Délmagyarország, 2006. december (96. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-08 / 287. szám

PÉNTEK, 2006. DECEMBER 8. -AKTUALIS A pályázati összeg egészét megkapta a kórház Kezdődhet Szegeden az integráció Az egészségügyi integráció megvalósításához pályázott összegnek az egészét megkapta a szegedi kórház, viszont csak töredékét nyerte el az egyetem, a kórház és a rendelőintézet közös terve. Az összevonások első üteme március végéig megvalósul. Szegeden egységesíteni akarják a város egészségügyi intézmény­rendszerét: a városi kórháznak és a rendelőintézetnek is a Szegedi Tudományegyetem lesz a fenntar­tója a jövőben - írtuk meg koráb­ban lapunkban. De a város, vala­mint az egészségügy helyi vezetői célként tűzték ki a párhuzamossá­gok megszüntetését, így minden olyan ellátási formát, mely eddig több helyen is működött, össze kí­vánnak vonni. E strukturális át­alakításokhoz több pályázatot is benyújtott októberben az egész­ségügyi minisztériumhoz a szege­di kórház, valamint az egységesen föllépő három intézmény. A kórház 35 millió forintot kért, hogy a pszichiátriai osztá­lyon 35 fekvő beteg ágyat járóbe­teg-ellátással válthasson ki. A pályázott összeg egészét elnyer­ték, így terveiket meg tudják va­lósítani a vállalt határidőig, már­cius 31-éig. - Egyrészt informatikai-fejlesz­tési hajtunk végre, illetve a járó­beteg-rendelőket festjük újra ­mondta Pajor László főigazgató. Az ágyszámcsökkenés miatt már nem lesz szükség a mostani dol­gozói létszámra, ebből fizetjük majd ki a végkielégítéseket is. A közös pályázatnak azonban nem volt ilyen kedvező az elbírá­lása. Az egyetem, a kórház és a rendelőintézet arra kért 600 mil­lió forintot, hogy az integráció el­ső lépéseként végrehajthassák a szülészet, a traumatológia, vala­mint a laborok összevonását. Az elnyert összeg megközelítőleg 150 millió forint. Hogy ennyi pénzből március végéig mit tud­nak a tervek közül megvalósíta­ni, még nem tudni. Mikó Tiva­dar, az orvoscentrum elnöke úgy fogalmazott: erről még korai len­ne beszélni, hiszen a tárgyalások még csak ezután kezdődnek. T.K. A Fidesz és a KDNP tiltakozással készül A mai közgyűlés témáiról tartott tegnap közös sajtótájékoztatót a Fidesz és a KDNP. Haág Zalán, a KDNP szegedi frakcióvezető-he­lyettese az áremelésekkel kapcso­latban elmondta: ezekazokat sújt­ják legjobban, akik nem képesek a hatékony érdekvédelemre. Példa­ként emh'tette a szociáhs és gyer­mekvédelmi ellátások térítési díja­inak drasztikus emelését, amely a beteg, idős és fogyatékos embere­ket érinti. A fideszes frakcióvezető, Kalmár Ferenc pedig azt kifogásol­ta, hogy a városvezetés sem az érintetteket, sem a képviselőket nem tájékoztatta a tervezett helyi egészségügyi integrációról. Annak minden részletéről csak lapunkból tudnak tájékozódni, miközben a mai közgyűlésen már érdemi dön­téseket kellene hozniuk. Csapó Balázs felháborodásai A mai közgyűlés napirendi pontjaival kapcsolatban tartott sajtótájé­koztatót tegnap Csapó Balázs önkormányzati képviselő, a Szegedért Egyesület elnöke. Felháborítónak nevezte, hogy a Testamentum Kft. igazgatójának, Hódi Lajosnak prémiumot szavazhat meg a közgyűlés, miközben a városi temetkezési cégnél nyomozás folyik. Nem ért egyet azzal sem, hogy a közgyűlés zárt ülésen tárgyal a víz- és csator­naszerződésről, illetve egy nagyon távol időszakról (2015-2024) hoz döntést. A politikus nem tartja elfogadhatónak azt sem, hogy az ön­kormányzat bizottságainak szervezeti és működési szabályzatához nem juthatott hozzá. A Városkép Kft. a városüzemeltetési iroda nyomására engedett Keresztbe tettek egymásnak A Városkép Kft. először eluta­sította, majd az önkormány­zat városüzemeltetési irodájá­nak jóváhagyása után végül engedélyezte annak a fából ké­szült kettős keresztnek a fel­állítását, amit a Jobbik nevé­ben kedden helyeztek el a Kla­uzál téri Kossuth-szobor ta­lapzata elé Szegeden. A Jobbik Magyarországért Moz­galom nevében Tóth Péter még november elején kért engedélyt annak a fából készült kettős ke­resztnek a kihelyezésére, amit kedden állítottak fel Szegeden, a Klauzál téri Kossuth-szobor ta­lapzata elé. A Városkép Kft. elő­ször elutasította az építés tervét. - Úgy gondoltuk nem illik a vá­rosképbe, de