Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-04 / 258. szám

SZOMBAT, 2006. NOVEMBER 4. "VÉGSŐ BÚCSÚ" 3 Újabb halálos közlekedési baleset a 47-es úton Fekete zászló á Floratomnál Nem először történt halálos baleset a Floratomnál. Ismét munkába igyekvőt gázoltak el Fotó: Schmidt Andrea Tégnap kora hajnalban halálos baleset történt a 47-es főút Sze­gedről kivezető szakaszán. Egy segédmotor-kerékpárost gázolt el egy autóbusz. Januárban kí­sértetiesen hasonló baleset tör­tént ezen az útszakaszon. Fekete zászló lobog a Floratom II. számú telephelyének kapuján. Pénteken kora hajnalban az 57 esztendős P. Mihály piros Babet­tájával a korábbi munkahelye felé igyekezett megbeszélésre, hiszen a nyugdíj mellett, kiegészítésként munkát vállalt volna a kertészet­nél. - Misi bácsi korábban négy évet dolgozott nálunk fűtőként. Szorgalmas, nyugodt embernek ismertük - mondta elcsukló han­gon a Floratom Kertészet telepve­zetője. - Jelentkezett nálunk, hogy szívesen végezne valami ki­egészítő munkát. Ezt kellett vol­na megbeszélnünk. Nehezen hi­szem el, ami történt... A telephely bejáratánál, a porta falának támasztva állt tegnap Misi bácsi kismotorja. A Babet­tán alig láttunk sérülésnyomo­kat, talán egyetlen rúgásra elin­dulna. De Misi bácsi már nem indíthatja be... A Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság közleménye szerint P. Mihály segédmotor-kerékpár­jával Szeged felől Algyő irányába közlekedett a külső sávban. „Bal­ra kívánt kanyarodni, ezért sávot váltott, és az épp akkor odaérke­ző, vele egy irányba közlekedő autóbusz elé hajtott, amelynek vezetője, fékezés ellenére, elütöt­te a motorost." Az idős férfi a balesetben olyan súlyos sérülése­ket szenvedett, hogy a helyszí­nen életét vesztette. A Floratom II. számú telephe­lyén rengeteg a palánta a fóliahá­zakban, és a paradicsom is jócs­kán terem. Tegnap délután is dolgos kezek szedték az érett zöldségeket, a munka, az élet nem állhat meg. De az embere­ken érződött a feszültség. - A cé­günk hosszú évek óta Canossát jár, hogy történjen végre valami a 47-es út ezen szakaszával ­mondta a Floratom kertészmér­nöke. - Már húsz éve is halálút­nak hívták ezt a részt, mert való­ban rengeteg itt a baleset. A janu­ári halálos gázolás után ugyan több helyre is kikerült a 70 kilo­méteres sebességkorlátozó tábla, de ez nem riasztja el a száguldo­zókat. Én magam is tapasztal­tam, hogy amikor le akarok térni a főútról és kanyarodnék a mun­kahelyemre, hiába teszem ki idő­ben az irányjelzőt, sokan villog­nak rám hátulról, és az is előfor­dult, hogy balról, a szembejövő sávba áthajtva előztek meg. Mező István, a Tisza Volán Zrt. divízió igazgatója érdeklődé­sünkre elmondta, hogy a Szeged­ről reggel 5 óra 15 perckor indu­ló, Hódmezővásárhely és Szen­tes érintésével, Csongrádra köz­lekedő helyközi busz sofőrje nem tudta elkerülni a balesetet. - A motoros váratlanul, jelzés nélkül vágott a busz elé - magyarázta. ­A jármű jobb eleje találkozott a Babettával, amely beszorult a busz alá, miközben a bácsi lere­pült a motorról. A sofőrünket nagyon megviselte a baleset, né­hány napra haza is küldtük pi­henni. Fekete zászló lobog tegnap reg­gel óta a Floratom II. számú te­lephelyének kapuján. Legutóbb január elején egy harmincéves fi­atalember kerékpárjával sietett munkába, mikor halálos balese­tet szenvedett úgy, hogy kétszer is elgázolták... Azóta tíz hónap telt el - ismét gyászolnak a Flora­tom dolgozói. H. L. A BALESETEK EGY RESZE MEGELŐZHETŐ A 47-es út Szegedről kivezető szakaszának osztott pá­lyássá alakítását már tavaly óta tervezik - írtuk ko­rábban lapunkban is. Addig a közút kezelője sebesség­korlátozó táblákat is kihelyezett erre a szakaszra és szorgalmazza a Szeged-Algyő közötti bicikliút építését. A rendőrség ugyancsak fokozott figyelmet fordít a Sze­ged és Algyő közötti útszakaszra. Például a balesetve­szélyes, sebesség túllépésre alkalmas útszakaszokon rendszeresen mobil sebességmérő berendezést hasz­nálnak. Ez visszatartó erővel bír és lassítja a forgal­mat - tudtuk meg Tuczakov Szilvánától. A Csongrád Megyei Rendőr- főkapitányság szóvivője hangsúlyozta: rendszeresen