Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-30 / 280. szám

12 •KAPCSOLATOK* CSÜTÖRTÖK, 2006. NOVEMBER 30. Fellebbezési határidő után: felszólító levél inkasszó, végrehajtási eljárás Tisztelt ügyvéd úr! Egy ügyfelem régóta tartozott közel félmillió forinttal. Kénytelen voltam beperelni. A perben mindenféle mondvacsinált kifogással hozakodott elő. Természetesen a bíróság nekem adott igazat. Az ítélet több mint három hete megszületett, ó is ott volt, amikor a bírónő kihirdette. Az utolsó tárgyalás után azt mondta, mindenképpen fellebbezni fog. Ma érdeklődtem a bíróságon és azt mondták, nem érkezett az ügyben semmilyen irat, így fellebbezés sem. Ha fól tudom, a fellebbezési határidő 15 nap. Ezek alapján úgy gondolom, az ítélet jogerős. Kell neki külön felszólító levelet küldenem, vagy egyből fordulhatok a végrehajtóhoz 1 Tisztelt olvasó! Valóban 15 nap az első fokon meghozott ítélet elleni fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidő. Ezt azonban nem az ítélet kihirdetésétől, hanem a kézbesítéstől kell számítani. Meggyőződésem, hogy ezt az ítélet kihirdetésekor a bíró el is mondta. Legfeljebb nem hangsúlyozta ki, hogy a kihirdetés nem azonos a kézbesítéssel. Az ítéletet a bíró rendszerint az utolsó tárgyalás berekesztését követően rögtön kihirdeti. Ekkor csak az ítélet rendelkező részét, lényegét mondja el és azt szóban hosszabhan-rövidebben indokolja. Ezt követően foglalják az ítéletet írásba, amit tértivevényes levélben megküldenek a feleknek. Ha valamelyik felet ügyvéd képviseli, akkor az ítéletet, hasonlóan a többi bírósági irathoz, neki küldik meg. A tizenöt napos fellebbezési határidő az írásbeli ítélet kézhezvételétől, a kézbesítéstől számítódik. Ennek - többek között - az a magyarázata, hogy nem csak annak alapján döntjük el, fellebbezünk-e, hogy milyen határozat született, hanem azt is mérlegeljük, hogy a bíróság miként indokolta döntését. A szóbeli ítélethirdetés után igazából csak azt tudjuk, tetszik-e a határozat vagy sem. A részletes, írásbeli indokolás megismerése után vagyunk abban a helyzetben, hogy eldönthessük, elfogadjuk-e a döntést. Javaslom, várja meg, hogy kézbesítsék önnek az ítéletet. Gondolom, ez e sorok megjelenésekor már megtörtént. Ezt követően, néhány nap múlva menjen be a bíróságra és kérdezze meg vagy az aktában a tértivevény alapján nézze meg, hogy az ellenérdekű fél mikor vette át az ítéletet. Az átvételt követő 17-18. napon ugyancsak érdeklődjön. Ha addig sem érkezik be fellebbezés, akkor jó esély van rá, hogy az ítélet jogerőre emelkedett, végrehajthatóvá vált. A 17-18 napnak az az oka, hogy a fellebbezést elegendő az utolsó napon postára adni, így ennyi idő alatt nagy valószínűséggel meg kell érkeznie. Az ítélet jogerőre emelkedése után meg kell várnia az ítéletben kimondott, általában 15 napos, határidőt. Ennek eredménytelen letelte után elvileg végrehajtási eljárást is kezdeményezhet. Miután a végrehajtási eljárás illetékét és költségeit önnek kell megelőlegeznie, ezért mégis inkább egy megfelelően rövid határidőhöz kötött önkéntes teljesítésre felszólító levél elküldését javaslom. Ennek eredménytelensége esetén, ha lehetősége van rá, először azonnali beszedési megbízással (inkasszóval) próbálkozzon. Ennek nincsenek költségei és bizonyos esetekben a jogszabály a végrehajtási eljárást megelőzően kötelezővé is teszi. Az inkasszót az ön számláját vezető pénzintézetnél kell kezdeményeznie. Szükséges hozzá - többek között - az ítélet végrehajtási záradékkal ellátott példánya (ezt elvileg automatikusan megkapja) és egy nyilatkozata, miszerint nincs folyamatban a követelése behajtására irányuló bírósági végrehajtási eljárás, illetőleg nem terjesztett elő végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, vagy ilyen kérelme alapján a követelése nem nyert kielégítést. Ne gondolja, hogy ellendrukker vagyok, mégis az az érzésem, egyelőre célszerűbb a másodfokú eljárásra