kikértük a műem­lékvédelmi szakhatóság vélemé­nyét is: ő sem támogatta az ötle­tet - mondta Szélpál Gábor. A Városkép igazgatója ezért azt kö­zölte Tóth Péterékkel, a területet nem adhatják bérbe nekik. A ke­resztállítók ezt nem hagyták annyiban: az önkormányzathoz fordultak. - Felülbírálták a döntésünket a városüzemeltetési irodán, végül egy kompromisszumos megol­dás született. A Jobbik január 7-éig szerette volna a keresztet a Klauzál téren hagyni - a várostól december 10-éig kapták meg az engedélyt - mondta Szélpál Gá­bor. Mennyire áll biztos lábakon a négyszáz kilós kereszt? A kére­lemmel együtt a városkép egy statikai véleményt kapott a szobor biztonságosságáról. Ha baleset történne, azért a kérel­mezőnek, vagyis a Jobbik sze­gedi alapszervezetének kellene vállalnia a felelősséget. A terü­lethasználatért befizetendő 6 ezer 768 forintot a városkép TETSZIK. NEM TETSZIK „Le kellett volna aranyozni, mert ^ a tának a színe nem kelti fel eléggé a figyelmet. Hiányzik alóla a hármas halom, de egyébként helye van a Klauzál téren" ­mondta Bíró Csaba, aki tegnap délután figyelt fel először a Kos­suth-szobor előtt felállított kettős keresztre. „Feltűnő, mert nem idevaló" - fogalmazta meg véle­ményét Kovács Mónika. A kis­gyermekes anyuka szerint bárki is tette ki a keresztet, ügyelhetett volna, hogy ne takarja el vele a Kossuth-szobrot. MAKÓ KERESZTJE Három évvel ezelőtt orszá­gos botrányhoz vezetett, hogy a Jobbik makói szerve­zete adventi keresztet állí­tott a belváros szívében, a Csanád vezér téren, pedig az önkormányzat ezt nem engedélyezte. A keresztállí­tók arra hivatkoztak, hogy a jelkép egy rendőrség által engedélyezett rendezvény kelléke, a városvezetés vi­szont provokációt emlege­tett. Tavaly elmaradt a ke­resztállítás. Fazekas Fe­renc, a Jobbik makói szer­vezetének elnöke lapunknak elmondta: szándékaik sze­rint idén is állítanának ad­venti keresztet Makón - azt, hogy tényleg megteszik-e, az a párt mai megyei ta­nácskozásán, Szegeden fog eldőlni. A makói képvise­ló'-testület egyébként idén új közterület-használati rende­letet hozott; a keresztállí­tásra e szerint is engedélyt kellene kérni. A fából készült kettős keresztet lehetetlen nem észrevenni: a Klauzál tér „jelképét", a Kossuth-szobrot takarja el Fotó: Karnok Csaba egyébként már kiszámlázta a Jobbiknak. - Nem fizetjük ki a számlát és a szobor biztonságosságát sem tudjuk garantálni - mond­ta Apáti Bálint. A Jobbik szege­di vezetője elmondta: Tóth Pé­ter - mióta belépett a magyar függetlenségi pártba alapsza­bályuk szerint már nem tagja a szegedi szervezetnek. Apáti nem érti, hogy fogadhatta el a város a területfoglalási igényt egykori irodavezetőjüktől, aki­nek a Jobbik nevében a megren­delésre semmilyen meghatal­mazása nem volt. - Nem tud­juk, ki csinálta a keresztet. Ha rádőlne valakire, azért a Jobbik nem tudja vállalni a felelőssé­get - magyarázta. , Tóth Péter azonban még mindig a lobbik tagjának tartja magát és elmondta: a keresztál­lítás pártja országos akciója - a legtöbb nagyvárosban hasonló kereszteket állítottak fel. Arra kívánták-felhívni a figyelmet, hogy az emberek a karácsonyi bevásárlás alatt se feledkezze­nek meg az ünnep keresztény gyökereiről. A fából készült kettős keresztről megemlítette, ez fejezi ki legjobban a nemzet egységét. A fakeresztet egyéb­ként egyik asztalosként dolgo­zó tagtársuk készítette el. A harmincezer forintba kerülő keresztre - Tóth Péter elmon­dása szerint - a helyi alapszer­vezet tagjai és a kormányelle­nes tüntetők adták össze a pénzt. Apáti Bálinttal kapcso­latban megjegyezte: at, hogy az elnök nem kívánt részt venni ebben az akcióban, nem jelenti azt, hogy a tagság nagyobb ré­sze erről ne tudott volna és nem támogatta volna a kereszt felállítását. K. G. G. A KETTŐS KERESZT TÖRTENETE A Bizánci Birodalomban alakult ki a IX. században a kettős kereszt, ami hamarosan a császár egyik felségjelvényévé vált. Magyarországon először III. Béla 1190-es évek első felében vert pénzein jelent meg a kettős kereszt, címerként, pajzsba foglalva - tudtuk meg Makk Ferenc történésztől. A jelkép alatti „dombok" jelentéséről megoszlanak a vé­lemények: valaki hármas halomnak tartja, más lóherének. Címertani funkciója annyi volt, hogy