Délmagyarország, 2006. november (96. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-23 / 274. szám

Csütörtök, 2006. november 23. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM ÁLTAL TÁMOGATOTT OLDAL 11 // •• // A BETEGNEK ES AZ ORVOSNAK EGYARANT ERDEKE A JOBBAN, HATÉKONYABBAN ES ATLATHATOBBAN MUKODO RENDSZER Reformok az egészségügyben Az egészségügy szükséges reformjáról már olyan régóta hallunk, hogy szinte immúnisak vagyunk rá. Mintha beoltottak volna minket egy hatékony vakcinával. Most azonban úgy tűnik, igazi változások következnek. Lesznek, akik tiltakoznak, lesznek, akik örülnek, ám az bizonyos, mindenki szeretné pontosan tudni, mit takarnak a változások. Vizitdíj, patikák liberalizációja, kötelező számlaadás, hogy csak néhányat ragadjunk ki azon témák közül, amelyek foglalkoztatják a lakosságot. Dr. Horváth Ágnessel (képünkön), a szaktárca államtitkárával az egészségügy megkezdett reformjáról, annak az emberek számára leginkább fontos részeiről beszélgettünk. Hamar kiderült, szándékaik szerint a reformok hatékonyabb, a betegek és az orvosok érdekeit szolgáló, bár számukra pénzbe kerülő ellátást eredményezhetnek majd. Az egészségügy is szolgáltatás Az egészségügy tervezett reformja az egészségügyet is mint szolgáltatások sokaságát látja. Az egész rendszernek szolgáltatnia kell a betegeknek! Az államtitkár élő példával illusztrálja ezt: „Én is arról álmodtam, mikor felújítottuk a lakásunkat, hogy ipari áramot is vezessünk be. Mikor aztán megmondták, hogy ez mennyibe fog kerülni, menynyivel többe, mint a normál áram, már eszembe sem jutott többet. Az egészségügy is ilyen. Sokan mondják persze, ha már úgyis fizettem a társadalombiztosítási járulékot, akkor már azt veszek igénybe, amit akarok. Megyek a kórházba vagy az orvoshoz, ha kell, ha nem, mert nekem ez jár! Az az igazság, hogy ez sajnos nem igaz. Évente 1200 milliárd forintot fizetünk járulékokkal, de 1500 milliárd forintot költünk egészségügyre. Látszik, hogy a járulékokkal nem fizetjük ki mindazt, amit az egészségügy nyújt. Ám ezt a különbséget is ki kell valakinek fizetnie! Csak úgy tud kialakulni egy jól működő egészségügyi ellátórendszer, ha alapvetően az a szabály: csak amikor a beteg állapota indokolja, akkor kell kórházi kivizsgálás. El kell szakadnunk az ingyenes egészségügy gondolatától! Az egészségügy soha nem volt ingyenes. Az alapellátás, a sürgősségi ellátás, mint példámban a villanyóra, mindenkinek jár. A többiért, az extrákért fizetni kell. Az egészségügy reformja lehetővé teszi, hogy az fizessen az extrákért, aki azokat igénybe veszi, ne pedig valamennyien!" Ki kapott számlát a csúszópénzről? „Mondjuk van valamilyen testi bajom, és valamiért az a vágyam, hogy a lakóhelyemhez közel lévő kórház helyett a szegedi klinikán vegyék ki az epekövemet. Megtehetem, de valamennyit fizetnem kell érte. A műtét árának 30 százalékát kell hozzá megfizetnem. Más példa: ha úgy döntök, hogy nem felel meg nekem a bent lévő éppen ügyeletes orvos, hanem ragaszkodnék a másik professzorhoz, akkor szintén meg kell fizetnem a beavatkozás árának 30 százalékát. Számlára! Nem az ő zsebébe! Mert ez a lényeg: az ilyen szolgáltatásokért eddig is fizettünk. Éreztük, hogy kórházat vagy sebészt választani extra kívánság, és ezért hálapénzt fizettünk. Csak éppen a hálapénznek nincs hivatalos mértéke, megalázó, és nem fizet utána adót, aki kapja. Az új törvénnyel legális mederbe tereljük ezt a pénzt. A vizitdíj pluszkiadás? Sokan azt mondják, a vizitdíj olyan extra kiadás, amely egyrészt a beteget terheli, másrészt az orvos számára túl sok adminisztrációval jár. Dr. Horváth