koncentrálnia. A Makón született Kiss Ernő irodalomtörténész fordította le először magyarra az olasz bölcseleti gondolkodó, Benedetto Croce Esztétika című, egyik főművét. Ez az Elmélet és történet alcímmel - 495 oldalon - olvasható Croce-mű 1914-ben jelent meg Budapesten. Benedetto Croce (1866-1952) az európai humanista hagyomány egyik utolsó képviselője volt. Műveivel a 20. századi irodalmi gondolkodásra, művészetkritikára és esztétikára is nagy hatást gyakorolt. Croce fontos szerepet tulajdonított a dolgok mélyére ható, a fogalomalkotás előtti élményen alapuló szemléletnek, az intuíciónak. J. O. Urmson, a neves angol bölcselettörténész így magyarázta Croce felfogását: „A művészet - Croce szerint - látomás vagy intuíció, egy műalkotás olyan kép , amelyet a művész alkotott, közönsége pedig újraalkot. (...)" Kiss Ernő Croce-fordításának jelentősége mindezek után már markánsan körvonalazódik. Munkássága - az irodalomtörténet-írás, a versesztétika mellett - B. Croce két művének fordítása területén bontakozott ki. Lefordította még Croce : L'intuizione pura e il carattere lirico dell'arte című tanulmányát is, amely A tiszta intuíció és a művészet lírai jelleme címmel először 1912-ben jelent meg. Makói évei idején (a húszas évek elején ott élő és tanuló) fiatal József Attila Kiss Ernő fordításában ismerte meg Croce Esztétikáját. A nagy szellemek Makón találkoztak egymással? Igen, így történt. József Attila Makóval kapcsolatos szellemi élményei között egy eddig nem emlegetett öszszefüggést fedeztem fel: József Attila Croce két művét Makón Kiss Ernő és Farkas Zoltán fordításában olvashatta. Croce másik főműve, a Farkas Zoltán fordításában először 1917-ben megjelent Az esztétika alapelemei című könyv ugyanis szintén ott volt Espersit János makói könyvtárában. Espersit (ános József Attila atyai barátja és támogatója volt Makón. Az Espersitnél sokszor vendégeskedő ifjú József Attila Croce: Az esztétika alapelemei című művét érdeklődéssel tanulmányozta. Számára B. Croce gondolkodásmódja távlatot nyitott. Az intuíciót a későbbiekben, 1927-1928-tól költészetfelfogásának kulcsfogalmává tette. József Attila az ihletet a szemlélet és a gondolat ellentétében való egységként értelmezte. Esztétikai töredékek című írásában (1931-1933), az Ihlet és nemzet, Ihlet és intuíció című részben Croce tételeivel vitázva vázolta fel saját költészetbölcseleti elképzeléseit. .„Az ihlet (költészet) az a szellemiség, amely a szavakat, a nyelvet megteremtette" - írta József Attila. Croce is érdeklődött József Attila költészete iránt. A La Critica című saját folyóiratába 1942-ben József Attila Mama című verséről írt cikket. Mindezek tükrében a makói születésű, de közel harminc éven keresztül Kolozsváron élt Kiss Ernő irodalomtörténész, szerkesztő, tanár és fordító értékes szellemi hagyatékára hívom fel a figyelmet. Sajtó alá rendezte, 1922-ben kiadta Petőfi összes költeményeit. Kiss Ernő széles körű irodalomtörténeti munkásságot fejtett ki. Többször járt tanulmányúton Olaszországban, Németországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Kiss Ernő Onorato Occioni: A latin irodalom története című könyvét is lefordította olaszból magyarra, a mű 1899-ben jelent meg. A Makó monográfiája című könyvsorozat kötetei Kiss Ernő munkásságáról viszont nem tettek említést, arcáról a felejtés fátyla most lehullik. Kiss Ernő (Makó, 1868. júl. 27.