Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-30 / 304. szám

SZOMBAT, 2006. DECEMBER 30. • MEGYEI TŰKOR* 7 A hónap könyve Tömörkény: Jegenyék alatt Tömörkény István születésének 140. évfordulója alkalmából a Somogyi-könyvtár az egykori szegedi író, újságíró, régész, et­nográfus, valamint könyvtár- és múzeumigazgatóra emlékezik. A szegedi nép egykori figuráit bemutató Jegenyék alatt című novelláskötetét ajánlja az olva­sók figyelmébe. Száznegyven éve, december 21-én született - Steingassner István, írói, majd hivatalosan is felvett nevén - Tömörkény Ist­ván. Tárcái, írásai hetente jelen­tek meg a korabeli országos és fő­ként szegedi lapokban. 1899-től a Somogyi-könyvtár munkatár­sa, 1904-től 1917-ben bekövet­kezett haláláig igazgatója. Kora divatos novellaműfajának kiváló művelője. A népről írt a népnek, olyan olvasóknak, akik nem is­merik ezt a világot. Tömörkény szülei Makón és Szegeden üze­meltettek vendéglőt, így gyerek­korától figyelemmel kísérhette a ».sarat wto- rowsow wiékieit városba látogató vidéki embere­ket. Jegenyék alatt című kötete a Szegedi Napló karácsonyi mel­lékleteként jelent meg 1897-ben. A címlap Tóth Molnár Ferenc ta­nyai festő munkája. Novelláinak kedvelt szereplője, Halbőr Förge­teg János, akinek mindig meg­gyűlik a baja a törvénnyel. Meg­tudhatjuk, miért fontos a pusztai harangszó, bepillanthatunk egy tanyai búcsúba. Kiderül, hogyan telik egy délelőtt a tanyán, ho­gyan járnak a gyerekek iskolába. Kedves olvasó, vegyen kezébe egy Tömörkény kötetet, olvas­son bele! Ismerje meg a száz év­vel ezelőtti szegedi parasztság életét, szokásait, gondjait, és leg­főképpen a végtelen, homokos pusztaságot. Ahogy Tömörkény fogalmazta a Búcsú a homokon című elbeszélésben: „...A homo­kon nincs hegy, amin csúszni le­hetne, sőt a puszták fiaiból azok, akiket esetleg katonának idegen­be el nem vittek, még hegyet sem láttak. A homokon csak homok van, a sárga meleg folyó homok, amely kalászt termel és szőlőtő­két nevel. A tanyák köröskörül messze mind homokra vannak építve, homokon állnak a fák, a vetések az izzó, meleg levegőben a homok fölött mutatja csalóka játékait a puszták ingyen fotog­ráfusa, a délibáb." KUKKONKA JUDIT Magyarnak alkalmatlan Nem a rádióból hallottam, pedig ott hangzott el. Visszaidézése jutott el két fülembe, és bennem is maradt. Ünnepek idején jó, ha a nemzeti és nem­zedéki összefogásra buzdít bennünket valaki. Az országgyűlés elnöke mondta többek között, hogy nem pártpolitikai alapon kell kötelezettséget vál­lalnunk a határainkon kívül rekedt magyarokkal. Jó lett volna az eredeti adásra figyelnem, mert a hangsúlyok jobban eligazítanának. Csak sejtem, úgy kell értenünk, hogy okvetlen gondolnunk kell kívül rekedt testvéreink lelkének minden gu­bancára, de arra nem, hogy akármelyik politikai irányultság odakint rakott tüzeknél itthoni cu­pákjait sütögesse. Úgy adódott egyszer, hogy Erdélyt járván akkor tettük tiszteletünket Tamási Áron farkaslaki sírjá­nál, amikor ott éppen halálának évfordulójára em­lékeztek. Kijátszották a gyászolók éberségét, addig vonatoztatták a koporsót annak idején, amíg szét nem széledtek. Szép beszédek is elhangzottak ott jártunkkor, töröl metszett erdélyi tisztességgel, és olyan is, amelyik engem egy kicsit meghökkentett. Sütő András a tőle megszokott egészséges külde­téstudattal szólt, csöndesen, szépen, de annál na­gyobb nyomatékkal. Azt is hangoztatta, ami Ta­másitól eredt, és az ottaniak javában azóta Ls csor­dogál. Aki embernek hitvány, magyarnak is alkal­matlan. Ennek a mondatnak a fölidézése, azt hi­szem, méltó fizetség volt oda kanyarodásunkért. Semmi más nincsen benne, csak magyarságunk. Anyaországi szónok is volt. Szép ez a szó is: anya­ország. Mi szülőföldnek