Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-01 / 281. szám

PÉNTEK, 2006. DECEMBER 1. "KAPCSOLATOK" 7 Kiállítás helyett átalakítást láttunk Fotó: Frank Yvette A MÚZEUMBARÁT FEJLESZTÉS ÁRA A múzeumbarát fejlesztés összesen nettó 186 millió forintjából 177 milliót az Európai Unió regionális fejlesztési alapja áll. A közel tízmillió forintos önerőt a fenntartó megyei önkormányzat és a Belügyminisztérium biztosítja. Tegnap megnézte a beruházást Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke Horváth Ferenc megbízott múzeumigazgató és Nemesi Pál. a kivitelező Ferroép Zrt. vezérigazgatója kíséretében. Öt új Nava-pontot alakított ki a Somogyi-könyvtár Régi filmhíradókat is nézhetünk a hálózaton A Nemzeti Audiovizuális Archívum dokumentumai immár a Somogyi-könyvtár hálózatában is elérhetők. Öt új Nava-pontot alakítottak ki nemrégiben Szegeden. MUNKATÁRSUNKTÓL A Nemzeti Audiovizuális Archívumot (Nava) a tévé- és rádióműsorok összegyűjtésére, megőrzésére, feldolgozására és elérhetővé tételére hozták létre. A műsorszolgáltatói köteles példányok révén visszakereshetővé váltak benne az országos földi sugárzású televízió- és rádióadók magyar gyártású és magyar vonatkozású műsorai. A január l-jétől működő NAVA olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a magyar filmek számára. Az intézmény könyvtárakban, oktatási intézményekben, múzeumokban, kép- és hangarchívumokban kialakított Nava-pontokon keresztül biztosít on-line hozzáférést a gyűjteményhez. A szolgáltatást a Nava-pontokat működtető intézmények látogatói ingyenesen használhatják. Sikaláné Sánta Ildikó, a szegedi Somogyi-könyvtár igazgatóhelyettese elmondta: a Dóm téri központi épületben és négy fiókkönyvtárban - a Csillag tériben, az észak-városiban, a rókusiban és az odesszaiban nemrégiben összesen öt új Nava-pontot alakítottak ki. Mindegyik bibliotékában az intézmények számára biztosított jelszóval egy-egy számítógépen lehet használni a Nava-adatbázist. ELÉRHETŐSÉGEK A Nemzeti Audiovizuális Archívum tájékoztatása szerint Szegeden a Somogyin és fiókkönyvtárain kívül a Rókusi Általános Iskolában, az Ady téri József Attila Tanulmányi és Információs Központban, valamint a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskolában alakítottak már ki Nava-pontot. A tanútól a Körhintán át a Mephistóig száz kiemelkedő magyar játékfilm és több száz 1931-1943 között készített Magyar Világhíradó digitális példányát is elérhetővé tette a Nava. A játékfilmek csak a Nava-pontokon tekinthetők meg, a híradók bárhonnan megnézhetők az interneten a www.nava.hu oldalon. A gyűjteményben azoknak is érdemes keresniük, akik egy aktuális eseményről, a különböző tévé- és rádiócsatornák műsorairól szeretnének tájékozódni. A régi filmhíradók a korszakot kutatók számára is értékes információforrások lehetnek. A Nava katalógusa az interneten bárki számára szabadon hozzáférhető, azonban az archivált műsorok többségének megtekintésére csak a zárt hálózatot alkotó Nava-pontokban van lehetőség. Podmaniczky Szilárd rendhagyó fotóalbuma Szeged, ahogyan sosem láttuk Láthatatlan Szeged címmel különleges albumot adott ki lapunk munkatársa, Podmaniczky Szilárd író (képünkön). Kilencvenhét archív fotó segítségével az 1879-es nagy árvíztől az 1980-as évekig úgy mutatja be a várost, ahogyan nem láttuk. MUNKATÁRSUNKTÓL Podmaniczky Szilárd újabb rendhagyó kötettel jelentkezett: a város hétköznapi pillanatait megörökítő archív felvételekhez írt hangulatidéző sorokat. „Ezek a