Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-14 / 292. szám

12 •KAPCSOLATOK" CSÜTÖRTÖK, 2006. DECEMBER 14. AZ ÜGYVÉD VALASZOL — M Dr. Juhász György Étáü Barátnak adott kölcsön visszakövetelése Tisztelt ügyvéd úr! Az egyik ismerősöm hosszú ideje tartozik tizenkétezer forinttal, ami abból adódik, hogy egyszer helyette fizettem ki a benzinkúton a tan­kolását, mert otthon felejtette a pénztárcáját. Azóta többször mondta, hogy másnap behozza a pénzt a munkahelyemre. Máskor még a bankszámlaszámomat is elkérte, hogy majd arra befizeti. Az utóbbi időben már csak nevet, ha szóbahozom az ügyet. Nem akarom, hogy baleknak nézzen. 12 OOO Ft is pénz. Beperelhetem ekkora összeg mi­att. Nem akarom költségekbe verni magam, de úgy döntöttem, elvi kérdést csinálok a tartozásból. Milyen jogi lehetőségeim vannak • Tisztelt olvasó! Először is azt javaslom, írjon egy tértivevényes felszólító leve­let. Ha ez nem vezet eredményre, követelését bírósági úton is érvé­nyesítheti. A polgári perrendtar­tás rendelkezései alapján kizáró­lag fizetési meghagyás útján érvé­nyesíthető a pénz fizetésére irá­nyuló olyan követelés, amelynek összege a kettőszázezer forintot nem baladja meg. Önnek tehát fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet kell előterjeszte­nie az ismerőse lakóhelye szerint illetékes bíróságon. Ez egy forma­nyonr atvány, amit a bíróságon is be tud szerezni. Értelemszerűen töltse ki, két tanúval is írassa alá és három példányban személye­sen adja be a bíróság peren kívüli irodáián vagy postázza a bíróság címére. Szegeden a peren kívüli iroda a Tábor u. 4. szám alatt ta­lálható. A nyomtatványra illeték­bélyeget is kell ragasztani, ami a követelt összeg 3%-a, de legalább 3000 forint. Ezt a költséget ter­mészetesen végül majd az eljárás vesztesének kell viselnie. Ha a bíróság mindenben meg­felelőnek találja a kérelmét, ak­kor azt ismerősének, a kötele­zettnek kiküldi. Ha a kötelezett elismeri a követelést vagy 15 na­pon belül érdemben nem nyilat­kozik, akkor a fizetési megha­gyás jogerős és végrehajtható lesz. Ami azt jelenti, hogy adósa önkéntes teljesítésének hiányá­ban az összeg bírósági végrehajtó útján is kikényszeríthető. Ter­mészetesen a végrehajtás is költ­ségekkel jár, amit önnek kell megelőlegezni. Végül azonban adósával megfizettetik a teljes tartozást, annak kamatával és összes költségével együtt. Ha a fizetési meghagyás ellen a kötelezett ellentmondással él, az eljárás perré alakul. Ekkor újabb 4000 forint illetéket le kell rónia és a bíróság előtt tanúkkal vagy más módon bizonyítania kell a követelés fennállását. A bíróság a bizonyítékok alapján fog dönte­ni. ítélete ellen akár fellebbezni is lehet. Előbb-útóbb persze vég­leges döntés születik majd. Remélem, hogy a felszólító levél is eredményre vezet. Egy bírósági eljárásban akár az is előfordulhat, hogy önnek igaza van, de ezt nem sikerül meggyőzően bizonyítani. Sőt az is megeshet, hogy a másik fél fogja bebizonyítani, hogy ő igenis megadta a tartozást. Még egy tanács: bankszámla­számát senkinek, különösen az efféle alakoknak ne adja meg! Ezek a lehetőségek vannak. Önnek kell eldönteni, mit tesz. Egy baráti segítségként nyújtott kölcsönt nem visszaadni enyhén szólva pofátlanság. Remélem, si­kerrel jár. Sok szerencsét! Nyugdíj