Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-27 / 277. szám
SZERDA, 2006. NOVEMBER 29. • AKTUÁLIS® 5 Határon túli irodákat ígért a közalapítványnak Negyvenötmilliót tüntetett el, elítélték „Ökológiailag orientált gazdaságfejlesztés" helyett korábbi adósságok törlesztésére fordította a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítványtól kapott támogatást egy szegedi kht. Az ügyben első fokon született bírósági ítélet. Bűnösnek találta, és első fokon egy év 10 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Szegedi Városi Bíróság /. Bélát jelentős kárt okozó csalás miatt. Az ügyről korábban lapunk is beszámolt: a férfi egy szegedi székhelyű kht. képviselőjeként 45 millió forint pályázati pénzt költött „ökológiailag orientált gazdaságfejlesztés" helyett korábbi adósságok rendezésére. A pénzt a Regionális Közép-Európai Környezeti Technológiai Központ Közhasznú társaság a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítványtól kapta még 2001-ben. A milliókból a pályázatban leírtak szerint Szabadkán, Zentán, Újvidéken és Belgrádban kellett volna környezetvédelemmel, gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatok kialakításával foglalkozó irodákat létrehozni, ezeket felszerelni és működtetni. A kht. azonban másra használta a pénzt. A közalapítvány előbb felszólította a céget, hogy számoljon el az összeggel, majd amikor ez nem történt meg, bírósághoz fordult. A törvényszék megállapította, hogy J. Béla az összeget a cég korábbi tartozásainak kifizetésére fordította. Többek között irodabútort vásárolt, bérleti díjat fizetett ki, de kaptak pénzt a projekt előkészítésével kapcsolatban dolgozó, a férfi érdekeltségi körébe tartozó vállalatok is. A szegedi közalapítvány a kht. pályázatát kormányzati pénzből támogatta, 2001-ben ugyanis 200 millió forintot kapott a 2001-2002. évi központi költségvetés általános tartalékából. A közalapítvány kuratóriumi elnöke, Mécs László MDF-es önkormányzati képviselő a napokban született első fokú ítéletet nem kívánta kommentálni. Azt azonban közölte: a pályázatot nem J. Béla adta be, ő csak később került képbe. A kérdésre, hogy az anyagi veszteségen túl hogyan befolyásolta a közalapítvány működését a csalás, Mécs elmondta: erkölcsileg is ártott nekik. Az alapítvány idén áprilisban konferenciát rendezett a média szerepéről az Európai Unióban, és támogattak mezőgazdasági és bűnmegelőzési határ menti együttműködéseket is. A kuratóriumi elnök tájékoztatása szerint a csökkenő támogatásoknak köszönhetően azonban már csak vegetálnak. Szomorú történet - jellemezte a J.-féle ügyet Mécs, majd hozzátette: ha megvalósult volna a projekt, annak a legutóbbi árvíz idején is hasznát vehették volna. J. Bélával tegnap telefonon beszéltünk. A férfi nem volt hajlandó válaszolni kérdéseinkre, de megígérte: a másodfokú ítélet után lapunk rendelkezésére áll. A férfit három éve is megkerestük. Akkor még teljes névvel úgy nyilatkozott, hogy nem a nyilvánosság előtt akarja megvédeni a programot, ezért a vizsgálat befejezéséig nem beszél. A vizsgálat azóta befejeződött. G. ZS. T0RÖCZKAI IS TAG VOLT Az Esély a Stabilitásra Közalapítványt az utóbbi napokban 7oroczkai Lászlóval kapcsolatban is emlegették. A HVG információi szerint a Hatvannégy Vármegye Mozgalom alapítója Tóth László néven. MIÉP-tagként a közalapítvány kuratóriumának tagja volt. 2000-ben azonban eltávolították onnan. Tüdás és gazdaság A Szegedi Tudományegyetem Környezet- és Nanotechnológiai Regionális Egyetemi Tudásközpontja (KNRET) környezettechnológiai és energetikai szemináriumot rendezett, melyen a tudásközpont kutatóinak eddig elért eredményeit