-1931. nov. 9. Alag). Lássa megőteza táj, szeresse és tisztelje szülővárosa, Makó! Idén van Kiss Ernő halálának 75. évfordulója. A Makóról elszármazott szellemi kiválóságok panteonjában Kiss Ernőt előkelő hely illeti meg. BOGOLY 1ÓZSEF ÁGOSTON, FÖLDEÁK Benedetto Croce művének fordítója Makó szülötte volt József Attila ebben a makói házban vendégeskedett Espersit Jánosnál Fotó: Bogoly József Ágoston Szabó képviselő úr fényre derülése Dr. Szabó László november 7-én közölt levelében (A Démász-részvények ára címmel) súlyos kritikával illette a szegedi önkormányzatot a Démász-részvények eladása miatt. Erről miiidenki azt gondol, amit akar, dr. Szabó levelében nem is ez volt agyrémszerű csacskaság, hanem amit a továbbiakban írt. Szó szerint a következőket bírta kipréselni magából: „A pénteki szavazás után már szombaton, viharmentes, tiszta időben hét áramkimaradás történt, mint ami hónapok óta egyszer sem! Bizonyára semmi kapcsolata a pénteki politikai döntéssel, talán csak egy kicsusszant jelzés... A legendás hírű francia-magyar baráti jó viszony bizonyára biztosítéka a jövőbeni kiváló együttműködésnek... Ahogyan a Vörös Károlyi asszisztált hazája, Magyarország megcsonkításához, úgy aszszisztálnak mai, még sötétebb örökösei, a vörös utódok Magyarország energetikai gyarmatosításához." Ma még annyi elektromos energiát sem tudunk tárolni, hogy a benzinüzemű autókat elektromos meghajtásúakra cserélhessük, az, hogy esetleg egy egész város számára szükséges árammennyiséget valamiféle „megaakkumulátorban" tárolhassuk, tisztára a sci-fi birodalma. Ezt előre kell bocsátani ahhoz, hogy megérthessük, miért úgy működnek energiatermelő és áramelosztó rendszereink, ahogy működnek. Mivel áramot tárolni nem tudunk, az áram termelésének és fogyasztásának egyensúlyban kell lennie. Ha ez az egyensúly valamilyen oknál fogva felborul, az egész rendszer leállhat. Ez következett be a kérdéses napon. Mi is történt valójában? Azon a bizonyos szombaton Németország északi részén egy távvezeték meghibásodott. Ennek következtében bizonyos területekre több áram jutott, mint amennyire az ottani fogyasztóknak szüksége volt. Ilyenkor csökkenteni kell az erőművek energiatermelését, de ezt lehetetlen véghezvinni egy szemvillanásnyi idő alatt. A többletáram úgynevezett „hullámzást" indított el az áramelosztó rendszerben. A rendszernek állandóan 50 Hz frekvencián kell működnie, akár ez alá, akár ez fölé megy, a rendszer stabilitását vesztheti, ami a fogyasztók automatikus kikapcsolását eredményezi. Általában persze nem szokott az egész nyugat-európai áramellátó rendszer összeomlani, mert ahol többlet van, azt el szokták juttatni oda, ahol hiány mutatkozik, és fordítva. Azon a szombaton azonban ez nem jött össze, és Nyugat-Európa nyugati felén összeomlott az áramszolgáltatás hosszú órákra. Németország és Ausztria keleti fele és a keletebbre fekvő országok, így mi is, egy időre megúszta. De aztán az a bizonyos „hullámzás" két részre osztotta a problémát, az addig megúszó keleti részt s a déli felét leválasztotta az északiról. A határvonal pont Magyarországon húzódott, azon belül is Szegedhez a legközelebb. A magyarországi rendszer egy része is leállt. Szerencsére a Németország keleti felében termelt többlettel meg lehetett akadályozni, hogy Csepelen, Kelenföldön és Újpesten leállt erőművi blokkok okozta kiesés miatt egész Magyarország áramellátási rendszere leálljon. A szakértők szerint meglehetősen közel jártunk ehhez. A maga valóságában ez persze sokkal bonyolultabb és összetettebb probléma volt, de ennyit mindenki megérthet belőle. Térjünk vissza dr. Szabó László állításához! Komolyan gondolja az érdemes képviselő, hogy a Démász központjában létezik egy „dr. Szabó László" - feliratú kapcsológomb, amit kényükre-kedvükre kapcsolgathatnak ki és be, ha olyasmit mond a képviselő, ami nekik nem szimpatikus?! Ez annyira abszurd és komolytalan feltételezés, hogy ahhoz képeset Dolák-Saly Róbert közkedvelt Boborjánjának aranyköpései valóságos Deák Ferenc-i bölcsességnek tűnnek. A Démász szándékosan alapvetően három okból szüneteltetheti az áramszolgáltatást. Ha a környéken valamilyen építési, karbantartási, hiba- vagy katasztrófaelhárítási munka folyik. Az építési, karbantartási okok miatti áramszüneteket épp a Délmagyarországban szokták közölni napokkal korábban, a katasztrófaelhárításit értelemszerűen nem. A második ok, ha valaki tartósan nem fizeti be a villanyszámláit. Ilyenkor