Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-29 / 303. szám

PÉNTEK, 2006. DECEMBER 29. • NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV* 11 JIIP'NEMZETI A NAPFENYES CSONGRÁD - FEJLŐDŐ VIDÉK CIMU ÖSSZEÁLLÍTÁS A FOLDMUVELESUGYI ES MAIFVIDÉKFEJLESZTÉSI VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL TÁMOGATASAVAL iPlfi* TERV KÉSZÜLT. Nő az érdeklődés a kamarai szaktanácsadás iránt Tanúsítványt is adnak A Magyar Agrárkamara (MAK) a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) keretén belül szaktanácsadói hálózatot működtet. A köztestületek által nyújtott szolgáltatásokról beszélgettünk Téli Róberttel, a MAK főtanácsosával. A kamarai tanácsadók többféle szolgáltatást nyújtanak. A tanácsadók a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) keretében részt vesznek a közvetlen támogatásokkal kapcsolatos feladatok végrehajtásában. így folyamatosan tájékoztatják a gazdálkodókat és gazdálkodószervezeteket a NVT aktuális támogatásairól, a jogosultsági feltételekről, a kérelmek benyújtási határidejéről és módjáról, valamint a szankcionálási rendszerről - tudtuk meg Téli Róberttől. A MAK főtanácsosa elmondta: segítenek a támogatási és formanyomtatványok beszerzésében és kitöltésében is. Az NVT intézkedéseihez kapcsolódó jogszabályok nyomon követése elengedhetetlen. A területhez kapcsolódó támogatások igénybevételéhez segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak a támogatás alapját képező Mepar - azaz a Mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer - blokkjainak azonosításában. Közreműködnek a területek pontos kimérésében, hogy a gazdák jogszerűen igényelhessék a területhez kötődő, az agrár-környezetgazdálkodási, a kedvezőtlen adottságú területek (KAT) után igénybe vehető, és egyéb támogatásokat, például azt, ami a félig önellátó gazdaságoknak jár. Együttműködnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megyei kirendeltségeivel az NVT támogatásokkal kapcsolatos eljárások, az azokat érintő változások továbbításában. Közreműködnek a helyszíni ellenőrzések és adategyeztetések előkészítésében. Segítenek a gazdáknak értelmezni az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok előírásait, a speciális helyzetek megoldására pedig javaslatokat tesznek. A kétszáz fős köztestületi tanácsadói gárda a vidéki kistérségekben lényegében települési szinten dolgozik. A tanácsadókat a megyei agrárkamarák alkalmazzák. Az itt lévő ügyfélszolgálatokon lehet őket felkeresni, de interneten keresztül is elérhetők, (www.agrarkamara.hu). Ez utóbbi konzultációs egyre népszerűbb, mivel az érdeklődő gyorsan információhoz jut, nem kell napokat várnia a kérdésére adott válaszra. A legtöbb szakember rendelkezik laptoppal, azaz hordozható számítógéppel, így a tanácsadó a gazdálkodó telephelyén a mobil számítógép segítségével az internetről letöltött információkat azonnal át tudja adni a gazdálkodóknak Más jellegű szolgáltató tevékenységek is kapcsolódnak a területi agrárkamarák tevékenységéhez. Például a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani Kutatóintézete és a martonvásári kutatóintézet közös fejlesztésben létrehozott egy környezetkímélő tápanyag-gazdálkodási számítógépes rendszert, amelynek segítségével elkészíthető a termelők számára a tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadás. Ez a rendszer megmutatja, hogy milyen mértékű legyen a talaj megfelelő szintű tápanyag ellátottsága, amelyre az adott területen termesztett növénynek szüksége van. Mennyi legyen a legkedvezőbben felhasználandó műtrágya mennyisége, és ezzel mekkora költséghányad takarítható meg a gazdálkodás során. Vagy: ilyen többek között a támogatási jogosultság alapjául szolgáló terület (parcella) lemérés, amelyet az EU előírásainak megfelelő modern GPS, azaz műholdvezérlésű helymeghatározó készülékkel végeznek. Ez a készülék a helyszínen megmutatja a mérés pontosságát továbbá azt is, hogy a terület megfelel-e az unós előírásoknak, az EU által megkövetelt tolerancia értékeknek. Mindezek alapján a területi agrárkamarák tanúsítvány állítanak ki a gazdálkodóknak arról, hogy a beadott támogatási kérelem megfelel a valóságnak. A kereskedelmi bankok ennek alapján a gazdálkodó kérelmére meghitelezik a területalapú, az úgynevezett top-up és egyéb támogatásokat a gazdáknak. Az uniós támogatásokhoz a jövőben szükség lesz az új kölcsönös - az úgynevezett kereszt - megfeleltetés betartására a gazdálkodónál. Ebben is szeretnénk a jövőben bővíteni a munkánkat, hogy a gazdálkodót megfelelően fel tudjuk készíteni a jogszabályi előírások változására. így minél több támogatás jusson el hozzájuk, azt jogszerűen tudják igénybe venni, és egy esetleges ellenőrzéskor ne kerüljenek bajba, s ne fedezzen fel hibát az ellenőr. HONLAP A Magyar Agrárkamara szaktanácsadói tevékenységéről bővebb Információ a www.mak.hu honlapon található. Agrár-környezetgazdálkodás integrációban Lukácsék tanulságos története Nem mindegy, hogy támogatásból vagy hitelből lesz-e traktora a gazdának Illusztráció: Gyenes Kálmán Mintegy 60 hektár területen gazdálkodik együtt az újszászi Lukács János, és felesége, valamint lányuk. Mindhárman őstermelők. Az asszony 50 százalékos mértékben leszázalékolt, rokkantnyugdíjas. Havi 23 ezer forintot kap 38 év termelőszövetkezeti munkaviszony után. Férje főállásban műveli a földet. Lányuk pedig „főállású anya", három gyermeket egyedül nevel. MUNKATÁRSUNKTÓL REPCE A Lukács család 14 hektáron vetett repcét tavaly. A repcetermés - bár nem lett első osztályú -, 3,1 tonnás hozamú volt hektáronként, ami messze jobb, mint a 2,5 tonnás hazai átlagtermés. Idén már a termőterület több mint felére vetették ezt az ipari olajos növényt. A repcének azonban nagyon jó magágyat kell készíteni, s rendszeresen szemlézni kell a növényt, a kártevő ugyanis váratlanul jelenik meg. így, ha egy ideig nem figyel és vegyszerez a gazda, előfordulhat, hogy nem is lesz a termésből jóformán semmi. Lukácsék nem alakítottak családi gazdaságot, pedig tehették volna ahogy az asszony mondja -, például azért nem, mert hiába egy családként gazdálkodnak, a földek eltérő tulajdonjoga miatt dokumentálni kellett volna, ha mondjuk a férje az ő földjén végez valamilyen munkát vagy fordítva. Emiatt papír papír hátán lett volna. „Pedig gazdálkodásról van szó, nem arról, hogy papíron legyen minden, mert az a szent. De ez ügyben nem a józan paraszti ész szerint alakították ki a szabályokat" - magyarázza az asszony. Lassan is alakult ki a családnál a mostani gazdálkodási forma. Először a férj „állt saját lábra" a helyi termelőszövetkezet felbomlása után, ahol traktoros volt. Lukács Jánosné pedig nagyon nehezen hagyta ott a tsz középvezetői posztját. A minimálbér mellett meg mintegy 20 hektár saját földdel azonban már nem látott a tsz-ben perspektívát. „Hol van már persze a régi tsz is?" morfondírozik, és hozzáteszi: részvénytársasággá alakult, de a valamikori ezer ember helyett már csak félszázán, ha dolgozhatnak ott. Föld kárpótlásból Lukácsék földjeiket a kárpótláskor a szülőktől kapták, a tsz-től is jutott némi terület. A férj édesanyjának kárpótlásából származó föld nem rájuk eső részét pedig megvásárolták a testvérektől. így lassan építgették, illetve építgetik a gazdaságot. A feleség tulajdonában jelenleg mintegy 19 hektár termőföld van és csaknem 6 hektár gyep. A férjnek 20 hektár termőföldje van, lányuknak pedig.4,4 hektár saját tulajdona. Ez utóbbihoz tartozik még további 10,5 hektár „bérlemény". E terület jórészt „egyben van", illetve három nagyobb különálló részből áll. A bérelt földet a lány megvenné, de egyelőre nincs elég pénze. Nem könnyű hitelből földet vásárolni - magyarázza az asszony mire ugyanis a bank a döntésig jut, addig eltelik fél év vagy akár egy év is. Erre pedig az eladó nem vár. így vagy előteremti a vásárló a pénzt egy hónapon belül, vagy másé lesz az eladó föld. A családban a papírmunka nagy részét a feleség végzi, ő az, aki odafigyel a pályázatokra is. Neki köszönhetően pályázott sikerrel a család még 2004-ben külön-külön a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVTj agrár-környezetgazdálkodási intézkedése támogatási rendszerébe tartozó dotációra. Egymillió egy családnak Mindhárman a szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram keretében az agrár-környezetgazdálkodási alapprogramok közül a szántóföldi célprogramhoz csatlakoztak. Az ezzel járó hektáronként tavaly csaknem 25 ezer forint szubvenciót - amely, mint az asszony mondja, jól jön a földalapú támogatás mellé - jóformán a teljes megművelt szántóföldre igényelték. A feleség tavaly 452 ezer, a férj 438 ezer, lányuk pedig 353 ezer forint NVT-támogatást kapott. így a család összesen több mint egymillió forinthoz jutott a múlt évben. Ennek ellenére 2005-öt veszteséggel zárták. Ez összesen 6-7 millió forint, amely mindhármukra vonatkozik. A veszteséget egyrészt a belvíz, másrészt a búza okozta. Az idei NVT-támogatást még nem kapták meg, de nagyon várják, mert szántani csaknem 300 forintos literenkénti gázolajár mellett is kell. A támogatások egy másik része pedig az agrár-környezetgazdálkodási előírások betartására megy el. De azért még így is megéri a programban dolgozni - véli az asszony. A támogatásokból futotta még a 7 millió forint körüli értékű erőgép önrészére is. A traktort ugyanis támogatás nélkül vásárolták, de hitelük jórészt emiatt jelenleg 4-5 millió forint. Traktortól lélegzet A helyi termelőszövetkezet a mezőgazdasági gép vásárlásához felvett kölcsönt rugalmasan kezelte, igaz, a kamat is magas - véli Lukács Jánosné. A traktor vásárlásához szükséges kis lélegzethez úgy jutottak, hogy korábbi aszálykáros hitelük futamidejét meghosszabbították nyolc évre. Ez az év azonban nagyon nehéz - magyarázza az aszszony, hozzátéve, hogy hiába jött korábban a sok eső, mégsem volt jó a termés. A hirtelen jött, napokig tartó forróság miatt takarmány minőségű lett a gabona. S a búza ára alig éri el a 20-21 ezer forintot tonnánként. Ráadásul ha egy hektár földre csak 2 mázsa műtrágyát szórnak ki, az is 14-15 ezer forintba kerül hektáronként. Pedig csak szántóföldi alapprogramban engedélyezett mennyiségű és típusú műtrágyát és növényvédő szert használják. Talajvizsgálatot is végeztettek, a kímélő gazdálkodáshoz pedig a tervet a növényvédelmi állomás készítette el számukra. A repce mellett búzát és őszi árpát is termelnek, kukoricát azonban nem, mert „ilyen gázolajár mellett a szárítást nem lehet kifizetni" - mondja az asszony. Hiába van tárolójuk, ez egyrészt nem nagy, azaz nem fér el benne egy jelentősebb mennyiségű kukoricatermés, másrészt nincs szárító, de szárítás nélkül „berohadna" a termés. A penészes árut pedig már nem lehet értékesíteni. A megtermelt gabonát így az integrátoruknak, a több száz gazdálkodót - van közöttük több száz hektáros, de egészen kicsi is - öszszefogó Jászapáti 2000 Rt.-nek adják el, egy előre megkötött szerződések alapján. A jövő: az információ A jövőt illetően Lukács Jánosné ügy véli, hogy fejlődni egyszerűen muszáj, de jelentősen már nem bővítik a gazdaságot. Befektetésnek jó lehet a föld, de ha sok van és gazdálkodnak rajta, bukni is lehet vele - tájékoztat a családfő. Lukács János megemlíti azt is, hogy az egyik ismerős gazdálkodó, aki a máktermeléssel bukott jókorát. A támogatásokról korábban a Magyar Közlönyből értesültek csak, egy éve azonban a feleség már az internetet is eléri. Bosszantja, hogy a támogatásokkal kapcsolatban például a gazdálkodási naplót egyáltalán nem egyszerű vezetnie. Szerinte számítógép nélkül könynyebb volt ezt a munkát elvégezni. A házaspár a szükségesnek tartott fejlesztések között említi még, hogy jó volna kicserélni a körülbelül 30 éves 514-es öreg kombájnt. De az ugyanilyen matuzsálemi korú Lajta vetőgépet is. Szeretnék persze átadni az unokáknak a gazdaságot, de közöttük csak egy fiú van. S ő egyelőre még az agráriumről álmodik. Igaz, még csak kisiskolás. Magyarország: 1 millió 146 ezer anyajuh Létszámhoz kötött támogatás az Európai Uniótól Az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon született megállapodás érteimében Magyarországon legfeljebb 1 millió 146 ezer anyajuh után fizethető állatlétszámhoz kötött támogatás. Az a termelő, aki a 2007-es támogatási évre a rendelkezésére álló saját tulajdonú anyajuh-támogatási jogosultságait szeretné eladni vagy bérbe adni, illetve jogosultságot vásárolna vagy bérbe venne, annak erre az MVH által megküldött 2006. évi támogatási határozat kézhezvételétől számított 90 napig van lehetősége. A támogatási jogosultságok termelőhöz kötött használati és tulajdonjogának, valamint azok egyéni és országos kihasználásának meghatározásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal látja el. Az érintettek a kérelmeket postai úton juttathatják el a hivatal központi címére (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, KTI-ÁTKTO, 1385 Budapest, 62. Pf.: 867). A támogatási jogosultságok nyilvántartásáról, az átvezetés feltételeiről további segítséget az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu) megtalálható 36/2009 (V. 17.) számú közlemény, s az ahhoz mellékelt gazdatájékoztató nyújt. Ugyanitt a benyújtandó formanyomtatványok és kitöltési útmutatók is megtalálhatók. Azok, akik nem rendelkeznek internet-hozzáféréssel, a dokumentumokat az MVH megyei kirendeltségein is beszerezhetik. Fontos tudni, hogy az MVH az állatmozgást az állomány-nyilvántartások és az egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerben szereplő adatok alapján minden esetben ellenőrzi. Amennyiben az anyajuhok átírása valamilyen okból a határidő lejárta előtt nem történik meg, akkor a kérelem elbírálásánál az állatmozgás sem vehető figyelembe, s ennek következtében az MVH az országos tartalék javára történő tízszázalékos levonást kénytelen alkalmazni.