Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-06 / 259. szám

6 -MEGYEI TÜKÖRHÉTFŐ, 2006. NOVEMBER 6. Lecsap a kalapács, elkelt az Árpád és az Árpádok című könyv DRAGA DELMAGYARORSZAG Az árverésen ezer forintos kikiáltási áron kalapács alá került lapunk 1934. tebruár 11-i száma is. A vasárnapi kiadásban Móra Ferenc előző napi temetéséről számoltunk be részletesen. Az akkor húsz fillérbe kerülő Délmagyarországért kétezer-nyolcszáz forintot fizetett ki a szerencsés licitáló. len a könyvárverésen. A HVG művészeti mellékletének újságírója 2005-ben szép summát hagyott Szegeden. - A felhozatal kicsit gyengébb a tavalyinál, de ez nem is csoda. Évente nyolcvan-kilencven könyvaukciót rendeznek az országban, a készletek kezdenek kimerülni. A vidéki árverések közül így is a szegedi kínálata áll az első helyen - jegyezte meg a műértő szakember. Az utazásokkal kapcsolatos könyveknek mit sem változott a népszerűségük: kikiáltási áruk többszöröséért cseréltek gazdát. Szabó László a fővárosból leginkább Höhnel Lajos Teleki Sámuel gróf felfedező útja Kelet-Afrika egyenlítő vidékein című kétkötetes munkája miatt utazott le Szegedre. - Helytörténet, családtörténet, címertörténet - sorolta fel a férfi, milyen témájú könyvek érdeklik leginkább. Szabó László egyébként a Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság tagja - otthonában hatezer kötetes könyvtárral büszkélkedhet. Höhnel Lajos művére harmincöt ezret szánt volna, de a könyv az elővételi megbízások miatt az eredeti Jóskáról szólva Átokverte modernséggel úgy kellene mondanom, ahogy mások is mondják: magamat akarom menedzselni akkor is, amikor másról beszélek ? Dehogy tolakodnék előre, ha nem velem kezdődött volna ez a történet is. Nálam a végén csattan az ostor, eljutok talán Gregor Jóskához is. Régen volt, nagyon régen, akkoriban alakulgatott a Bartók Béla Művelődési Központ. A Torony alatti Tamás bódult pillanatában engem gondolt első igazgatójává. Magához hívott, hogy csábító szavait elmondhassa. Nem tudta akkor még, de hamarosan megtudta, hogy fogadalom köt. Nem lehetek, mert egykori dékánunk intő szavaira - hogy vonja le a fegyelmiből a kellő következtetéseket -, azt vontam le, hogy főnök soha nem leszek. Nehogy velem is aláírassák mások bolondságait. Épületesnek nem mondható beszélgetésünk így zajlott Tamással: - Ismered a muraközi lovat' - Ismerem, fó ló, és nagyon erős. A söröshordót is elhúzza. - Próbáld meg, ültesd föl a bakra. Meg se moccan a szekér. A példázat arról szólt, hogy munkára, a kocsi húzására teremtődtem, nem gyeplőhuzigálásra, mások dirigálásra. Amikor viszont Gregor Jóska váratlanul elszerződött Győrbe, engem küldtek el hozzá a szerkesztők, írjam meg első kézből. Jóska beszédes ember volt, talán mindenkinek elmondta volna ugyanazt, de én úgy éreztem, a régi barátság jogán velem talán közlékenyebb. Elmondta konfliktusát az akkori igazgatóval, és szilaj haragjában bedobta a törülközőt. Sokszor megesett velem, hogy „riportalanyommal" annyira egyetértettem, hogy saját példázataimat is belekevertem a beszélgetésbe. (Bocsánat, itt megint közbe kell szúrnom valamit. Talán minden nekem rendelt embernél így volt. Konok keményfejűséggel ragaszkodtam ahhoz, hogy rábeszélésre csak azokat fogadtam el, akik tisztessége megkérdőjelezhetetlen volt számomra. Hitvány emberre annyi újságíró jut, Tiszát lehetne rekeszteni velük, miért enném el előlük a kenyeret ?) Elmondtam tehát csábításom történetét. A hámba fogott muraközi lovat akkor is, ha az eset jó tizenöt évvel korábban esett. Másnak is előadtam, más is