Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-14 / 292. szám

12 •KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2006. DECEMBER 14. AZ ÜGYVÉD VALASZOL — M Dr. Juhász György Étáü Barátnak adott kölcsön visszakövetelése Tisztelt ügyvéd úr! Az egyik ismerősöm hosszú ideje tartozik tizenkétezer forinttal, ami abból adódik, hogy egyszer helyette fizettem ki a benzinkúton a tankolását, mert otthon felejtette a pénztárcáját. Azóta többször mondta, hogy másnap behozza a pénzt a munkahelyemre. Máskor még a bankszámlaszámomat is elkérte, hogy majd arra befizeti. Az utóbbi időben már csak nevet, ha szóbahozom az ügyet. Nem akarom, hogy baleknak nézzen. 12 OOO Ft is pénz. Beperelhetem ekkora összeg miatt. Nem akarom költségekbe verni magam, de úgy döntöttem, elvi kérdést csinálok a tartozásból. Milyen jogi lehetőségeim vannak • Tisztelt olvasó! Először is azt javaslom, írjon egy tértivevényes felszólító levelet. Ha ez nem vezet eredményre, követelését bírósági úton is érvényesítheti. A polgári perrendtartás rendelkezései alapján kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a kettőszázezer forintot nem baladja meg. Önnek tehát fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet kell előterjesztenie az ismerőse lakóhelye szerint illetékes bíróságon. Ez egy formanyonr atvány, amit a bíróságon is be tud szerezni. Értelemszerűen töltse ki, két tanúval is írassa alá és három példányban személyesen adja be a bíróság peren kívüli irodáián vagy postázza a bíróság címére. Szegeden a peren kívüli iroda a Tábor u. 4. szám alatt található. A nyomtatványra illetékbélyeget is kell ragasztani, ami a követelt összeg 3%-a, de legalább 3000 forint. Ezt a költséget természetesen végül majd az eljárás vesztesének kell viselnie. Ha a bíróság mindenben megfelelőnek találja a kérelmét, akkor azt ismerősének, a kötelezettnek kiküldi. Ha a kötelezett elismeri a követelést vagy 15 napon belül érdemben nem nyilatkozik, akkor a fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható lesz. Ami azt jelenti, hogy adósa önkéntes teljesítésének hiányában az összeg bírósági végrehajtó útján is kikényszeríthető. Természetesen a végrehajtás is költségekkel jár, amit önnek kell megelőlegezni. Végül azonban adósával megfizettetik a teljes tartozást, annak kamatával és összes költségével együtt. Ha a fizetési meghagyás ellen a kötelezett ellentmondással él, az eljárás perré alakul. Ekkor újabb 4000 forint illetéket le kell rónia és a bíróság előtt tanúkkal vagy más módon bizonyítania kell a követelés fennállását. A bíróság a bizonyítékok alapján fog dönteni. ítélete ellen akár fellebbezni is lehet. Előbb-útóbb persze végleges döntés születik majd. Remélem, hogy a felszólító levél is eredményre vezet. Egy bírósági eljárásban akár az is előfordulhat, hogy önnek igaza van, de ezt nem sikerül meggyőzően bizonyítani. Sőt az is megeshet, hogy a másik fél fogja bebizonyítani, hogy ő igenis megadta a tartozást. Még egy tanács: bankszámlaszámát senkinek, különösen az efféle alakoknak ne adja meg! Ezek a lehetőségek vannak. Önnek kell eldönteni, mit tesz. Egy baráti segítségként nyújtott kölcsönt nem visszaadni enyhén szólva pofátlanság. Remélem, sikerrel jár. Sok szerencsét! Nyugdíj as-találkozó Az Altrad-Alucon Kft. (volt Aluszerkezetek gyára) vezetősége meghívót küldött nyugdíjas dolgozóinak - egy bensőséges, családias találkozóra. A jelenlévők erre a pár órára a boldogság szigetévé varázsolták a helyiséget, előkerültek az unokák képei, és a csillogó boldog öreg szemekbe könnyeket csalt a visszaemlékezés, amely ennyi év után megszépült. A résztvevők hálás szívvel gondolnak mindazokra, akik lehetővé tették, hogy kellemes órákat tölthettek együtt. A vendégséget, a karácsonyi csomagot, tetézve szeretettel, amely ebben a rohanó, harcoló világunkban mindannyiunknak nagyon jólesett. BORBOLA JÁNOSNÉ NYUGDÍJAS, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ,Ovi-Suli" váltóverseny Iskolánk, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola, negyedik alkalommal rendezte meg