Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-02 / 256. szám

6 "MEGYEI TŰKOR* A felesleg lerakóhelyévé vált Magyarország Tízesével viszik a külföldi tejet Áruk miatt keresettebbek a külföldi tejtermékek Fotó: Segesvári Csaba A hiper- és szupermarketek­ben a külföldi tartós tej jóval olcsóbb, mint a hazai, az em­berek kartonszám vásárolják. A hazai tejipar ilyen árakkal képtelen versenyben maradni. Ráadásul az áfakulcs emelke­dése miatt éppen szeptember­ben drágultak az alapvető élel­miszerek, köztük a tejtermé­kek is. Verhetetlenek a multik a tej­áraikkal, a magyar vásárlók számára ismeretlen márkájú dobozos tartós tejekből a csalá­dok egyszerre tíz-húsz litert is vásárolnak. Egy-egy akciós hé­ten még 100 forint alatti áron is hozzá lehet jutni egy liter tej­hez, az olcsóságnak nincs is ép­eszű magyarázata. Zömmel azonban 120-140 forint egy UHT-tej, miközben a hazai márkák legolcsóbbika 180-190 forint, de egy-egy garázsbolt ugyanazt 250-280 forintért is árusítja. Körbejártuk Szegedet, hogy megtaláljuk a legolcsóbb tejet: a Tesco nyert egy 125 forintos Bo­densee Milch elnevezésű ter­Forrás: DM-gyűjtés mékkel, de nem sokkal maradt le a Lidi sem. Mindkét helyen né­met tejet találtunk. Velük verse­DM-grafika nyez a Spar is, ahol szinte min­dig találni akciós UHT-tejet. Egyedül a Coop-áruházak védték a magyar árut, azokban csak el­vétve bukkantunk külföldi tejre. Megkérdeztük Istvánfalvi Miklóst, a Tej Terméktanács el­nökét, mi a véleménye az olcsó­ságról. A szakember szerint 120-140 forint közötti árakon nem lehet Magyarországra tejet szállítani, hogy a német terme­lőknek, feldolgozóknak egy­aránt megérje. Ez 50 forint kö­rüli felvásárlási árakat jelente­ne, miközben ma Magyarorszá­gon 65 forintért vesznek meg egy litert a termelőktől. A ter­méktanács elnöke szerint csak egy magyarázat lehet a jelenség­re: Magyarország a felesleg lera­kóhelyévé vált. Mivel Németor­szág nem akarja a saját piacát tönkretenni, inkább hozzánk szállítja a felesleget. Szerettük volna feltenni kér­déseinket Tímár Imrének, a SOLE-MiZo Zrt. elnök-vezér­igazgatójának is, de a vezető szabadságát töltötte, nem tud­tuk elérni. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy a szegedi központú cégnek mennyivel si­került megemelni árait az áfa­kulcs szeptemberi, 15-ről 20 százalékra való felugrása után. A költségek ugyanis a tejipar­ban is növekedtek, ugyanakkor elhangzottak olyan nyilatkoza­tok, hogy az importnyomás mi­att csak mérsékelten drágíta­nak. F.K. CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 2. Egyetemi alma mater találkozó A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) alma mater találkozót és továbbképzési nyílt napot rendez november 9-én a József Attila Ta­nulmányi és Információs Köz­pontban (JATIK). Jövő héten csü­törtökön 10 órától a JATIK kong­resszusi termében plenáris elő­adásokat tartanak. Rácz Béla egyetemi tanár, stratégiai rektor­helyettes Az SZTE a világ legelis­mertebb egyetemeinek rangsorá­ban címmel, míg Pukánszky Bé­la egyetemi tanár, oktatási rek­torhelyettes az intézménynek az élethosszig tartó ben formálódó oktatási kínálatá­ról tart előadást, Szabó Gábor fi­zikus egyetemi tanár pedig a tu­dományos kutatómunka rövid leltárát adja. A továbbképzési nyílt