Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-28 / 302. szám

6 •NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV" CSÜTÖRTÖK, 2006. DECEMBER 28. NEMZETI A NAPFÉNYES CSONGRÁD - FEJLŐDŐ VIDÉK CÍMŰ ÖSSZEÁLLÍTÁS A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS ppiíVIDEKFEJLESZTÉSI VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, A MEZŐGAZDASÁGI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI HIVATAL TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. Vidékfejlesztési pénzekkel a szervestrágya-készletek csökkentéséért Trágyából tápanyag Az állattartással istállótrágya is keletkezik, amelynek elhelyezése - a tulajdonviszonyok megváltozása miatt is - sokszor nehéz feladatot jelent. Pedig a szakszerűen kezelt és tárolt istállótrágya nem hulladék, hanem az érési folyamat után a talajba visszajuttatva tápanyagként hasznosul újra. MUNKATÁRSUNKTÓL Az állattartó telepeken keletkező és tárolt szerves trágya mennyisége meghaladja a felhasználás mértékét. Számottevően csökkent ugyanis az állattartó telepekhez tartozó mezőgazdasági terület nagysága. De az árak és a költségszerkezet változása is rontotta a szervestrágya-felhasználás versenyképességét a műtrágyával szemben. Szennyezhet a nitrát Magyarországon a nagyüzemi állattartó telepek többségében nem fordítottak gondot a trágyatároló helyek szakszerű, környezetkímélő kialakítására. így a legtöbb esetben a trágyatároló helyen és annak közvetlen környezetében jelentós nitrátszenynyezés alakult ki. Mindezt a környezetvédelmi állapotrögzítés is alátámasztotta, s az uniós mérések is igazolták a magyar állattartó telepek nagy részén. Különösen a nitrátérzékeny területeken érdemes az istállótrágya ösz•.zetételéröl talajvizsgálaton alapuló tápanyag-gazdálkodási szakvéleményt készíttetni. A Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) keretében az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelménycinek való minél jobb megfelelés érdekében támogatást kaphatnak a gazdálkodók. Ezt a támogatást azok az állattartők vehetik igénybe, akik vállalják, hogy állattartó telepüket ezen a jogcímen korszerűsítik. Az állattartó telepeken felhalmozódott és folyamatosan termelődő szervestrágya- készletek csökkentésének legfontosabb célja: a gazdálkodó támogatása abban, hogy az állattartó telepen - a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével - tárolt trágyát a saját tulajdonú vagy bérelt földterületén, vagy szervestrágya-elhelyezési célból más földhasználóval kötött szerződés alapján a „trágyázás jó mezőgazdasági gyakorlatának" megfelelően használja fel. Azaz támogatást nyújt a szerves trágya a termőterületekre való kijuttatásához. A trágya haszna A szerves trágya használata nemcsak kedvezően hat a talaj szerkezetére, hanem - a talajtani vizsgálatokkal a szakemberek azt is alátámasztották - kielégíti az okszerű tápanyag-gazdálkodási igényeket is. Az NVT agrár-környezetgazdálkodási alapprogramjában A sertések „végterméke", a szerves trágya jól hasznosítható Fotó: Gyenes Kálmán résztvevő gazdálkodót akkor támogatják az NVT forrásaiból, ha olyan, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást folytat, amely során az általa felvállalt célprogramban konkrétan meghatározott időközönként és előírt mennyiségben istállótrágyát használ fel. Az állattartó telepeken környezetvédelmi feltételeknek megfelelően tárolt szerves trágya ebben az esetben is a „trágyázás helyes gazdasági gyakorlatának" követelményei szerint hasznosítják a megfelelő szakmai, pénzügyi támogatás mellett. Helyes gazdasági gyakorlat A támogatás igénylésének speciális feltétele, hogy a gazdálkodó az úgynevezett telepi