Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-05 / 284. szám

KEDD, 2006. DECEMBER 5. • AKTUÁLIS" 3 Januártól kevesebb helyen lehet ingyen parkolni - 25 százalékos emelés Fizetős lesz a rakpart is Huszonöt százalékkal emelik a parkolási jegyek és bérletek árát, este hatig kitolják a díjfizetési kötelezettséget, valamint bővítik a parkolási rendszert jövőre Szegeden. Januártól már Felsőváros egy részén, az alsó rakparton és a Felső Tisza-parton is fizetni kell. Ha a közgyűlés pénteki ülésén a bővítés mellett dönt, ötszázzal több fizető parkolóhely lesz a városban. Miközben a személygépkocsival rendelkezők száma több mint a duplájára (27 ezerről 60 ezerre), addig a fizetős parkolóhelyek száma csak 40 százalékkal (1500-ról 2100-ra) emelkedett Szegeden az elmúlt tíz évben. A városban 1996-ban vezették be a fizetős parkolási rendszert. Az évek óta folyamatosan növekedő gépkocsiállomány nem csupán forgalmi, de komoly környezeti terhelést is jelent. A belvárosban például kritikussá vált a közlekedés és a parkolás. Forrai Gábor, a Szepark Kft. parkolási üzletág-igazgatója külföldi és hazai nagyvárosi példákra hivatkozva azt hangsúlyozta: a magasabb parkolási díjak visszatartó hatást váltanak ki, csökkentik az adott terület gépjárműforgalmát, mivel az autósok a tömegközlekedést részesítik előnyben. Elmondta: míg a nyolcvanas években az egyéni és tömegközlekedési arány 20-80 százalék volt az utóbbi javára, addig ez mára kiegyenlítődött. Mindezeket figyelembe véve a városvezetés azt tervezi, hogy 25 százalékkal megemeli a parkolási tarifákat, munkanapokon egy EGYÓRÁS JEGY 260-ERT |H Január elsejétől az egyórás parkolószelvény az eddigi 210 helyett 260, a napijegy pedig az eddigi 750 helyett 940 forintba kerül majd. Az egész városra érvényes kombinált bérletet jövőre 62 ezer helyett 78 ezer forintért, a zöld - övezetre szólót 50 ezer helyett 62 ezer, a sárga zónában használható bérletet 33 ezer helyett 41 ezer, a kék övezetben érvényes bérletet pedig 17 ezer helyett 21 ezer forintért vásárolhatják majd meg magánszemélyek. A cégeknek az összeg dupláját kell fizetniük. A 2006-os parkolóbértetek január 15-éig érvényesek. FELSOVAROSI ZONA Új területet vonnak be a parkolási rendszerbe Szegeden ü co r%/ós 2) a ük Ö \ \ x. ^nká Csy a" £ o Uj p kf O f á?J tn ffl ua N A) Forrás: polgármesteri hivatal órával - délután 5 óráról este 6 órára - kitolja a díjfizetési kötelezettséget és a József Attila sugárút-Római kőrút-Felső Tisza-part által határolt területet, valamint az alsó rakpartot bevonja a fizetős parkolási rendszerbe. A Felső Tisza-part és az alsó rakpart, valamint a Festő, a Zsótér, a Munkácsy, a Kálmány Lajos, a Zárda, továbbá a Háló és a Maros utca egy része a sárga övezetbe, a Szent György tér, a Szent Miklós, az Árboc, a Gál, a Tímár, a Sajka, a Bárka, valamint a Háló és a Maros utca egy része pedig a kék zónába tartozik majd (lásd térképünket). Változás még, hogy a Deák Ferenc és a Vár utca zöld, a Kálvária sugárút Dugonics tértől a Jósika utcáig tartó szakasza pedig sárga övezet lesz januártól. A nagykörúton belül - a felsővárosi rész kivételével - már mindenhol fizetni kell a parkolásért. Ezt a területet már többször szerették volna bevonni a fizetős rendszerbe, de eddig egyszer sem sikerült, mert azt vagy elvetette a városi közgyűlés, vagy nem is vette napirendjére. DM-grafika Forrai Gábor elmondta, ha a képviselő-testület pénteki ülésén a rendszer bővítése mellett dönt, ötszázzal nő majd a fizetős parkolóhelyek száma a városban. Az üzletág-igazgató hangsúlyozta: a parkolórendszer átalakítása és az elektromos közlekedés milliárdos fejlesztése összhangban áll egymással. SZ. c. sz. BORSOS BUNTETES Jövőre a szabálytalanul parkoló autósoknak is többet kell fizetniük. Ha valaki vissza akarja kapni elszállított gépkocsiját, 10 ezer helyett 12 ezer 500 forintot kell kifizetnie. A kerékbilincs levételéért hétezer helyett 8750 forintot kell leszurkolni január elsejétől. A járművek napi tárolási költsége is növekszik: 700-ról 875 forintra. Mi mennyi? FEKETE KLARA Mennyiiü ? - kérdezett vissza győri kollégám, akinek éppen bediktáltam telefonon, hogy egy száz négyzetméteres belvárosi lakás havi lakbére nálunk csak 9 ezer forint. A hatás amiatt volt frenetikus, mert ő éppen készült megosztani velem a győri információt, hogy az ottani sétálóutcán 50 ezer a bérleti díj. Szegeden még négy év múlva, a plafon elérésekor is alig 30 ezret kell majd fizetni a Kárász utcán. Nem mindegy azonban, ki honnan közelíti a témát. Győrből nézve most minden szegedi belvárosinak el kellene bujdosnia elképesztően olcsón lakott eddig. (Magunk között mondva: tényleg, kevesebbet fizetett, mint a társasházak egy lakásra eső közös költsége.) Másként vélekednek aztán a szegedi bérlők, akik azt mondják, meghozták a maguk áldozatát, hogy a belváros kényelmét élvezhessék. A többség magántulajdonú lakását adta el, hogy bérleti jogot vásárolhasson, majd miihókat költött a felújításra. Vagyis elvben mindenki jól járt: a bérlő felújított a városnak egy lakást, cserébe pedig jelképes összeget fizetett. Csakhogy közben megváltozott a világ is körülöttünk, és ma már kibogozhatatlan, ki miért, milyen áldozatok árán, avagy milyen ingyenes juttatásnak köszönhetően került a belvárosba. Az önkormányzatot egy cél vezérli: tiszta helyzetet kell teremteni, mert a lakbérként befolyó összeg szinte semmi a fenntartási költségekhez képest. A döntés pedig nyilván befolyásolja majd a bérleti jog piaci árát is, mint ahogy eddig is, évtizedeken keresztül. Míg a lakbér semmit sem tükrözött, a bérleti jog ára mindig Jeképezte" a piacot: a legtöbbe például akkor került, amikor kevés új lakás épült Szegeden, a belvárosban pedig egy sem. Ma, ha azt kérdezi valaki, mennyit ér az ő belvárosi lakása, nehéz rá választ adni. Csökkentheti az értékét a nagy belmagasság, a rossz alaprajz, a brutális alapterület. És csökkentheti most már a magasabb lakbér is, hiszen az új bérlőtől a jelenleginek a négyszeresét kéri el a város. A vevő ugyanis, ha üzletember, hozamot számol: számára annyit ér a bérleti jog, amennyit hozamban ki lehet belőle venni, ez az IKV-nak fizetett lakbér és a piaci lakbér különbözete. Mivel az IKV-nak majd többet kell fizetni, értelemszerűen kevesebb lesz a papíron kivehető hozam. Botka László interpellált a parlamentben M43: jövőre építeni kezdik a sztrádát MUNKATÁRSUNKTÓL Botka László, Szeged polgármestere, országgyűlési képviselő tegnap a parlamentben interpellációt intézett Szilvásy György kancelláriaminiszterhez az M43-as úttal kapcsolatban. Elmondta, Szeged mint régióközpont, valamint az egész régió fejlődése szempontjából fontos, hogy minél előbb megépüljön az M43-as sztráda. A megyeszékhelynek ugyanis ez elkészült M5-ös és a nyugati elkerülő út mellett szüksége van az infrastruktúra továbbfejlesztésére, egy újabb közlekedési kapocsra. Az M43-as emellett betöltené a Szegedet elkerülő út szerepét is, amely kivezetné a városból Románia felé tartó tranzitforgalmat - mondta Botka. A kancelláriaminiszter helyett Gál /. Zoltán politikai államtitkár válaszolt: eszerint a korábbi információkkal ellentétben már jövőre, 2007 végén elkezdik építeni