as-találkozó Az Altrad-Alucon Kft. (volt Aluszerkezetek gyára) vezetősége meghí­vót küldött nyugdíjas dolgozóinak - egy bensőséges, családias talál­kozóra. A jelenlévők erre a pár órára a boldogság szigetévé varázsolták a helyiséget, előkerültek az unokák képei, és a csillogó boldog öreg szemekbe könnyeket csalt a visszaemlékezés, amely ennyi év után megszépült. A résztvevők hálás szívvel gondolnak mindazokra, akik lehetővé tették, hogy kellemes órákat tölthettek együtt. A vendégsé­get, a karácsonyi csomagot, tetézve szeretettel, amely ebben a roha­nó, harcoló világunkban mindannyiunknak nagyon jólesett. BORBOLA JÁNOSNÉ NYUGDÍJAS, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ,Ovi-Suli" váltóverseny Iskolánk, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola, negyedik alkalommal rendezte meg a közelmúltban az újszegedi óvodák részére az „Ovi-Suli" váltóversenyt. Közel 90 óvodás és a kísérőik, óvónők, szülők vettek részt a rendezvényen. Öröm volt nézni a mosolygó, vidám, önfeledten versenyző kicsi gyermekeket. A verseny végén ajándékokat vehettek át az óvodák, a Fő fasori Óvoda pedig a végleg megnyert vándorkupát. SZEGI LÁSZLÓ TESTNEVELŐ, SZEGED A városvédő polgár 70 éves \ Szilágyi Árpád Fotó: DM/riV Szilágyi Árpád Szegeden közismerten a városvédő polgár, az 1984-ben alapított Szegedi Közéleti Kávéháznak 1996 óta rendszeres műsor­szervezője és „házigazda" minőségben az általa szervezett műsorok vezetője. Műsorainak (a 10 év alatt több mint 320 kávéházi est fűző­dik a nevéhez) nagy részét a magyar kultúra ápolása, védése és ter­jesztése teszi ki. Létrehozta a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesületet, kezdeményezője a budapesti Panoráma Világklub délmagyarországi társas klubjának. Munkássága miatt és a Panoráma magazin jóvoltá­ból, Szeged ismertsége fokozódott Ausztrália, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Svédország magyar nyelvét és kultúráját meg­őrizni kívánó polgárai körében is. Szívügyének tekinti Szeged neves kulturális személyiségei emléké­nek ápolását. Része volt Varga Mátyás Szeged díszpolgára, Kos­suth-díjas díszlettervező, Bálint Sándor, a „legszögedibb szögedi", néprajztudós, Tóth Mihály, Szeged egykori főépítésze, Sztriha Kál­mán kanonok, esperes, író emléktáblája és a ICiskundorozsma részére elkészült „kőbárány" létrejöttének kezdeményezésében. Védi az egyéb emlékeket, épületeket is: többek között közreműködött a vá­rosképi jelentőségű „Szőke Tisza" hajó konzerválásában, építésveze­tője volt az alsóvárosi ferences templom és kolostor felújításának, dolgozott a régi Hungária Szálló rekonstrukcióján. Szót emelt több kulturális értéket hordozó épület érdekében, így „elsiratta" a Juhász Gyula Művelődési Központot és a Horváth Mihály utcai Képtárat. Tíz éven át napirenden tartotta a városháza dísztermének rendbeho­zatalát, egészen a felújítás megtörténtéig. Szegedi iskolákban is tevé­kenykedik, budapesti kiállítás megtekintését szervezte. Tevékenysé­gét önzetlenül, jobbára saját anyagi erejére támaszkodva végzi. A Szegcdi Közéleti Kávéház Kuratóriuma és törzsközönsége úgy vé­li, hogy Szilágyi Árpád évtizedes kitartó és eredményes munkájának méltó elismerése lenne, ha Szeged napja alkalmából Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 70. születésnapja alkalmából kitüntetésben részesítené. DR.SZALAY ISTVÁN, A SZEGEDI KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMI ELNÖKE Erkölcsi relativizmus - polgári módra Milyen kár, hogy erkölcstanból nem osztanak Nobel-díjat, ugyanis a magyar jobboldal „jog­védői" komoly eséllyel pályáz­hatnának rá az erkölcsi relativiz­mus szubtilis tanának „polgári" értelmezéséért... 