trágyakezelést az EU előírásoknak, illetve a „trágyázás helyes gazdasági gyakorlat" követelményeinek megfelelően végezze. A helyes gazdasági gyakorlat a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó előírásait a következő szempontok adják: a megfelelő tápanyag-gazdálkodás érdekében legalább öt évente el kell végeztetni a talajmintavételt és ennek alapján kell a továbbiakban a gazdálkodást folytatni. Továbbá a gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során a természetileg érzékeny, valamint a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területeken a megadott határértékeket nem lépheti túl. Az 5 százaléknál meredekebb lejtésű területeken a trágyát csak növénnyel fedett területen, azonnali bedolgozás mellett használhatja. A trágya nem juttatható ki továbbá a felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 méteres sávban, valamint a hullámtereken, a parti sávokban és a vízjárta területeken sem. A gyors hatású, könynyen oldódó nitrogéntrágya, tráA TRAGYAKEZELESRE TERVEZETT ÖSSZES PÉNZÜGYI FORRÁSIGÉNY millió forintban 2004 2005 2006 összesen EU-forrás 8768 11 208 8624 28 600 Nemzeti forrás 2192 2802 2156 7150 Teljes összeg 10 960 14 010 10 780 35 750 Forrás: DM-gyűjtés gyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre, ha a trágyázás és a vetés közötti időszak nem több, mint 14 nap, és még az adott évben megfelelő talajfedettséget biztosító növény kerül a szóban forgó területre. Tilos a trágya kijuttatása a termőterületre december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, illetve az összefüggő hótakaróval borított talajra sem. A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott olyan trágyatelepen tárolhat, ahol biztosítható az állattartó telepen keletkezett 8 havi trágyamennyiség tárolása. Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónapra alakítható ki a vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek betartásával. Nyilvántartások A pályázat sikeres elbírálásának további feltétele, hogy az állattartó rendelkezzen az állományáról a hazai és az európai uniós szabályok szerinti nyilvántartással. Továbbá szarvasmarhatartás esetében az állatai az úgynevezett ENÁR-rendszerben is nyilvántartásban legyenek. A termelő saját használatában lévő földterületről vezetett saját nyilDM-grafika vántartásában a szervestrágyázás tényét és adatait fel kell jegyeznie. A pályázónak kötelezően talajvizsgálatot kell végeztetnie, és rendelkeznie kell az ennek alapján készítendő tápanyag-gazdálkodási (trágyázási) tervvel, illetve hígtrágya-felhasználása esetén hígtrágya-elhelyezési tervvel. A támogatás folyósításának további feltétele a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat. által kiállított igazolás, amely dokumentálja, hogy a szervestrágyázás szakszerűen és a nyilvántartásnak megfelelően történik. A pályázónak rendelkeznie kell folyamatos és naprakész, mérlegszerű nyilvántartással az állattartó telepeken a nyilvántartott állatlétszámnak megfelelő - keletkezett és az állattartó által felhasznált szervestrágya-mennyiségről, azaz a készletekről. Továbbá a mezőgazdasági területek hasznosításával összefüggő naprakész nyilvántartással is rendelkeznie kell a gazdálkodónak, amely tartalmazza a szerves trágyázott területek adatait is. CSURGALEK A gazdálkodó a hígtrágyát, a trágyalevet, valamint a csurgalekvizet és silólevet kizárólag olyan szivárgásmentes, szigetelt tartályban vagy medencében tárolhatja, amely legalább 20 évig ellenáll a korróziónak, és befogadási kapacitása legalább 4 havi mennyiség tárolását biztosítja. Több lábon állás kell a sikerhez Gazdasági, társadalmi és szociális hatásait tekintve