felszólítás után kiszállnak és lepecsételik a villanyórát, de az egészet jegyzőkönyvezni kell. A harmadik eset, mikor kiszúrják, hogy valaki lopja az áramot. A szokásos eljárást felesleges lenne részletezni. Mivel dr. Szabó László esetében egyikről sem volt szó, feltételezése inkább tekintendő üldözési mániának, semmit bármiféle indíttatású áramszolgáltatási manipulációnak. Miközben dr. Szabó a vörösök általa egyre sötétebbnek vélt utódairól „elmélkedik", nem veszi észre, hogy maga esik Rákosi kommunistáinak bűnébe, ezzel „Az ellenség keze betette a lábát" típusú, hagymázas összeesküvési teóriával. Áramkimaradások időnként eddig is voltak, de senkinek sem jutott eszébe még ezt is megideologizálni. Most dr. Szabó Lászlónak „köszönhetően" ez a „gondolat" is megszületett... Legalább olyan „bölcs" mint az egykori „szegcdi gondolat". Annyi haszna azért volt dr. Szabó „megvilágosodott" zagyvaságainak, hogy a következő áramkimaradás esetén a lehetséges műszaki problémák közül legalább eggyel tisztában lesz, és nem fog rögtön Károlyi Mihályra, Kun Bélára vagy a Vix-jegyzékre asszociálni. Ha ettől a haza nem is, de dr. Szabó László talán fényre derűi... KOVÁCS ATTILA, SZEGED In memóriám Zilahy János Péter Hihetetlenül és megdöbbentően hirtelen távozása az örökkévalóságba villámcsapásként ért minket; bénultan hallgattuk a szörnyűséges, végzetes balesetének torokszorító hírét. Szeretett János Péterünknek nagyon nagy volt tudása, nagyon nagy volt lelke, és kiváló munkát végzett földi pályafutása során építészként és közgazdászként egyaránt. 1998-ban egy év alatt háromféle minőségirányítási szakembert jogosítványt szerzett; s akkor még nem is említettük számítástechnikai tudását, mellyel évtizedekkel előzte meg kor- és pályatársait. Minőség, szolgálat, hűség: ezek voltak legfőbb vezérelvei; s ami e kettőnek is alapköve: a mindenek felett lévő szeretet. Szerteágazó tudásával, kreativitásával hatalmas karriert csinálhatott volna bárhol a világon, de ő az egyetem elvégzésétől, 1965-től kezdve haláláig, 41 éven át hű maradt Szegedhez. Bárhová hívták, bárki kérte, azonnal jött és segített, s bizonyára nemcsak a szakma keretein belül, hanem barátként, lelki társként is. Szervezett, tanácsot adott - és tanított: tőle tanultak építésszervezést a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetben, az építésügyi minisztérium továbbképző központjában, rendszerszervezést a JATE programozói szakán. Nagy szerencse, hogy tudását maradandó változatban is ránk hagyta: csaknem negyven jelentős szakmai publikáció maradt fönn utána. Személyes rendszervező mérnöki munkáját pedig igen nagyszámú építkezés, projekt dicséri. Cinikus és keserves mondás, mely szerint nincs pótolhatatlan ember; jómagam azonban számtalan ilyen személyiséggel találkoztam életem során: Zilahy János Péter mindenképpen közéjük tartozik. Ma, amikor a szakmai és emberi tisztesség, a nagybetűs Rend, a valódi Minőség, az önzetlen segítőkészség, a temérdek vesződséggel járó szakmai érdekképviselet árfolyamai zuhanórepülésben vannak, kimondhatatlanul hiányozni fog. Búcsúzik elnökétől az Építéstudományi Egyesület Csongrád megyei szervezete, elnökségi tagjától, vezető aktivistájától a Csongrád Megyei Mérnök Kamara, vezetőségi tagjuktól a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara építőipari osztályai, országos elnökségi tagjától az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, elnökségi tagjától MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága Műszaki Szakbizottsága, a Bálint Sándor Művelődési Ház, a Magyar Bioépítészeti Egyesület és az Újszegedi Társaskör. S búcsúzik egyik legértékesebb értelmiségi polgárától, kiemelkedő műszaki szakemberétől Szeged városa. Az együtt érző, segítő baráttól a mérnök kollégák Szegeden, a Dél-Alföldön és az ország minden részén. Emlékét az összes lehetséges és - lehetőség szerint - maradandó módon megőrizzük. KISS ERNÓ, SZEGED