős része még ma is fenntartással fogadja ezt a fajta terápiát. A szentesi könyvtárban rendezett minapi könyvbemutatón is a mű két méltatóját leszámítva - csak egyetlenegy orvos jelent meg. Nem véletlenül mondta a több szakvizsgával rendelkező dr. Taraczközi István, a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének elnöke, hogy a kínai gyógymód alkalmazóira ferde szemekkel néztek, megvetették őket. Most sem sokkal jobb a helyzet: a kezdet nehéz volt - fogalmazott -, ami utána következett, még nehezebb. Pedig az igazi gyógyító minden lehetséges módszert igyekszik használni a mai modern orvoslás mellett, így a népi és az alternatív gyógyászatot is. A betegek pártolják Az ősi keleti tudományt a szegedi Lencz László professzor szerint is lenézték hazánkban. A természetgyógyászat műveléséhez egyébként ő azért jutott el, mert azt tapasztalta: bármilyen kór hagyományos kezelése után marad fájdalom. Ennek csillapításával kezdett foglalkozni, több évig tartó távol-keleti tapasztalatszerzést is vállalva. Az ősi orvoslást hét dombhoz hasonlította, annak kapcsán, hogy tanulmányútja során megkérdezett egy hetvenéves profeszszort, ő meddig jutott el a keleti gyógymód elsajátításában. A tudós azt mondta: még csak a harmadik dombot érte el. Lencz Lászlót egyébként a múlt század második felében az akkori egészségügyi miniszter fel akarta jelenteni sarlatánság miatt. Am a megtámadott csak anynyit mondott, hogy Moszkvában régóta alkalmazzák az ősi keleti orvoslást. Megúszta a büntetést. - Tűrtek, de nem támogattak - állította Lencz professzor, hozzátéve: most is csak a betegek pártolják őket. Alternatívát kínálni Pedig amit dr. Rideg Sándor és Rideg Róbert is használ, ma már tudományosan is alátámasztott szakma. S ami a lényeg: ők nem a mai modern orvoslás ellenségei, hanem mellé kínálnak alternatívát. Fellépnek viszont a sarlatánság, a távgyógyászat ellen Taraczközi Istvánnal együtt, hiszen ezek művelői rontják az ő munkájuk hitelét. Rideg főorvosék kötete a szervezet működését, a betegségek kiváltó okait taglalja, és terápiát ajánl a legkülönfélébb kórokra. Lencz professzor mindenesetre súlyosnak nevezte a kiadványt nemcsak fizikai megjelenésében, hanem a tartalmát illetően is. BALÁZSI IRÉN Dr. Rideg Sándor főorvos a fiával, Róberttel írt tankönyvet Fotó: Viáovics Ferenc