mondjuk, mert itt szület­tünk, ők az anyát látják benne, országnyi méret­ben. Testéből-lelkéből valónak érzik magukat. Olyan erős kötődés ez a határainkon kívülre elcsa­tolt területek legtöbb lakójában, ha töredékét tud­nánk visszaömleszteni a belül élőkbe, az is nagy nyereség lenne. Hazai búskomorságunkat vitte el a sír mellé ez a szónok, és azt ecsetelte, olyan borzal­mas szelek járnak itthoni vidékeink fölött, na­gyon-nagyon akarnának segíteni, de a politika nem engedi. Nem mondta ki, de én löéreztem sza­vaiból: ne reménykedjetek, inkább velünk együtt sírjatok. Látjátok, véreink, milyen szépen tudunk mi siránkozni ? Sírva szeretünk benneteket. Sütő szavai fölemeltek, ez meg közelített a földbeveréshez. Mondanám, tizedrangú politikus az illető, de tizedrangja se illett ahhoz a helyhez, és ahhoz az alkalomhoz. Ha most azt hallhatjuk Országgyűlésünk elnöké­től, hogy a politikai szempontokat el kéne hagy­nunk a kívüliekről való gondolkodásainkból, és ez­zel nagyon egyetértek, bennem a szépen faragott síremlék melletti két beszédből Sütő gyöngyszavai révednek elő, Tamási Áronra visszavezetve. A hit­vány ember magyarnak is alkalmatlan. Ismétlem, nem hallottam a Vasárnapi Újság­ban elhangzott beszélgetést, csak a rá faló hivat­kozást, de ha ez is elhangzott benne, egy bakarasszal megtoldanám, a még tisztább lelki egészség irányába. Karácsony hetében is, amikor szívesen beszélünk a szeretetről, az összetarto­zás erejéről. Nem lehetne ezt a nemes gondolatot itthon is kamatoztatnunk?Hogy határainkon be­lül se az egymásnak feszülő, sokszor eszeveszet­ten idétlen, undorítóan kicsinyes politikai csatá­rozások borzolják lelkünket! Egy picinyke meg­értést legalább! Akármelyik oldalon áll is a hit­ványember, magyarnak alkalmatlan. Legalább egy kicsinkét higgyünk Tamási Áron­nak és Sütő Andrásnak. Ha itthon legalább be­csülni tudnánk egymást, csak ezt vihetnénk kí­vülre is. Karácsonyi áhítatunk is tovább tartana. H.D. dAntnokown a kiskirályok gyógyulásáért K&H gyógyvarázs gyermekegészségügyi tá m og a tó p rog ra m 3 r 3 K&H gyógyvarázs i • vásárolj K&H MasterCard bankkártyával* • így mi még tobb pérzzei 'uű^uk segíteni a kiskirályok gyógyítását • a gyermekek támogatása ne^Td semmibe sem kerül I Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal - januártól Kijavított partfal, megerősített töltés Szegednél •A K&H MasterCard bankkártya igényléséhez K&H bankszámla nyílása szükséges. EBKM*020% a 2006.12.194 Hirdetmény szerint Jelen tájékoztató nem minősül ajántaaétótóek. A termék részletes iekását valamint dijad, költsége* a vonatkozó szerződések, az Általános Szerződési Fettétele* ét a Hirdetmény tartalmazzák. A Bank a kondíciók megvákozfatásának jogát lenntartja. Háromból alakul egy szakmai szervezet Január első munkanapján már működnie kell a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szaldgazgatisi Hivatalnak, amelyet a korábbi földművelésügyi hivatal, állat-egészségügyi, valamint növény- és talajvédelmi állomás összevonásából hoznak lét­re. Jövőre nem a termelőnek kell majd Szegedre utaznia a hatósághoz, hanem a szakemberek helybe mennek, és akár a búzatábla szélén is kiadják számára a szükséges végzést. Az agrárium sajátos helyzetéhez alkalmazkodva január l-jétől országszerte nem régiós, hanem megyei főigazgatóságokat hoznak létre a mező­gazdasági hatósági feladatok ellátására. A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezetője főigazgatói rangban az a Tasná­di Gábor, aki eddig a földművelésügyi hivatalt irányította, s a volt FVM-hivatal Deák Ferenc ut­cai épülete lesz az új, három „cég" összevonása következtében felálló szervezet központja is. Az összeolvadó három szervezet: az FVM-hiva­tal, a szegedi székhelyű CsongTád