Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-21 / 298. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. DECEMBER 21. •AKTUÁLIS" 3 Szegeden tegnap ketten kapták meg a vakcinát Az első oltás a rák ellen Magyarországon is elérhető a méhnyakrák és a nemi szerve­ken megjelenő szemölcsök el­leni védőoltás. Az injekciót teg­nap ketten kapták meg Szege­den. A vakcina fiúknak is aján­lott. Egy tizenhárom éves fiú és egy tizennyolc éves lány kapta meg tegnap Szegeden elsőként azt a védőoltást, melyet a méhnyak­rák és a külső nenn szervek sze­mölcseinek megelőzésére fej­lesztettek ki. Az önként jelent­kező fiú és lány, Gyuris Balázs és Kalmár Csilla - egészségügyi dolgozók gyermekei - egy hó­nap, illetve fél év múlva még egy injekciót kap. A három oltás együtt biztosítja a védettséget. - A két leggyakoribb méh­nyakrákot okozó vírus ellen nyújt védelmet az oltás, és tar­talmazza azt a két humánpapil­lóma vírustípust is, mely a ne­mi szerveken megjelenő sze­mölcsök ellen véd. Ezért aján­lott nemcsak lányoknak, ha­nem fiúknak is. Olyan fiatalok­nak, akik még nem élnek szexu­ális életet - mondta dr. Kovács lulianna. A gyermekgyógyász szakfőorvos hangsúlyozta: aki megkapja az oltást, nemcsak magát, hanem későbbi partne­reit is védi. A gyerekeket ő, illet­ve dr. Hajnal Ferenc háziorvos, a Családorvosi Tanszék intézetve­zető professzora oltotta be. A lehetséges mellékhatásokról a doktornő elmondta, általános reakciók, amelyek más oltó­anyagnál előfordulnak, itt is megjelenhetnek. Egy egészséges immunitású szervezetnél azon­ban nem okoznak akkora ve­szélyt, mint a nem oltásból adó­dó fertőzés. A vakcinát egyéb­ként más országokban már hasz­Dr. Kovács Julianna gyermekgyógyász az injekcióstűvel Fotó: Frank Yvette nálják, Magyarországon most törzskönyvezték. A kilencéves kortól már adható vényköteles készítmény hamaro­san kereskedelmi forgalomba ke­rül, de egyelőre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem támogatja. Ezért a há­NAPONTA NEGYVEN NO HAL MEG MÉHNYAKNAK MIATT Európában a méhnyakrák a rákos halálozások második leggyakoribb oka a 15-44 éves nők körében. Naponta negyven nő hal meg ebben a betegségben. Magyarország az EU tagállamok közül a második helyen áll a méhnyakrák gya­korisága és az ebből eredő halálozás tekintetében, évente mintegy ötszázan halnak meg így. rom oltásért összesen 90 ezer fo­rintot kell fizetni. A doktornő azonban bízik abban, hogy az OEP „ fölfogja annak a jelentősé­gét, hogy ma nemcsak a betegsé­geket kell gyógyítani, hanem a megelőzésre is áldozni kell". Kovács Julianna figyelmezte­tett: a rendszeres rákszűrés azok­nak is ajánlott, akiknek beadják a vakcinát. GONDA ZSUZSANNA Csalimese BÁTYI ZOLTÁN Na, mit kaptam karácsonyra ? Ki ne szaladna bele ebbe a kérdés­be, amikor a megajándékozott rokon kipirult arccal nekilát, hogy letépje a szép csomagolást a karácsonyfa alá tett dobozról, főbb esetben e talány perceken belül megválaszolható. Rosszabb eset­ben (s mostanság igencsak nagy keletje van kis honunkban a rosszabb eseteknek) csak egy fél órával később derül ki: az elekt­romos láncfürész, netán a lendkerekes tarhonyamasszírozó kül­lemében ugyan viseli a fent nevezett szerkezetek minden jegyét, csak éppen nem úgy, nem akkor, vagy egyáltalán nem működik. Merthogy beleszaladtunk mi is abba a zsákutcába, amelyben csa­lafinta boltosok is kínálták portékáikat, s nekünk sikerült jól be­vásárolnunk. Ja, kérem kockázatos világot élünk, miért éppen a kereske­delem maradna ki