Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-20 / 297. szám

CSÜTÖRTÖK, 2006. DECEMBER 21. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Edvin Marton, / Fool Moon /SfZ/T€£6(HW A világhírű hegedűművész, Edvin mészetesen közös produkált is elő­Marton és a Szegeden méltán híres adnak. Fool Moon együttes közös karácsonyi Az érdeklődők igazi ünnepi hangulat­koncerttel köszönti a Szeged Városi ban részesülnek a Stradivary és az a Sportcsarnokban december 27-én az cappella csapat különleges hangzá­odalátogató közönséget. sára való tekintettel. Az idei évben Emmy-díjjal kitüntetett Edvin Marton és a Fool Moon együttes hegedűvirtuóz és a grazi Európa és tagjai ezúton kívánnak kellemes kará­taiwani nemzetközi a cappella fesztivál csonyi ünnepeket az olvasóknak, és győztes vokálötöse nem első ízben lép- szeretettel várnak mindenkit decem­nek fel együtt. ber 27-én, 19.00 órakor a Városi A koncerten mind a két sztárcsapat Sportcsarnokban, külön-külön műsorral készül, de ter- (x) Szöveget bányásznak, sikerrel Szövegbányászati módszerével az USA-ban rendezett versenyen jól szerepelt az MTA szegedi Mesterséges Intelligencia Kuta­tócsoport és az SZTE Informati­kai lánszékcsoport csapata. MUNKATÁRSUNKTÓL Az I2B2 National Center for Bio­medical Computing amerikai egyesült államokbeli kutatóinté­zet rendezte meg az első, az orvo­si zárójelentések automatikus feldolgozását célul tűző nyílt, nemzetközi szövegbányászati versenyt. A Magyar Tudományos Akadémia szegedi Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportja és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Informatikai Tanszék­csoport doktoránsaiból és hallga­tóiból álló csapat a versenyen ki­emelkedő eredményeket ért el. A két kitűzött feladatra épített rendszerüket mutatták be a Wa­shingtonban rendezett éves szimpóziumon. Az egyik feladat­ra, az orvosi rekordok anonimi­zálására benyújtott modell a má­sodik helyen végzett (az eltérés a győztes rendszerhez képest ez­redszázalékos volt). A szegedi csoport másik pályázata, a beteg dohányzási státusának megálla­pítására beadott rendszer is az él­mezőnyben végzett. A szövegbányászokról tudni kell, hogy elektronikus formában rendelkezésre álló, de feldolgozat­lan dokumentumállományokat vizsgálnak. Ilyen nagy mennyisé­gű, hasznos tudást rejtenek a kór­házakban felhalmozódó vizsgálati dokumentumokk. Ezekből szö­vegbányászati technikákkal sta­tisztikák gyűjthetők. A számsor­okból pedig következtetések adód­nak: például az is, hogy a szívin­farktussal kórházba szállított be­tegek 67 százaléka dohányzik. Újszentiván és Uszasziget ön­kormányzata összefogott, hogy egy szinte érintetlen környezet­ben, Magyarország földrajzilag legmélyebb pontján valósítsa­nak meg egy lovas turisztikai szolgáltatást. A 70 millió forin­tos beruházás a Nemzeti fejlesz­tési terv részeként valósul meg. Két önkormányzat adott be kö­zös pályázatot, hogy az ország földrajzilag legmélyebben fekvő területén és annak környékén lo­vas turisták fogadására alkalmas turistautakat, létesítményeket hozzanak létre. A tervek szerint Újszentivánon szekérszín épül, a községben egy oktatási közpon­tot is kialakítanak. Itt a lovas­sport elméleti és gyakorlati okta­tása mellett az érdeklődők meg­ismerhetik a lóval kapcsolatos ősi szokásokat és a ló-ember kapcsolatát a munka, a harc és a szabadidős tevékenység téma­körében. Korszerűsítik a helyi karámot és a versenypályát, és korabeli fogadóban szállhatnak majd meg a lovas turisták. Tisza­szigeten a jelenlegi szabadidő­park területén a lovasok 14 elemből álló akadálypályán pró­bálhatják ki magukat, a közön­ségnek 100 fős mobillelátót épí­tenek, továbbá 20 ezer négyzet­méternyi területet füvesítenek. A kistérségben négy, fogatok számára is járható lovas turista­útvonalat építenek ki. A túrázók pihenőállomásokon tölthetnek el hosszabb-rövidebb időt. - Ezekre a helyekre már meg­vásároltuk az itatókat, és kiala­kították a dísztavakat is ­mondta Ferenczi Ferenc tisza­szigeti alpolgármester. - Az al­földi táj jellegzetességeként szá­mon tartott gémeskutakat több helyen csodálhatják meg majd a turisták: a Mélypont emlékhely­nél, a szabadidőparkban és Tér­váron. Utóbbi helyen szabadtéri szekérmúzeumot rendezünk be. A program a Nemzeti fejlesztési terv részeként valósul meg, terve­zett költsége több mint 70 millió forint. A lovasparadicsom kiala­kítását 2007 őszén fejezik be. A támogatók között szerepel az Eu­rópai Unió, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium. NYEMCSOK ÉVA SZEKÉR ÉS LÓSZERSZÁM KERESTETIK ||| A térvári szabadtéri szekérmú­zeumban nemcsak négykerekű alkalmatosságokat, hanem a ló­szerszámokat is szeretnék be­mutatni. Ezért arra kérik a la­kosságot, aki fel tud ajánlani szekeret, lóápolással kapcsola­tos eszközöket, lószerszámot akár pénz