Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-27 / 277. szám

SZOMBAT, 2006. NOVEMBER 27. • AKTUÁLIS" 5 A rendőrség személyi szabadság megsértése és zsarolás miatt nyomoz Avatás az Ortutayban: tizennégy diákgyanúsított Személyi szabadság megsértése mellett zsarolással is gyanúsítja a rendőrség azokat a diákokat, akik a szegedi Ortutay-kollégiumban idén májusban már-már brutális módszerekkel elsősöket „avattak". Már tizennégy diákot gyanúsítanak személyi szabadság megsértésével és zsarolással. A rendőrség szerint valamennyien részt vettek a szegedi Ortutay Gyula Általános és Középiskolai Kollégiumban idén május elsejéről másodikára virradó éjjel történt úgynevezett avatási ceremónián. Az ügyben a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya nyomoz, a gyanúsítottakon kívül eddig 32 sértettet és tanút hallgattak meg. Mint azt korábban megírtuk, különböző szegedi középiskolák harmadikos és negyedikes diákjai a hagyományoknak megfelelően elsősöket avattak a kollégiumban. A 14-15 éves tanulóknak megalázó feladatokat kellett teljesíteniük. A folyosón felsorakoztatták és beszámozták őket, mindegyiküktől beszedtek százszáz forintot, ami egyben belépődíj volt a ceremóniára. A rendőrség az utóbbi miatt gyanúsította meg az öregdiákokat zsarolással. Az eddigi adatok szerint a harmadikos és végzős kollégisták utasították az elsősöket, hogy Az Ortutayban megalázó, kegyetlen tortúrának vetették alá a kisebbeket Fotó: Karnok Csaba csókolják meg egymást; volt akinek bele kellett állnia az emberi ürüléket tartalmazó vécékagylóba és síelést kellett imitálnia; akadt, akit a szemetes kuka tartalmával szenteltek fel; és volt olyan, akinek a táblára rajzolt focilabdát fejjel kellett továbbítani az ugyancsak táblára rajzolt kapuba. Akik nem hajtották végre a feladatot, papuccsal elverték a lábát vagy a fenekét, elvétve akadt olyan, aki a „parancsmegtagadást" büntetés nélkül megúszta. A történtek kirobbanása után a kollégiumban fegyelmi vizsgálatot indítottak. Hét diákot marasztaltak el, őket kizárták, az ügyeletes nevelőtanár pedig fegyelmi megrovást kapott. Bár a rendőrségi eljárás júniusban indult, és a kollégiumban lefolytatott fegyelmi eljárás csak hét diák felelősségét állapította meg, jelenleg a nyomozás már 14 gyanúsított ellen folyik. Közülük egyelőre egyikük sem akart a nyilvánosság előtt beszélni az ügyről. - Védencem neve sem a kollégium által indított fegyelmi eljárásban, sem a büntetőeljárás koINTEZMENYESITETT AVATASOK A közoktatási intézmények felsőbb éves diákjai gyakran megalázó feladatokat végeztetnek az úgynevezett beavatási szertartásokon az elsős diákokkal - állapította meg az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala megbízásából hat éve készült és a Kurt Lewin Alapítvány által végzett konfliktusvizsgálat. A kutatásban hatvan osztály 1500 diákját kérdezték meg. A beavatási szertartás feladatai az ártatlanabb játékoktól kezdve az egészen durva megaláztatásokig terjednek. Aáty-Tamás Lajos biztos szerint az intézmények vezetői gyakran úgy tesznek, mintha nem is létezne ez a jelenség. Az elsős diákok nem mernek panaszt tenni, hanem megpróbálnak igazodni. Az oktatási jogok biztosa szerint tűrhetetlenek az iskolákban az ilyen események, az ügy fontossága miatt társadalmi vitát tartott szükségesnek, amire máig nem került sor. rábbi szakaszában nem merült fel - nyilatkozta lapunknak az egyik volt negyedikes diák védője. Dobó László elmondta, ügyfelét éppen ezért rendkívül meglepte, hogy néhány napja beidézték és gyanúsítottként hallgatták ki a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon. Dobó László hozzátette, elsősként védence is átesett hasonló, az oktatási jogok biztosának korábbi vizsgálati megállapításai szerint más intézményekben is hagyományosnak mondható avatási ceremónián. A védő úgy véli, a szegedi kollégiumban történtek túlmutatnak azon, hogy