abból a nagy átverős és össznépi játékból, ami különösen pikánssá teszi a mi szárnypróbálgatás piac­gazdaságunkat. A nagy határnyitáskor azt hittük, ezentúl csak röhögnünk kell azon, milyen kacatokat nyomott le tor­kunkon a tervgazdálkodás, s vigyorogva lubickolhatunk a kí­nálati piac végtelen tengerében. Mára kiderült: a nagy üzlet­hez a kisebb-nagyobb átverés is hozzátartozik. Van, aki már annak is örülni tud, hogy kispórolja (lopja, mondjuk csak ki!) az elemet a természetesen csakis elemmel működő herkentyűből. Olyan is akad, aki azzal keresi a ke­nyérre valót, hogy az áruk használati utasítására kideríthetet­len eredetű csalimeséket ír szavatossági időkről, gyártási hely­től, a termék összetételéről. Más jóval nagyobb tétekben ját­szik, és romlott hús tonnáit borítja a fejünkre. Találtak már ebben az országban olyan üzemet is, aminek gazdája kifeje­zetten emberi fogyasztásra alkalmatlan, de csakis emberi fo­gyasztásra szánt moslékba nyomta volna a fejünket, és olyan raktárot, ami efféle moslékok tárolására, elosztására, újracím­kézésére, s ki tudja még mire szakosodott. Jó hír: mivel a vásárlók átverése szép lassan nagyüzemmé vá­lik, lassan már tervezhető az állami pluszbevétel is. Hiszen a fogyasztóvédők úgy aratnak, mint tették egykoron lapátforga­tós szovjet kombájnok. Csak esetükben gabona került végter­mékként a raktárba, míg a fogyasztóvédelemmel megbízott, és bírságolási joggal felruházott ellenőrök a büntetések kiszabásá­val hajtanak hasznot. Mi, átverendő vásárlók, közben idézge­tünk őseinktől öröklött mondókákat (olcsó húsnak híg a leve), s bízunk a mainál jóval szigorúbb büntetéseket kimondó fo­gyasztóvédelmi törvények megszületésében. És persze rette­günk, hogy a húsról (magnóról, görgős ekéről), amit megvet­tünk - természetesen gyanútlanul és drágán - legalább kará­csonyig, a mosolygós ajándékbontásig ne derüljön ki: a leve sem igaz. Büdös hal, romlott tej, parajpüré, réteslap A rossz csoki nem a megyében volt A fogyasztóvédelmi főfelügyelőség tévés nyilatkoza­táról a jereváni rádió jut eszünkbe: romlott csokit ugyan találtak az ellenőrök, de nem Csongrád me­gyében. A fokozott razziák folytatódnak. A közszolgálati tévé kedd esti híradójában a fogyasz­tóvédelmi főfelügyelőség igazgatója elmondta: ellen­őreik Bács és Csongrád megyében ismét találtak át­címkézett termékeket. Wittich Tamás meg is mutatta azt a barna pralinés dobozt, amelyen, mint mondta, „világosan látható, hogy lemosták a címkét. Átcímké­zéssel egy új minőség-megőrzési határidőt tüntettek fel." Tegnap mi is meg akartuk találni a romlott csokit. A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség nem tudott a nagy fogásról. Más hatóságoknál sem találtuk nyomát ilyen razziának. Hofi Géza szavaival: megtudtuk, ami ránk tartozik, vagyis semmit. Végül órák múlva az orszá­gos főfelügyelőségen kiderült, a főigazgató tévesen tájé­koztatott. Az igaz, hogy a hamisított áru az egri Primcso­ki Kft. Turist néven forgalmazott pralinéja, de nem Csongrád, hanem Heves megyében találtak belőle. Ellenőrzések természetesen Csongrád megyében is vannak. Az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző ál­lomás megyei intézete már négy hete vizsgál szezonális termékeket. 