ellenőrzik a 47-es főút Szegedről kiveze­tő útszakaszát is. Tank­história BÁTYI ZOLTÁN .Jöjjön, Ilonkám, ünnepeljünk, megjöttek segíteni az ensze­sek!" Ezzel a mondattal hívogatta az utcára édesanyámat, nemzetiszínű zászlót lobogtatva egy rókusi polgár, amikor tankok jelentek meg Szeged utcáin, s az egyiknek csöve a Kossuth Lajos sugárút és a Tavasz utca sarkán meredezett a ruhagyár felé. „Képzeld, az a szerencsétlen már majdnem megnyergelte a tankot, mire észrevette, hogy oroszok bámulnak rá a vas­szörnyből" - mesélte anyám, sok-sok évvel ezelőtt. Akkoriban 1956 nem is oly távoli emlék, sokkal inkább könnyen fehdézhető esemény volt, de már szép legendák és vastag hazugságok szőtték körbe. A valós történéseket rögzí­tő naplók pedig még fiókok legmélyére dugva őrizték a titkot, mi is zajlott ezen a kicsinyke Magyarországon '56 novembe­rében. Bátyai Jenő jeles helytörténész visszaemlékezéseiből pél­dául többek között ezeket olvashattam ki nemrégiben. „November 4.: az oroszok hajnal 4-kor megtámadták Bu­dapestet, Szegeden este lövöldözések. November 5.: Szege­det körülzárták, apró lövöldözések. November 6.: Éjszaka tovább jöttek az oroszok (a hídon keresztül - Attila utca ­körút). Szeged forradalmi nemzeti bizottsága elrendeli, hogy mindenki szolgáltassa be a fegyvert ma délig. Fél 6-tól kijárási tilalom, 6-kor a Széchenyi tér felől géppuskatűz. November 7.: Belőttek a Roosevelt téri halászcsárdába. Az oroszok ma már kiszálltak a tankjaikból és a várost néze­gették. " Apró töredékek ezek egy fiatalember naplójából, de ne­kem mégis ezerszer többet árulnak el Szeged, Csongrád megye forradalmáról, mint a ki tudja, milyen szempon­tok alapján összeállított történelemkönyvek. „Te pedig egy mózeskosárban, jól bebugyolálva feküdtél a konyha­asztal alatt, mert abban bíztunk, ha a tank rálő a házra, odáig csak nem robban a gránát" - idézem fel ismét anyám szavait, de érzem, még mindig nem kerek a törté­net. Hiszen Nagy Imre szavait hogyan is hagyhatnám ki („Csapataink harcban állnak..."), ha 1956. november 4-éről írok, mint ahogy a Mars téri kofa suttogás motyo­gását is bele kell szőnöm ebbe az írásba: „Odanézz, kisfi­am, mert ott raboskodtak a forradalmárok. Meg aztán akasztottak is, legyen átkozott a hóhér neve" - mutatott a Csillag börtönre. Anyám, fenő bátyánk, és a börtön tövében almát, szőlőt kí­náló kofa már a felhők mögül néz le ránk, mint ahogy 1956 hősei közül is, sajnos, csak kevesen élnek. De maradtunk magyarok, vagy tizenötmillióan határon belül és kívül. Köte­lességünk ma csupán egy lehet: tisztelettel fejet hajtani azok előtt, akik ötven éve harcba szálltak nemzetünk függetlensé­géért. S azok előtt, akik naplót mertek írni, és rejtegetni, ne­tán legyűrték félelmüket, amikor riadt tekintettel azt kutat­ták, hol lehet a legnagyobb biztonságban a gyermeküket rejtő mózeskosár. Tovább kutat a TXM a megyében - és nem árulja el, mennyi gázt talált 2007 elején kezdődhet a kitermelés Oföldeákon Legkorábban a jövő esztendő elején kezdődik el a földgáz ki­termelése Óföldeáknál. A fel­tárást végző cég folyamatosan dolgozik a Makó-medence más pontjain is. Valószínűsítik, hogy az egész térség alatt egyet­len, úgynevezett cellában talál­ható a szénhidrogénkincs. Újra pezseg az élet az Oföldeák határában megkezdett földgáz­feltárás területén, nagy csapat dolgozik a néhány hónappal ez­előtt befejeződött fúrás körül. Bár a kutatást végző TXM Kft. korábbi nyilatkozatai azt sejttet­ték, hogy még az idén megkezdő­dik a kitermelés, Szabó György, a cég ügyvezető igazgatója lapunk­nak elmondta: 2007 első fél­évében várható legkorábban, hogy felszínre hozzák a szénhid­rogénkincset. - Az óföldeáki, általunk Makó 6-osnak nevezett kútnál jelenleg Több kilométernyi cső vezeti majd el a föld mélyén nyugvó gáz­kincset Fotó: Illyés Szabolcs a termeléshez szükséges adato­kat elemzik a szakemberek, ami több hónapot is igénybe vehet ­mondta az ügyvezető. - Sikerült felmérnünk a mélyben rejtőző földgázkincs nagyságát, ám erről egyelőre nem nyilatkozhatunk. Most készülünk fel a kitermelési technológia alkalmazására, ami Magyarországon új: ha a hazai