meghallgatta, de magára senki nem értette. Jóskától azonban többször visszahallottam. Rádióban is, televízióban is. Mindig megdobogtatta a szívemet. Mégiscsak jobban húz a muraközi ló is, ha párban van befogva. Még egy súlyos adalék hozzá. Huszonvalahány évig elfogadta írásaimat az ÉS. Megírtam Jóskát oda is. Akkor történt váltás a szerkesztőségben, elment Éva, jött helyette más. Kieshetett egy küllő az esze kerekéből, mert avval adta vissza, hogy „ez nekünk túlságosan vidéki".Az igavonó társammá lett Jóska. Pedig akkor már Amerikába is eljárt énekelni. Csak ennyi í Ennyi. Na, akkor Isten megáldjon benneteket! Nekem minden pofon holtomig fáj, mi mást tehettem volna, azonnal lemondtam az előfizetést. Most egyedül maradtam annál a kocsmádnál. Az egyik legszebben éneklő ember ment el tőlünk. Talán nem sértem emlékét, ha azt mondom, másodállásban a muraközi ló erejét, és tenni akarását holtáig példázta. Egyik könyvemnek is ez lett a címe. El is értem vele, hogy a pesti könyvnapon a sátorkönyvek pultján a mindenféle díszállatok közé sorolták be. Nem nagyon akar a ma embere muraközi lovat venni. És muraközi lóvá lenni se. Jóskám, Isten veled! H. D. Lapunk hetvenkét évvel ezelőtti száma is kalapács alá került a könyvaukción Kelendő kéziratok napja A Royal Hotel étterme adott otthont szombaton a nyolcadik szegedi könyvárverésnek. A 435 kalapács alá kerülő kötet szinte mindegyikére érkezett érvényes licit. A gyűjtők leginkább az utazásokkal kapcsolatos kiadványokat keresték, de sokat áldoztak a dedikált példányokra is. - Ha rajtam múlik, a szegediek ebédre otthon vannak, de ez önöktől is függ - köszöntötte a nyolcadik szegedi könyvárverés részvevőit szombaton délelőtt tíz órakor Nátyi Róbert művészettörténész, az aukció vezetője. A Royal Szálloda éttermi részében legalább százan gyűltek össze, hogy az aukción szereplő 435 könyvritkaságra licitáljanak. Az ajánlatok gyorsan repkedtek a levegőben - az árverés így is több mint három órán át tartott. - Az érdeklődés nagyobb és több tétel is kerül kalapács alá, mint tavaly. Idén folyóiratok is szerepelnek az árverésen, kíváncsian várjuk, milyen sikerrel - mondta az árverés kezdete előtt Boros Zsuzsanna. A Kárász utcai antikvárium munkatársa elárulta, a katalógusban szereplő könyvek több mint felére érkezett az ország különböző pontjairól elővételi megbízás, ami szintén az árverés iránti érdeklődés növekedését jelzi. A potenciális vásárlók már ekkor összedugták a fejüket: próbáltak tapogatózni, kinek melyik könyv-, re fáj a foga és meddig hajlandó elmenni a licitálásban. - A könyvmánia - magyarázta Hadfi János jogász, mi is vonzza évről évre a szegedi aukcióra. Tavaly is jelen volt - az akkor kinézett könyvek felét sikerült megszereznie, ami elmondása szerint jó aránynak minősült. - Az a titkom, hogy amit meg akarok venni, azt meg is veszem mondta Horváth Dezső, aki szintén törzsvendégként volt jeFotó: Segesvári Csaba húszezer forintos kikiáltási ár helyett 70 ezer forintról indult az aukción. A fővárosi gyűjtő tárcsája nem is emelkedett a magasba. Kelendőek voltak a dedikált példányok és a kéziratok is: Weöres Sándor Emlékezés Radnóti Miklósra című esszéjének saját kezű, tintával írt kézirata húszezer forintról indult - 140 ezerért kelt el. De nem kellett szégyenkeznie Juhász Gyulának sem: a szegedi költő dedikált verseskötetéért hatvanezer forintot fizetett az új tulajdonos. Az árverés végén a licitálók a hotel előterében felállított pénztárgéphez siettek, majd hónuk alá csapták az értékes könyveket és sietősen távoztak. Nyugalomban, minél hamarabb