Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-04 / 283. szám

HÉTFŐ, 2006. DECEMBER 4. AKTUÁLIS 5 Lakbért is emelnek, meg támogatást is adnak Nem lesz már olyan olcsó szegedi bérlakásoan lakni LAKÁSOK BÉRLETI DÍJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA Forint/hó Csongrádi sgt. 2 szobás, 53 m! Kárász u. 109 m | jelenlegi lakbér 3180 9592 2010-es tervezett lakbér 9222 28 013 2010-es lakbér, amennyiben jár a lakbértámogatás 7100-8300 19 000-22 000 | Forrás: DM-gyüjtés DM-grafika A szegedi önkormányzat a piacihoz közelítő lakbéreket szeretne beszedni a bérlőktől, ezért négy év alatt fokozatosan emeli a díjakat. A jelenlegi, lakásmérettől függő belvárosi 7-10 ezer fo­rintos bérleti díjak még a drágulás után is legfeljebb 20-30 ezerre nőnek 2010-ig. A rászorulók lakbértámogatást kérhetnek. Az ebnúlt másfél évtized változó és koncepció nélküli bérlakás-sza­bályzata miatt jelenleg még a pol­gármesteri hivatalban sem tudják, hogy a szegedi 5200 önkormány­zati bérlakásból hányban laknak rászorulók, és hányban olyan csa­ládok, akik több ingatlannal is rendelkeznek. Egy dolog azonban biztos: a lakások fenntartása 2006-ban 860 millió forintba ke­rült, míg bérleti díjból csak 233 millió érkezett be a város kasszá­jába. Ez azt jelenti, hogy az adófi­zetők pénzéből jelenleg több mint 630 millió forintot kell költeni a lakások fenntartására, és ekkor még a felújítások árát nem is szá­molták. Az elmúlt 16 évben ráadásul BERLOK A PANELBEN Az 5200 önkormányzati bérla­kásból 2100 olyan vegyes tu­lajdonú házban található, ahol a lakók a tulajdonosokkal el­lentétben nem fizetnek felújí­tási alapot, lifthasználatot, takarítást, ezt helyettük az IKV Zrt. állja. A panelfelújítási program során pedig a tulaj­donosokra eső egyharmadnyi költséget, több százezer forin­tot is a város, vagyis az adófi­zetők állják a bérlők helyett. teljesen elszakadtak egymástól a piaci lakbérek és az a bérleti díj, amit a bérlőktől szed be az ön­kormányzat. Míg ugyanis a sza­badpiacon az albérletért lakás­mérettől függően 30 és 100 ezer forint közötti összegeket kérnek a bérbeadók, addig egy Kárász ut­cai 109 négyzetméteres lakásért a benne lakó még 10 ezer forin­tot sem fizet. A különbség tízsze­res. Egy Csongrádi sugárúti pa­nel egy négyzetméteréért ma 60, egy Kárász utcai polgári lakás esetében 88 forintot kell fizetni. Az önkormányzat igazságta­lannak tartja a jelenlegi rend­szert, ezért olyat vezetne be ­amennyiben ezt majd a közgyű­lés is megszavazza -, hogy a la­kót támogatják a jövőben, és nem a lakást. Ez azt jelenti, fel­emelik ugyan a bérleti díjakat, de nem radikálisan, hanem több lé­pésben, négy éven keresztül. Jö­vőre egyszer februártól, egyszer júliustól 30-30 százalékkal emelkednek a négyzetméteren­kénti összegek, majd 2008-tól 2010-ig évente 20 százalékkal. A már példaként említett Kárász utcai 88 négyzetméteres bérlaká­sért négy év múlva mintegy 36 ezer forintot kérnének, a mai pi­aci árnak még mindig csak az egyharmadát. Ezzel együtt új lakbér-támoga­tási rendszer is életbe lép jövőre, július l-jétől: azokat a családok, CMHK I A panellakások lakbére is nő Fotó: Frank Yvette amelyekben az egy főre jutó jöve­delem nem éri el a jelenlegi nyugdíjminimum kétszeresét ­53 ezer 660 forintot —, négy éven át folyamatosan emelkedő