Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-30 / 304. szám

14 SZILVESZTER 2006. december 30., szombat A szerkesztő észrevette, kihúzta Időnként előfordul, hogy az újságíró a szavak dzsungelében kissé eltéved, arra való a rovatvezető, a szerkesztő, hogy a nem túl szerencsés mondatokat kiszúija, hogy azok még véletlenül se kerüljenek az oldalba. A kirostáltak közül gyűjtöttünk csokorba néhányat. EGYEZZÜNK MEG! „így már csak a tavaszi megegyezésen múlik, hogy milyen vételárban sikerül megegyeznünk - mondta bizakodva a fiatalember." UGYE, TE SEM ÉRTED? „A közös teherviselésnek az ingatlanok értékében je­lentkező arányát kívánja^írvényesíteni a luxusadóról szóló törvény." ELLENEK A KISISKOLÁSOK „Emellett szó esik a temető üzemeltetésének tapasz­talatairól, az óvodások, valamint az ellendő kisiskolások beiratkozásáról is." JUSZTI NÉNI ÉS A KAKAS „Jusztina néni maga mintázta meg férjét a hangsze­rével." „Csodájára jártak kakasának." VENDÉGDOLGOZÓK „Az épületet csinosító, virágokat ültető dolgozókon kívül jelenleg nincs egyetlen egy vendég sem az új vásárhelyi hajléktalanokat ellátó intézményben." HOZZÁ NEM TARTOZÓ „Egy szentesi fiatalember egy szegvári szórakozóhelyen egy hozzá nem tartozó fiatal nő testét tapogatta meg, melyet az illető lány barátja zokon vett." NE GYALÁZD A SAJTOMAT! „A családot viszont nem szabad belekeverni a kam­pányba, s nem is hagyja, hogy gyalázzák a sajtját." KÖTŐDJÜNK AHHOZ! „A .... Közalapítvány pályázatot hirdet a városhoz vagy ahhoz kötődő szerző irodalmi, művészeti, tudományos műve kiadásának támogatására." AZ INNENSŐ OLDALON LÉVŐ PARTRÓL NÉZVE „a baksi oldal felöli parthoz" MEGCSINÁLJÁK AZ UTAT „útrehabilitációs program keretében folyó felújítás miatt" LEVET ERESZT AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓ „A DÉMÁSZ levében tudatta az önkormányzattal:" TIZENNVOLC ÉVEN FELÜLIEKNEK! „Elárulták, leginkább a testi órákat szeretik, s csak ritkán veszekszenek és hamar megbékélnek egymással." KÖSSÜNK MEGÁLLAPODÁSI SZERZŐDÉST! „a város vezetése még tavaly októberben egyoldalúan bontotta fel megállapodási szerződésüket, s nem fizette ki a megállapított összeget." HAB „A macska csak hab a tortán" MINDEN HÉT HÁROM NAPIG TART „A háromnapos őszi hetek vásárhelyi programsorozata ma délután fél háromkor a Kossuth téren kezdődik". A BESZÉLŐ FA „már szakemberrel is megvizsgáltatták a fát, aki azt közölte, hogy beteg." A TOLVAJOK ttLEN „A tolvajok ellen nincs menekvés." A PROGRAM RENDŐRNŐJE A drogellenes program szentesi rendőrnőjének munkáját ismerte el az Országos Rendőr-főkapitányság a plakettel. VILLANYKARÓKKAL TÁNCOLÓ „Ugyanis az egyik szomszéd nem engedte a földjén keresztülvezetni a villanykarókat." HA NEM ITT, AKKOR MÁSHOL „Nem a megszokott helyükön, hanem máshol találják meg a betegek a szakrendelők egy részét Vásárhelyen." ÖSSZEGYŰJTÖTTE: BAKOS ANDRÁS A sztárbarát és a fogtündér Multitrükk Örül az újságíró, ha többórás intenzív nyomozás, telefonál­gatás után végre sikerül ki­deríteni egy híres ember mo­bilszámát. Mert olykor az is előfordul, hogy az illetőnek nincs saját telefonja, csak egy igaz baráton keresztül érhető el. A nemrégiben újra képer­nyőre került népszerű humo­ristát, Antal Imrét is barátján keresztül tudtuk elérni - épp ügy, ahogyan a magyar bul­várlapok újságíróinak zöme. Nagyon örültem, amikor fel­vette a telefont, és megígérte, hogy mindjárt átadja a ké­szüléket a sztárnak. Ez hosszú időbe telt, és közben az alábbi párbeszédet hallgathattuk. Sztárbarát: - Nem tudom, hol a fogam! Keresd már! Női hang, (talán a bejáró­nőé): - Tudod, hogy egy sze­mem van, vak vagyok, nem látok. Milyen volt? Sztárbarát: - Vak vagy? Anyádat vagy vak! Kicsi és fe­hér, mint egy fog. Női hang: - Sz...ok én a fo­gadra! Sztárbarát: - Már tiszta ra­gasztó a kezem, de a fogam nincs sehol. Biztosan kidob­tad a dobozzal! Nézd meg a kukában! Női hang: - Csak az üres do­bozt dobtam ki. Alig várom, hogy elkerüljek ebből a házból. Negyed óra elteltével, egy új­ratárcsázást követően, miután sikerül végre a sztárral beszél­ni, örömteli kiáltás hallatszik a háttérből: Megvan a fogam! TÖRÖK ANITA Futva közlekedett a hírfutár Jelentősen különbözik a fil­meken ábrázolt kép a valódi újságírói munkától, mely a hétköznapokban nem annyi­ra kalandos. Időnként azért előfordul, hogy az ember nem mindennapi körülmé­nyek között éri el riportala­nyát. Nemrégiben akartam be­szélni azzal a romániai ma­gyar asszonnyal, akit meg­skalpolt egy gyökértisztító gép, s akinek Vásárhelyen készítettek