Ágnes szerint ez nem így van. Ha őszintén megnézzük azt, hogy a betegek mennyi pénzt adnak nem hivatalosan a háziorvosoknak, akkor rögtön látszik, a hivatalos vizitdíj ennél kevesebb. Igaz, idő kell, hogy az emberek elhiggyék, elég csak ezt befizetni, és ezért már megkapják a nekik járó szolgáltatást. A hálapénzre pedig nincs szükség. Az orvosnak és asszisztensének pedig igazán bele kell hogy férjen a munkaidejébe az, hogy a jelentós bevételért cserébe nyugtát ír. Ha a fagyialtos fennakadás nélkül tud nyugtát adni a vizitdíjnak megfelelő összegről, akkor ez nem okozhat gondot a háziorvosnak sem. Havonta akár 150-200 ezer forint többletbevételhez jutnak majd a háziorvosok. Ezt a pénzt az ellátás minőségének javítására fordíthatják. Nemzetközi összehasonlításokból kiderül, hogy mi, magyarok példátlanul sokat járunk orvoshoz. Az összefüggés egyértelmű: az egészségügyre költött pénzből sokkal több jutna egy beteg ellátására, ha indokolatlanul nem vennénk igénybe a rendszert. A vizitdíj nyilván szűrő hatású is lesz. „Ha egy betegnél lehet otthon lázat csillapítani, akkor nem biztos, hogy kell a háziorvos segítsége" - mondja az államtitkár, majd hozzáteszi, az egészségügyi reformban gondoltak azokra is, akik nem engedhetik meg maguknak vizitenként a 300 forintot sem. Nekik csak 100 forintot kell fizetniük. „Sürgős esetekben természetesen nem lesz vizitdíj. Ha azonban a háziorvos a lakásán keres fel valakit, akkor többet, 600 forintos díjat kell fizetni a számla ellenében. A szociális kedvezmény mellett lesz alanyi mentesség is. Az alanyi mentesség azt jelenti, hogy az érintetteknek egy fillért sem kell fizetniük, ide tartozik a terhesgondozás, a szűrés, ide tartoznak a szűrővizsgálatok, például amikor elmegyünk a háziorvosunkhoz az évente egyszer esedékes szűrővizsgálatokra, akkor nem kell fizetnünk. Ha elmegyünk egy mellrákszűrésre (mammográfiára), vagy egy nőgyógyászati szűrésre, azért majd nem kell fizetnünk. Arra szeretnénk buzdítani az embereket, tessék elmenni szűrésre, azért finanszírozza ezt a pénztár." MEGSZÜNTETJÜK A SORBAN ÁLLÁST! -•a vM&ffim i lll^l * Amit így befizetünk a kórháznak, azt a közreműködő orvosok bérére kell fordítani. Vagyis hosszabb távon nem lesznek rászorulva a csúszópénzre!" - ecseteli az egészségügyi reform egyik kulcsterületén, a kórházi ellátásban várható változásokat dr. Horváth Ágnes államtitkár. Arról is kérdeztem, hogy a fentiek tükrében megszűnik-e a szabad orvosválasztás joga. Szabad marad-e az orvosválasztás? „Ma a »szabad« orvosválasztás egy szülés esetében úgy tudom, 100-150 ezer forintjába kerül a családoknak. Akkor miről beszélünk? A szűrővizsgálatok 5-10 ezer forintot jelentenek alkalmanként. Ezt a fajta szabadságot adja az új rendszer is, csak a hálapénznél kevesebbet kell fizetni és számlára! Kinek az érdeke ez, ha nem a betegé és azé az orvosé, akit a hálapénz zavar?" Magyarul írt számla a kórházakban A kórházi ellátásról már egy ideje kérhetünk számlát. Ám amit a papíron találunk, nem könnyen megfejthető. A reform kapcsán bevezetik a kötelező, „magyarul beszélő" számlákat, melyeket elolvasva bárki megtudhatja, milyen betegséggel kezelték. „Ha ezt a bizonyos számlát nem írjuk alá, nem fogadjuk el, akkor a kórház csökkentett finanszírozást kap azért a beavatkozásért. Ha úgy érezzük, hogy nem az van a számlán, aminek lennie kell, akkor a panaszunkkal az új felügyelethez fordulhatunk", mert megalakul az Egészségbiztosítási Felügyelet is. A betegek nem maradnak védelem nélkül. Egészségügyi felügyelet Ma még nagyon sokan gondolják azt, hogy amennyiben nem fizetik meg pluszban is az orvosi, egészségügyi szolgáltatásokat, akkor nem kapnak olyan kezelést, ellátást, ami az egészségüket szolgálná. Bár előfordul, hogy valaki feljelenti orvosát, de valójában nem tudjuk, kihez, hova fordulhatunk, ha úgy érezzük, nem megfelelő módon szolgáltak ki bennünket. Ezért alakul meg az egészségügyi felügyelet. Bármilyen panasszal lehet majd hozzájuk fordulni, de munkájuk szerves része lesz az állandó ellenőrzés is. Készülnek-e a számlák, vagy éppen a várólistákon egy-egy szervbeültetésnél nem előzött-e be valaki állapotából nem következően gyors módon másokat. RáAZ EGESZSEGUGYI REFORM FONTOSABB LEPESEI - Vizitdíj bevezetése 2007. január l-jétől. - Patikák nyitásának liberalizálása 2007. január l-jétől. - Közszolgálati várólisták az interneten 2007. január l-jétől. - Az Egészségbiztosítási Felügyelet működésének megkezdése 2007. január 1-jétől. - Gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007. január l-jétől. adásként a biztosítók pénzének hatékony és megfelelő felhasználását is ellenőrizni fogják. Nyilvános várólisták, nyilvános kezelési lapok „A várólistákat nyilvánossá tesszük az interneten" - mondja az államtitkár. Ezentúl az orvos által kijelölt dátum felkerül egy honlapra, ahol a beteg nyomon követheti, hogy előtte hányan várakoznak hasonló beavatkozásra. Ily módon vissza lehet szorítani az ezen a területen rendkívüli módon elterjedt hálapénzt, azaz mostantól nem az kerül a lista elejére, aki a legtöbbet tud érte fizetni. A leghatékonyabb és a legolcsóbb gyógyszert írják fel! A gyógyszer-gazdaságossági törvény a mainál igazságosabban osztja el a költségeket a gyógyszergyártók, a forgalmazók, az orvosok és a betegek között. A társadalombiztosítás és a lakosság gyógyszerkiadásai évről évre meredeken emelkednek. A költségeket olyan szintre kell tehát visszaszorítani, hogy a biztosító és a lakosság egyaránt fizetni tudja. Az egészségügy reformjának keretén belül az orvosok számítógépére olyan szoftver kerül, ami segít a hatékony és olcsó gyógyszer kiválasztásában. „Ha az orvos gyógyszert írt fel, akkor beüti a hatóanyagot, és megkapja, hogy az adott betegségre milyen árú készítmények vannak. Vigyázni kell a beteg pénztárcájára! Ne azt akarjuk, hogy a beteg mindenképpen a legdrágább termékekből vásároljon, hanem kötelezően tájékoztassuk őt, hogy milyen árú termékek közül lehet választani. Alapvető szabály, hogy az orvosnak a legolcsóbb terméket kell ajánlania. Ha ettől eltér az orvos, azt indokolnia kell." Mert lehet, hogy az egyik készítmény piros és kerek, a másik meg zöld és hengeres, de hatását tekintve nincs köztük különbség. Akkor miért kell megvenni a drágábbat? A patikák liberalizációja Attól, hogy felszabadítják a nem vényköteles gyógyszerek árusítását, vagyis nem csak patikákban lehet majd kapni őket, több dolgot remélnek az egészségügyi reform kivitelezői. Egyrészt azt, hogy a versenyhelyzet miatt csökken a gyógyszerek ára, másrészt azt, hogy gyorsabban és kényelmesebben lehet például fájdalomcsillapítóhoz jutni. „így történt Olaszországban, Angliában, Kanadában, az Egyesült Államokban. Minden, nem patikában árusítható gyógyszert a gyógyszerészeti hatóság, az Országos Gyógyszerészeti Intézet fog engedélyezni. A gyógyszertárakon kívül csak azok a recept nélküli készítmények kaphatók majd, amelyek megtalálhatók általános házipatikánkban is. Vagyis: egyes fájdalom- és lázcsillapítók, orr- és szemcseppek, vény nélkül kapható allergiagyógyszerek. Mivel a fejfájás nem igazodik a gyógyszertárak nyitvatartási idejéhez, felesleges szenvedéstől szabadul meg mindenki, ha éjjel vagy ünnepnap is tud vásárolni gyógyszert."