napon, * 11-15 óra között a 2006-2007-es tanévben induló keresztféléves, illetve a 2007-2008-as tanévben tervezett, diplomások részére in­dított képzésekről, szakirányú to­vábbképzésekről tájékozódhat­nak az érdeklődők. A rendezvény­hez kapcsolódik a 85 éves a szege­di felsőoktatás című kiállítás, melynek megnyitóját 12 órakor tartják, valamint a 12 óra 30 perc­kor kezdődő TIK-„túra", azaz a József Attila Tanulmányi és Infor­má ciós Központ bemutatása. Most először szervezik meg a 12 és 16 óra közötti Ipari kapcso­latok napját, ahol bemutatják az egyetemen folyó ipari kutatáso­kat, és találkozási lehetőséget, il­letve konzultációs fórumot bizto­sítanak a kutatók és az ipari cégek képviselői részére. Az egész nap megtekinthető poszterkiállításon több olyan kutatócsoport is meg­jelenik, amely aktuális, a tudo­mányos élet fókuszában lévő te­rületen végez alkalmazott kutatá­sokat, kifejezetten előtérbe he­lyezve azok ipari hasznosítását. TRAPPISTA 925 FORINTÉRT Alaposabb elemzést igényelne, vajon a külföldi sajtok is olcsóbbak-e a hazai­aknál. Árban a hét nyertese a Cora, a multinál ugyanis a közönséges hazai trappista sajt kilóját 925 forintért kínálják. Valamennyi konkurens áruházban ezer forint felett lehet megvenni a trappistát, még a Lidi német eredetű kemény sajtjainak kilóját is 1200 forint körüli árakon adják. A német ömlesztett sajtok azonban olcsóbbak, mint a magyarok. A hazai sajtgyáraknak a legkülönfélébb márkájú és eredetű tejtermékekkel kell versenyezniük. A KÜLFÖLDI ÉS A HAZAI TARTÓS TEJ ÁRA (Ft/l) Milbona 120-140 Bodensee Milch 120-130 ! Sole 190-210 j Milli 190-210 CBA 190-200 AVOP-támogatással növelték a község EU-támogatással épült a gabonatároló idegenforgalmi vonzerejét Bértárolásra is alkalmas a Hódmezővásárhely melletti létesítmény Forráskúton felújították a főtéri parkot sához. Jelenleg is folyamatban van egy újabb AVOP-pályáza­tuk - három állattartó telep ré­szére alkalmas trágyatároló épí­téséhez igényeltek támogatást. Az elnök-vezérigazgató sze­rint azért jött számukra éppen a megfelelő pillanatban a pályázat kiírása, mert a termés betárolása egyre nagyobb gondot okozott a társaságnak. A régi magtárak el­öregedtek, a 2300 hektáron meg­termő gabonának pedig helyet kellett biztosítani Emellett arra is gondolnak, hogy kapacitásaik jobb kihasználása érdekében kör­nyéken gazdálkodóknak bértá­rolást ajánlanak fel. Szabó Lajos elmondta, még hosszabb távra is terveztek: arra számítanak, ha az intervenció megszűnik, Romá­nia pedig az Európai Unió tagja lesz, akkor a szomszédos ország­ban termett búzát is tárolhatnak Szikáncson. A 207 millió forintos költség­vetéssel megvalósított gabona­tározó építését 2005 novembe­rében fejezték be, az AVOP-nak köszönhető támogatás összege 90 millió fonnt volt. A pénzt két hónappal ezelőtt kapták meg. Szabó Lajos elégedett a vég­eredménnyel. Forráskút önkormányzata az Európai Unió és a nemzeti költ­ségvetés által „társfinanszíro­zott" Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) ke­retében elnyert támogatásnak köszönhetően újíthatta fel főte­rét E fejlesztéstől azt remélik, hogy megnő a község idegenfor­galmi vonzereje. A beruházás teljes költségvetése -46,5 millió forint volt ebiről 39,5 milliót fe­dezett az AVP-támogatás. Forráskút