Megyei Ál­lat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző, vala­mint a vásárhelyi Növény- és Talajvédelmi Állo­más. Szakmai önállósága és szakmai vezetése azonban továbbra is megmarad az új elnevezésű, a szervezetileg a megyei szakigazgatási hivatal alá tartozó Földművelésügyi, Állat-egészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági, valamint Növény­és Talajvédelmi Igazgatóságnak. Tasnádi Gábor a szervezeti átalakítással kap­csolatban azt mondta el, hogy a döntés követ­keztében a közigazgatás racionálisabbá, olcsób­bá, hatékonyabbá válik, mert megszűnnek ko­rábbi párhuzamosságok. Az új szervezet legfon­tosabb feladata, hogy a szolgáltatásokat házhoz vigye, hogy a termelőnek ne kelljen minden ha­tározatért, végzésért Szegedre utaznia. Ezért a hét kistérségi központban körzeti irodákat hoz­nak létre, megerősítve a korábbi, a polgármeste­ri hivatalokban működő falugazdászi körzetköz­pontokat. Itt egyablakos ügyintézés keretében a termelő rendelkezésére áll a növény-, talajvédel­mi, erdészeti felügyelő, valamint a hatósági ál­latorvos. A szakemberek, ha kell, a gyors ügyin­tézés érdekében még a „terepre" a búzatáblához is kimennek, és laptopon adják ki a hatósági ha­tározatot, végzést a termelőnek. Tasnádi Gábor azt ígéri, hogy a körzeti irodákban mindig meg lehet majd találni a szakembereket, a többi településeken pedig meghatározott időpon­tokban, a polgármesteri hivatalokban lehet majd találkozni a hatóság embereivel. f.k. Csapadékos A szegedi és újszegedi oldalon egyaránt meg­erősítve fogadják az árvízvédelmi létesítmények az új évet. Erre nagy szükség lehet: az elő­rejelzések szerint az átlagosnál csapadékosabb lesz a tél további része és a tavasz. Szegeden a tavaszi árvíz után megtörtént a belváro­si partfal károsodott részeinek helyreállítása ­mondja Kozák Péter, az Atikövizig osztályvezetője, akihez az említett szakasz tartozik. S javában tart a szegedi partszakasz georadarozása is: a hipermo­dern berendezéssel, mely „belát a föld alá", minden esetleges, a partfal alatt, vagy annak közelében lé­vő, árvízvédelmi szempontból káros hatású tárgyat - például régi szennyvízvezetéket, ami a folyóból a városba vezetheti a vizet a partfal alatt - ki lehet mutatni. Mi a helyzet az újszegedi szakasszal? A Vásárhe­lyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében terve­zett töltésmagasítás, -erősítés is befejeződött - tud­tuk meg Fejes Péter osztályvezetőtől, az újszegedi szakasz felelősétől. A kamaratöltéstől a régi vasúti év várható hídig terjedő, korábban a szükségesnél kevésbé ma­gas és erős szakasz most már felturbózva fogadja az elkövetkezendő árvizeket. A belvárosi szakaszon nem földdel, hanem kis vasbetonfallal oldották meg a védműmagasítást. S milyen vízjárású év áll előttünk? Az előrejelzé­sek szerint az átlagnál csapadékosabb tél és tavasz várható. Ez azonban nem jelent mindenképpen ár­vízveszélyt: attól is függ, a csapadék mekkora része érkezik hó formájában a vízgyűjtőbe, s elolvadása mennyire történik egyszerre. Kedvező időjárási vi­szonyok mellett megtörténhet: az olvadás hosszan, egyenletesen történik, és így nem egyszerre érkezik a nagy víztömeg. Attól is függ az árvízhelyzet, hogy a Tisza mennyire árad egyszerre a mellékfolyóival, s a Dunával. Ami 2006-ban történt - a folyók egy­szerre áradtak, és a Duna visszaduzzasztotta a Ti­szát, amelybe ugyanakkor a Körösök is jelentős víz­többletet szállítottak - rendkívül ritka jelenség. De bármikor megismétlődhet, s ez továbbra is ráirá­nyítja az árvízvédelem fontosságára a figyelmet. F. CS. K&H TeleCenter (061) 300 0000 www.kh.hu gyors ügyek sávja -^hrtettartácsadás befektetéstervezés ^biztosítások imM) * IU>» v ^ •AMKJA "»

Next

/
Thumbnails
Contents