ismertették. A találkozót Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora nyitotta meg, aki kiemelte: a tudásközpont alapvető célja, hogy híd legyen az ipar és az egyetem között, segítse a gazdaság és a tudomány egymásra találását. Ennek a hídnak egyik fontos pillére ez a belső fórum. A rendezvény tükörképének is tekinthető a minap megtartott ipari kapcsolatok napja, ahol - a híd másik pillérén - elsősorban az ipari partnerek értékelték a szegedi egyetemmel való eddigi együttműködésüket és a gyakorlatban is megvalósult közös kutatás-fejlesztési eredményeket. Szeged belvárosában minden talpalatnyi helyet elfoglalnak az autók Parkolni pedig mindig kell Egyes napszakokban végeláthatatlan autósorok alakulnak ki Szegeden is Fotó: Schmidt Andrea Fulladozunk az autóktól. Az elmúlt tizenöt év alatt Szegeden megháromszorozódott a személygépkocsik száma, de nem lett számottevően több parkoló. A belvárosban minden talpalatnyi helyet elfoglalnak a személyautók, s hétköznapokon egyre többször válik kaotikussá a közlekedés. ** MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi kiskörúton az árvízi emlékműtől a jogi karra, a lófaráig 29 perc alatt jutottam el a minap autóval, ez gyalog 3-5 perc. Mivel sehol a környéken nem találtam helyet - 17 percig kerestem -, végül a Bartók téren parkoltam, és gyalog további 5 perc alatt oda is értem az egyetemi épülethez. A Dugonics téri korszerű körforgalmat hétköznap nem lehet megúszni 5-10 percnél rövidebb idő alatt, a Kossuth sugárúton minden lámpánál olyan hosszú sorok alakulnak ki, mintha egy szervezetlen közlekedésű metropoliszban élnénk. De még igen hosszan sorolhatnánk a belvárosi közlekedés ellehetetlenülésének példáit. Megháromszorozódott a rendszerváltás óta a személygépkocsival rendelkező szegediek száma. Bár adataink nem teljesen SZEMÉLYGÉPKOCSIK SZÁMA 60 000 ( 50 ooo r 40 ooo r 30 000 r 20 000 ipooo 1990 Forrás; DM-gyűjtés 1995 2000 2006 DM-grafika pontösak, mert a gépkocsiadót fizetők számát mutatják, és tizenhat éve még nem kellett adózni mindegyik autótípus után, grafikánkon jól látszik a megállíthatatlan növekedés. Ugyanezen idő alatt a parkolóhelyek száma egyáltalán nem nőtt a kocsikéval arányosan. Az utóbbi öt évben még csökkent is hatszázzal részben a kerékpárutak kiépülése szorította ki az autóhelyeket, DUGOK ELLEN HAT AZ AD0? Egyes vélemények szerint már a következő egy-két hónapban is csökkenhet az autós túlzsúfoltság a belvárosban, mégpedig azért, mert az új adózási szabályok kissé „megszűrik" majd az állományt. Mint ismert, a súlyadó helyett a teljesítmény alapján adóztatják az új jogszabály szerint az autósokat. Bár ez elsősorban a motorosoknak jelent érvágást, akár 5-10-szeres adóemelkedést, az átlagosan tíz százalék fölötti adómérték növekedést mindenki megérzi. Például a mozgáskorlátozottak adókedvezményének változása is előidézhet árnyalatnyi gépkocsi-használati változásokat: eddig lehetett egy autóm, amellyel a mozgáskorlátozott nagymamát (is) szállítottam, ezentúl viszont kizárólag a mozgáskorlátozott nagymama kaphatja saját tulajdonú autójára a kedvezményt. másrészt a belváros számos üzlete környékén rakodóhelyeknek kellett a terület. Még akkor is bajban lennénk tehát, ha egy pillanatra azt képzelnénk, hogy Szegeden csak a szegediek közlekednek és parkolnak. Akik egyébként elég érdekesen közlekednek és parkolnak. Legszívesebben az úti céljuk ajtajában, a küszöbön állnának meg, ha tehetnék - nem szeretnek gyalogolni. Nem szeretik a parkolóházat - nem tudni pontosan, miért. Talán szokatlan nekik és nem is akarják megszokni. A belvárosi, Arany János utcai „létesítmény" helyett altkor is az