2006 tavaszán például megtudtuk, hogy Gyur­csány Ferenc antidémokratiku­san megválasztott, gaz trónbitor­ló egy gátlásokat nem ismerő lu­xusbaloldali, mert rendelkezésé­re állt 1, azaz egy darab Audi tí­pusú, állami tulajdonú szolgálati gépkocsi. Mikor viszont Orbán Viktor, teljességgel törvényesen megválasztott, demokratikus ki­rályfi uralkodott, számára és csa­ládja részére 9, azaz kilenc darab, a magyar állam tulajdonában lé­vő szolgálati személyautó állt rendelkezésére. Ez viszont még véletlenül sem számított, lu­xus-jobboldaliságnak, kivagyi­ságnak, rongyrázásnak, urizálás­nak, barokkos pompakedvelés­nek, miegymásnak. Mi több, ez valósággal a keresztény, sőt ke­resztyén, polgári szerénység, visszafogottság, puritánság világ­raszóló diadala volt. Történt aztán egyszer, hogy a 9, azaz kilenc személygépkocsi közül az egyiket el akarta rabolni egy fegyvernek látszó tárggyal felszerelkezett, nem túl békés, potenciális „tüntető". Mint ahogy az egy valóságos meséhez illik, el is nyerte méltó „jutal­mát", a testőrként szolgálatot teljesítő rendőrnő több lövedék­kel - valódival, nem gumilöve­dékkel - „honorálta" ügybuzgal­mát. A katonai ügyészség a fegy­verhasználatot jogszerűnek ta­lálta, a rendőrnő kitüntetést ka­pott, a rablást megkísérlő fiatal­embert pedig több évre beutalták valamelyik kies, magyarországi fegyházba, jutalmul a kórházi kezelés alatt tanúsított élni aka­rásáért. A baloldaliak és a liberá­lisok pedig nem kiáltottak rend­őrállamot, mondván, aki tör­vényt sért, annak számolnia kell a tettéért járó jogkövetelmények­kel. Többek között ettől jogállam a jogállam. Idén ősszel viszont, a Nagy Szeptember-Októberi Fideszista Forradalomnak köszönhetően megtudhattuk, hogy azért nem oda Buda, pontosabban Pest... Mert ha valakik úgy rombolnak szét televíziós székházat, gyújta­nak fel autókat és okoznak száz­milliós nagyságrendű károkat, hogy közben az őszödi beszédre hivatkoznak, akkor a jogi és er­kölcsi megítélés már teljességgel más. Ami addig szigorúan köz­törvényes bűncselekménynek számított, onnantól kezdve már a „szent jobboldali polgári forra­dalom" hevületének „logikájá­ból" fakadó jogos népharag meg­nyilvánulásának tekinthető. Amit azelőtt irtóztató bunkóság­ként könyveltek volna el, 2006. szeptember 18-ától kezdve haza­fias, mi több, keresztyéni csele­kedet, hiszen ifjabb Hegedűs Ló­ránt bejelentette, hogy Budapest egyik református templomának falán, márványtáblán örökítik meg a Magyar Televízió székhá­zát feldúló „hősök" nevét. A 2006. október 23-i „mártírokról" már nem is beszélve... Példát mutattak ezzel a „mesz­szemenöen erkölcsös" alvilág „je­les" képviselőinek. Hiszen akik eddig alattomban, laposkodva próbálták meg ellopni mások sok-sok év munkájával összegü­rizett gépkocsiját, most már fel­emelt fejjel, nyugodt lelkiisme­rettel mehetnek autót lopni. Nem ám stikában, mint eddig, hanem büszkén, öntudatosan, nemzetszínű