23 megyei gyártónál 135 terméket, 147 ke­reskedőnél pedig 526 áruféleséget néztek meg. Eddig ösz­szesen 107,5 kilónyi árut koboztak el a megyei piacokon, gyorsbüfékben és boltláncokban. Ezt a mennyiséget meg­semmisíttették. Volt közötte például romlott kenőmájas, disznósajt, tejtermék, büdös pisztráng és kárász, jelölet­len vagy sérült baromfi- és tőkehús, réteslap, parajpüré, krokett. A M.E.G.A. cégcsoport hamis címkés élelmi­szerszemetéből tizenkilenc tonnányit foglaltak le az üzle­tekben. A megyei fogyasztóvédők szintén találtak „megás" árut. Összesen harminc tonna müzlit, jegeskávéport, májkonzervet vonattak ki a forgalomból 2,5 millió forint értékben a Spar, a CBA, a Penny Markét, a Plus és a Tesco áruházaiban. A tisztiorvosi szolgálat élelmiszer-ellenőrei egy hete vizsgálják a karácsonyi termékeket. 64 gyártót, kereske­dőt és vendéglátóhelyet néztek meg. 24 helyen bírságol­tak, elsősorban lejárt szavatosságú áruért. Közel kétmil­lió forint minőségvédelmi bírságot számláztak. DOMBAI TÜNDE KOTYVALEKGYAR Összevont hatósági razziát hívott össze az állat-egész­ségügyi állomás a lapunk által már bemutatott Arany Delikát Kft. savanyúságkotyvasztó üzemébe. Ezúttal a szakhatóságok Takó Gusztáv öttömösi telepét vizsgálták meg újra, amely ellen zárfeltörés miatt büntetőeljárás is folyik. Illegális gyártás ezúttal nem volt. A több mint nyolcvan tonna zárolt savanyúságot megtalálták, de alaposan átpakolva. A hatósági eljárások folyamatban vannak. Ezer közül tizenegyen vezettek ittasan MUNKATÁRSUNKTÓL Nemzetközi közlekedésbiztonsági kampányt tartottak Európa közútja­in, aminek végrehajtásában a ma­gyar rendőrség is részt vett. Az akció célja az ittas és a kábítószer hatása alatt álló járművezetők kiszűrése volt. Csongrád megyében a lakott terü­leten belüli útvonalakon, illetve a vá­rosokba ki- és bevezető főútvonala­kon ellenőrizték a gépjárművezető­ket. A kétnapos akcióban mintegy nyolcvan rendőr vett részt, akik napi nyolc órában 984 gépjármű vezetőjét szondáztatták meg. Közülük tizen­egy fő ittasan ült a volán mögé, akik ellen büntetőeljárást indítottak. Ká­bító-, bódítószer hatása alatt az iga­zoltatottak közül senki nem veze­tett. Helyszíni bírság kiszabására öt­venkét esetben került sor, szabálysér­tési feljelentést huszonnégy alka­lommal tettek. A hét elején fokozott ellenőrzések voltak az utakon Fotó: Miskolczi Róbert Szeged a Financial Timesban Magyarország melléklettel je­lent meg december 15-én a Fi­nancial Times és most először egy vidéki várost is bemutat ­Szegedet. MUNKATÁRSUNKTÓL Gyorsan fejlődőnek nevezi, okkal-joggal, a szegedi bio­technológiai céget Christo­pher Condon, a cikk szerzője: a Solvo és Duda Ernő cégveze­tő előkelően sok sort kapott a világ egyik vezető napilapjá­ban. A Financial Times Ma­gyarország mellékletében most először szerepel vidéki város: Szeged. A Solvo példaként szolgál ar­ra, hogy a helyi tudományos po­tenciálra építve hogyan lehet életképes high-tech céget csi­nálni. További biotechnológiai kiscégek létrejöttében hisz, er­ről beszél a cikkben a tudomá­nyosságot képviselő Mikó Tiva­dar professzor és a helyi közös­ség érdekét képviselő Botka László polgármester. Szóba ke­rül a tervezett egészségügyi nagyberuházás, amelyet így jel­lemez az orvoscentrum elnöke: „a második világháború óta Szegeden a legnagyobb". A biopolisztervek, a tudo­mány és a gazdaság összefogásá­nak néhány példája után a pol­gármester érzékelteti: Szeged esélye a kutatási eredményeket hasznosító cégek „elszaporodá­sa". Botka szerint eddig a világ nagy cégei, gazdagabb országai elvitték innen a szellemi termé­keket és a legkiválóbb koponyá­kat; a szegedi biopoliszprogram célja, hogy a tőkeerős cégek ide­jöjjenek a tudomány termé­keiért.

Next

/
Thumbnails
Contents