képek, valamiképpen a szemmagasságban maradnak, sőt lehajolnak az Oskola utcai kerékvető kőhöz, olyan térbe, ahová sem a kuriozitást kereső turistaszem nem pillant és a mindig rohanó itthon való lakos sem tekint, mert más célja van, mint a rácsodálkozás, a nézés, a tudomásul veendő valóság. Ebben a kötetben a régi Szeged és a közelmúlt kicsit megújuló városa van jelen tárgyakban, épületekben, emberekben, néha csak hangulatokban és néha csak felhőiben. Az árvízi mentők ladikjában arc nélküli katonák ülnek, a messziről fényképezett jelen mégis a nagy erőfeszítést mutatja (1879), de a hetvenes árvíz homokzsákhegyei közt nagy erőfeszítéssel dolgozó ember közelképe a közelebbi időt is érzékelteti a nézővel, a fénykép időmutató is lesz egyszerre. Már kirajzolt zebra (átkelő) van némelyik képen, de az egy szem átballagó nő, vagy a Tisza-part napernyős hölgye jelzi, hogy nem a jelent látjuk, valamit, ami eltűnt és most megidéződik emlékezetünkben. Ez a fölidézés a legszebb érdeme ennek a képeskönyvnek. Elérhető emlékek fölidézése nem nosztalgiával, hanem néha szomorkás iróniával is" - írja a Szeged, ahogyan nem láttuk című előszavában Ilia Mihály irodalomtörténész. A beszédes, elgondolkodtató, olykor kifejezetten meghökkentő fotók Benedek László, Buzsáki Ferenc, Dömötör Mihály, Klösz György, Liebmann Béla, Nagy István, Somogyi Károlyné, Toppantóné Nagy Cirok Anikó felvételei, és a Móra Ferenc Múzeum történeti osztályának archívumából származnak. A vaskorláttal körbekerített, szökőkút nélküli havas Dugonics tér, a Hungária Szálló a mellette elzötyögő villamossal, a Széchenyi tér a szovjet hősi emlékművel, a Rákóczi tér a Lenin-szoborral, a liget a Vigadóval, a Tisza-part a horgonyzó Hazám tengerjáróval vagy a friss pontyot hozó jellegzetes halászbárkával mind-mind a láthatatlan Szegedet idézik. A 204 oldalas, magyar, angol és német nyelvű kötet a Podmaniczky Művészeti Alapítvány gondozásában jelent meg. Megrendelhető az alapítvány honlapján (www.podmaniczky.com), vagy megvásárolható a jobb szegedi könyvesboltokban. PREMIER A SOMOGYIBAN •j A szegedi Somogyi-könyvtár I. emeleti folyóirat-olvasótermében jövő csütörtökön 17 órakor mutatják be Podmaniczky Szilárd Idegpályáim emlékezete című kötetét. A szerzővel Kolozsi Orsolya beszélget. A helyszínen Podmaniczky Szilárd dedikálja köteteit. Átépítik a Móra-múzeum kiállítótermeit Felújítás 186 millióból Rendhagyó irodalomórán Kassák Lajos A ló meghal, a madarak kirepülnek című nagy versét mondta el tegnap Harsányi Attila színművész a Tömörkény gimnázium művésztagozatosainak. A grafika szakos diákok közben rajzoltak - munkáikat kiállítják majd a szegedi színházban. - Kassák Lajos egyik meghatározó verse A ló meghal, a madarak kirepülnek. A költő kérlelhetetlensége, makacs önállósulási vágya fogott meg legjobban. Ez a verse számomra a művésszé válás folyamatáról, annak kétségeiről, kínjairól szól. És kicsit rólam is - mondta Harsányi Attila, a Szegedi Nemzeti Színház tagja, a Hetek Csoportjának vezetője, aki tegnap délután a Tömörkény István Gimnáziumban a művésztagozatos diákok rendhagyó irodalomóráján adta elő az 1922-ben megjelent monumentális költeményt. Zsúfolásig megtelt a tetőablakos, tágas rajzterem - elöl szőnyegeken ültek a gimnazisták, hátul a grafika szakosok rajzoltak, miközben Kassák sajátos, erős képekből építkező versét hallgatták. Amikor elhangzott a költemény sokat idézett utolsó sora is - „...