Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-09 / 288. szám

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek SZERKESZTI: ÚJSZÁSZI ILONA, WERNER KRISZTINA 2006. DECEMBER 9. WWW.DELMAGYAR.HU Ma búcsúzik a nemzet, SÁNDOR CSIKAR IS A LEGHÍRESEBB MAGYART GYASZOUA Legenda „Minden idők legnagyobb futballistája és személyes jó barátom volt" - mondta Pelé Puskás Ferencről. A brazil klasszis nem tud részt venni a mai gyászszertartáson, levélben köszönt el a „Száguldó Őrnagytól". Sok híresség, egykori pálya- és játékostárs azonban személyesen is tiszteletét teszi, például Horst Eckel és Ottmar Walter az 1954-es világbajnok német együttesből, Ramon Calderón, a Real Madrid elnöke, Gento, Kopa és Santamaria egykori klubtársak, Bobby Charlton, Franz Beckenbauer, Michel Piatini Joseph Blatter (FIFA-elnök), Buzánszky Jenő, Grosics Gyula, Szepesi György - és még hosszan sorolhatnánk, akár oldalakon keresztül is, a neveket. Szűkebb pátriánk, Szeged és Csongrád megye is képviselteti magát - tudtuk meg Kormányos Gábortól, a Csongrád Megyei Labdarúgó-szövetség főtitkárától. Több klub is személygépkocsikkal, vagy különbuszokkal utazik a fővárosba. Aki nem tud elmenni Budapestre, hogy személyesen vegyen búcsút Puskás Ferenctől, az Szegeden a Sellőháznál lévő Aranycsapat-szobornál elhelyezheti a kegyelet, a tisztelet virágait. A Szent István-bazilikában a római katolikus gyászmisét Kiss-Rigó László szeged-csanádi mePuskás Ferenc ravatala a Szent István-bazilikában gyés püspök, a katolikus válogatott kapusa celebrálja. Puskás Ferenc tiszteletére emlékérmet bocsát ki, ad át a gyászoló küldöttségeknek a A szertartás menete Ma 9 órakor ünnepélyes keretek között felvonják, majd félárbocra eresztik a Magyar Köztársaság lobogóját a Kossuth téren - ez lesz a nemzeti gyásznap első eseménye. A Puskás Ferenc Stadion kapuit 14 órakor nyitják meg, a nemzet búcsúja pedig 16 órakor kezdődik; de tisztelői - több ezren voltak - már csütörtöktől leróhatták kegyeletüket a legismertebb magyar előtt a Szent István-bazilikában felállított ravatalnál. A stadionbeli megemlékezést - az összes magyar labdarúgó itt búcsúzik Puskástól követően a koporsót ágyútalpon szállítják el 17 óra tájban, és várhatóan 18 óra körül katonai díszszemlét tartanak a Hősök terén, ugyanis Puskás Ferencet posztumusz dandártábornokká léptették elő. A mintegy 15 perces katonai tiszteletadás után a menet a bazilika felé veszi az útját, és 19 órakor kezdődik a római katolikus gyászmise, melyet Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök celebrál. A bazilikában búcsúzik Öcsi bácsitól Sólyom László köztársasági elnök, a kormány képviselője (Lamperth Mónika sportért felelős önkormányzati és területfejlesztési miniszter), a NOB nevében a szervezet tiszteletbeli elnöke, Jüan Antonio Samaranch, a FIFA és az UEFA képviseletében Joseph Blatter FIFA-elnök, a magyar focitársadalom nevében pedig Kisteleki István, az MLSZ első embere. A misét követően - a tervek szerint valamivel 20 óra után - már csak a család kíséri utolsó útjára, az altemplomban lévő nyugvóhelyre Puskás Ferencet. Az eseményről az ml, az m2, a Duna Televízió és a Magyar Rádió egyenes adásban számol be. Magyar Labdarúgó-szövetség. A bronzból készülő plakettet Kligl Sándor szegedi szobrászművész készítette el. A nemzet búcsújának része, hogy csütörtök óta a bazilikában felállított ravatalhoz járulnak, emlékeiket felidézve, Puskás Ferenc tisztelői. Nemcsak magyarok helyezték el a kegyelet virágait, hanem például spanyol fiatalok, angol turisták is úgy gondolták, el kell köszönniük. Honfitársunk, egy középiskolás sokak gondolatát, érzéseit foglalta össze: „Folyton és töretlenül reménykedtem a csodában, hogy egy olyan nemzeti csapatot láthatok, mint nagyapámék, akik Puskáson nőttek fel. Most, hogy az Aranycsapat kapitánya eltávozott, úgy érzem, a reménykedés korszaka is lezárult, hiszen úgy kellett elmennie, hogy haláláig nem akadt méltó utóda." Öcsi bácsi szelleme itt van köztünk. Él. Az ő síremlékére isodavéshetnénk azt a töredékes mondatot, ami Gárdonyi Gézáét díszíti: „Csak a teste..." IMRE PÉTER FOTO: MTI/KOVÁCS TAMAS 79 év számokban Puskás (Purczeld) Ferenc, az Öcsiként ismert legendás labdarúgó 1927. április 2-án született Kispesten. A magyar válogatottban 85 (gól: 84), a spanyolban 4 (0), a Kispestben és a Bp. Honvédban 349 (358), a Real Madridban 179 (154) mérkőzésen lépett pályára. A nemzeti együttessel olimpiát (1952) és Európa-kupát (1953) nyert, míg a svájci világbajnokságon (1954) ezüstérmet szerzett, és az egyik főszereplője volt „Az évszázad mérkőzésének" (6:3). Ötszörös magyar, hatszoros spanyol bajnok, és kétszeres Spanyol (Király) Kupa-győztes. A Real Madriddal háromszor