a közelmúltban az újszegedi óvodák részére az „Ovi-Suli" váltóversenyt. Közel 90 óvodás és a kísérőik, óvónők, szülők vettek részt a rendezvényen. Öröm volt nézni a mosolygó, vidám, önfeledten versenyző kicsi gyermekeket. A verseny végén ajándékokat vehettek át az óvodák, a Fő fasori Óvoda pedig a végleg megnyert vándorkupát. SZEGI LÁSZLÓ TESTNEVELŐ, SZEGED A városvédő polgár 70 éves \ Szilágyi Árpád Fotó: DM/riV Szilágyi Árpád Szegeden közismerten a városvédő polgár, az 1984-ben alapított Szegedi Közéleti Kávéháznak 1996 óta rendszeres műsorszervezője és „házigazda" minőségben az általa szervezett műsorok vezetője. Műsorainak (a 10 év alatt több mint 320 kávéházi est fűződik a nevéhez) nagy részét a magyar kultúra ápolása, védése és terjesztése teszi ki. Létrehozta a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesületet, kezdeményezője a budapesti Panoráma Világklub délmagyarországi társas klubjának. Munkássága miatt és a Panoráma magazin jóvoltából, Szeged ismertsége fokozódott Ausztrália, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Svédország magyar nyelvét és kultúráját megőrizni kívánó polgárai körében is. Szívügyének tekinti Szeged neves kulturális személyiségei emlékének ápolását. Része volt Varga Mátyás Szeged díszpolgára, Kossuth-díjas díszlettervező, Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi", néprajztudós, Tóth Mihály, Szeged egykori főépítésze, Sztriha Kálmán kanonok, esperes, író emléktáblája és a ICiskundorozsma részére elkészült „kőbárány" létrejöttének kezdeményezésében. Védi az egyéb emlékeket, épületeket is: többek között közreműködött a városképi jelentőségű „Szőke Tisza" hajó konzerválásában, építésvezetője volt az alsóvárosi ferences templom és kolostor felújításának, dolgozott a régi Hungária Szálló rekonstrukcióján. Szót emelt több kulturális értéket hordozó épület érdekében, így „elsiratta" a Juhász Gyula Művelődési Központot és a Horváth Mihály utcai Képtárat. Tíz éven át napirenden tartotta a városháza dísztermének rendbehozatalát, egészen a felújítás megtörténtéig. Szegedi iskolákban is tevékenykedik, budapesti kiállítás megtekintését szervezte. Tevékenységét önzetlenül, jobbára saját anyagi erejére támaszkodva végzi. A Szegcdi Közéleti Kávéház Kuratóriuma és törzsközönsége úgy véli, hogy Szilágyi Árpád évtizedes kitartó és eredményes munkájának méltó elismerése lenne, ha Szeged napja alkalmából Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 70. születésnapja alkalmából kitüntetésben részesítené. DR.SZALAY ISTVÁN, A SZEGEDI KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMI ELNÖKE Erkölcsi relativizmus - polgári módra Milyen kár, hogy erkölcstanból nem osztanak Nobel-díjat, ugyanis a magyar jobboldal „jogvédői" komoly eséllyel pályázhatnának rá az erkölcsi relativizmus szubtilis tanának „polgári" értelmezéséért... 2006 tavaszán például megtudtuk, hogy Gyurcsány Ferenc antidémokratikusan megválasztott, gaz trónbitorló egy gátlásokat nem ismerő luxusbaloldali, mert rendelkezésére állt 1, azaz egy darab Audi típusú, állami tulajdonú szolgálati gépkocsi. Mikor viszont Orbán Viktor, teljességgel törvényesen megválasztott, demokratikus királyfi uralkodott, számára és családja részére 9, azaz kilenc darab, a magyar állam tulajdonában lévő szolgálati személyautó állt rendelkezésére. Ez viszont még véletlenül sem számított, luxus-jobboldaliságnak, kivagyiságnak, rongyrázásnak, urizálásnak, barokkos pompakedvelésnek, miegymásnak. Mi több, ez valósággal a keresztény, sőt keresztyén, polgári szerénység, visszafogottság, puritánság világraszóló diadala volt. Történt aztán egyszer, hogy a 9, azaz kilenc személygépkocsi közül az egyiket el akarta rabolni egy fegyvernek látszó tárggyal felszerelkezett, nem túl békés, potenciális „tüntető". Mint ahogy az egy valóságos meséhez illik, el is nyerte méltó „jutalmát", a testőrként szolgálatot teljesítő rendőrnő több lövedékkel - valódival, nem gumilövedékkel - „honorálta" ügybuzgalmát. A katonai ügyészség a fegyverhasználatot jogszerűnek találta, a rendőrnő