ellenében, jelentkez­zen a tiszaszigeti önkormányzat­nál. Példának ott van Domaszék, ahol már hagyománya van a lovassportnak Fotó: Karnok Csaba Leáldozóban a színházi parókák és pótszőrzetek divatja Repül az álbajusz, ki tudja, hol áll meg Hetvenmilliós beruházás Újszentiván és Tiszasziget térségében Közösen tettek a lóra Leáldozóban a színházi ál- és pótszőr­zetek divatja: a paróka, az álbajusz és az álszakáll egyre ritkábban szükséges a produkciókhoz. Emberi hajból készített kellékek helyett inkább jó minőségű, praktikus műanyagokat használnak. Több mint kétezer parókát őriznek a Sze­gedi Nemzeti Színház fodrásztárában. Az 1 -es leltári számot viselő legrégebbi már elmúlt nyolcvanéves, de még ma is játsz­hatna. Bodnár György, a színházi hajszob­rászok szeptemberben kinevezett vezetője 36 éve dolgozik a szakmában, azt mondja, sok minden megváltozott az utóbbi évti­zedben. Leáldozóban a színházi pótszőr­zetek divatja, a modern rendezők többsé­ge nem szereti a parókákat, álszakáll és ál­bajusz még ritkábban kerül a színészekre. 99 Akkora fülest kaptam, hogy a két félből álló fávor-bajuszom egyik „szárnya " valahol a hatodik sorban kötött ki Székhelyi József - Saját növesztésű szőrökkel játszom, mert zsigerileg utálom az éterben oldott gyantából készült ragasztóanyagot, a masztixot - meséli Székhelyi József, a sze­gedi teátrum színész-direktora. - A Régi­módi történet Madách színházi premier­jén drága Schütz Ilával volt egy közös jele­netünk: ő Gizellát én pedig Kálmánkát játszottam. A záró jelenetben, testvéri összecsapásunk végén kellett tőle kap­nom egy pofont. Bal kezéből a jobb orcám­ra akkora fülest kaptam, hogy a két félből álló Jávor-bajuszom egyik „szárnya" vala­hol a hatodik sorban kötött ki - azóta sem került elő. Irgalmatlan nagy röhögés volt, hatalmas tapsot kaptunk. Azóta rettegek szik tönkre azt a hajkölteményt, amit ő gondosan megalkotott. Néhány évtizede Mánik László, a szín­ház egyik akkori fodrásza még mindenki­től pontos fejméretet vett, és emberi haj­ból személyre szabott parókát készített. Azt mondják az énekesek, ez azért jó volt, mert rettenetesen kellemetlen tud lenni egy szűk paróka. Visszafoghatja a teljesít­ményt. A speciális műanyagokból gyár­tott mai modernek már gumialapra ké­szülnek, rugalmasak, kényelmesek, köny­nyebb őket viselni. Sokat fejlődött az el­múlt évtizedekben a színházi kellékipar, mindent meg lehet már készen vásárolni. Régen a műszempillát is a fodrászok ké­szítették, és masztixszal ragasztották fel. Sokan előadás után begyulladt szemhéjjal kínlódtak, mert nem bírták a gyantát. Nemcsak a rendezők, hanem a színészek, énekesek többsége sem igazán szereti a macerás előkészületet igénylő látványos, gondosan tervezett hajkölteményeket. „Nehogy már a hajam játssza el a szere­pet!" - lehet tőlük gyakran hallani. - Ha nagy sminkkel, bonyolult hajjal játszom, akkor akár másfél-két órával ko­rábban is be szoktam menni előadás előtt - árulja el Vajda Júlia. - A fodrászok a mű­vészek bizalmi emberei, az ügyes-bajos dolgokat is megosztjuk velük, sokszor se­gítenek azzal is, hogy miközben átalaku­lunk a kezük alatt, kibeszélhetjük a fe­szültségeinket is. H. ZS. A Bánk bán két Ottója nyáron a szabadtéri fodrászatán: Nyári Zoltán a székben, Kovácsházi István beavatkozásra várva Fotó: Karnok Csaba az ilyen nyílt színi megszégyenülésektől, ezért inkább megnövesztem a saját szőr­zetemet. Formára nyírom, ápolom, csak ne kelljen ragasztani. Legutóbb Szegeden, az Éjjeli menedékhely kedvéért növesztet­tem körszakállt. - Pályakezdő koromban egy Pillangókis­asszony-előadáson a Suzuki szerepét ját­szó énekesnőnek leesett a parókája, és csak gurult, gurult, a színpad szélén a léc fogta meg. A kolléganő meg ott maradt fásliban. Kínosak az ilyen helyzetek, sze­rencsére velem még nem fordult elő eny­nyire durva eset - mondja az operatagozat vezető szopránja, Vajda Júlia. - Fodrá­szunknak, Bodnár Gyurikának is ez a rémálma, ezért vagy ötvennyolc hajcsattal szokta a parókáinkat rögzíteni, nehogy hasonló előforduljon. A víg özvegyet ját­szottuk, bonviván kollégám mindig úgy összekócolt, hogy a Gyurika a takarásban tehetetlenül tombolva nézte, hogyan te­TÜRIARTOL fl CSILLAGOS EGÍG A turikban és a piacokon időnként már öt-hat­száz forintért is lehet olyan műanyag paróká­kat kapni, amelyek mellékszereplőknek akár színházi célra is megfelelnek. A szaküzletek­ben 20-30 ezerért már egészen jó minőségű parókákat árulnak. A legkiválóbb, valódi embe­ri hajból készültek esetében a határ a csillagos ég, akár 150-200 ezer forintot, sőt még annál is többet kérhetnek értük. Bodnár György szerint színházi célra, néhány előadás kedvéért kár ennyit adni értük. A néző úgysem látja közelről, így nem tud különbséget tenni a minőségi drá­ga és az olcsóbb praktikus között.

Next

/
Thumbnails
Contents