hódította el a BEK-trófeát (1959, 1960, 1966), és egyszer a Világkupát (1960) is megnyerte a blancókkal. Edzőként háromszoros görög, egyszeres ausztrál bajnok, a Panathinaikosszal BEK-döntős (1971). Élete utolsó szakaszát betegen (Alzheimer-kor szerű tünetekkel) a Kútvölgyi Kórházban töltötte. November 17-én hunytéi. Sándor Károly, akit nem is egy futballrajongó nemzedék emleget szeretettel Csikarként, a legnagyobb karriert befutó Szegedről elszármazott labdarúgó. A sportember ezekben a napokban éppen úgy Öcsi bácsit gyászolja, mint az egész ország, s mint mondja, egy percig sem lehet vitás: Puskással a nemzet legkiválóbb labdarúgóját veszítette le. November 17-én, 79 éves korában meghalt a legendás labdarúgó, Puskás Ferenc. Búcsúzunk tőle - ma a gyászszertartás alatt, ott a helyszínen, vagy a televíziót nézve, a rádiót hallgatva. Képletesen az egész nemzet elkíséri utolsó útjára a legismertebb magyart. - Puskás Öcsi? Zsenije volt ő, kérem, a labdarúgásnak, olyan egyéniség, amilyen talán soha többet nem fut ki magyar mezben a pályára kezdte őszinte tiszteletet, szeretetet sugárzó mondattal Puskásról összegyűjtött emlékeinek sorolását Sándor Csikar, amikor arra kértem, beszélgessünk a világ csodálatát kiváltó száguldó őrnagyról. - Ezer és ezerféle mércét felállítottak már, amikor a világ legjobbját keresték, mert a foci már csak olyan sportág, hogy az emberek szeretnek legendákat szőni. Én azt mondom: a legszebb legendát Öcsi bal lábáról lehetne megírni, merthogy az mindig és minden helyzetben olyan csodát művelt a labdával, amit nem lehet utánozni. Sokszor hallottam a vádat: jó, jó, de hát Puskás csak ballal tudott varázsolni. Erre mondom én: igen ám, csak a fránya labda mindig úgy pördült, hogy soha nem érkezett a jobb lábára. Ha pedig egyszer Öcsi a ballal megszelídítette a bőrgolyót, ember nem volt, aki megállíthatta. Szepesi György egy interjú során feltett kérdésére - „Ugyan, mondd már meg Csikarkám, mégis ki minden idők legnagyobb magyar focistája?" -, ezért válaszoltam így: „Gyurikám, én a nevet most neked ki nem mondom, mert ha akad magyar, aki ezt nem tudja magától, az meg sem érdemli, hogy futballpálya közelébe engedjék". Sándor Csikar egykori nagy ellenfelét dicsérve (mert ne feledjük, míg Puskás a Budapesti Honvédban játszott, Csikar az MTK szélsőjeként kergette őrületbe az ellenfél hátvédjeit) Öcsi bácsi emberi nagyságát is többször hangsúlyozta: - Vitathatatlan vezéregyénisége volt mind klubcsapatának, mind pedig a válogatottnak. De bármennyire is dédelgetett kedvencként ünnepelték, szerénységét, segítőkészségét mindig megőrizte. Igaz ez arra a korszakra is, amikor már mint a Real Madrid csatárát csodálták. Találkoztam vele a világ számos pontján, láttam, hogyan rajongták körbe Chilében, Belgiumban, de ő mindig vidám mosollyal fogadta a szurkolók rohamát. Tudta: ha egyszer ő kilép az utcára, legalább fél órát arra kell szánnia, hogy autogramokat osszon, hiszen emberek százai akár öt-hat órát is várakoztak a szálloda előtt, csak megpillanthassák. És ezt Öcsi pontosan át is érezte, mosolyával jutalmazta. - Ugyanezt a szerénységet, a játék és a szurkolók iránti alázatot éreztem akkor is, amikor olyan nagyságokkal ismerkedhettem meg, mint Pelé, Bobby Charlton, vagy mondjuk Piatini. Mert, kérem, az igazi zseniket nem csupán játéktudásuk, hanem emberi tartásuk is a többiek fölé emeli - magyarázta fiatalos hevülettel Sándor Csikar. Hangja csak akkor komorult el egy kicsit, amikor a magyar labdarúgás évtizedek óta tartó mélyrepülése került szóba. - A bajok akkor kezdődtek, amikor az igazán nagy pénzek jelentek meg a futballban. Azóta - tisztelet a kivételnek legtöbben megélni szeretnének nálunk ebből a játékból, a stadionokban nem a foci kedvéért tűnnek fel, hanem azért, hogy önös érdekből minél jobb kapcsolatokat építgessenek ki. Azt pedig egészen elképedve nézem, milyen mélyre süllyedt a labdarúgás szeretett szülővárosomban, Szegeden. Bár már sok évtizede nem élek a Tisza partján, nekem halálomig Szeged marad a legszebb település. Már azzal fel tudnak bosszantani, ha azt mondják, Budapest után nem Szeged a második város. Még hogy Debrecen? Ugyan már! Éppen ezért nagyon szorítok azért, hogy a labdarúgás felemelkedése meginduljon ott, ahol egykor én még rongylabdát kergettem. BÁTYI ZOLTÁN Sikerleltár Sándor Károly (Csikar) 1928-ban született Szegeden. Focista pályafutását 1940-ben kezdte a Móraváros csapatában, 1947-ben igazolt Budapestre az MTK-hoz. A magyar válogatottban 1949-1964 között 75 alkalommal ölthette magára a címeres mezt. Zseniális szélsőjátékosként tartották számon. A londoni 6:3-at a kispadról csereként nézte végig. Két világbajnokságon (1958: Svédország, 1962: Chile) vett részt.