kitüntetést kapott, a rablást megkísérlő fiatalembert pedig több évre beutalták valamelyik kies, magyarországi fegyházba, jutalmul a kórházi kezelés alatt tanúsított élni akarásáért. A baloldaliak és a liberálisok pedig nem kiáltottak rendőrállamot, mondván, aki törvényt sért, annak számolnia kell a tettéért járó jogkövetelményekkel. Többek között ettől jogállam a jogállam. Idén ősszel viszont, a Nagy Szeptember-Októberi Fideszista Forradalomnak köszönhetően megtudhattuk, hogy azért nem oda Buda, pontosabban Pest... Mert ha valakik úgy rombolnak szét televíziós székházat, gyújtanak fel autókat és okoznak százmilliós nagyságrendű károkat, hogy közben az őszödi beszédre hivatkoznak, akkor a jogi és erkölcsi megítélés már teljességgel más. Ami addig szigorúan köztörvényes bűncselekménynek számított, onnantól kezdve már a „szent jobboldali polgári forradalom" hevületének „logikájából" fakadó jogos népharag megnyilvánulásának tekinthető. Amit azelőtt irtóztató bunkóságként könyveltek volna el, 2006. szeptember 18-ától kezdve hazafias, mi több, keresztyéni cselekedet, hiszen ifjabb Hegedűs Lóránt bejelentette, hogy Budapest egyik református templomának falán, márványtáblán örökítik meg a Magyar Televízió székházát feldúló „hősök" nevét. A 2006. október 23-i „mártírokról" már nem is beszélve... Példát mutattak ezzel a „meszszemenöen erkölcsös" alvilág „jeles" képviselőinek. Hiszen akik eddig alattomban, laposkodva próbálták meg ellopni mások sok-sok év munkájával összegürizett gépkocsiját, most már felemelt fejjel, nyugodt lelkiismerettel mehetnek autót lopni. Nem ám stikában, mint eddig, hanem büszkén, öntudatosan, nemzetszínű és Árpád-sávos zászlókat lengetve, „Gyurcsány, takaroggy!" feliratú táblákkal vonulva. A köztörvényes bűncselekménynek számító autólopás abban a minutumban átlényegül a forró hazaszeretet bizonyítékává, mihelyst ezért is a Gyurcsány-kormányt teszik felelőssé. Ország-világ autótolvajai egyesüljetek! A Fidesz rátok is gondol! Voltaképp tényleg „jót" cselekedtek. Hiszen egy autó felgyújtásakor az autó használhatatlan ronccsá válik, legfeljebb hulladék vasként értékesíthető, és még a biztosító sem fizet. A tahóság kockázatát nem vállalhatják át, annyi pénz az univerzumban sincs. Ha viszont hazafias jelszavak kíséretében, „forradalmi hevület" hatása alatt kötik el mások tulajdonát képező személygépkocsikat, abból hasznuk lesz nekik is, az orgazdáknak is, a biztosító pedig fizet a károsultaknak. Veszteség kizárólag azokat a tisztességes embereknek nevezett „vakhangyákat" fogja érni, akik rendesen fizetik a biztosítási díjat, autót sem lopnak, mégis az ő befizetéseikből fedezik az általuk okozott anyagi károkat. Hát nem csodálatos és felemelő ez a kristálytiszta, következetes, polgári „erkölcs" és „logika"? Ebből kiindulva azt merészelném javasolni a tisztelt jobboldali „jogvédőknek", ha netán valaki kővel megdobálná őket az utcán, betörnék az ablakaikat, felgyújtanák a házukat vagy az autójukat, esetleg fejükbe húznának egy kismotort, még véletlenül se kiáltsanak rendőrért! Az Isten szerelmére, csak nem korrumpálnák polgár-erkölcsileg magukat azzal, hogy segítséget kérnének ezektől? Az elnyomó, népnyúzó, diktatórikus, kizsákmányoló, idegenszerű hatalom fogdmegjeitpl?! Nem, nem, soha! Inkább lassan, tagoltan, hogy mindenki jól értse, üde, mámoros ajakkal kiáltsák oda az autójukkal éppen elfüstölni óhajtó, „megigazult" autótolvajoknak, hogy: „Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!" Aztán vessenek egy pillantást a karórájukra, és ellenőrizzék, nem járt-e le a kimenőjük a diliházból? KOVÁCS ATTILA, SZEGED Második válaszlevél Fodor Józsefnek Való igaz, hogy két éve, szintén az építményadó ügyében ön már írt levelet a város polgármesterének, bár akkori levele nem volt enynyire személyeskedő... A két évvel ezelőtti válaszlevél pontosan azokra a kérdésekre adott választ, amiket most ismételten, teljes joggal feszeget. Nem mindenki előtt ismert, hogy a város közgyűlése 2003-ban pótolta azt a hiányosságát, hogy a vállalkozások széles