utcát választják, ha ez 50 forinttal drágább és egyáltalán nem biztonságos. A parkolóház kihasználtsága hétköznapokon 30 százalékos, péntekenként, amikor teljesen ingyenesen fogadja a kuncsaftokat, fölmegy a kihasználtsága 50-60 százalékosra tájékoztatott Forrai Gábor, a helyi közlekedési társaság parkolási üzletágának igazgatója. Ő egyébként arról van meggyőződve, hogy az élhetőbb város vágya akkor valósul meg, ha igenis épülnek parkolóházak, de nem ilyen rendszerűek, mint az egyetlen most létező. Másrészt osztja a véleményt, amit a gyalogosok világszövetségének spanyol elnöke fogalmazott meg nemrég: minden nagyvárosban meg kell tiltani a közterületen parkolást. Mindez számunkra egyelőre az álmok világa - vagy mégsem? Ha az uniós pénzek révén megvalósulhat a szegedi tömegközlekedés fejlesztésének nagy terve 2007-től, akkor talán nem lesz szentségtörés arról beszélni, hogy a belváros legyen autómentes. A REJTÉLYES ELUTASÍTÁS HÁTTERE Amikor a Brazíliában eltűnt földeáki fiatalemberről legutóbb írtunk, édesapja annyit tudott nekünk nyilatkozni, hogy egyelőre a követség tájékoztatására vár, ő sem tud többet fia hogylétéről, mint mi. Tegnap ismét érdeklődtünk nála, ám most még ennyit sem mondott. Annyit közölt csupán, hogy bár lapunknak hálás, mert nekünk is szerepünk van abban, hogy Ferenc előkerült, az ügyben hírzárlat van, nem nyilatkozhat. Más forrásból megtudtuk: a rejtélyes elutasítás hátterében minden bizonnyal az áll, hogy lapunk cikke nyomán megkereste őt az egyik kereskedelmi televízió, és most megszervezik, hogy kijuthasson a fiához Brazíliába - azt azonban nem sikerült megtudnunk, mikor kerül sor az útra. A földeáki apa hálás lapunknak - de nem nyilatkozik Szarvas Ferenc Brazíliába készül eltűnt fiához meretlen, bejelentette fia eltűnését a rendőrségen. Kerestette a Vöröskereszttel és jósnőhöz is fordult, ám nem sikerült megtalálnia. A kalandvágyó egykori porcelángyári munkásról néhány héttel ezelőtt, váratlanul érkezett hír a távoli országból: az ottani magyar nagykövetség értesítette a hazai hatóságokat, hogy egy Amazonas-vidéki kórházban ápolnak egy magát magyarnak mondó, Szarvas Ferencként bemutatkozó férfit. Hogy valóban róla van szó, arról az édesapa egy fotó alapján győződött meg. Akkor annyit lehetett tudni, pszichés problémákkal szállították kórházba - ám hogy pontosan miért és hogyan került oda, továbbra sem tudni. Az egyik kereskedelmi televízió riportműsorában egy szakember, a természettudósként közismert Juhász Árpád úgy vélte, a magyarázat az lehet, hogy a dzsungelben ehetett egy olyan vadon termő gyümölcsből, amiről az őslakosok tudják, hogy ilyen problémákat okoz - ő viszont erről nyilván nem hallott. Információink szerint az egyik kereskedelmi televízió szervezésében hamarosan a fiához, Brazíliába utazik a földeáki Szarvas Ferenc. Hasonnevű fia a dél-amerikai országban eltűnt, bő két éve, majd nemrég egy ottani kórházból érkezett róla hír. A huszonhat esztendős férfit különös betegséggel kezelik: a hozzáértő szerint a pszichés problémákat az okozhatja, hogy egy bizonyos vadon termő gyümölcsből evett. MUNKATÁRSUNKTÓL Szarvas Ferenc talán hamarosan viszontláthatja fiát - két éve csak fotón látja Fotó: Segesvári Csaba A földeáki Szarvas Ferenc, mint korábban megírtuk, több mint két éve utazott az egzotikus országba azzal, hogy ott akar letelepedni - egy korábbi, egy hónapos turistaút alkalmával ugyanis beleszeretett Brazíliába. A fiatalember szüleinek azt ígérte, hogy rendszeresen írni fog, ám csak két levél és néhány fotó érkezett tőle, majd nyoma veszett. Édesapja, miután levelei azzal a jelzéssel érkeztek vissza, hogy a címzett is-