Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-09 / 288. szám

Szombat, 2006. december 9. SZIESZTA-HÉTVÉGE 11 DOBRÁDY AKOS NEM TIPIKUS ELOADOMUVESZ Szólóban folytatja, A SHOPPINGOLÁS, A WELLNESSEZES IS AZ ÚJ VALLÁSOSSÁG FORMÁJA Trend: Tízévnyi siker után Dobrády Ákos úgy gondolta, befejezi a TNT-s korszakot és szólókarrierbe kezd. Új szakmai életéhez azt nem tartotta fontosnak, hogy új megjelenést is kreáljon magának, annak azonban örül, hogy zeneileg kiléphetett az elvárások és koriátok közül. Magyarország egyik legsikeresebb zenekarával, a TNT-vel vált ismertté, nemrégiben mégis szólókarrierbe kezdett Dobrády Ákos. Ám ez szerinte munkájában nem olyan nagy fordulat, mint amilyennek tűnik. Eddig is az volt jellemző, hogy a dalírás és a stúdiómunka nagyrészt az ő feladata volt, Intivel leginkább csak a színpadon dolgoztak együtt. Az utóbbi időkben viszont úgy érezte, hogy azok a dalok, amik születtek, személyesebb hangvételűek lettek, és az ízlése is megváltozott. Az új számok viszont már nem fértek volna bele a TNT stílusába, viszont mindenképpen meg akarta valósítani őket. Ezért döntött úgy, hogy külön utakon jár tovább. - Persze, nehéz a váltás, de törekedtem arra, hogy a szólólemezemmel is megtartsak egyfajta egyensúlyt - fogalmaz a dalszerző-énekes. Akik eddig szerették a TNT zenekart, őket is szeretné szolgálni, de emellett örül, hogy végre nem kell megfelelnie zeneileg azoknak az elvárásoknak, amiket az együttessel kapcsolatban támasztottak. Nem is indulhatott volna jobban Dobrády Ákos szólókarrierje, hiszen nemrégiben megkapta a legjobb énekesnek járó Emerton-díjat. Ennek azért is örült, mert viszszajelzés arról, hogy jó az, amit csinál. - Máté Péter számai hozzám nagyon közel állnak, már csak azért is, mert életem első bakelitlemeze az Elmegyek volt indokolja, miért közreműködött a nemrégiben megjelent Máté Péter emlékalbumon. Édesanyjának is Máté Péter volt a kedvence. Ákos gyerekkorában gyakran hallotta dúdolni azokat a slágereket, melyeket ma ő énekel. Ezért aztán mindkettőjük számára ajándék az új album. Az új szakmai élet kezdetével nem gondolkozott imidzsváltáson. Mivel 31 éves, így az öltözködésén kicsit változtat. A színes pólókat szépen lassan felváltják a sportos zakók és ingek. De változatlanul idegesíti, ha például újságírónak adott interjú közben, vagyis színpadon kívül, mégsem magánemberként látják olyanok, akikkel baráti kapcsolatban áll. - Szeretek egyedül lenni, ami egy előadóművésztől szokatlan, de a szűz csillagjegyűekre jellemző: magunknak való emberek vagyunk - ismeri el Dobrády Ákos. - De szerencsére eddig mindig úgy alakult az életem, hogy akik velem voltak, megértették és tolerálták ezt. TÍMÁR KRISZTA Váltások Dobrády Ákos zeneiskolában, majd magántanárnál tanult zongorázni és énekelni. A zenéhez unokanővérétől kapott kedvet, és szülei is biztatták egy gyönyörű ajándék zongorával. Tíz év zongoratanulás után a klasszikusról a könnyűzenére váltott. 16 évesen már vendéglátózott, az éjszakában zenélt. Gyerekkori barátjával, Intivel egy kézilabdacsapatban játszott, 1996-ban pedig vetődött a gondolat, hogy közösen zenekart alakítsanak TNT néven. Tíz év után döntöttek úgy, hogy külön utakon járnak tovább, közös búcsúkoncertjüket 2005. szeptember 24-én tartották. Dobrády Ákos szeret egyedül FOTÓ: FRANK YVETTE Az új bevásárlóközpontok, a „vásárlói zarándoklatok" célpontjai már küllemükben is a templomokat idézik FOTÓK: KARNOK CSABA -A vallásosság reneszánszát éli a társadalmi, gazdasági és kulturális modernizáció, a tudomány térhódítása idején. Ez nem a XXI. század magyar ellentmondása, hanem világjelenség. A shoppingolás, a márkahűség, a wellnessezés a fiatalok körében terjedő új vallásosság egy-egy megnyilvánulása - véli Máté-Tóth András teológus, akivel az egyházi ünnepek szerepéről, a ráhangolódás jelentőségéről is beszélgettünk. Megatrend a vallásosság reneszánsza. Ez olyan világjelenség, mint például a radikális életkor-növekedés, vagy a technológiai bumm. A vallásosság globális újjáéledésének sokféle okát tárta föl a tudomány. Például: az önazonosság régi keletű forrásai és a világ hatalmi rendszerei összeomlottak. Az emberek a városokba költöztek és elszakadtak gyökereiktől, s rengeteg idegennel kerülnek kapcsolatba. E helyzetben új, valamiféle magasabbrendű magyarázatot keresnek arra, hogy mi az ember célja az életével, hova tartozik a világban. Különösen igaz ez a közép-kelet-európai régióra, ahol elbukott a kommunizmus, ahol a