Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-12 / 290. szám

KEDD, 2006. DECEMBER 12. • AKTUÁLIS® 3 Már a postaládákban a gáz- és távhőtámogatás igénylőlapja Gázóraátírások szezonja Nem olyan bonyolult, mint amilyennek gondoltuk, de a ma­gasabb jövedelműek sírni fog­nak. Ez az első benyomás a teg­naptól kézbesített gáz- és táv­hőtámogatás igénylőlapjairól, valamint arról a rendszerről, amelyet mellé kialakítottak a szakértők. A kormány szándéka világos: nem a gáz köbméterét, hanem a rászoruló családokat szeretné ol­csóbb fűtésszámlával támogatni. A rendszer levezénylésével meg­bízott kincstár december 31-éig várja vissza az igénylőlapokat, hogy januártól már a támogatás mértékével csökkenhessen a gáz­és távhőszámla. Tegnap meg is jelentek az első borítékok a postaládákban, mindegyikhez barátságos levelet, tájékoztatót, igénylőlapot, min­tapéldányt, valamint válaszborí­tékot mellékeltek. Szerdáig elv­ben mindenki megkapja a maga csomagját. A megyében közel 160 ezer háztartásnak küldenek levelet, nem névre, hanem pos­tacímre szólóan. A kormány úgy számol, hogy 95 ezren igényel­nek majd támogatást, csak Sze­geden 40 ezren. Az eltelt egy hétben kételyek százai fogalmazódtak meg az emberekben: senki se tudta, ho­gyan működhet a rendszer Ma­gyarországon, ahol nagyon sokan a legkülönbözőbb jogcímeken él­nek lakásokban, vagy nem ott laknak, ahová ténylegesen be vannak jelentve. Sikerült azon­ban logikát találni a rendszer­ben: a kulcsszó nem a tulajdoni lap, hanem a gázmérő. Akinek a nevén szerepel a gázóra, vagyis aki fogyasztói szerződést kötött a Dégázzal, a távhőszolgáltatóval, az igényelheti a támogatást. Ő lesz az „első fogyasztási egység", és ő viszi a hátán a többieket, Januártól sokaknak drágábban mér a műszer Fotó: Karnok Csaba ahányan csak be vannak jelentve a lakásba, valamint - ténylege­sen ott is élnek. Az APEH, majd amikor a jövőben ellenőriz, azt nézi, hogy mindkét feltétel adott-e. Amivel tehát eddig senki se törődött - vagyis hogy kinek a nevén van a gázóra -, az most húsbavágó kérdés lesz: a Dé­gáz ügyfélszolgálatán máris nagy a tumultus, s az is biztos, soha ennyien nem kérték ide­iglenes lakcímük megváltozta­tását. A törvény értelmében tudniillik mindegy, hogy állan­dóra vagy ideiglenesen van-e valaki bejelentve. A nyomtat­ványon csak a „gázóra-tulajdo­nostól" kérik az adóazonosító­ÖRDÖG A RÉSZLETEKBEN A tájékoztató mellett a Szegedi Hőszolgáltató Kft. is küldött kitöltési útmutatót a decemberi számlával együtt. Tudni kell, hogy a legutolsó számlát - gázóraát­írásnál az új szerződést - is be kell tenni a válaszborítékba. A közös képviselő­nek csak akkor kell nyilatkoznia, ha egy ház lakói megosztják a fűtésszámlát. A jövedelem kiszámításának az egyszeri bevételt 12 hónapra kell elosztani. Fi­gyelni kell arra is, hogy hányadik felnőtt a 0,9 vagy 0,8-as arányszámú, akár­csak a gyerekek esetében. ját, ezzel lehet majd ellenőriz­ni, hogy csak egyszer kért tá­mogatást. Az albérlők vagy ki­fizetik a gáz teljes árát, vagy a lakástulajdonossal megegyez­nek, hogy bejelentkezhetnek és a szolgáltatóval is szerző­désre léphetnek. Aki már kapott egy határozatot a támogatás mértékéről (ezt Gf-ban vagy köbméterben szá­molják ki), de időközben hármas ikrei születnek, vagy idős szüleit kell magához vennie, 2007-re vonatkozóan még egy igénylést nem adhat be. A rendszer a kö­vetkező évben indul újra. Miért? A válasz: csak. így rendelkezett a törvény. F. K. A következő tárgyalással vélhetően befejeződik az ügy Erika itt volt, ítélet nem született A tandíjper Swiderski Erika meghallgatásával folytatódott Sze­geden. Bálind Attila bíró és Szabó Imre dékán a diáklányt a BMI-ben folyó képzésről kérdezte. Erika továbbra is állítja: a személye nem fontos a perben. Swiderski Erika felperes személyesen is megjelent a tandíj­per tegnapi tárgyalásán a Szegedi Városi Bíróságon. Az első rendű alperest, a Szegedi Tudományegyetemet - ahogy eddig is - Szabó Imre dékán képviselte, a másodrendű alperes Mé­dia Menedzser Oktató Kft.-t - már ez is megszokott - senki. Bálind Attila bíró Erikát a Szegedi Tudományegyetem Budapest Média Intézetben (BMI) folyó képzésről kérdezte. Szabó Imre dékán szintén a BMI-ben eltöltött időről érdek­lődött, de sokkal konkrétabb, részletekbe menő kérdéseket tett föl a diáklánynak. Például azt, hogy ki volt a konzulense, hogyan zajlott a felvételi tájékoztató, bejárt-e órákra, ki és hogyan tanította a kamera használatára. Erika mindenre vá­laszolt, bár többször kijelentette: nem érti, miért fontosak ezek a tények. A tárgyalás után Szabó Imrének mi is feltettük ezt a kérdést. - Olyan ez, mint amikor az orvos megvizsgálja a beteget, hogy megfelelő gyógyszert tudjon fölírni. Itt a tárgyaláson a bizonyí­tás részletekbe menően kell, hogy történjék, hiszen a bíró csak egy alapos „vizsgálat" után tud olyan tényállást fölállítani, amelyre a jogszabályt alkalmazza és jogszerű, helyes ítéletet tud hozni. Erika a bíróság folyosóján elmondta: továbbra sem érzi indo­koltnak, hogy az alperes kérésére meg kellett jelennie a tárgyalá­son. „Itt jogi kérdésről van szó. A szükséges dokumentumok más­képp is beszerezhetők." Arra a kérdésre, hogy miért jött el mégis, elmondta: sokan félreértelmezték azt, hogy korábban nem jelent meg. „Azt gondoltam, hogy elejét veszem minden találgatásnak és megmutatom az arcomat." Az ügyben ítélet nem született, de a következő, január 30-i tár­gyaláson valószínűleg befejeződik a per. G. ZS. Swiderski Erika felperes a tegnapi szegedi tárgyaláson Fotó: Segesvári Csaba EL0ZMENYEK Swiderski Erika véleménye szerint a BMI-ben jogtalanul szedtek fej­lesztési hozzájárulást az államilag finanszírozott alapképzésben részt vevő hallgatóktól. Ezért az általa hat félév alatt befizetett 860 ezer fo­rint és annak járulékai visszafizetését kéri. Az egyetem álláspontja sze­rint a BMI-ben intenzív oktatás folyt, és a technikai feltételek is sokkal jobbak, mint Szegeden. Az intézmény többletszolgáltatásokat nyújtott a hallgatónak, melyek sem a képzési követelmények, sem a tantervi elő­írások között nem szerepeltek - ezért kellett fizetni. Bizalom FEKETE KLARA A gáz- és távhőtámogatás rendszere a bizalomra épül. Ugyanarra a bizalomra, mint amire alapozva az önadózást kitalálták és mű­ködtetik mind a mai napig. Az adózó olyan jövedelmet vall be, amilyet akar, de-ha ellenőrzik és lebukik, mert a számok nem fe­lelnek meg a valóságnak, akkor tettéért büntetőjogi felelősséget kell vállalnia. És természetesen fizetni az elmaradt adót, annak kamatait, valamint a büntetést. Az adóhivatal megelőlegezi a bi­zalmat ügyfelének, a legvégén azonban kíméletlenül lecsap, ha kell. A távhőtámogatás rendszere is egyfajta bevallás. Valamivel egy­szerűbb, mint az adó, nem kell annyit számolni hozzá, az igény­lőlap se több oldal, de azért itt is észnél kell lenni. Ki kell borítani az asztalra a szekrényfiókot, megnézni az évtizedekkel ezelőtt aláirt szolgáltatói szerződést, összeszámolni a családtagokat, hogy akkor most ki hol van bejelentve, és hol is lakik valójában, s hogy ki mennyit ér mint fogyasztói egység. A számítógépek soka­dik generációjának pedig végképp nem okoz majd gondot két azo­nos nevű igénylés, két ugyanazon a néven futó fogyasztói szerző­dés, vagy két adóazonosító kiszűrése. Lehet, hogy rosszhiszeműek voltunk, amikor azt gondoltuk egy hete, hogy az adócsalás mellett a gázártámogatással való vissza­élések szériája is elindul. Most úgy véljük, látványosan és nagyon nagyot csalni talán mégsem lehet, de azért vannak kiskapuk a rendszerben. Minden azon múlik, kinek mennyire népes a csa­ládja, akadnak-e olyan tűzifával fűtő rokonok, akik nem igényel­hetnek támogatást, de hajlandók bejelentkezni a lakásunkba, el merünk-e költözni a párunktól papíron, ás meg tudjuk-e úgy um­buldálni a jövedelmünket, hogy rászorulókká váljunk. Ez utóbbi a minimálbéren bejelentett vállalkozók Magyarországán nem nagy kunszt. A kérdés csak az, mennyire lesz kemény a büntetés. Mert ha ugyanolyan elnézően bánnak majd a hatóságok a fűtésén spóroló kisemberrel is, mint a nagy élelmiszer-hamisítókkal, hogy megbüntetik őket, de a bírságot végül nem hajtják be, akkor azt mondjuk: megéri vállalni a kockázatot. Megszűnés előtt a megyei sporthivatal A megyei sporthivatal megszüntetéséről is szavaznak csütörtökön a megyei közgyűlés képviselői. A döntés - mely várhatóan meg­születik - 12 millió forintos megtakarítást eredményez. Az azon­ban még ezután dől el, hogy június 30-ától az önkormányzat hogyan látja el a hivatal eddigi feladatait. A megyei önkormányzatnál a választások óta átnézték az intézmények működését, gaz­dálkodását, és novemberben fölvetődött a sporthivatal megszüntetésének ötlete. A csütörtöki ülésre készült elő­terjesztés szerint „a célszerű­ség és a gazdaságosság figye­lembe vételével" ez a megol­dás kínálkozik, mert a mun­kát el tudja látni az önkor­mányzat hivatala is - így tör­ténik ez már Baranya, Bács-Kiskun és Somogy me­gyében. Kiszámolták, ez évi 12 millió forintos bérmegta­karítást jelent, emellett hasz­nosítani lehet a Victor Hugó utca 1. alatti ingatlant is. Ere­detileg ez év végén szüntette volna meg a megyei önkor­mányzat a sporthivatalt, végül a javaslatba más időpont ke­rült. - A novemberi bizottsági ülé­sen én kértem azt, hogy ne ez év végén, hanem, ha lehet, jú­nius 30-án szűnjön meg a hi­vatal, hiszen a tanév közepén vagyunk, és elkezdődött, zajlik a sportvezető-képzés, amit be KÖZMEGHALLGATAS JH Közmeghallgatást tart Csongrád Megye Közgyűlése az önkormány­zat jövő évi költségvetési koncep­ciójának tárgyalásakor, december 14-én, csütörtökön 9 órától. A most elkészült dokumentum nem végleges, hiszen a parlament még nem fogadta el az ország költség­vetését. kellene fejezni - mondta la­punknak Thékes István, a Csongrád Megyei Önkormány­zat Sporthivatalának igazgató­ja. - A hátralévő időben kell el­dőlnie annak, hogy a feladatot hogyan látják el. A sportról szóló törvény nem fogalmaz egyértelműen, azt írja, a me­gyei önkormányzatról, hogy „segíti a területén tevékenyke­dő sportszövetségek működé­sének alapvető feltételeit", de a segítés elég tág fogalom. Tizenkét éve, amikor Thékes a hivatal élére került, még kilen­cen dolgoztak itt - most összesen négy közalkalmazott munkahe­lye szűnik meg. B. A. Kardoskúti 119 millió Új, 119 millió forintos állat­tartó központot adtak át a Kö­rös-Maros Nemzeti Park Igaz­gatóságon belül, a megyehatá­ron lévő Kardoskúton. MUNKATÁRSUNKTÓL Elkészült a Kardoskútnál, a vásárhelyi pusztában, nemzeti parki tulajdonban lévő, a négyszáz szürkemarha, s a há­romszázötven-háromszázöt­ven darabos racka- és cigája­nyáj számára korszerű feltéte­leket biztosító, tájba illő állat­tartó központ. Északról fal vé­di a téli szelektől az állatokat, tetejét pedig nádborítás fedi. Mezőgazdasági gépek tárolásá­ra szolgáló épület, és útháló­zat egészíti ki. A 119 millió forintos pályázatból épülő be­ruházás 75 százalékát az Eu­rópai Unió, 25 százalékát kor­mányzati pénz biztosította ­tudtuk meg Tirják László igaz­gatótól. A megyehatáron lévő Kardos­kúti Fehér-tónál a napokban „te­tőzik" a darulétszám: legalább ti­zenegyezer, délre vonultában időleges pihenőt tartó daru tar­tózkodik a területen. A darusereg Szegedről és környékéről mint­egy heti háromszáz látogatót vonz. A darvak az elhúzódó eny­he idő következtében vannak még decemberben is Magyaror­szágon.

Next

/
Thumbnails
Contents