át akarták tanulmányozni újdonsült köteteiket, melyek közül sokat ádáz licitküzdelemben szereztek meg. KISS GÁBOR GERGŐ • Balesetmentesen vezet? Készüljön! A Generáli kötelezője Önnek szól! www.generali.hu t.iun jr.ili üli. ol Pji h ji. u11 ríJF/Sű A bUU nsagho/ vu/i-tu út Ml NLMAJJ Magyar Tudományos Magyar m . Telekom X Akadémia Mindentudás Egyeteme - Szeged: Vincze Gábor A száműzött egyetem Hogyan került a Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárról Szegedre? Milyen erőfeszítéseket tett a Tisza-parti város, hogy itt otthonra leljen az Erdélyből száműzött egyetem? E kérdésekre is válaszol a Mindentudás Egyeteme - Szeged sorozat előadásán Vincze Gábor történész, a hódmezővásárhelyi Emlékpont munkatársa. MINDENTUDÁS EGYETEME SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A történelem vihara 1919-ben úgy hozta, hogy a Kolozsvári Egyetemnek költöznie kellett alapítóhelyéről, ezért a magyar nemzetgyűlés 1921-ben Szegedet jelölte meg új székhelyéül - olvasható az egyetem honlapján. Vincze Gábor előadásból kiderül: a „történelem vihara" Kolozsvár 1918 karácsonyi román megszállását jelenti, illetve azt, hogy az új hatóság 1919. május 12-én katonai erővel kiűzte az egyetemi tanárokat és diákjaikat alma materük falai közül. Pár hónappal később a professzorok mintegy felét kiutasították Kolozsvárról, akik az év végén a fővárosban összegyűlve elhatározták, hogy az egyetem tovább folytatja a működését. A következő esztendő tavaszától ideiglenesen Budán kezdődött meg a tanév, de már ekkor készülődött a professzori kar Szegedre. Az eredeti elképzelés az volt, hogy 1920 őszén a Tisza partján nyitják meg, ám végül 1921. október 9-én nyitották meg az első egyetemi tanévet a Tisza partján. A Mindentudás Egyeteme - Szeged előadása szerdán 18 órakor kezdődik Szegeden az egyetemi JATIK kongresszusi termében (Ady tér 10.). Ez - felvételről - pénteken és vasárnap este fél nyolctól látható a Városi Televízió Szeged műsorán. A Mindentudás Egyeteme a Magyar Tudományos Akadémia tudományos vezetésével és a Magyar Telekom társadalmi szerepvállalásával jött létre. A világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar játszik ma este fél 8-tól a Szegedi Nemzeti Színházban a Filharmónia Vaszy-bérlcti sorozatának nyitó koncertjén. MUNKATÁRSUNKTÓL Az 1963-ban alakult együttes évtizedek óta a világ zenei életének élvonalába tartozik. Repertoárjuk Monteverditől Bachon és Mozarton át a romantikusokig, a XX. századi szerzőkig az egész zeneirodalmat felöleli. Több mint 200 hanglemezfelvételt készítettek, a Hungarotonnál Ferencsik János után másodilcként vehették át az egymillió eladott példány után járó emlékplalcettet. Három allcalommal nyerték el a francia Académie du Disque nagydíját, itthon is több felvételük kiérdemelte az Év hanglemeze címet. Rendszeresen hangversenyeznek Európa-szerte, az Egyesült Államok és Kanada közel háromszáz városában adtak már koncertet. Többször turnéztak Japánban, sikerrel léptek fel Dél-Amerikában és Indiában is. Az együttest a koncertmester, Rolla János vezeti, aki 1969-ben szerzett diplomát a budapesti zeneakadémián Kovács Dénes tanítványaként. A magyar zenei kultúra hazai és külföldi megismertetésében szerzett érdemei elismeréseként 1985-ben megkapta a Kossuth-díjat. A kamarazenekar - amelynek fenntartója Szolnok városa - ma esti szegedi koncertjén négy Divertimentót játszik Mozarttól és Bartóktól, valamint Liszt-Wolf Magyar rapszódiáját adja elő. Jön a Liszt Ferenc Kamarazenekar A világjáró együttes Óbudán. Ma este a nagyszínházban lépnek fel DM/nvfotó