korábban mindenható ideológia helyébe a vallásosság hagyományos és újszerű formái lépnek. Sztárok, bálványok Középkori vallási hagyományok, babonák élednek újjá, különösen a fiatalok körében. Népszerűek például a zarándoldatok. De a külsőségeikben az ilyen egyházi találkozókra emlékeztető olyan tömegrendezvények is, mint például a hazai Sziget-fesztivál. De az egyre hatalmasodó sztárkultusz is fölfogható vallási idolként, vagy bálványimádásként. Hasonló módon befolyásolja a kamaszok egész életvitelét, ösztönöz például tanulásra és spórolásra a márkahűség, egy-egy „menő cucc" megszerzésének vágya. Sőt: a vallási rítust mintázza, mert strukturálja az időt és a teret, s a hétvégéket „spirituális tartalommal" ruházza föl a bevásárlási szertartás, a shoppingolás. Erre hangol a bevásárlóközpont külleme is: gondoljunk csak a templomszerű tornyokra, a fényben úszó csarnokokra és kupolákra, a kirakatokra mint szentségtartókra. Vagy ott a wellnessezés divatja, ami „megadja az élet értelmét", miközben valamiféle megtisztulási szertartáshoz, lelki gyakorlathoz is hasonlatos. Az újszerű vallási jelenségekből, a fiatalok életmódjának vallásos vetületeiből az is következik, hogy a vallásról való beszéd nem csak a hagyományosan elkötelezett, a jelenséget belülről szemlélő és magyarázó csoport, a teológusok kiváltsága. A társadalom vallási dimenzióinak vizsgálatával többféle tudomány művelői is foglalkoznak. Világnézeti koktél Ma már nem hívők vagy ateisták, hanem inkább „erős világnézetűek" kontra „maguk módján vallásosak" csoportjára bontható a társadalom. Valamennyi vallásban feltámadtak a fundamentalista (modernségellenes) mozgalmak, amelyek a vallási doktrínák (követelmények) és intézmények Jnarcias-erőszakos megtisztítása mellett szállnak síkra. Ugyanakkor a nagy vallási hagyományokat újjáélesztő csoportokhoz hasonlóan „erős világnézetűnek" nevezhetők a neokreacionizmus (a leegyszerűsített-modernizált teremtéstörténetet hirdető anti-darwinisták), vagy a szcientizmus (tudományos világszemlélet) hívei, de a neopogányok, a neosámánisták is. Az elkötelezett csoportok valamelyikéhez tartozik minden negyedik magyar - véli Máté-Tóth András. A Mintha a földön megvalósuló mennyország lenne a „pláza" Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének vezetője becslése szerint azonban a többség, az emberek háromnegyede elutasítja ugyan az egyházias vallásosságot, de a világnézeti szabadság művelőjeként (vagy műveletlen élvezőjeként) a különböző kultúrák és vallások elemeit saját ízlése szerint keverve alakítja ki a maga „világnézeti koktélját". Ők azok, akik „a maguk módján" vallásosak. De az ünnep közös élmény, mert olyan atmoszférát hoz a mindennapokba ékeNépi szokások, legendák Az egyházi jellegű jeles napokhoz a parasztság újabb szokásokat fűzött, melyek néha csak lazán kapcsolódtak az egyházi ünnephez. Például a magyar Luca napja szokások jó részének semmi köze a római katolikus Lucia-kultuszhoz. A december 13-án ünnepelt római katolikus szentet ma már az egyház sem tartja történeti személynek, csak legendái alaknak. A legendák szerint előkelő szicíliai családból származott, fiatalon felvette a keresztény vallást. Szüzességet fogadott s mártírhalált halt; egyes legendaváltozatok szerint önmaga tépte ki szemét, melyet a kérő oly szépnek talált. Neve a fény (lux) szóval áll kapcsolatban. A magyar néphit kétféle Lucát ismert, a jóságost és a boszorkányost. A néphit szerint a nevenapján végzett munkák (fonás, szövés, lúgzás, kenyérsütés, meszelés) tilalmainak megszegőit megbüntette. A Luca-búzától kezdve a Luca-székig sokféle szokás kötődik e naphoz. lődve, mely segít rácsatlakozni az állandóságokra, erősíti az érzést: mégis otthon vagyunk e világban. Ezoterikát vizsgálva Saját arccal rendelkezik a posztszocialista régió az elmúlt tíz év vallási-egyházi fejlődése, illetve az úgynevezett kelet-európai reformrégión belüli változások eredményeként - összegzi a szegedi alkalmazott vallástudományi kutatócsoport tíz éve tíz országban kezdett vizsgálatának eredményét Máté-Tóth András. A teológus rámutat: itt a vallási intézmények iránti bizalom nagyobb, mint Európa más régióiban, s térségünkben a vallási és a nemzeti identitás összefonódik. Változik a vallási és egyházi kérdésekről való gondolkodás, ezért a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszéke nem csupán a magyarországi vallási intézményekkel foglalkozik, hanem az ezoterikával, az új vallási jelenségekkel is. ÚJSZÁSZI ILONA