én KASSÁK LAJOS vagyok / s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár" -, pillanatnyi csönd után vastapssal köszönték meg Harsányi Attilának az előadást. - Fontos ez az esemény nekünk, hisz találkozik két kultúraközvetítő forma: színház és iskola, valamint irodalom és képzőművészet - mondta Kondász Rózsa, a gimnázium színjátszóként is ismert irodalomtanára. - Ez egy nagyszerű kísérlet! Újdonság a diákjaink számára, hogy előadóművész közvetítésével kerülhetnek kapcsolatba az irodalommal. Kíváncsian várjuk az eredményt. A grafika szakosok most csak „jegyzeteltek", azaz skicceket készítettek, amiket a következő napokban dolgoznak majd ki. Nagyobb kompozíciók is születhetnek. Az előadás nagyon szuggesztív volt, Kassák verse erősen vizuális jellegű, így szinte adta magát a szabad asszociációkhoz - vélte Kalmár Márton szobrászművész, az iskola képzőművészeti tagozatának vezetője, aki azt reméli, hagyománynyá lehet tenni az ilyen alkalmakat. A tömörkényes diákok alkotásaiból december 15-én a Szegedi Nemzeti Színházban nyílik majd kiállítás. H. ZS. A szegedi Móra-múzeumban jártunk. Ezúttal nem műtárgyakat, hanem a falakat, termeket néztünk meg, mert kíváncsiak voltunk, hogyan halad a múzeumbarát átépítés. Két hónapja zárt be a szegedi Móra Ferenc Múzeum Tiszarparti épülete. Az átalakítás miatt kiürítették a két legforgalmasabb emeletet - a renoválással májusra végezni kell. A főbejáratnál, az előcsarnokban és a kiállítótermekben egyszerre harmincöt munkás bont-vés, fúr-farag. Az épület átalakítása közepette a közművelődési palota munkatársai is dolgoznak. Igaz, épp a klímát szerelik a földszinti raktárakban, de azokat azért lehet használni. Működnek az irodák és a második emeleti kutatóhelyek is. Az épület belső tereinek egy része új funkciót kap. Például a Móra parkból befelé vezető, földszinti folyosót kiszélesítik, hogy a mozgáskorlátozottak itt juthassanak el az új liftig. E szintre költöztek a személyzeti öltözők és a takarítószertárak. Az első emelet tavasztól csak a látogatóké lesz. Tegnap azonban az e szinten lévő főbejárattól csak hatalmas nejlondarabokból tákolt folyosókon haladva szelhettük át az előcsarnokot. E fóliából készült labirintus építésének célja: védjék a mennyezeti festményt. Például balra (az egykori régészeti kiállítás és a Mednyánszky-tárlat helyén) csövek, lámpaburák, törmelék. Száll a bontás pora. A személyzeti helyiségek helyén kávézó várja majd a látogatókat - asztalokkál, büfével, komfortos mosdóval. A főbejárattól jobbra - a pénztár és a porta helyén - boltíves ajtót vágtak a Lucs-terembe. A régi kiállítóteremben rendezik be a ruhatárat és a pénztárt. Ennek ellenére az épületbeli kiállítótér területe nagyobb lesz, például a Báck Manci-Tciállítás helye új teremmel bővül. A Móra-múzeum oldalszárnyaiban klíma vezérb majd a hőmérsékletet és a páratartalmat. De korszerűsítik a palota eredeti szellőzőkürtőit is. Ezekkel levegőztetik át például a dísztermet, ahol a Munkácsy-kiállítást rendezték. A második emeleten ugyanez a rendszer hűti a néprajzi gyűjteményt és - a képraktárból kialakított másik vadonatúj kiállítótermet. így hát az átalakítás végén, jövő tavasztól a kupolacsarnoktól a Somogyi-könyvtár hajdani épületszárnyáig, az első emeleti kiállítóterekig az egész épületben nézelődhetnek majd a múzeumbarátok. DOMBAI TÜNDE Harsányi Attila rendhagyó Kassák-órát tartott a tömörkényes diákoknak Fejük fölött elröpült a nikkel szamovár Kassák erősen vizuális jellegű monumentális költeményét Harsányi Attila adta elő a diákoknak Fotó: Karnok Csaba