egyedi esetként kezeljék. - Az ügyben indított nyomozás várhatóan a jövő év elején fejeződik be vádemelési javaslattal tájékoztatta lapunkat M. Toronykőy Márta, a megyei főkapitányság sajtóreferense. Elmondta, hogy hasonló, más kollégiumban vagy iskolában történt ügyben nem nyomoz a rendőrség. O. Z. Megabajok SZAVAY ISTVÁN Péntek éjjel újabb döntő volt a Megatáncban, országos tanulságokkal is szolgálva. Hihetetlenül tehetséges, felkészült fiatalok vívtak késhegyig menő küzdelmet a továbbjutásért, a célért, hogy megmutathassák: ők a legjobbak. Lemondás, kőkemény tanulás, küzdelem, sérülések semmibevétele. A legjobbak erénye. A szakmát képviselő, már-már meghatott zsűri - benne az elvtelen dicséretre végképp nem hajlamos /uronics Tamással -• szinte csak szuperlatívuszokban beszélt, a versenyzők pedig többnyire csak annyit mondtak: ők mindenáron és mindenképpen - táncolni szeretnének. Hihetetlenül kiélezett volt a küzdelem. Sokéves, elképesztően sok lemondással járó kemény tanulás után a néző már csak a profizmus könnyedségét látta. A tudást magát. És azt, hogy ebben az éles versenyben ezek a gyerekek szeretik egymást. Megtanulták becsülni, tisztelni a másikat. Megtanultak drukkolni a másikért, akkor is, ha az ellenfél. Revelációként hatott a zárókép, ahogyan ölelték, szerették egymást. Tanulhatna tőlük ez az ország, melyben megabajok uralkodnak. Melyben a szeretet kiveszőfélben van, a hisztériás gyűlölködéstől kiszoríttatván. Melyben a lemondás, a tanulás és munka, a küzdelem már-már ismeretlen fogalmak. Melyben egyre többen hagyják el magukat, mondván: gondoskodjon róluk az ország, az állam. És ehhez ráadásul mindig fineszes, a populizmusra kacsintgató politikai biztatást és ideológiát is kapnak. Pedig jó lenne példát venni a Megatánc fiatal szereplőiről. Az élet - higgyük már el - semmivel sem kevéssé kemény valami, mint egy tévévetélkedő. És sokkal nagyobb a tétje. Rá kéne már jönnünk, hogy amit kényelmesen hátradőlve a fotelből nézünk, valamennyiünk sorsa. Aki nem képes áldozatokra, kőkemény tanulásra, lemondásra, küzdelmekre, az lemarad, szükségképpen szegénységre kárhoztatván magát. És nincs az a gazdag ország, amely fölvállalhatná például gáz- és távhöszámlájukat, ingyenes és mindenre kiterjedő egészségügyi ellátásukat. És ráadásul ebben az országban, melyben mindenki az államnak igyekszik mindenféle számlát benyújtani, egyre inkább terjed a sorban álló konkurensek közt a frusztrált gyűlölség, melynek eredményeképpen e fölöttébb kétes és fogyatkozó állami koncért marakodva rendre kétségbe vonják egymás magyarságát, jó szándékát, tisztességét, emberi mivoltát. Ezzel szemben a Megatánc kiélezett küzdelmében is egymást ölelő fiatalokban a szeretet születik újjá. Lehet, az e szeretet forrása, hogy tudják: a másik is lemondások, akarat és áldozatok eredményeként jutott a csúcsig. Vagyis egyenlők a sikerben és a kudarcban. Lehet, hogy ebben az egyéni felelősséget látványosan egyre kevésbé értékelő országban is újra fel kellene fedezni az emberi helytállást. A tanulás, a munka, az áldozatvállalás, a racionalitás, az öngondoskodás, a saját magunk iránti jelen és jövő idejű felelősség, no meg a vállalkozó szellem még néhány évtizede nálunk is létező világát, melyben talán újra megtanulhatnánk becsülni, tisztelni, netán szeretni is a másikat. Mint azok az egymással kőkeményen és nagy tétben versengő megatáncos gyerekek. Népgyűlés és „amputált agyú birkanyáj" Félszázán vettek részt szombaton az alkotmányozó nemzetgyűlést előkészítő szegedi népgyűlésen. Beszédet hallgattak, majd aláírták a Kossuth tériek által szövegezett nyilatkozatot. Úgymond „alkotmányozó nemzetgyűlést előkészítő" népgyűlést tartottak szombaton 16 órától Szegeden a Móra Ferenc Múzeum előtt - körülbelül ötvenen. Az eseményre szóló meghívóból kiderült: a szervezők minimum tízszer ennyi résztvevővel lettek volna elégedettek. A nemzetiszínű és Arpád-sávos zászlókat lengető közönségnek Siklósi András, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány szegedi elnöke előbb saját versét mondta el, majd hosszú beszédben kifejtette többek között, hogy mindenkinek a szülőföldjén kell biztosítani a boldogulás lehetőségét, meg kell akadályozni az elvándorlást, és így „a fajták keveredését." Szerinte a hozzájuk hasonlóan gondolkodók élet-halál harcot vívnak, a többiek viszont „amputált agyú birkanyáj" tagjai. Kijelentette, hogy nem kell mindig szalonképesen viselkedni, valamint azt is, hogy a nacionalizmus egészséges nemzeti politika, és nem egyenlő a rasszizmussal. A résztvevők ezután a budapesti Kossuth tériek által írt nyilatkozatot hallgatták meg, majd aláírták annak négy pontját. Ezek: az alkotmány veszítse hatályát, a Szent Korona eszmén alapuló alkotmány jogfolytonossága álljon vissza, alakuljon országgyűlési feladatokat is ellátó alkotmányozó nemzetgyűlés, az ideiglenes országgyűlés hozzon létre ideiglenes kormányt. Szerintük legkésőbb 2007 februárjában országgyűlési választásokat kell tartani, az új választási törvény viszont kizárná a pártok jelenlétét, helyette területi és társadalmi csoportok jelöltetnék magukat. A gyűlést ugyanebben az időpontban az ország más városaiban is megrendezték. G. ZS. Gyermekrehabilitációs osztályt terveznek Előre menekül a vásárhelyi kórház A pozícióit védő vásárhelyi Erzsébet-kórház vezetősége minden lehetőséget megragad: pályázati pénzből szeretnének kialakítani egy gyermckrehabilitációs osztályt. Ezt a tevékenységet kedvezően finanszírozza az OER A kakasszéki intézetükben hagyománya van a felnőtt mozgásszervi rehabilitációnak - most ezt bővítenék a gyermekrészleggel. A pályázatot már beadták, most az eredményét várják. Ha nyernek, akkor a vásárhelyi Erzsébet-kórházban tíz férőhelyes gyermekrehabilitációs osztály létesülhetne március 3 í-éig. - A struktúraátalakítás minden lehetőségét meg akarjuk ragadni. Semmit sem szabad elhalasztani, hiszen országosan húsz százalékkal csökken az aktív ágyak száma, s a kórházak ágyanként 1 millió forintos támogatást kapnak - tudtuk meg dr. Kallai Árpád főigazgatótól. Ezért, amit önmaguktól át tudnak alakítani a túlélés érdekében, azt megteszik. Ennek egyik lépése a tervezett gyermekrészleg megvalósítása. - Nem egy önálló osztályt, hanem a kakasszéki intézet gyermekrészlegét hoznánk létre az Erzsébetben. A már régóta működő gyermekosztályon csoportosítanánk át tíz aktív ágyat erre a célra - mondta dr. Szűts Péter címzetes egyetemi tanár, a gyermekosztályvezető főorvosa. A főorvos kiemelte, osztályukon már foglalkoznak anyagcserezavarokkal küzdő gyermekek rehabilitációjával, de szükség lenne mozgásszervi panaszokban szenvedők utókezelésére is. Az utóbbinál nagyon fontos a folyamatos fizioterápiás kezelés és a gyógytorna. A tervek szerint itt alakítanák ki a gyermekrehabilitációs osztályt Fotó: Tésik Attila VÁSÁRHELY ÖSSZEFOGNA A SZEGEDI EGYETEMMEL A kakasszéki intézet főorvosa úgy véli, gyermekrehabilitáció terén nem csak ennyi fejlesztés szükséges. A részleg kialakításán kívül még számos pontja van ennek a tervnek. így például a dél-alföldi régióban a szegedi egyetem lenne a centruma a gyermekrehabilitációnak. Vásárhely pedig a „decentruma". Itt a távlati tervek között szerepel, hogy a strand területén egy ambuláns szakellátást hoznának létre. Továbbgondolkodva pedig egészen a háziorvosi szintig ki lehetne építeni a 18 év alattiak rehabilitációs kezelését. - Kakasszéken már több évtizedes múltra tekint vissza a felnőtt mozgásszervi rehabilitáció. A hetvenes években volt egy 25 ágyas gyermekrészlegünk is, de ez idővel megszűnt. A régóta tervezett gyermekrehabilitáció azért is jelentős, mert ennek az országos lefedettsége mindössze 20-25 százalék, vagyis alig foglalkoznak ezzel a magyar kórházak - vette át a szót dr. Duray Gábor. K.T.