mér­tékű lakbértámogatást kapnak. A nem támogatottaknál a lakbér a háromszorosára nő négy év alatt, a támogatottaknál a két­szeresére. Jövőre, ha valaki bérleti jogot vásárol a szabadpiacon - az ugyanis továbbra is szabadon ad­ható-vehető lesz -, akkor a bérle­ti szerződés megkötése után a mostani lakbér négyszeresét fog­ja fizetni. Ez a tervezett rendelke­zés azonban csak az új bérlőkre vonatkozik, a régiekre nem. A jelenlegi, bérlakásokra fordí­tott 600 millió forintnak az in­tézkedések következtében még 2010-re is csak a fele térül meg. EK. Vásárhelyen az igazgató dönti el, kikkel akar dolgozni összevonásáról - hangsúlyozta lapunknak Kocsis Tamás, a Klau­zál-iskola igazgatója. - A közös igazgatás szakmai, gazdasági egyesülést jelent, nem pedig azt, hogy elkerülnek egyik vagy a má­sik iskolába a gyerekek. Ha ügye­sen hajtjuk végre, akkor a szülők és a tanulók sem érzékelik a vál­tozást - jegyezte meg az igazgató. Azt Kocsis Tamás is elismerte, hogy a változásoknak lesznek egyéni vesztesei, hiszen ismerete­ik szerűit összesen 50-100 közötti pedagógust bocsátanak el a város­ban. Konkrétumokat még nem le­het tudni, ezért is várják a decem­ber 13-i közgyűlést. Személyi kér­désekkel kapcsolatban nem tudott nyilatkozni. - Nem éri veszteség a tagintéz­ményi státussal a Kiss Lajos Alta­lános Iskolát - jelentette ki Patócs Anikó, az intézmény igazgatója. ­Szakmai önállóságunk továbbra is megmarad. Ez azért is fontos szá­munkra, mert az elmúlt években komoly szakmai munka folyt az iskolában. Ennek eredményeként tudtunk tavaly első osztályt indí­tani. Az intézményben minőségi fejlesztés ment végbe, nagy hang­súlyt helyeztünk a menedzselésé­re - magyarázta az igazgató. Pa­tócs Anikó szerint a közös igazga­tással szakmailag egymást tudja segíteni a két iskola. T.A. Öt falu és a város 17 milliárdos szennyvízberuházása Indul a csatornázás Jövőre, az év második felében várható, hogy elkezdődik és há­rom-négy éven belül ér véget a makói kistérség eddigi legnagyobb, 17 milliárdos beruházása, a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése a városban és öt közeli községben. Az érintettek nyolcvanhét szá­zaléka már elkezdte az „előtakarékosságot". A legolcsóbb, ötéves futamidejű szerződés alapján havi 1999 fo­rintot kell fizetniük azoknak a makóiaknak, akik már előtaka­rékossági szerződést kötöttek a szennyvízcsatornázás megvaló­sítására. Vannak rövidebb futam­idejű, ezért arányosan nagyobb havi kiadást jelentő szerződések is, és egyben is lehet fizetni - rá­adásul ettől eltérő lehet a beru­házás költsége azokban a falvak­ban, amelyek ugyancsak részt vesznek a projektben. Makó és közvetlen térsége annak idején élen járt az ivóvízhálózat kiépíté­sében, a szennyvízcsatornázás­ban azonban óriási a lemaradás. Ennek a problémának a megol­dására fogott össze tavaly a város és öt közeli község: Kiszombor, Maroslele, Földeák, Apátfalva és Magyarcsanád annak reményé­ben, hogy közösen nagyobb eséllyel jelentkezhetnek az elér­hető uniós pályázatokra. A beruházás keretében a falvak­ban ki kell építeni a szennyvízcsa­torna-hálózatot és meg kell te­remteni a vezetékes összekötte­tést a községek és a város szenny­víztelepe között. Makón a szennyvízcsatorna-hálózat bőví­tésére lesz szükség - jelenleg a háztartások kevesebb, mint har­minc százaléka van a rendszerhez csatlakoztatva - emellett termé­szetesen a tisztítótelep kapacitá­sát is növelni kell. Mindez együtt közel tizenhétmilliárdba kerül, amihez - sikeres pályázat esetén ­öt-hét százaléknyi hazai önerőt kell biztosítani. Am mivel az unió csak utófinanszírozást biztosít, az önkormányzatoknak hitelből kell megvalósítani a térség eddigi leg­nagyobb fejlesztését. A beruházás tervei egyébként már készen vannak és a munká­latok megkezdésére sem kell so­kat várni. Kilencvenkilenc száza­lékban biztos, hogy a közös uni­ós szennyvízpályázat már a jövő év elején, de legkésőbb 2007 ta­vaszán a győztesek között lesz. SZ. I. M. Vásárhely önkormányzata meg­keresi a módját annak, hogy a reform után, jövő ősztől a leg­jobb pedagógusok maradhassa­nak a vásárhelyi általános és középiskolákban. Szakértői ja­vaslat szerint formálisan meg­szüntetnék az oktatási intéz­ményeket - és újakat alapíta­nának. A kezdeményezésről Lázár János polgármester el­mondta: szeretnék, ha az igaz­gatók maguk választanák ki, kikkel akarnak dolgozni. A vá­ros új közoktatási koncepció­jának végrehajtásáról a decem­ber 13-i közgyűlésen döntenek. nak el pedagógusokat. Ezt nem is engedné meg. Ellenben az szeret­nék, ha az igazgatók maguk vá­laszthatnák ki, hogy kivel, kikkel akarnak együtt dolgozni. Hozzá­tette: a jó vásárhelyi pedagógu­sok élveznek majd előnyt, őket szeretnék megtartani. Minderről a december 13-i közgyűlésen lesz majd szó. A képviselők várható­an akkor tárgyalják a közoktatási koncepció végrehatását. Nagy Ju­dit oktatási, ifjúsági és sport cso­portvezetőtől megtudtuk: a köz­gyűlésig kidolgozzák a munkajo­gi hátteret is. Megírtuk: a város új közokta­tási koncepciója szerint 2007 szeptemberétől bezárnák a Szán­tó Kovács János Általános Isko­lát. Közös igazgatás alá vonnák a Klauzál Gáborról, valamint a Kiss Lajosról elnevezett intézmé­nyeket. A törzsintézményi fel­adatokat a Klauzál látná el, míg a tagintézményi teendők a Kiss La­jos-iskolára hárulnának. - Szó sincs a két intézmény Fotó: Tésik Attila Ünnepi hangulat a gyermekklinikán Ünnepi műsorral és kézműves-foglalkozással lepte meg a Kortárs Művészek a Súlyos és Gyógyíthatatlan Beteg Gyermekekért Ala­pítvány szombaton a Szegedi lüdományegyetem gyermekkliniká­jának kis betegeit. Az önkéntesek báboztak, és Mikulás-csomago­kat osztottak a gyerekeknek, majd délutánba nyúlóan gyártották velük a csuhéangyalkákat, ajándéktartó dobozokat, filcbábokat és üdvözlőkártyákat, melyekkel megajándékozhatják majd család­tagjaikat karácsonyra Fotó: Frank Yvette Országosan egyedülálló lépésre szánná el magát a vásárhelyi ön­kormányzat, ha a város új közok­tatási koncepciójának végrehajtá­sakor formailag megszüntetnék az oktatási intézményeket, s újakat alapítanának. Még a szakmai anyagot készítő Commitment Kft. szakértője, Környei László is me­rész húzásnak minősítette a köz­gyűlésen a javaslatukat. Elmond­ta: így új pedagógusgárdával dol­gozhatnának az általános és a kö­zépiskolák. Az újjászervezett tan­testületekben azok maradnának, akik bírják a szülők és a vezetők bi­zalmát. Lázár János polgármester la­punknak elmondta: a cél nem az, hogy egy iskolából bocsássa- Az új közoktatási koncepció szerint idővel kiürülne a Klauzál-iskola Róka utcai telephelye

Next

/
Thumbnails
Contents