és Árpád-sávos zászlókat lengetve, „Gyurcsány, takaroggy!" feliratú táblákkal vo­nulva. A köztörvényes bűncse­lekménynek számító autólopás abban a minutumban átlényegül a forró hazaszeretet bizonyítéká­vá, mihelyst ezért is a Gyur­csány-kormányt teszik felelőssé. Ország-világ autótolvajai egye­süljetek! A Fidesz rátok is gon­dol! Voltaképp tényleg „jót" cse­lekedtek. Hiszen egy autó felgyúj­tásakor az autó használhatatlan ronccsá válik, legfeljebb hulladék vasként értékesíthető, és még a biztosító sem fizet. A tahóság kockázatát nem vállalhatják át, annyi pénz az univerzumban sincs. Ha viszont hazafias jelsza­vak kíséretében, „forradalmi he­vület" hatása alatt kötik el mások tulajdonát képező személygépko­csikat, abból hasznuk lesz nekik is, az orgazdáknak is, a biztosító pedig fizet a károsultaknak. Vesz­teség kizárólag azokat a tisztessé­ges embereknek nevezett „vak­hangyákat" fogja érni, akik ren­desen fizetik a biztosítási díjat, autót sem lopnak, mégis az ő be­fizetéseikből fedezik az általuk okozott anyagi károkat. Hát nem csodálatos és felemelő ez a kris­tálytiszta, következetes, polgári „erkölcs" és „logika"? Ebből kiindulva azt merészel­ném javasolni a tisztelt jobbolda­li „jogvédőknek", ha netán vala­ki kővel megdobálná őket az ut­cán, betörnék az ablakaikat, fel­gyújtanák a házukat vagy az au­tójukat, esetleg fejükbe húzná­nak egy kismotort, még véletle­nül se kiáltsanak rendőrért! Az Isten szerelmére, csak nem kor­rumpálnák polgár-erkölcsileg magukat azzal, hogy segítséget kérnének ezektől? Az elnyomó, népnyúzó, diktatórikus, kizsák­mányoló, idegenszerű hatalom fogdmegjeitpl?! Nem, nem, so­ha! Inkább lassan, tagoltan, hogy mindenki jól értse, üde, mámo­ros ajakkal kiáltsák oda az autó­jukkal éppen elfüstölni óhajtó, „megigazult" autótolvajoknak, hogy: „Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!" Aztán vessenek egy pillantást a karórájukra, és ellenőrizzék, nem járt-e le a kimenőjük a dili­házból? KOVÁCS ATTILA, SZEGED Második válaszlevél Fodor Józsefnek Való igaz, hogy két éve, szintén az építmény­adó ügyében ön már írt levelet a város polgár­mesterének, bár akkori levele nem volt eny­nyire személyeskedő... A két évvel ezelőtti válaszlevél pontosan azokra a kérdésekre adott választ, amiket most ismételten, teljes joggal feszeget. Nem mindenki előtt ismert, hogy a város közgyű­lése 2003-ban pótolta azt a hiányosságát, hogy a vállalkozások széles rétegét érintő adókedvezményeket nyújtson a kisvállalko­zóknak, valamint a foglalkoztatás bővítésé­hez, a beruházások növeléséhez. Az adóked­vezmények mértéke a városban az elmúlt években elérte az adóbevételek 10%-át. Az építményadó bevezetésére 1999-ben, a fideszes városvezetés idején került sor, és első­sorban a nagy ingatlanvagyonnal rendelkező vállalkozásokat érinti. Mértéke pedig alatta marad a megyei jogú városok átlagának, sőt Szegeden a törvényileg lehetséges 1047 forint helyett az emelés után is csak 900 forint. Né­hány nagyvárosban ugyan alacsonyabb az építményadó, azonban az adónem a lakossági ingatlanokat is érinti - ezt a gyakorlatot azon­ban nem kívánjuk követni. Mindenképpen árulkodó a város hozzáállásáról, hogy míg más nagyvárosokban a vállalkozók által befizetett adók finanszírozzák a működési kiadások 