rétegét érintő adókedvezményeket nyújtson a kisvállalkozóknak, valamint a foglalkoztatás bővítéséhez, a beruházások növeléséhez. Az adókedvezmények mértéke a városban az elmúlt években elérte az adóbevételek 10%-át. Az építményadó bevezetésére 1999-ben, a fideszes városvezetés idején került sor, és elsősorban a nagy ingatlanvagyonnal rendelkező vállalkozásokat érinti. Mértéke pedig alatta marad a megyei jogú városok átlagának, sőt Szegeden a törvényileg lehetséges 1047 forint helyett az emelés után is csak 900 forint. Néhány nagyvárosban ugyan alacsonyabb az építményadó, azonban az adónem a lakossági ingatlanokat is érinti - ezt a gyakorlatot azonban nem kívánjuk követni. Mindenképpen árulkodó a város hozzáállásáról, hogy míg más nagyvárosokban a vállalkozók által befizetett adók finanszírozzák a működési kiadások 12-15%-át, addig ez Szegeden csak 8%, összesen hatmilliárd forint. Az, hogy Szeged 68 milliárdos költségvetéséből 32 milliárdot tudtunk fejlesztésekre, beruházásokra költeni azt bizonyítja, hogy igenis jól sáfárkodtunk a vállalkozók, az önök, a szegediek adóforintjaival, hiszen pályázatokon megtöbbszöröztük azt. A párbeszédről annyit, hogy a polgármester rendszeresen találkozik és egyeztet Szeged kétszáz legnagyobb adózójával, és emellett létezik, működik az az Érdekegyeztető Tanács, amelynek tagjai az önkormányzat képviselői mellett a munkaadókat képviselő érdekvédelmi és érdekképviseleti szervek, a gazdasági kamara, valamint a munkavállalókat képviselő reprezentatív szakszervezetek delegáltjai is. Ez a testület igenis véleményezi a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket. És most a régi kérdésre régi válasz. Miért nem vesszük szemügyre más városok adórendszerét? Például azért, mert ha területi zónák szerint differenciálnánk az adót, úgy a Kálvária Ipari Park lényegesen rosszabbul járna, mint például a városközponttól távolabb lévő Délép Ipari Park. S akkor azt kérdezhetnék - joggal -, hogy miért tesz különbséget a szabályozás ipari park és ipari park között. Fodor úr! Senki nem kívánja, hogy szeressünk, szeressen adót fizetni. De a közszolgáltatások ellátásának költségeit mindnyájunknak viselnünk kell - s ha ön szerint az intézményhálózatunk „egy számmal nagyobb a kelleténél", javaslom, hallgasson meg erről pedagógusokat, iskolás gyerekek szüleit, művelődési intézmények vezetőit, szociális gondoskodásra várókat, és így tovább. Mindenesetre az elmúlt két közgyűlésen hozott döntések azt a vállalkozói elvárást igyekeznek kielégíteni, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. Tisztelettel: DR. SZENTGYÖRGYI PÁL GAZDASÁGI ALPOLGÁRMESTER, SZEGED Legyen a neve: Dante Alighieri Olasz Kulturális Központ A szegedi Olasz Kulturális Központ, létrejötte óta igen népszerű a szegediek körében. Tartanak ott filmvetítéseket, a tanulni vágyóknak olasz nyelvi kurzusokat és nem utolsósorban kiállításokat és egyéb rendezvényeket. Erre rendszerint igen sokan járnak el, mert jó az a mediterrán hangulat, amely ott körüllengi a bemenőket. A múlt héten, egy könyvbemutató kapcsán, amely során az olasz irodalom nagyjairól esett szó Dantétól Alfieriig, jutott eszembe, hogy - a nagyobb és jelentősebb intézetekhez hasonlóan - a szegedi Olasz Kulturális Központnak javasoljam felvenni a Dante Alighieri nevet. Az új neve ez lehetne: „Dante Alighieri" Olasz Kulturális Központ. Dante neve mindenki előtt ismeretes, hiszen ő nemcsak az olasz nyelv tulajdonképpeni megteremtője, hanem a világirodalom egyik legnagyobb költője, akinek életműve méltón reprezentálhatná azt a munkát, ami ebben a szegedi intézményben évek óta rendszeresen folyik. Ezt a javaslatot azért is teszem meg, mert tudom, hogy Szegeden évtizedek óta - tulajdonképpen Koltay-Kastner Jenő professzor egyetemi órái óta - igen jelentős volt a Dante-kutatás. Nem is beszélve arról az emlékezetes kiállításról, magyar művészek Dante-illusztrációiról, amelyet szintén itt mutattak be a szegedi közönségnek. Örülnék, ha ez a javaslatom meghallgatásra találna. SZABÓ TIBOR FŐISKOLAI TANÁR, SZEGED