talpat képzett az addig lebegő keresztnek ­mondta a professzor. Számos közintézménybe továbbra sem lehet bejutni kerekes székkel Tovább tart a szegedi akadályverseny Az akadálymentesítésre adott határidőt ismét módosítja a kormány - sajtóhírek szerint. Szegeden több közintézménybe már gond nélkül bejutnak a mozgáskorlátozottak, de sok középület máig megközelíthe­tetlen a számukra. A feladat megoldására a városnak nincs se ütemterve, se elkülönített forrása a jövő évi büdzsében. A középületek akadálymentesí­tésére szabott határidőt többször is módosította a kormány - a probléma megoldása helyett. Eredetileg 2005. január Tjéig kellett volna ezt elvégezni, ami­ből 2010. december 31. lett. De ­információink szerint - ezt a ha­táridőt sem sikerül majd tartani. A teljes akadálymentesítés végső dátumát 2013-ra tolnák ki. Ga­ranciát jelenthet a feladat megol­dására az a százmilliárd forint, amit a hírek szerint az Európai Unió biztosítana e célra hazánk­nak 2007-től. Több szegedi középületben megoldották már a mozgáskor­látozottak önálló bejutását, és az épületeken belüli szabad mozgásukat - jó pár azonban Még nincs megoldva a Rákóczi téri megyeháza akadálymentesítése sem Fotó: Karnok Csabb továbbra sem közelíthető meg kerekes székkel vagy babako­csival. A polgármesteri hivatal teljes területét sikerült akadálymente­síteni - tudtuk meg Rácz Róbert­től, a városüzemeltetési iroda műszaki csoportjának vezetőjé­től. A következő lépésben olyan fejlesztéseket terveznek, ame­lyekkel a látás- és hallássérültek is könnyen elboldogulnak a vá­rosházán. Más, hasonló fejlesz­tésről nem tudott beszámolni a csoportvezető, mert a keretösz­szeget időközben csökkentették. A Belvárosi mozi tervezett aka­dálymentesítése elmaradt, a Tö­mörkény gimnázium és a Vedres szakközépiskola felújítása pedig még nem jutott odáig. Rácz Ró­bert elmondta: jelenleg nincs részletes, jóváhagyott ütemter­vük az önkormányzati ingatla­nok akadálymentesítésére, de a középületek tervezett felújításá­nál már számoltak az ehhez szükséges összegekkel is. A kor­mány vagy a parlament által sza­bott fontossági sorrendhez, sza­bályozásához alkalmazkodná­nak - ami azonban jelenleg még nincs kidolgozva. - Nem örülök neki, hogy a jövő évi városi költségvetés-tervezet­ben nem is szerepel elkülönített forrás az akadálymentesítésre. Rajta leszek, hogy erre az alapve­tő feladatra legyen pénz, és egy koncepciót is kidolgozunk a megvalósítására - ígérte Kenye­res Lajos. A tarjáni 4. körzet ke­rekes székkel közlekedő képvise­lője a pozitív példák között emlí­tette: a Csongor téri Eötvös gim­náziumban korlátliftet szereltek föl egy oda járó mozgáskorláto­zott diák számára, a Somo­gyi-könyvtárba pedig a kezdetek­től könnyen bejutnak a hátsó be­járaton át. Negatívumként emlí­tette, hogy például a bíróság Szé­chenyi téri épületébe lépcsőkön kellene feljutniuk a mozgáskor­látozottaknak. Már 2005-ben meg kellett vol­na oldaniuk a feladatot, de költ­ségvetésükből azóta sem tellett erre - mondta Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság elnök­helyettese. A megyében 2003 óta folyamatosan haladnak a felújí­tások, a csongrádi bíróságra már könnyen bejutnak a mozgáskor­látozottak. T. R. FEJLESZTESILEHETOSEGEK ELŐTT A RÉGIÓ Az uniós források negyede, 1500 milliárd forint közvetlenül a hét magyarországi régió önkormányzatait, polgárait, vállalkozásait segíti 2007 és 2013 között - ennek egészségügyet érintő lehetőségeiről tegnap Szegeden, a Forrásban rendeztek ismertetőt. A megnyitót Solymos László, Szeged alpolgármestere tartotta, aki a dél-alföldi régió uniós távlatait elemezte az uniós források tükrében. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatban Nagy Miklós, a Regionális Fejlesztési Ügynökség képviselője tájékoztatta az érdeklődőket. KARÁCSONYI TÁRLAT A KÉZMŰVES PINCÉBEN László Anna, grafikus ma 18 órakor a szegedi Kézműves Pince és Galériában nyitja meg azt a karácsonyi tárlatot, amelyen tíz képzőművész - Barkós Bea, Dobrovich Zsófi, Farkas Gyula, Gurzó Krisztina, Korom Kati, Nagy Károly, Németh Miklós, Pálfi Sándor, Simon Miklós és Szűcs Árpád - alkotása látható. A tárlat január 10-éig tekinthető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents