Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-29 / 303. szám
PÉNTEK, 2006. DECEMBER 29. • AKTUÁLICw 3 CSAK EGY MEGÁLLÁS Egy megállásos határellenőrzés lép életbe január elsejétől a magyar-román határon. A Csanád-Kiszombor és a Nadlac-Nagylak átkelőknél az utasokat csak a fogadó ország területén ellenőrzik. Ez azt jelenti, hogy a Magyarországról kiutazókat csak a román, a Romániából érkezők pedig csak a magyar határőrök állítják meg. Aki azonban Érmitiályfaiva—Nyírábrány, Székelyhíd—Létavértes, Csanálos-Vállaj határátkelőknél szeretne átlépni, csak a magyar oldalon találkozik majd ellenőrökkel. A 447,8 kilométeres magyar-román határszakasz hazánk harmadik legnagyobb határforgalmát adja. Ez év első tíz hónapjában mintegy 13 millióan léptek át a magyar-román határátkelőhelyeken, az utasok nyolcvan százaléka a két ország állampolgára volt. Maradnak a vámosok Nagylakon és Kiszomboron Januártól szigorúbban ellenőrzik a cigarettát Fekszem az ágyban, átpörgetem fejemben a napot, elképzelem a holnapot. Képek, karikák, pálcikák, alszom. Hirtelen éles karmolás, karomon vékony vércsík. Nem Freddy Krueger, a macskám az, tűzijátékkal turbózva. Pedig állítólag a macskák nem félnek a petárdától, tűzijátéktól. Az enyém igen. Ahogy retteg tőle minden általam ismert kutya is: izmos kuvaszok és impozáns rotweilerek, kedves korcsok és idegesítő pincsik - kivéve egy bátor dalmata, egyszer talán cikket írok róla. Az állatvédők ilyenkor rémtörténeteket mesélnek ebekről, akik ijedtükben a kerítést próbálták átugrani, de felnyársalódtak a lécekre, vagy nyakörvüknél fogva akadtak fenn, és órákig kínlódtak, majd megfulladtak. A kevésbé szuicid hajlamú kutyák csak szimplán rettegnek. Kúsznak a földön, lapulnak, vonyítanak (ha a gazdájukat meglátják, akkor ugatnak, mert máskülönben bátrak). Nekik ugyan édesmindegy, de emberszemmel nézve a tűzijáték értelmesebb szórakozás, mint a petárda. Jól elvolt vele tavaly a tizediken lakó, enyhén alkoholista lózsi is. Gyermekének mutogatta a ház előtt: nézd, meggyújtjuk, felrepül. Egy idő után a szomszédok megunták, és kikiabáltak, hogy hagyja már abba. Rájuk nem hallgatott, de felesége kedves kérlelésének - „gyerünk befelé zabálni, aztán dögleni" - engedett. A katonai füstgyertya még ennél is viccesebb, régi szilvesztereken a Kárász utcán is előfordult. Vidám fiúk hozták magukkal, ám egy még vidámabb arra járt, az izzó fémet puszta kézzel megragadta és egy bőrdzsekis hátra dobta. Megégett a kabát és a kéz is, a két fiú majdnem verekedett, aztán a szilveszterre való tekintettel mégsem. Ilyen persze már nincs, sőt elvileg már petárda sem, hála a törvényhozóknak, akik előbb egész évben engedélyezték, majd tavaly novemberben lakossági nyomásra betiltották. Marad tehát a szép színes, gyerek által is könnyen üzemeltethető tűzijáték, és a vékony vércsík a karomon. A német gyártó szilveszterig vállalt felelősséget Az Alföld Szeged második címkéje jó Átcímkézett német zöldségkonzervet árult az Alföld Szeged Kft. A címkéket az élelmiszer-ellenőrző hatóság megvizsgálta. A második felirat tájékoztatása helytálló. Tegnap megírtuk, hogy az Alföld Szeged Kft. nagykereskedelmi raktárában egy vásárló olyan akciós zsenge borsó konzervet vásárolt, amelyen két címke kétféle szavatossági időt tüntetett fel, miközben az üveg tetejére nyomtatva csak 2006-ot lehetett látni. A nagykereskedelmi cég vezetője, Váczi Zoltán az élelmiszerek jelölésére vonatkozó jogszabály megváltozásával indokolta az átcímkézést. A német gyártó termékét egy magyar importőr szállította hozzájuk a júliusi lejárati dátummal. Később kiderült, ez rossz, az importőr hibázott. Ezért kijavították egy újabb, második címke felragasztásával. Ezen volt a december 31 -i dátum. Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás élelmiszer-biztonsági osztályának munkatársa tegnap megnézte a zöldségkonzervet. * Jelen ismereteink szerint a német gyártó 2006. december 31-éig vállalt felelősséget a termékre - tájékoztatott Tihanyi Zala, a városi intézet vezető főállatorvosa. Elmondta még: ha a gyártó a fedőlapon 2006-os évet jelölt meg, ez az uniós szabályozás szerint azt jelenti, hogy a termék 2006 végéig megőrzi a minőségét. Az első ráragasztott magyar pótcímkével, amelyen 2006. júliust jelölt meg, az importőr lerövidítette ezt a minőség-megőrzési időt. Ennek okát még vizsgálják. A második címkén tehát a némít gyártó által garantált minőség-megőrzési idő szerepel. Bár némileg egyszerűsödik a határátlépés rendje január elsejétől Nagylaknál és Kiszombornál, nem szűnik meg a vámosok szolgálati helye a határátkelőnél, akár a beléptetés után azonnal átvizsgálhatják a Románia felől érkezőket, vagy az oda igyekvőket. 2007 első napjától a jelenleginél szigorúbb ellenőrzéseket ígér a hatóság. Bár december 31 -én éjféltől, Románia uniós csatalakozásának pillanatától belső vámhatárrá minősül a Magyarországot délkeleti szomszédunktól elválasztó szakasz, a korábbi hírekkel ellentétben nem szűnik meg megyénk két romániai határátkelőjénél - Nagylaknál és Kiszombornál - a vámhivatal dolgozóinak szolgálati helye. Némedi Varga Éva, a Vám- és Pénzügyőrség regionális parancsnokságának szóvivője elmondta: nem lazul, éppen ellenkezőleg, januártól még szigorúbb lesz a vámellenőrzés a Csongrád megyei határátkelőhelyeken - különösen a dohányáru tekintetében. - Hétfőtől minden, Magyarországra beléptetett személyt akár azonnal is ellenőrizhetnek kollégáink, hiszen mindkét Csongrád megyei szolgálati helyünk megmarad, legalábbis a jelenlegi rendelkezéseknek megfelelően. Szigorúbb mélységi ellenőrzésre is számíthatnak a közutakon közlekedők, bár januártól adóellenőrzésnek minősül a tevékenységünk. Mivel a határátkelőknél kevesebb kollégánk teljesít szolgálatot, a felszabaduló munkaerőt a régióban végzett ellenőrzésekre csoportosította át a parancsnokságunk - fogalmazott a szóvivő. Megtudtuk: mivel Románia és Bulgária még nem teljesíti a dohánygyártmányokra az Európai Unióban előírt minimális adószintet, ezért hazánk fenntartja a korábbi mennyiségi korlátokat. A jövedéki adóteher nélkül behozható cigaretta mennyisége továbbra is naponta 200 szál, ami egy kartonnak felel meg. Ehhez már nem lesz szükséges egy éjszakát kint tölteni, mint azt eddig megkövetelték. A jogszabályok szerint ez a kedvezmény is csak a 17. évüket betöltött személyekre vonatkozik, aki ennél fiatalabb, annak a 200 szál alatti mennyiségről is nyilatkoznia kell, és meg kell fizetnie az adót. A jövedéki korlátozás alá nem eső termékekre azonban nem vonatkozik ez a szigorú ellenőrzés - derül ki a vámhatóság közleményéből -, azaz Romániába és Bulgáriába is szabadon bevihető minden, magáncélra vásárolt és nem kereskedelmi mennyiségű áru. A vámköteles tételeket azonban mindenkinek a saját országában be kell jelentenie, ám vámkezelésükre bármely uniós államban sor kerülhet - például aki Aradról szállít Szegedre árut, nem köteles Nagylakon kezeltetni az árut, hétfőtől megteheti a célállomáson is. i. sz. Nagy durranás GONDA ZSUZSANNA Januártól nagyobb szigort ígérnek a vámosok Fotó: Gyenes Kálmán Újhelyi István volt a legbeszédesebb, Nagy Sándor egyszer sem szólalt fel Csongrád megyei szónoldatok a parlamentben FENNFORGÁS Géczi József Salamon László országgyűlési képviselő mentelmi ügyében ismerteti a bizottság véleményét: „Salamon László képviselőtársunk 2006. május 20-án 58 kilométeres sebességgel száguldott (derültség.) Berettyóújfalu egyik belterületi utcáján. Hozzátartozik azonban, hogy ezen a belterületi úton volt kitéve 30 kilométeres tábla is útépítés miatt. Igazoltatták a rendőrök, helyszíni bírságot kívántak kiszabni, a csekket is kezdték elővenni, ekkor Salamon képviselő igazolta magát, hogy ő országgyűlési képviselő, ezt a rendőrök fennforgásként értelmezve (derültség.) az eljárást abbahagyták, és azt mondták, hogy ebben az esetben feljelenteni szükséges őt." Csongrád megyéből a legaktívabb országgyűlési képviselőnek Újhelyi István, a legpaszszívabbnak pedig Nagy Sándor bizonyult ebben a parlamenti ülésszakban. Hozzá kell azonban tenni, hogy a szocialista államtitkár hivatalból beszélt több mint egy órát. A kisteleki polgármester viszont egyszer sem szólalt fel a T. Házban. A legambiciózusabb újonc Sándor Klára volt. A parlament májusi alakuló ülése óta a 386 országgyűlési képviselőből 339 már legalább egyszer felszólalt az országgyűlésben. A beszédek hosszát tekintve Gyurcsány Ferenc vezeti a listát. A miniszterelnök több mint 11 órát szónokolt a T. Házban. Dobogós lett Molnár Lajos egészségügyi miniszter a közel nyolc- és az MDF-es Herényi Károly a több mint hétórás teljesítményével. A negatív csúcsot a szocialista Varga Zoltán tartja 14 másodperccel, őt követi a szabad demokrata Világosi Gábor 15 és az MSZP-s Szabó György 16 másodperccel. A tizennégy Csongrád megyei képviselő közül csak a fideszes Nagy Sándor, Kistelek polgármestere nem szólalt még fel az országgyűlésben. A megyei honatyák közül Újhelyi István beszélt a legtöbbször és a legtöbbet a T. Házban. A szocialista politikus 21-szer kapott szót, és több mint egy órán át (pontosan: 1 óra Újhelyi István és Nagy Sándor 5 perc 31 másodperc) szónokolt. Egy óra feletti teljesítményével csípte el a dobogót az MSZP-s Géczi fózsef és a fideszes Lázár fános, Vásárhely polgármestere. Előbbi két, utóbbi négy perccel maradt el a listavezető szocialista politikustól. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy Újhelyi hivatalból, vagyis önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi államtitkárként édfá Fotó: Karnok Csaba beszélt több mint egy órát, és Géczi is több esetben a mentelmi bizottság elnökeként szólalt fel. Újhelyi a 2002-2006-os ciklusban összesen 18-szor szólt hozzá a vitához, mintegy másfél órában. A beszédek hosszát tekintve a megyei újoncok közül Sándor Klára teljesített a legjobban. Az SZDSZ-es oktatáspolitikus olyan rutinos rókákat előzött meg 50 perces eredményével, mint a fideszes Nógrádi Zoltán (38 perc), az MSZP-s Kozma fózsef (28 perc), és Botka László (14 perc). Szeged polgármestere aki a városi közgyűléseken ülésvezető elnökként annyit beszél, amennyit akar, hiszen a szervezeti és működési szabályzat nem korlátozza a hozzászólásainak számát és idejét, amit többször kifogásolt már az ellenzék - csak Kispál Ferencet (Fidesz), Szirbik Imrét (MSZP) és hallgatag Nagy Sándort előzi meg. A megyei honatyák közül Szirbik Imre beszélt a legkevesebbszer (2-szer) és a legkevesebbet (1 perc 33 másodperc). Szentes polgármestere a Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola sorsáról kérdezte az agrárminisztert, aki megnyugtatta: nem zárják be az intézményt. Csongrád megye 14 képviselője az elmúlt fél évben összesen 114-szer szólalt fel 6 óra 47 perc 35 másodpercben az országgyűlésben. SZ. c. sz. STRUCC? NEM - LÓ! Mjj Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló jelentés tárgyalásakor Farkas Sándor is felszólalt. Idézet a parlamenti jegyzőkönyvből: kerestem egy állatfajt, amit nem találtam leírva. Ebből az állatfajból, ha jól tudom, van Magyarországon 75 ezer darab, és ebben az agrárgazdasági jelentésben nincs benne. Kérdezem önöktől, tudják-e, hogy milyen állatfajra gondolok. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Strucc?) Nem - ló. (Derültség.)"