is jelentős eredményekre lehet számítani a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) támogatásainak köszönhetően. Például a foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a termelői struktúra átalakítása és a jövedelmezőség stabilitása terén várhatóak kedvező változások a következő esztendőkben - az előrejelzések szerint. MUNKATÁRSUNKTÓL Az agrárium terén - a Nemzeti vidékfejlesztési tervnek köszönhetően - gazdasági, társadalmi és szociális téren is javulás jósolható. Az unióból származó támogatások felhasználási módját és céljait öszszehangoló NVT forrásai hozzájárulhatnak az agrárium versenyképességének javításához. így a magyar gazdálkodóknak nagyobb esélyük lehet, hogy megállják helyüket az unió kibővített piacán. Alkalmazkodás a környezethez A támogatások a környezeti kihívásokhoz való alkalmazkodást segítik elő. De ezenkívül kedvező irányú elmozdulást jelenthetnek a foglalkoztatás, a jövedelmezőség, illetve az állatjóléti követelményeknekvaló megfelelés terén is. A vidékfejlesztési források felhasználási szempontjainak kijelölésekor nagyjából ugyanabból a megközelítésből indult ki hazánk az NVT esetében, mint a most készülő Nemzeti agrár- és vidékfejlesztési program összeállításakor - tudtuk meg az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) Vidékfejlesztési Igazgatóságának vezetőjétől. Dorgai László leszögezte: az irányvonal ugyanaz maradt. Az NVT hatásai közül a foglalkoztatás terén tetten érhető hatások a legfontosabbak - szögezte le a szakember. Nem elsősorban a gazdálkodók számának a növelése a cél, hiszen a probléma ennél bonyolultabb, összetettebb. Leginkább a foglalkoztatási feszültségek csökkentésében kell kézzelfogható eredményeket elérni vidéken. Azok ugyanis, akik terményeiket közvetlenül szeretnék értékesíteni, gyakorta kudarcot vallanak. Sikereket azok könyvelhetnek el, akik valamilyen módon hozzájárulnak a piacra vitt áru minőségi jellemzőinek kialakításához, vagyis feldolgozzák azt. Tartani az arányokat A mezőgazdasági diverzifikáció, a több lábon állás lehet a jövő sikerének kulcsa - tette hozzá Dorgai László. A statisztikai adatok szerint egyébkent az összes foglalkoztatott 6 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, s az NVT már elérte célját, ha ez az arány így marad a következő esztendőkben is. Nagy valószínűséggel helyenként csökken, másutt viszont növekszik majd a gazdálkodók száma. Ám jó lenne, ha összességében sikerülne szinten tartani a mostani arányokat - magyarázta a kutató. PÉNZFORRÁSOK A 2007 és a 2013 közötti időszakban évente 130-140 milliárd forintnyi támogatást kap hazánk az Európai Uniótól, ami a hazai társfinanszírozással kiegészítve 150-160 milliárd forintot tesz majd ki. Viszonyításként: tavaly valamennyi vidékfejlesztési forrás együttesen 400 milliárd forint volt, beleértve az uniós támogatásokon kívül mindenfajta hazai támogatást is. Az uniós forrásokat nem kis részben az intervenciós támogatásokra fordítják Magyarországon. Nem lehet azonban hosszú távon arra építeni, hogy a nem kelendő gabonát termesztő gazdák az értékesítésből származó bevétel helyett támogatásból tartják fenn magukat - hívta fel a figyelmet az egyik legjelentősebb napi gondra az AKI Vidékfejlesztési Igazgatóságának vezetője. Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy a termelési struktúra legalább valamelyest megváltozzon hazánkban. Ezt az NVT forrásai is elősegíthetik. Struktúraváltás: energianövény A gabonát vagy más terményt értékesíteni képtelen gazdáknak egy idő után érdemes átgondolniuk, folytatják-e eddigi tevékenységüket vagy váltanak. Ha az utóbbi mellett teszik le a voksukat, akkor az egyik lehetséges irány az energianövények termesztése - mondta Dorgai László. Szóba kerülhet például a repce, az energiafű vagy más olajos növény is. Nyilvánvaló: arra továbbra sem kell felkészülnie az országnak, hogy tömegesen hagynak fel a búza- vagy kukoricatermesztéssel a gazdák, erre valószínűleg már csak az óvatosság miatt is kevesen vállalkoznak. Ha tehát változnak is a mai arányok, óriási mértékben nem csökken a jelenleg a vetésterület 60-65 százalékát kitevő gabonatermelés. Pár éven belül legfeljebb 5-10 százalékkal, körülbelül 300-500 ezer hektárral lehet kisebb az ekként hasznosított mezőgazdasági terület nagysága. A vidékfejlesztési források felhasználásának egyik legfontosabb célja a következő időszakban a strukturális feszültségek enyhítése, amit jelez az is, hogy a következő hét évben erre költi majd Magyarország az uniós támogatások 35-40 százalékát. A vidékfejlesztési források ezenkívül hozzájárulhatnak a jövedelmezőség stabilizálásához is. Dorgai László felhívta a figyelmet: alaptalan lenne abban bízni, hogy az uniós támogatások hatására javul majd az ágazat jövedelmezősége. Az sem elhanyagolható siker azonban, ha ez nem változik kedvezőtlen irányba ez a folyamat. Az NVT által kitűzött célok csak akkor valósulhatnak meg, ha a jövőbeni forrásokat is a mostani időszak támogatási rendjének folytatásaként használja majd fel Magyarország. Ezzel akár látványos javulás is érzékelhető lesz az agráriumban. Ma még ingyenes a szaktanácsadás, jövőre fizetni kell Az NVT szaktanácsadói hálózata ma meg ingyen segít a termelőknek a támogatási pályázatok megírásában, de jövőre már fizetni kell. Igaz, az őszszeg 80 százalékára is támogatást lehet kérni. Csak a földalapú támogatásokhoz adott szaktanácsadói segítségnyújtás lesz ingyenes a jövőben, az egyéb közreműködésért fizetni kell 2007. július l-jétől. A termelők viszont költségeik fedezésére ugyanúgy pályázhatnak, a kiadott pénz 80 százalékát visszakaphatják. Ezt az információt Tóth Mihály NVT-tanácsadó közölte lapunkkal, aki maga is - jelenleg még ingyenes - szaktanácsadóként segíti a termelőket. Tóth Mihály megyei főkertészként ment nyugdíjba 1990-ben, utána az FVM bejegyzett szaktanácsadójaként dolgozott, 2004 óta pedig NVT-tanácsadóként működik közre szakterülete témáiban. A termelők agrár-környezetgazdálkodási témákban benyújtott pályázatainak megírásában segít. Elmondta, alapkövetelmény, hogy a gazdálkodók bevizsgáltassák az általuk művelt talajt (ilyen akkreditált laboratórium Vásárhelyen működik). Tudniuk kell, milyen műtrágyát és milyen növényvédő szereket használjanak ahhoz, hogy ne fertőzzék a földjeiket. A szaktanácsadó többek között arra is oktatja a termelőket, melyek a határértékek nitrogén* és kálium-klorid tartalomnál. Felhívja a figyelmet arra, hogy műtrágyából melyek azok a mennyiségek, amelyeket ősszel, és melyek azok, amelyeket tavasszal kell a talajba juttatni. A szaktanácsadó feladata az is, hogy odafigyeljen: vezetik-e a termelők azt a gazdálkodási naplót, amelyben minden eseményt rögzíteniük kell. Ha az illetékesek ellenőrzik a pályázaton elnyert pénz felhasználását, az első dolguk az, hogy megnézik, mit tartalmaz a napló. A bejegyzések alapján lehet ellenőrizni, milyen gyomirtó szert, mekkora mennyiségben használt a termelő. A következő évben ugyanis a várható termés nagyságát, minőségét befolyásolhatja a talaj „múltja". Az élelmiszer-egészségügyi várakozási időt is a napló alapján lehet betartani. Bizonyos vegyszereknél akár hatvan napig is pihentetni kell a termést, mielőtt a feldolgozóhoz, vagy a piacra kerül, nem mindegy tehát, milyen dátum szerepel a szedés időpontjaként. F. K.