tipikus alföldi homok­hátsági tanyás település, a Sze­gedet és Kiskunmajsát összekötő út mentén terül el, a-megyeszék­helytől 23 kilométene. Olyan jellegű projekt még nem valósult meg a településen, mint az, amelyikhez forrást a sikeres AVOP-pályázatnak köszönhető­en sikerült találni - mondta Fodor Imre polgármester. A fejlesztés célja a község főtéri parkjának kertépítészeti felújítása és a dísz­kivilágítás kivitelezése volt. „Azt tűztük ki célul, hogy a közég köz­ponti terét esztétikusan alakítsuk ki, oly módon, hogy az a mai kor igényeinek megfelelő legyen, kö­zösségi funkciókat lásson el, és idegenforgalmi vonzerőt képvi­seljen" - fejtette ki a polgármester. A 2005 október végén befejezett felújítás előtt a közparkon fiatal fákkal körülvett emlékművet, egy tűzcsapot és 8 padot lehetett csak látni. A pályázat segítségével új, korszerű burkolatot építettek, új kerti padokat, hulladékgyűjtőket, három zászlótartót helyeztek el és automata öntözőrendszert te­lepítettek. A projekt teljes költsé­ge 4ö millió 524 ezer fonnt volt, A hódmezővásárhelyi Hódagro Zrt. 207 millió forintos beru­házással új gabonatárolót épí­tett 2005-ben. Az összeg közel feléhez, 90 millió forinthoz egy sikeres AVOP-pályázat segítsé­gével jutottak. Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) ke­retében tavaly 15 ezer tonna kapacitású gabonatároló építé­séhez nyert támogatást a hódme­zővásárhelyi, a városközponttól 12 kilométerre, Szikáncson gaz­dálkodó Hódagro Zrt. A 142 főt foglalkoztató társaság, amely ár­bevételnek 70 százaléka a növény­termesztésből származik, kedvező lehetőséget látott az AVOP-pályá­zatban - mondta el Szabó Lajos, elnök-vezérigazgatója. Azt követően, hogy a MOSZ Csongrád-megyei szervezeté­nek ajánlására megismerkedtek az AVOP-pályázat feltételeivel, gyorsan döntöttek: mintegy 50 nap elteltével már össze is állítot­ták az anyagot pályázatírójuk se­gítségével. A pályázati felhívást és a kitöltési útmutatókat közért­hetőnek találták, így a Mezőgaz­dasági és Vidéklejlesztési Hivatal Csongrád-megyei kirendeltségé­nek segítségére sem szóiul tak rá. A Hódagro Zrt e sikeres AVOP-pályázatot megelőzően már két SAPARD-pályázata eredményeként is kapott támo­gatást különböző gépek (nagy teljesítményű traktorok, arató­cséplőgépek, eke, stb.) vásárlá­amelyből az AVOP-támogatás 39 millió 545 ezer forintot tett ki. A szükséges önerő 70 százaléká­ra is pályázatot adtak be, így az EU Önerő Alap pályázat útján 4 millió 884 ezer forintos támoga­tást kaptak. A település koráb­ban még nem részesült EU által finanszírozott program keretében támogatásban. A lehetőségről az MVH és az FVM honlapjáról ér­tesültek, az anyagot pályázatíró cég állította össze. „A fejlesztésnek köszönhetően a megfelelő minőségű térburkolat kialakításával, az esztétikus pa­dok kihelyezésével, valamint a növényzet, fák, cserjék telepítésé­vel megfelelő környezetet tudtunk kialakítani a pihenni vágyók és az idelátogató vendégek számára ­értékelte a pályázatot Fodor Imre. - A díszkivilágítás kiépítésével éjszakáira nyúló rendezvények is megvalósíthatók. Összességétien úgy összegezhetjük a történteket, hogy meg tudtuk valósítani azt a célt, amit e pályázat segítségével el akartunk érni " #Wf%

Next

/
Thumbnails
Contents