parókát. Az Arad megyei Kisjenőn élő Kiss Er­zsébetet nem könnyű elérni - nincs telefonja. Kaptam azonban egy számot azzal, hogy Robi szomszédot ke­ressem, majd ő segít. „Mind­járt adom!" - mondta, ami­kor megtudta, hogy az asz­szonnyal akarok beszélni. Meglepetésemre azonban jó ideig senki sem -szólt a ké­szülékbe, csak furcsa ruha­suhogás, ropogás hallatszott hosszasan a vonal túlsó vé­géből, s hiába hallóztam többször is, nem érkezett válasz. Később autó és mo­torhang, majd kavicsropo­gás színesítette az élő közve­títést. Nem sokkal később Robi szomszéd csalódottan szólt a kagylóba: - Nincs itt­hon! Hamar kiderült, a kedve­mért elfutott a település túl­só végébe, hogy beszélni tud­jak Erzsébettel. A készülék végig élőben közvetítette az útját. Másodjára nem kellett futnia, megvárta, míg a meg­beszélt időben ismét rácsö­rögtem, s már adta is az asz­szonyt. KOROM ANDRÁS B vagy P, avagy a bizonytalan újságíró Lelkiismeret-furdalást okozó foglalkozások munkacímű cikkemhez gyűjtöttem anya­got a bíróságon, az SZKT-nál és az APEH-nál. Utóbbi in­tézményben az ellenőrzési igazgatóhelyettessel volt ta­lálkám, akit - gondoltam én - Bakai Andrásnénak hív­nak. Megérkeztem a megbe­szélt időpontban, a portás telefonon hívta interjúala­nyomat. - Tessék, Bakai Andrásné. - Üdvözlöm, Gonda Zsuzsa vagyok, a Délmagyarország­tól. - Miben segíthetek? - Megbeszéltünk egy talál­kozót, itt vagyok. - Velem nem beszélt meg semmit. - Dehogynem, két nappal ezelőtt. - Sohasem beszéltünk. Rövid csend, részemről teljes tanácstalanság, majd Bakai Andrásné megszó­lalt: - Nem Bakai Andrásnét ke­resi inkább? - De igen - válaszoltam, kis­sé kételkedve a saját épelmé­jűségemben. - Akkor hívja őt, viszont hal­lásra. Félve, de újra kértem a portást, szóljon - itt már a biztonság kedvéért a más­salhangzókat alig ejtettem ­..a..ai Andrásnénak. Ezúttal szerencsém volt, az igazga­tóhelyettes már várt rám. Amikor a beszélgetés végén névjegyet cseréltünk, min­dent megértettem. Bár való­ban dolgozik a cégnél egy Bakai Andrásné, az „én iga­zatóhelyettesemet" • azon­ban Pakai Andrásnénak hív­ják. GONDA ZSUZSANNA Akkor vált gyanússá a nevezett termék - hogy rendőrségi zsargont használjak amikor az egyik multi pénztárosnője ártatlan arccal 1943 forintot ütött a gépbe ötven deka ak­ciós, ki tudja honnan szár­mazó sajtért, amiért csak 976 forint járt volna. A multis trükk a következő volt: a fél guriga csemege oldalára két vignettát is nyomtak: akciós, illetve listás árral. Természe­tesen a vevőszolgálaton - mint élelmes vásárlónak - készsé­gesen visszatérítették a külön­bözetet. Ez már csak így szo­kás errefelé, mert úgysem so­kan reklamálnak. A huncutság az érdeklődé­semet még inkább felkeltette. Jobban megvizsgálva a cím­kén feltüntetett fogyasztható­sági határidőt kiderült: egy nap múlva lejár a szavatosság. Ezért pedig reklamálni nem lehet, meg különben is, az ol­csó sajtok sokszor erjedteb­ben jobb ízűek. Ha valaki olyan mulya, hogy megveszi, az ő baja. Mikor aztán este darabolni, majd fogpiszkálóra szúrva csemegézni kezdtem a lyuka­csos ínyencséget, egyszer csak észrevettem egy újabb dátu­mot a fóliás csomagoláson. A nevezett terméket előállítva és teljesen átvilágítva, a bélyeg­zős felülnyomás láttán fellé­legezhettem: nem kell tovább versenyt futnom az idővel. A fóliáról ugyanis elfelejtették eltüntetni, hogy már régen le­járt a sajt szavatossága. CS. GÁT LÁSZLÓ „Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosok meg tele vannak kételyekkel." Sebességmámor Spontán amatőr gyorsulási versennyé vált minap az a félpályás útlezárás, amelyet a tüntetők abszolváltak Szeged egyik bevezető főútján, még az ünnepi ajándékvásárlási roham előtt. Az év második felében robbanásszerűen ismertté vált csomagküldő szolgálat szponzorálása ellenére azonban az első díjat nem osztották ki a gyenge időeredmények miatt, pedig a türelmüket vesztett várakozók igen csak odaléptek a gáznak, amikor hosszas álldogálás után végre megkapták a szabad jelzést FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA A külső is számít Mobiltelefon-szépségversennyel színesítették a szervezők a megyei iparkamara immár hagyományos - programját tekintve azonban meglehetősen kiszámítható ­évzáró vacsoráját. A kezdeményezés valóban új színt eredményezett, még akkor is, ha a különben pártatlan zsűri döntését néhányan meg is kérdőjelezték - miután szoros versenyben a kamaraelnök, Szeri István formatervezett készülékét hozta ki győztesnek FOTÓ: KARNOK CSABA

Next

/
Thumbnails
Contents