cégek rendelkezésére állt volna korábban, már ők is megkezdték volna a fúrásokat. A földgáz itt, az úgynevezett Makó-medencé­ben nagy, közel négyezer méteres mélységben található, amit a ha­gyományos kitermelési metódus­sal nem lehet a felszínre hozni. Megtudtuk: a TXM kutatási bányatelekké szeretné nyilvánít­tatni a területet, ezt kérvényezte az Alsó-Tisza-vidéki Környezet­védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél, ami bi­zonyítja, hogy a kitermelésre ké­szülnek. A cég nyilatkozatából kiderül: a gázvagyon nem szét­szórtan, hanem egy cellában ta­lálható a makói kistérség alatti porózus kőzetben. Szabó György még hozzátette: a medence területén megkezdett kutatásokat Szikáncs és Magyar­csanád területén a téli időszak­ban is folytatják, amint felszaba­dul a fúróberendezés, áttelepítik a következő helyszínre. Emellett utalt rá: a jelenlegi feltárások mellett más területeken is fúrá­sokat kezdenek. I.SZ. Tizenkét pontban bírálja a jelenlegi politikát a Védegylet Kritika a harmadik oldalról Tizenkét pontos kiáltványt adott ki a napokban a Sólyom Lászlót köztársasági elnöknek jelölő Védegylet. Ebben - az el­múlt hetek eseményeire reflek­tálva - mindkét politikai ol­dalnak szóló civil állásfoglalást tettek közzé. Szentistványi István (képün­kön), a Védegylet szegedi cso­portjának koordinátora elmond­ta: a tizenkét pont megírásának fő oka az volt, hogy az elmúlt időszak történéseit mindkét po­litikai oldal a saját szájíze, szim­pátiája szerint értelmezi. Ez vi­szont teljesen feloldja az erkölcsi gátakat. A hazugság és az igazság eközben relatívvá válik, retoriká­vá silányul, ami a Védegylet sze­rint tarthatatlan állapot. Céljuk az, hogy a társadalom „kikecmeregjen" a kétosztatú lo­gikából és egyensúly alakuljon ki - egyfajta harmadik oldali, jó­zan, „civil" álláspont bemutatá­sával. A kiáltvány tizenegyedik pontja például arra utal: sokan eltekintenek a számukra sziín­patikusabb oldal kritikájától arra hivatkozva, hogy a másik olda­lon nagyobb bűnöket követtek el. Ez azonban Szentistványi szerint az erkölcsi felelősség alóli cini­kus önfelmentés. Ebből a szem­léletből egészen addig nincs kilé­pés, amíg az emberek nem képe­sek kritikusan vizsgálni „saját táborukat". A kiáltvány másik lényeges pontja - amelyről a Védegyleten belül is nagy viták voltak - az Ár­pád-sávos zászlók használatára vonatkozik. Szentistványi sze­Fotó: Segesvári Csaba rint nem az a fontos, hogy törté­nelmi zászlóról van-e szó vagy sem, hanem az, hogy a másik ember érzékenységét mennyire sérti a használata. Minthogy a többi tizennégy történelmi zász­ló közül egyet sem visznek utcá­ra, világos, hogy nem a toleran­cia kifejezése az Arpád-sávos zászlót lengetők szándéka. A Védegylet célja az, hogy mindkét politikai oldalnál meghonosítsa az önkorlátozást, ami figyelembe veszi a másik oldal érzékenysé­gét. Fontosnak tartják azt is, hogy a magyar demokrácia „részvételi" irányba mozduljon el a képvise­leti jelleg felől, a jelenlegi tapasz­talatok szerint ugyanis a képvi­selők a társadalomtól kapott fel­hatalmazással bármilyen progra­mot, intézkedést végrehajthat­nak. A civileknek a döntésekbe való valódi beleszólást, érdek­egyeztetést szorgalmaznak - a je­lenlegi látszategyeztetések he­lyett. T.R. A VEDEGYLET12 PONTJA 1. Baloldalinak lenni nem jellemhiba! 2. Jobboldalinak lenni nem jellemhiba! 3. A baloldaliak nem kommunisták! 4. A jobboldaliak nem nácik! 5. A kormány ellen tüntetni demokratikus alapjog! 6. Az utcai politizálás differenciálatlan megbélyegzése antidemokratikus! 7. Az erőszakos, félelmet keltő tüntetés antidemokratikus, dobálni, gyúj­togatni, verekedni az utcán bűncselekmény! 8. Árpád-sávos zászlóval tüntetni ott, ahol ez a zászló egy tömeggyilkos rezsim egyik szimbóluma volt, félelemkeltő! 9. Bejelentett, törvényes demonstráció résztvevőit megvédeni a rendőr­ség alapvető kötelessége! 10. A rendőri eljárásban elkövetett bántalmazás bűncselekmény! 11. Semmit sem szólni az ellenfél nagyobb bűnére hivatkozva, jellemhiba! 12. Gyűlölni egymást ostobaság, a legfőbb veszély, ami a demokráciára leselkedik!

Next

/
Thumbnails
Contents