12-15%-át, addig ez Szegeden csak 8%, össze­sen hatmilliárd forint. Az, hogy Szeged 68 milliárdos költségvetéséből 32 milliárdot tud­tunk fejlesztésekre, beruházásokra költeni azt bizonyítja, hogy igenis jól sáfárkodtunk a vál­lalkozók, az önök, a szegediek adóforintjaival, hiszen pályázatokon megtöbbszöröztük azt. A párbeszédről annyit, hogy a polgármester rendszeresen találkozik és egyeztet Szeged kétszáz legnagyobb adózójával, és emellett létezik, működik az az Érdekegyeztető Ta­nács, amelynek tagjai az önkormányzat kép­viselői mellett a munkaadókat képviselő ér­dekvédelmi és érdekképviseleti szervek, a gazdasági kamara, valamint a munkavállaló­kat képviselő reprezentatív szakszervezetek delegáltjai is. Ez a testület igenis véleményezi a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket. És most a régi kérdésre régi válasz. Miért nem vesszük szemügyre más városok adó­rendszerét? Például azért, mert ha területi zónák szerint differenciálnánk az adót, úgy a Kálvária Ipari Park lényegesen rosszabbul jár­na, mint például a városközponttól távolabb lévő Délép Ipari Park. S akkor azt kérdezhet­nék - joggal -, hogy miért tesz különbséget a szabályozás ipari park és ipari park között. Fodor úr! Senki nem kívánja, hogy szeres­sünk, szeressen adót fizetni. De a közszolgál­tatások ellátásának költségeit mindnyájunk­nak viselnünk kell - s ha ön szerint az intéz­ményhálózatunk „egy számmal nagyobb a kelleténél", javaslom, hallgasson meg erről pedagógusokat, iskolás gyerekek szüleit, mű­velődési intézmények vezetőit, szociális gon­doskodásra várókat, és így tovább. Mindenesetre az elmúlt két közgyűlésen hozott döntések azt a vállalkozói elvárást igyekeznek kielégíteni, hogy addig nyújtóz­kodjunk, ameddig a takaró ér. Tisztelettel: DR. SZENTGYÖRGYI PÁL GAZDASÁGI ALPOLGÁRMESTER, SZEGED Legyen a neve: Dante Alighieri Olasz Kulturális Központ A szegedi Olasz Kulturális Köz­pont, létrejötte óta igen népszerű a szegediek körében. Tartanak ott filmvetítéseket, a tanulni vá­gyóknak olasz nyelvi kurzusokat és nem utolsósorban kiállításo­kat és egyéb rendezvényeket. Er­re rendszerint igen sokan járnak el, mert jó az a mediterrán han­gulat, amely ott körüllengi a be­menőket. A múlt héten, egy könyvbemu­tató kapcsán, amely során az olasz irodalom nagyjairól esett szó Dantétól Alfieriig, jutott eszembe, hogy - a nagyobb és je­lentősebb intézetekhez hasonló­an - a szegedi Olasz Kulturális Központnak javasoljam felvenni a Dante Alighieri nevet. Az új neve ez lehetne: „Dante Alighie­ri" Olasz Kulturális Központ. Dante neve mindenki előtt is­meretes, hiszen ő nemcsak az olasz nyelv tulajdonképpeni megteremtője, hanem a világiro­dalom egyik legnagyobb költője, akinek életműve méltón repre­zentálhatná azt a munkát, ami ebben a szegedi intézményben évek óta rendszeresen folyik. Ezt a javaslatot azért is teszem meg, mert tudom, hogy Szegeden évti­zedek óta - tulajdonképpen Kol­tay-Kastner Jenő professzor egye­temi órái óta - igen jelentős volt a Dante-kutatás. Nem is beszél­ve arról az emlékezetes kiállítás­ról, magyar művészek Dante-il­lusztrációiról, amelyet szintén itt mutattak be a szegedi közön­ségnek. Örülnék, ha ez a javaslatom meghallgatásra találna. SZABÓ TIBOR FŐISKOLAI TANÁR, SZEGED

Next

/
Thumbnails
Contents