az M43-as első ütemét a szegedi északi csomópontnál. A sztráda 2009-ig ér el Marosleiéig, és még abban az esztendőben hozzáfognak a második ütem, a Maroslele-Nagylak szakasz megépítéséhez. Az M43-ast előreláthatóan 2012-ben adják át. Jövőre fehéredni szeretnének a romániai feketemunkások - Kivárnak a napszámosok Hiányzik az idénymunkaerő Makón és környékén Egy hónappal Románia uniós csatlakozása előtt alig találni romániai feketemunkást a Makó környéki földeken. Ez a felügyelőség által kiszabott bírságoknak köszönhető, és annak, hogy a Maros túloldaláról érkezők most várnak, arra számítanak, hamarosan könnyebben vállalhatnak munkát. Közben a gazdák alig találnak magyar napszámost: a „dolgos generáció" kiöregedésével támadt űr érezteti a hatását. Apátfalván a házak előtt minden család maga tisztítja a gyökerét. Románia uniós csatlakozásával várhatóan szabadabban vállalhatnak munkát a magyaroknál jóval kevesebbért is dolgozó román állampolgárok. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat hírül adta: a magyar kormány tervezi, hogy jövő év elejétől részlegesen megnyitja a hazai munkaerőpiacot az unióhoz most csatlakozó államok előtt, ami a mezőgazdasági segédmunka kapcsán indokolt. - Most furcsa helyzetben vagyunk, bár nagy a munkanélküliség a környező falvakban, mégis gyakorlatilag alig találni embert a kampányszerű mezőgazdasági munkákra - fogalmazott Ruzsity Emil magyarcsanádi termelő és falugazdász. - Nem segít a helyzeten a kormányzat döntése a járulékbefizetésekről, hiszen így már megfizethetetlenül nagy teher a segédmunkaerő törvényes alkalmazása. Ugyanakkor érezhetően csökken a román feketemunkások száma a környék gazdaságaiban, ennek persze egyik oka a felügyelőség rendszeres vizsgálódása, a példás büntetések sora. Másrészt érezhető, hogy a határ túlfelén élők is kivárják ezt a néhány hetet. Tipikusan magyar jelenség, hogy a jól dolgozó, megbízható idősebb korosztály kiöregedik. Azt, hogy ez mivel jár, mindenki tudja, aki gazdálkodik, s kénytelen időnként munkásokat fogadni. A most lezáruló zöldséggyökér-betakarítás tapasztalatai alapján a Makó környéki gazdák elmondták: nem hivatalosan akár ötszáz forintos órabért is elkérnek a segédmunkások, amit a gazdáknak meg kell fizetniük, hiszen szükségvan a traktor mellett a kézi munkára A termés árához képest drága a napszám. A tisztítást a családok általában maguk végzik Fotó: Illyés Szabolcs MATEK A GY0KERFÖLD SZELEM Uj Egyhektárnyi zöldség felszedéséhez egy napra legkevesebb 25-30 segédmunkást kell alkalmazni. Ekkora területen - az utóbbi hónapok aszályos időjárását követően is - legalább 100-120 mázsányi zöldség terem. Ezt a gazda kilónkét földesen 80. tisztítva 100-120 forintért értékesítheti. így egyhektárnyi zöldség utáni bevétel átlagosan körülbelül 800 ezer forint. Ennek csak a felszedéséért 150-170 ezer forintot kell kifizetni. ha magyar, 80-90 ezer forintot, ha külföldi feketemunkásokról van szó. A járulékok megfizetését Is vállaló termelő ennek akár a dupláját is köteles kifizetni - ami a vetőmag, a mezőgazdasági gépek és a tárolás-szállítás költségét figyelembe véve gyakorlatilag elvisz minden hasznot. is. A Romániából érkező feketemunkások persze ennek kevesebb mint a feléért is vállalják a gyökérszedést és a -tisztítást. Apátfalván több ház előtt is jókora zöldséggyökérkupacok sorakoznak - népes tisztítóbrigádot mégsem látni sehol. Az egyik kupac mellett maga a gazda tisztítja a terményt - mint elmondta: annyira drága a munkaerő, hogy nem is gondolt napszámos alkalmazására, inkább saját kezével végzi el a munkát. I.SZ.